A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX.10.) MNB rendeletben („Rendelet”) foglalt adósságfék szabály szerint, az ügyfél fizetésének csak meghatározott százalékáig terjeszkedhet a felvett kölcsönök törlesztőrészlete, és így az általa igényelt kölcsön összege is maximalizálva van. Ezen számítás során az ügyfél várható havi törlesztőrészletének összegét kell elosztani az igazolt havi nettó jövedelmének összegével.

És hogy mi változott?

A Rendelet hatálya, az eddigiek szerint nem terjedt ki a 300.000,- Ft-ot meg nem haladó összegű hitelekre, amely az aktuális módosítással 450.000,- Ft-ra emelkedik. Ez a rendelkezés a kisebb összegű hitelek tekintetében ad könnyítést a hitelfelvevők számára, főleg személyi kölcsön esetén jelenthet relevánsabb változást.

A módosítás szintén változást hoz a jövedelmi küszöb meghatározása körében. A korábbi 500.000,- Ft igazolt havi nettó jövedelem, 600.000,- Ft-ra emelkedik, kitolva ezáltal a kedvezőbb szabályok alkalmazásának körét.

A továbbiakban tehát, a 2023. július 1. napját követően igényelt hitelek kapcsán, a 600.000,- Ft alatti fizetéseknél a jövedelem 50%-a fordítható legfeljebb a kölcsön törlesztésére, amíg a 600.000,- Ft-ot elérő fizetéseknél, a jövedelem 60%-a lehet a törlesztőrészlet mértéke.

A fenti változásokon túl, a JTM megállapítása során továbbra is figyelembe kell venni a leendő ügyfelek valamennyi fennálló egyéb hitelének havi törlesztőrészletét is, továbbá a vállalt kölcsönhöz kapcsolódó kamatperiódus hosszát is.

Jelzáloggal biztosított kötelezettségek kapcsán az új szabály módosítást nem tartalmaz, így arra nézve a korábbi szabályok hatályban maradnak.

A fenti rendelkezéseket minden üzletszerű hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenységet végző pénzügyi intézménynek alkalmaznia kell, annak érdekében, hogy biztosítva legyen az ügyfelek részéről a törlesztőrészletek megfizetésének folyamatossága.

A rendeletben történt változásokat figyelembevéve, az állapítható meg, hogy a szabályok módosítása csak meghatározott jövedelmi helyzetben lévőket érint, esetükben viszont a csökkentheti az igényelhető összeg mértékét.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A jegybank szeptember 15-én közölte, hogy a módosított jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (jtm) szabályozásról szóló rendelet alapján az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege október 1-jétől nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve magasabb jövedelem esetén 30 százalékát.

Fülöp Zsuzsanna ennek kapcsán elmondta, hogy az adósságfék rendelkezéseket 2015-ben vezették be. Elsődleges célja az volt, hogy a hitelfelvétel során a fogyasztók ne vállaljanak magukra túlzott hitelterheket, és visszafogja a túlzott eladósodottságot.

Ismertette, hogy az adósságfék rendelkezéseknek két része van: az egyik szabály meghatározza, hogy a fedezeti ingatlan értékéhez mérten mekkora lehet a felvehető hitelösszeg. Míg a másik a törlesztőrészletek, illetve a jövedelem arányában meghatározott törlesztőrészletekre vonatkozik.

Kiemelte: a változtatás célja, hogy a fix, a minél hosszabb időtávra fixált lakáshitelek felé tereljék az új hitelfelvevőket. Az új lakáshitelt felvevőknek közel 90 százaléka már most is a fix kamatozású termékeket választja – tette hozzá.