Feldman Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy tegye meg a bejelentést, aki tagja a kárenyhítési alapnak, és csatlakozásra biztatta azokat a kisebb termelőket is, akinek nem kötelező részt venni az alapban.

Az elmúlt hetek időjárása fagykárokat okozott a gyümölcsösökben, az államtitkár példaként említette a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében keletkezett komolyabb károkat.

Mint mondta, a gazdák jelzései alapján például a kajszi- és őszibarack ültetvények erősen érintettek, az eddigi becslések alapján elképzelhető, hogy az idei gyümölcstermés fele elfagyott, és vannak olyan kistérségek, ahol az egész.

Feldman Zsolt felidézte, hogy tavaly mintegy 27 ezer hektár gyümölcsöst ért időjárási kár, ami után idén márciusban 6,5 milliárd forintot fizettek ki a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak.

Az államtitkár elmondta azt is: nem csak a kárenyhítési alap, valamint a biztosításokhoz adott díjtámogatás és az újonnan indult krízisbiztosítási rendszer áll rendelkezésre, hanem új pályázatokkal is segítenék, hogy a gazdálkodók fagyvédelemhez szükséges eszközöket szerezzenek be.

Kiemelték: 2018 óta működik a jégkármérséklő rendszer. Ilyen, országos lefedettségű védekezési rendszer Európában csak Magyarországon üzemel – tették hozzá.

A gazdálkodók 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be – részletezték. A védekezés első évében, 2018-ban már csak 22 ezer hektárnyi, 2019-ben pedig 37 ezer hektárnyi területen jeleztek a gazdálkodók jég okozta károkat – idézték fel.

Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84 százalék volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47 százalék – összegezték.

A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában csak 3,7 milliárd forint – mutatott rá a kamara.

Az országos jégkármérséklő rendszert a NAK üzemelteti, finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével, a mezőgazdasági kárenyhítési alapból történik.

A technológia lényege, hogy talajgenerátorok ezüst-jodid acetonos oldatot égetnek el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák a felhők felsőbb rétegeibe áramlanak, ahol csökkentik a kialakuló jégszemcsék méretét és részben megakadályozzák továbbiak létrejöttét.

Nyitókép: Pexels / Illusztráció.

Közleményük szerint idén is a védekezési időszak április 15. és szeptember 30. közé esett. Az agrárkár-enyhítés által a termelők 2020-ban 516 ezer hektárra mintegy 21 ezer kárbejelentést tettek, amelyek közül a jégkárbejelentések aránya 6 százalék. Ez jóval alacsonyabb a 2018. és 2019. évek 13-13 százalékos, valamint a védekezés előtti időszak 30 százalékot is meghaladó arányához képest.

A jégesőkárok elleni védekezés Európában egyedüliként Magyarországon zajlik országos szinten, amelynek finanszírozása az agrártárca segítségével a kárenyhítési alapból történik. Évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot ad át az AM a NAK-nak éves megállapodásoknak köszönhetően.

A NAK által üzemeltetett, három éve működő országos jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaság mellett a lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvja. A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6,3 milliárd forint volt ez az összeg, addig a 2018. és 2019. évek átlagában „csak” 3,7 milliárd forint volt, amely 59 százaléka a 2017-ben kifizetett összegnek.

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, amely a felhőkbe áramlik, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete, ezáltal a károkozás is kisebb lesz annál, mint a rendszer használata nélkül lenne – írta a NAK.

Nyitókép: Unsplash.

Szólláth Tibor kiemelte: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárminisztérium által működtetett országos jégkármérséklő hálózat nem csak a mezőgazdasági termékeket védi, hanem „az ország minden ingó és ingatlan vagyonát”.

A rendszer működésének tapasztalatairól tartott tájékoztatón Szólláth Tibor jelezte: Magyarországon 986 darab úgynevezett talajgenerátor működik, ezekből 222 automatikusan lép működésbe jégverés előtt, 764-et pedig a generátorkezelők indítanak.

Utóbbi esetben akkor hatékony a megelőzés, ha időben indítja a kezelője a generátort, amely ezüstjodid párologtatásával fellazítja a jégdarabokat, ezáltal a bő csapadékkal érkező apróbb jég jelentősen csökkenti a károkat.

Szólláth Tibor a sajtótájékoztatón oklevelet adott át Szőllősi László hajdúszováti generátorkezelőnek, aki megnyerte a kezelőknek kiírt országos pályázatot. Mint elhangzott: az általa kezelt berendezés 10 négyzetkilométeres hatókörében 62 jégriadóból 62-szer indította jól a generátort, így a térségben sem tavaly sem az idén gyakorlatilag nem volt mezőgazdasági jégkár.

A kamarai tájékoztatón a szakemberek rövid áttekintést adtak az 523 ezer hektárnyi szántójával kiemelt mezőgazdasági térségnek számító Hajdú-Bihar idei gazdálkodásáról.
Örvendi László általános alelnök azt mondta, bár kaotikus volt a tavaly őszi és az idei tavaszi-nyári időjárás, kukoricából, napraforgóból, őszi búzából, triticaléból, repcéből, rozsból, cukorrépából és magborsóból az országos átlagot meghaladó eredményeket értek el a hajdú-bihari gazdák.

Hozzátette ugyanakkor, hogy komoly problémákat tapasztalnak például a csemege kukorica és a zöldborsó értékesítésében: miközben egyre drágább a termelés – öntözés, műtrágyázás -, a felvásárlók egyre kevesebbet kínálnak a terményért.

Ez a hajdú-bihari gazdákat érzékenyen érinti, mert a megyében van a csemege kukorica országos vetésterületének 74 százaléka, a zöldborsóénak pedig a 24 százaléka – nyomatékosította Örvendi László.

Oláh Péter, a NAK hajdú-bihari alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány, a jellemzően sok élőmunkát igénylő területekre alig lehet embert találni.

Nehezményezte azt is, hogy míg a párizsi tőzsdén a kukorica felvásárlási ára tonnánként 55 ezer forint, addig hazánkban 39-41 ezer forint között mozog. A méhészek sincsenek könnyű helyzetben: a 600 forint termelői árú, kiváló minőségű magyar mézért 400 forintot kínálnak a felvásárlók – jelezte.

45 százalékkal több mezőgazdasági kárt jelentettek be a biztosítóhoz

A Groupama Biztosító elemzése szerint a mezőgazdasági növénytermesztésben többszörösére emelkedtek az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatti károk a jégeső, a tavaszi fagy, a vihar és az aszály kockázatok esetében az elmúlt években.

• A rendkívüli időjárási viszonyok miatt a Groupama Biztosító az elmúlt öt évben folyamatosan növekvő növénybiztosítási kárdarabszámokkal szembesült, amely 2012 óta közel megduplázódott, míg a kártérítésként kifizetett károk összege hozzávetőlegesen megháromszorozódott.
• 2017-ben a Groupama Biztosítóhoz bejelentett mezőgazdasági károk száma az előző évhez képest mintegy 45%-kal volt több, míg a kifizetett károk összege több, mint 30%-kal haladta meg a tavalyi évi kifizetéseket.

A növénykárok túlnyomó részét jégverés okozta, csak jégkárra több mint 3 milliárd forintot fizettek ki.

Az elmúlt évekre jellemző módon a legnagyobb károkat tavaly is a jégeső okozta. 2017-ben a növénykár bejelentések több, mint 80%-a jégverésről szólt, emellett még jelentős számban, több mint 10%-ot meghaladó mértékben érkezett társasághoz fagykár igény. A Groupama Biztosító 2017-ben a növényállományok jégkára miatt több, mint 3 milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak, a fagykárokra kifizetett összeg pedig meghaladta a félmilliárd forintot.

Az elmúlt öt év adatait elemezve egyértelmű, hogy a jégverés okozza a legnagyobb károkat a magyarországi növénykultúrákban: elmondható, hogy

A vizsgált időszakban minden évben a jégveréses károkra kifizetett kárösszegek tették ki a kárbejelentések mintegy 80%-át.

Májusban indul a NAK jégkár-mérséklő rendszere

A Groupama Biztosító a jégkárok egyre növekvő mennyisége miatt üdvözli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkár-mérséklő rendszerének kiépítését.

„A zivatarfelhőkbe ezüstjodidot juttató talajgenerátorok üzemeltetésével várhatóan jelentős, évi több tízmilliárd forintos értéket lehet majd megmenteni az agráriumban. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. Az azonban garantálható, hogy az általunk választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz”

– hangsúlyozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Új lehetőség a gazdáknak

Idén is május 15-ig nyújthatók be a támogatás csökkentése nélkül az egységes kérelmek, melyben a mezőgazdasági biztosítások utáni díjtámogatási igényét érvényesítheti a gazdálkodó.

A Groupama Biztosító 2018-ban – együttműködve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával – új szolgáltatást kínál a gazdáknak.

• Olyan egyedi ajánlatadó alkalmazást fejlesztett ki, mellyel a gazdálkodók ebben a kiemelten fontos időszakban, rendkívül gyorsan és egyszerűen tudnak díjtámogatott növénybiztosítást kötni.
• A számítógépes alkalmazás a Kamara munkatársainak közreműködésével jut el a gazdákhoz, és egy egyszerűsített, gyors, a legjellemzőbb mezőgazdasági károkra fedezetet nyújtó biztosítási szerződés megkötését teszi lehetővé.

„Új alkalmazásunkkal a gazdálkodók nagyon könnyen, helyben, az Egységes Kérelem igénylésével egyidőben tudnak díjtámogatott és kiegészítő növénybiztosítást kötni, ezért bízunk abban, hogy ez az új lehetőség is hozzájárul ahhoz, hogy azok a gazdálkodók is rendelkezhessenek biztosítási védelemmel, akik korábban idő hiányában, vagy más okból nem kötöttek biztosítást a termesztett növényeikre”

– mondta el Balázs András, a Groupama Biztosító Vállalati Vagyon- és Felelősségbiztosítási Főosztály vezetője.

Magyarországon négy társaságnál köthető agrárbiztosítás, amely a jégverés okozta károkat is lefedi

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint az összes mezőgazdasági kár 20 százalékát okozza jégverés. A biztosítói adatok alapján ez azonban így is jelentős, hiszen tavaly például közel 9 milliárd forintot fizettek ki ilyen jogcímen a gazdálkodóknak.

Összehasonlításképpen: a tavalyi viharos év legintenzívebb, május-augusztus közötti időszakában a társaságok a szélsőséges időjárás nyomán több mint 103 ezer, lakásbiztosítással rendelkező ügyfélnek mintegy 6 milliárd forint összegű kárt térítettek meg.

A biztosítók üdvözlik az országos rendszer bevezetését

Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet arra, hogy pár évnek el kell telnie, amíg a rendszer hatásosságáról pontos képet lehet majd kialakítani. Azt érdemes alapul venni, hogy három dunántúli megyében (Somogy, Baranya és Tolna) már régebb óta működik egy 141 talajgenerátorból álló hálózat, amely része lesz az országos rendszernek. A NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés adatai szerint tevékenységük csaknem három évtizede alatt 74 százalékkal csökkent a mezőgazdasági jégkár a térségben.

A biztosítói adatok viszont azt mutatják, hogy a kifizetett kártalanítások még így is számottevő összeget tesznek ki. Az elmúlt évtized legtöbb jégkárt feljegyző éveit vizsgálva szembetűnik, hogy a három talajgenerátoros megyében kifizetett összegek tavaly például a jégkár címén nyilvántartott kártalanítás közel harmadát tették ki. Egy-egy kirívóan magas kifizetés értéke egy szerződésre pedig ebben a tíz évben jóval meghaladhatta akár a százmillió forintot is.

A generátorok hasznosak, de a jégesőt nem szüntetik meg

Fontos tisztázni tehát, hogy a rendszer elindításával nem szűnik meg minden probléma és nem szűntethető meg a jégeső. Erre hívta fel a figyelmet a közelmúltban egy rádióinterjúban dr. Geresdi István nemzetközileg ismert felhőfizikus és a Pécsi Tudományegyetem tanára is.

„Arra van esély, hogy csökken a jég mérete és ez az okozott károkat is csökkenti”

– nyilatkozta.

A biztosítókhoz érkező visszajelzések szerint egyébként a generátorok működési területén többször tapasztalt jelenség, hogy az apró jégszemek a felhőben sok esetben összetapadnak, és végül mégis nagy jégdarabokként hullanak alá.

A pontos időjárás előrejelzés elengedhetetlen a hatékony működéshez, a váratlan záporok és zivatarok továbbra is gondot okozhatnak

Geresdi azt is megemlítette, hogy a technológia nagyon fontos elemét képezik a pontos előrejelzések, mivel a hatékony működéshez a tényleges vihar előtt 2-3 órával már be kell kapcsolni a berendezéseket. A rendszer kiépítői az Országos Meteorológiai Szolgálattól várják annak előrejelzését, hogy mikor kell be-, illetve kikapcsolni a generátorokat. (A több mint ezer eszközből ugyanis csak kétszáz működik majd automatikusan.)

Szakértők szerint a rendszer elsősorban azokban az esetekben bizonyulhat hasznosnak, amikor a viharokat már jóval az érkezésük előtt be lehet mérni. Ám továbbra is gondokat okozhatnak a helyi záporok és zivatarok, hiszen ezek sokszor olyan hirtelen támadnak, hogy sokáig még egy felhő sem jelzi az érkezésüket.

A Jéger rendszer tehát a tapasztalatok alapján biztosítással együtt teljes körű védelmet nyújt a gazdálkodóknak.