A virológus az interjúban sajnálatosnak nevezte, hogy sokan nem veszik már komolyan a maszkhasználatot, a távolságtartást, feleslegesnek tartják az óvintézkedéseket, és inkább azoknak hisznek, akik szerint csak pánikkeltés van, nincs is igazi járvány. A légúton terjedő fertőzésnél komoly következményekkel járhat, hogy nő a járványtagadók tábora, ugyanis elég, ha egyetlen ilyen, „magát a szakembereknél tájékozottabbnak tartó fertőzött” maszk nélkül száll fel a buszra, és eltüsszenti magát – hangsúlyozta.

Hozzátette: az oltásellenesség erősödése is akadályozhatja a koronavírus-járvány megfékezését. Ha nem lennének vakcinák, még mindig százezrek életét nyomorítaná meg a gyermekbénulás, további százezrek életét követelné a fekete himlő vagy a kanyaró – mondta, kiemelve: ha az oltásellenesség erőre kap, az az egész lakosság számára komoly veszély, nem csak a koronavírus terjedése miatt.

Jakab Ferenc beszélt arról is, hogy jelenleg 139 vakcina-fejlesztési projektet végeznek világszerte, 28 már klinikai kipróbálás alatt van, ezen belül 6 vakcinával az utolsó humán teszteket végzik. Ezeknek a teljes kiértékelése hosszabb időt vesz majd igénybe, de az első eredmények ez év végére, a jövő év elejére meglesznek, ami alapján már engedélyezni lehet az oltóanyagot, meg lehet kezdeni a tömeggyártást, és talán a jövő év első felében már kezdődhet a vakcinák alkalmazása – vélekedett. Hozzáfűzte: ez nagyon fontos lépés lesz, mert továbbra is a védőoltás az egyetlen valós megoldás a járvány megfékezésére.

Az orosz vakcinával kapcsolatban azt mondta, hogy a technológia, amelyet használnak, régóta alkalmazott, így elméletben működőképes is lehet, de valójában se pro, se kontra nem lehet mondani semmit az orosz vakcináról, mert egyetlen tudományos közleményt sem jelentettek meg róla, kizárólag annyit közöltek, hogy elkészült és engedélyezték. Azokat az aggodalmakat ugyanakkor a virológus is osztja, hogy még az előtt törzskönyvezték az oltóanyagot, hogy sok emberen kipróbálták volna, az ezt célzó fázis 3 vizsgálatokat még csak most kezdik el.

A pécsi víruslaboratóriumban eddig 450 hatóanyagot teszteltek, ezek közül öt ígéretesnek mondható, mert nagyon jó hatásfokkal tudta laborkörülmények között csökkenteni a vírus fertőzőképességét. Eggyel, az azelasztin nevű hatóanyaggal az osztrák Cebina biotechnológiai cég már a klinikai kipróbálást tervezi, ez új terápiás gyógyszert jelenthet a koronavírus-fertőzés kezelésére. A tervek szerint továbbá Pécsen az osztrák céggel egy új koronavírus elleni vakcina laborkísérletei is megkezdődnek hamarosan – ismertette.

A Kacskovics Imre vezette konzorcium által fejlesztett magyar koronavírus-ellenes gyógyszerrel kapcsolatban elmondta: az egy új fehérjekombináció, amely kiemelt projekt. A gyógyszer kiválóan teljesít laboratóriumi körülmények között élő sejteken, Jakab Ferenc ezért bízik benne, hogy a klinikai tesztekben is működni fog.

A virológus szerint az is elképzelhető, hogy nem lesz egyetlen koronavírus-gyógyszer, helyette attól függően, hogy a beteg milyen korú, és hogy a fertőzés melyik fázisában van, más-más gyógyszereket kell alkalmazni együtt vagy egymás után.

Jakab Ferencet arról is kérdezték, hogy az iskola kezdetével lehet-e abban bízni, hogy a gyerekek körében megmarad az eddig tapasztalt alacsony fertőzöttség. Erre azt felelte: a tíz év alatti gyermekeket ugyanúgy megfertőzi a vírus, mint az idősebbeket, csak ők tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel esnek át a betegségen. Ennek egyik oka az lehet, hogy a gyerekek gyakrabban találkoznak egyéb nátha koronavírusokkal, amelyek minimális keresztvédelmet biztosítanak – vélekedett.

Azt, hogy a statisztikák szerint Európában a korábbinál kevesebb a haláleset, azzal magyarázta: jelenleg nagyobb számban vannak a fiatal fertőzöttek, akik kigyógyulnak a betegségből, valamint újrafertőződés esetén jóval enyhébb tünetekkel jár a betegség, mint az első alkalommal.

A Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője elmondta: bebizonyosodott, hogy az eredetileg az ebola ellen készített szer meg tudja akadályozni a vírus replikációját.
Nem újkeletű szerről van szó – tette hozzá a szakértő.

A koronavírus elleni orosz vakcináról Jakab Ferenc azt mondta: megosztja a kutatói társadalmat a védőoltás, van, aki bízik benne, mások kételkednek, mert nem tesztelték elég ideig.

A virológus szerint nem újkeletű technológiáról van szó, így akár hatásos is lehet.
Ugyanakkor aggasztó, hogy az úgynevezett fázis 3-as vizsgálatig nem jutott el készítmény, tudományos fórumokon nem hallottak róla, sem a kipróbálás hatékonysága, sem a beoltottak nyomon követése nem ismert – mondta.

Nyitókép: Pexel / illusztráció

A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának (SzKK) Jakab Ferenc vezette virológiai kutatócsoportja az elmúlt napokban rutineljárást dolgozott ki a vírus különböző sejtekben történő izolálására közvetlenül a régióban fertőződött betegekből vett minták felhasználásával.

A PTE közleménye szerint a pécsi kutatók a koronavírus elleni küzdelemben tett „újabb sikeres lépése” annak köszönhető, hogy március 16-tól az ország több laboratóriumában is lehetőség nyílt a diagnosztikai tesztek elvégzésére, így a PTE laboratóriuma is hozzáfért a helyi betegektől származó mintákhoz.

A Jakab Ferenc vezette virológiai kutatócsoport által kidolgozott rutineljárás a vírusok teljes genetikai állományán alapuló mélyreható analízissel kombinálva – a közlemény szerint – „mérföldkövet jelent” a miniszterelnök által életre hívott, koronavírust kutató akciócsoport munkájában.

A csoport célja a vírus jobb megismerése, fertőzési és terjedési mechanizmusának vizsgálata, a lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint a hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése.

Jakab Ferenc a közleményt kiegészítve az MTI-vel közölte:

A betegtől, a klinikai képen át egészen a vírus fertőzőképességéig és annak esetleges molekuláris hátteréig tudják követni a kórokozót.

ezek pedig fontosak lehetnek a hatékony védekezés megismerése szempontjából is.

A PTE szombaton közölte, hogy pécsi kutatóknak sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját.

Ki volt Dr. Szentágothai János?

Eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig. Antal Géza orvos unokája és Lumniczer Sándor (akinek nagybátyja Schöpf-Merei Ágost – orvos- és sebészdoktor, szemorvos, gyermekgyógyász, volt) orvos dédunokája.

Forrás: Wikipedia.

Nyitókép: Illusztráció / Pexels.