Az adásvételi szerződés érvényességi kelléke jelen esetben annak írásba foglalása

A szóbeli értékesítés problémáját ebben a cikkben nem érintjük, jóllehet a mai napig igen gyakori, hogy öreg, alacsony forgalmi értékű járműveket szóbeli megegyezés útján adnak-vesznek a felek.

• A megfelelő adatokat tartalmazó, az eladó és a vevő, továbbá két tanú által is aláírt szerződés alapján a jármű tulajdonjoga akár azonnal, vagy a szerződésben kikötött időpontban átszáll a vevőre.
• Ebből adódóan az eladónak a járműre (jobb esetben) fennálló kötelező felelősségbiztosítása érdekmúlással meg is szűnik.
• Az is igaz, hogy az adásvétel tényéről az eladó biztosítója automatikusan nem szerez tudomást.

Ez azonban mit sem változtat azon a szabályon, hogy ebben az esetben

A tulajdonjog átruházásával az addigi „kötelező” és vele az adott biztosító kockázatviselése megszűnik.

Ez egyszerű és egyértelmű szabály, a gyakorlatban mégis félreértések forrása.

A kötelező biztosítás hatálya megszűnik az autó eladásával, még akkor is ha a díj egy évre előre be volt fizetve

Alaptalan tévhit, hogy az addigi biztosítás hatálya addig terjed, amíg a díjat rendezték az előző biztosítónál, mint ahogy az is, hogy a későbbi fedezetlenségi díj befizetése megvédi a mulasztó üzembentartót.

A jármű tulajdonjogának átszállását követően, kötelező felelősségbiztosítás nélkül használt járművel okozott, saját hibás balesetért két személy vonható felelősségre: a jármű vezetője és – ha eltérő személy – az üzembentartó.

• Csakhogy ezen személyek kilétét illetően harmadik személy (pl. a MABISZ) a hivatalos gépjármű nyilvántartás adataira hagyatkozhat.
• Ha a felek késlekednek az adásvételi szerződés bejelentésével, akkor a károkért helytálló MABISZ az előző üzembentartón és/vagy a jármű vezetőjén fogja követelni a kifizetett kártérítési összeget.

Célszerű tehát határidőben bemutatni az adásvételi szerződést az okmányirodában

Több olyan eset ismeretes, amikor a fizetési meghagyással terhelt volt üzembentartó annyira nem vette komolyan az eljárást, hogy még a közjegyzőnek sem válaszolt időben.

Ezt követően már akkor is neki kell helytállni, ha egyébként kimenthette volna magát.

Még ebben az esetben sincs azonban minden veszve, mert a volt üzembentartó megtérítési igénnyel fordulhat a tényleges károkozóval szemben. Ez azonban költséges és bonyodalmas eljárás. Célszerű tehát határidőben bemutatni az adásvételi szerződést az okmányirodában, illetve ha ez elmaradt, akkor legalább az adásvételről értesíteni a követeléssel fellépő MABISZ-t vagy a regressz igényét érvényesítő casco biztosítót.

Gépjármű eladásának bejelentése

Az gépjármű eladásának bejelentése a gépjármű vásárlásánál és az átíratásnál lényegesen egyszerűbb folyamat, fizetni pedig nem kell érte. A folyamat magánszemélyek esetében az alábbiak szerint történik:

1. Az adásvételi szerződéssel fel kell keresni az okmányirodát. Fontos, hogy legyenek nálunk azok a papírok, amelyek alapján a szerződés meg lett írva. Az ügyintézés mindössze 2-3 percig tart, aminek a végén nyomnak egy pecsétet az adásvételire vagy kiadnak egy papírt, ami igazolja, hogy megtörtént az gépjármű adásvételének bejelentése.
2. Ez után a biztosítóval is fel kell venni a kapcsolatot és ott is be kell jelenteni, hogy a gépjármű eladásra került és hogy érdekmúlás miatt szüntessék meg a kötelező felelősség biztosítást.

Mihez van joga az őrnek védett területen és a rendezvényeken?

• Az őr felkérheti a védett területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt a kiléte igazolására, és megkérdezheti, hogy milyen céllal tartózkodik ott. Amennyiben valaki ezt megtagadja, vagy nyilvánvalóan nem valós választ ad, akkor megtilthatja az ott-tartózkodást, és távozásra szólíthatja fel az illetőt.
• Ha valaki egy rendezvény megtartását zavarja, vagy akadályozza, felszólíthatják őt a távozásra, sőt, onnét ki is lehet vezetni.
• A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul.

Nem motozhat meg, de a csomagba belenézhet

Egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy joga van a be- és kilépő személyek csomagjának ellenőrzésére. A törvény különbséget tesz a csomag, illetve a csomag tartalmának a bemutatása között. Míg előbbire mind a be- és kilépő felszólítható, a csomag tartalma belépéskor akkor ellenőrizhető, ha rendezvény biztosításáról van szó. Ilyen esetben fémtárgyak kimutatására alkalmas eszköz is használható. Amennyiben valaki ehhez nem járul hozzá, úgy a rendezvényre való belépését meg lehet tiltani. Motozásra, vagyis a ruházat átvizsgálására azonban nincs felhatalmazás egyik esetben sem.

Kivételes esetetekben át is vizsgálhatja a csomagot

A csomag tartalmának átvizsgálásra a védett területen tartózkodó, vagy onnét kilépő személy esetében van mód, de csak kivételes esetekben. Ilyen lehet, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége; az érintett a dolgot a felszólítás ellenére sem adja át; és az az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges.

A jogosultságok azonban nem jelentik azt, hogy ezekkel zaklató módon, vagy akár tetszés szerint élhet a vagyonőr  

A törvényi feltételek hiánya esetén jogellenes lesz az őr fellépése, de a feltételek megléte esetén is ügyelnie kell arra, hogy az adott cél elérésére alkalmas eszközök közül mindig a személyi szabadság, illetve a személyiségi jogok legkisebb korlátozásával járó eszközt kell választani.

Védett személyek, létesítmények, rendezvények és pénzszállítás, valamint az őr által használható eszközök

• A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erőt akkor alkalmazhat, ha az a védett személy biztonságát fenyegető támadás elhárításához szükséges. 
• A védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja.
• Ugyanez vonatkozik a rendezvény megzavarása esetén is.
• A pénzkísérő vagyonőr a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja.

Az őr a feladata ellátása során gázsprayt, gumibotot, őrkutyát, valamint – az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint – lőfegyvert tarthat magánál, és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

A személyazonosság igazolása és a tettenérés

• Az őr felszólíthatja az érintett személyt a személyazonosságának az igazolására. Amennyiben ennek az érintett nem tesz eleget, az őr rendőrt hívhat.
• Tetten érés esetén az elkövetőt elfoghatja, de köteles az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is.

Nem árt az óvatosság

Ahogyan egy konkrét esetben a bíróság megállapította, amennyiben nincs olyan tény, amiből a vagyonőr közvetlenül arra következtethet, hogy a vásárló eltulajdonított valamit az üzletből, akkor tettenérés hiányában nemcsak, hogy fizikai kényszert nem alkalmazhat, de még a csomag tartalmának bemutatására sem szólíthat fel. Amennyiben mégis megteszi, úgy két magánszemély közötti viszonyról van szó, tehát akár jogos önvédelem is megállapítható az őr fellépésével szemben.

Amennyiben például az őr a vásárló elé áll, ráteszi a kezét, jelezve, hogy az irodába akarja kísérni, akkor azt a látszatot kelti a bolti dolgozók és az azt észlelő más vásárlók előtt, hogy az illető egy tetten ért tolvaj. A bírói gyakorlat ezt fizikai ütközéssel járó, becsületsértő támadásként értékeli.