Izer Norbert úgy fogalmazott: a kormány ebben a veszélyes időszakban is mindent megtesz annak érdekében, hogy a kkv-szektor terheit csökkentse, fenntartsa az alacsony vállalkozási adók politikáját és ezzel megvédje a munkahelyeket. A vállalkozásokat az adóterhek csökkentése mellett rezsitámogatás, államilag támogatott hitelek, és kamatstop is segíti – emelte ki.

Tizenegyről tíz százalékra csökkent – a kkv-szektor jelentős része számára elérhető, kedvező szabályokat, csökkentett adminisztrációs terhet kínáló – kisvállalati adó (kiva) kulcsa tavaly. Ezzel folytatódott a kkv-k évek óta tartó tehercsökkentése: 2022. októberéig már több mint 83 ezer vállalkozás döntött a kiva mellett – ismertette.

Mint monda, érdemes próbaszámítást végezni a Pénzügyminisztérium kalkulátorával, mert az adóhivatal közlése szerint még legalább további 97 ezer cég jól járna a kivával. A kedvezőbb adózási forma egyúttal segíti a munkahelyek megőrzését is a szankciók okozta gazdasági nehézségek közepette – emelte ki Izer Norbert.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb (9 százalék) a társasági adó az OECD-országok közül, és ezt a kormánynak sikerült megvédeni a globális minimumadóról való viták során.

Újdonság, hogy a társasági adóban a kis- és középvállalkozások kedvezőbb feltételekkel vehetnek igénybe fejlesztési adókedvezményt. Ugyanis tavaly január 1-jétől kisvállalkozás már ötven, középvállalkozás már százmillió forint jelenértékű beruházása után jogosult lehet fejlesztési adókedvezményre, amellyel a fizetendő adóját csökkentheti – emlékeztetett.

Továbbá – fejtette ki Izer Norbert – a kkv-nak minősülő vállalkozások esetében a 2021-es, majd a 2022-es adóévben, a helyi iparűzési adó mértéke legfeljebb 1 százalék lehetett a járványhelyzetre való tekintettel. A kedvezményes szabály alkalmazásának feltétele volt, hogy az érintett vállalkozások nettó árbevételének vagy mérlegfőösszegének értékhatára legfeljebb 4 milliárd forint legyen.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kkv-szektor terheinek csökkentését szolgálják az őszi adóváltozások is, amelyek közül az átalányadózók szocho- és járulékfizetésének negyedévesítését, valamint az egyszerűsített helyi iparűzési adófizetési kötelezettséget emelte ki Izer Norbert.

Izer Norbert / MTI.

Izer Norbert felidézte, hogy az eddiginél többen választhatják az egyéni vállalkozók átalányadózását jövőre, és a feltételei is kedvezőbbé válnak.

Az államtitkár a kedvező változások közül elsőként az adómentes jövedelemhatár nagyságát emelte ki. Ez az éves minimálbér fele, ami 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy kétmillió forint bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük.

A 80 százalékos költséghányad levonására jogosultak esetében még magasabb összegű bevétel mentes az adó alól, így például az átalányadót választó fényképészeknek, fodrászoknak, taxisoknak vagy telefonszerelőknek 6 millió forint éves bevételig nem kell szja-t fizetniük – tette hozzá.

A legkisebb vállalkozásoknak nyújtott segítség a családok támogatása mellett az adópolitika egyik legfontosabb eleme – húzta alá Izer Norbert.

Ezt igazolja, hogy jelenleg a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) a legnépszerűbb adófajta, több mint 450 ezren adóznak így. Sok kisebb bevételű – jellemzően mellékállásban vállalkozó – katásnak érdemes átalányadóra váltani; azoknak, akiknek az éves jövedelme nem éri el a mentességi határértéket mindenképp – jegyezte meg az államtitkár.

A kisadózónak be kell jelentenie az adóhivatalnak, ha úgy dönt, hogy jövőre a katáról áttér az átalányadózásra. Ha a katás december 31-ig bejelenti a változást (a ‘T101E űrlapon), akkor január 1-jétől már alkalmazhatja az átalányadózás szabályait – mondta Izer Norbert.

Jelezte: nagy előnye a jövőre hatályba lépő, újfajta átalányadózásnak az is, hogy ezt az adófajtát bárki választhatja, mindegy, milyen tevékenységet végez; csak a bevételi korlátra vonatkozó szabályokat kell betartani: az átalányadót az éves minimálbér tízszereséig lehet választani, ami 24 millió forint. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében a bevételi korlát magasabb, ők akkor is átalányadózhatnak, ha bevételük nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 120 millió forintot – részletezte az államtitkár.

Izer Norbert szerint az átalányadó 2022 egyik legnépszerűbb adófajtája lehet: az adómentességi értékhatár bevezetése és a bevételi értékhatárok jelentős emelése mellett a költséghányadok számának csökkentése sokaknak teszi vonzóvá az átalányadózást.

Nyitókép: MTI.

A Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára elmondta, hogy jelenleg 68 ezer cég kivázik. Ők jövőre az egy százalékpontos adócsökkentéssel összességében 10 milliárd forintot spórolhatnak.

Ez az összeg várhatóan még tovább nő, mert valószínűleg többen választják majd a kivát, hiszen több tízezer olyan vállalkozás van, amely jobban járna ezzel az adózási formával

– emelte ki Izer Norbert.

Hozzátette, hogy a most frissített kiva-kalkulátor éppen ezeket a cégeket segíti. Kiszámítja, ugyanis, hogy mennyi közterhet lehet megtakarítani ezzel az egyszerű adózási móddal.

Jövőre a 10 százalékos kiva kiváltja a 9 százalékos társasági adót, és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, egyben adózatlanul hagyja a cégnél maradó nyereséget. A kisvállalati adó az Európai Unió legversenyképesebb adófajtája, amellyel nemcsak az érintett cégek járnak jól, hanem az egész ország is, hiszen beruházásra és foglalkoztatásra ösztönöz – szögezte le Izer Norbert.

A kiva választását a jelentős bérköltséggel rendelkező cégeknek, mint az informatikai, mérnöki, tanácsadási, oktatási, egészségügyi ágazat szereplői, illetve a nyereségüket visszaforgató, növekedni képes vállalkozásoknak érdemes megfontolni – idézte fel az államtitkár.

A Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátora 10 perc alatt kiszámítja, hogy a kisvállalati adó választásával mennyi adót spórolhat meg a cég jövőre.

Aki jövőre spórolna az adóján, az jobban jár, ha idén nem spórolja meg a kalkulátorra fordítandó 10 percet – mondta.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy ötven foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a száz főt.

A belépési értékhatár hárommilliárd forint, de mindaddig a kivában maradhat a cég, amíg el nem éri a hatmilliárd forintos bevételt.

Nyitókép: MTI/Archív.

A legtöbb szülőnek semmilyen teendője nem lesz

Hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, hozzátéve, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan kézbesíti a visszajáró összeget február 15-ig. A nagy többség mindenféle adminisztrációtól mentesen jut a pénzéhez:

Ők azok, akik a családi pótlékot kapják, és jellemzően bérből, fizetésből élnek

– mondta Izer Norbert. ű

Az érintettek száma elég magas, hiszen jelenleg több mint egymillió szülő kap családi pótlékot – jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve, hogy ezeket az adatokat a Kincstár átadja az adóhivatalnak. Így az adóvisszatérítés a legegyszerűbb módon, pontosan úgy érkezik meg február 15-ig, ahogy a családi pótlék is:

A kinek bankszámlára, annak a NAV átutalja a visszajáró adó összegét, akinek a postás viszi, az, az adóvisszatérítést is készpénzben kapja.

– részletezte Izer Norbert.

A magyar adóvisszatérítés az Európai Unióban a legszélesebb körű, családoknak járó adóügyi intézkedés, hiszen nemcsak annak a szülőnek jár vissza az adó, aki a családi pótlékot kapja, hanem annak is, aki szintén jogosult az ellátásra, így például a házastársnak is. De nemzetközi összehasonlításban nemcsak ebben egyedülálló a magyar családi adóvisszatérítés, hanem az igénybevételének egyszerűségében is – szögezte le az államtitkár. Azoknak is rendkívül könnyű dolguk lesz, akikről nem áll rendelkezésre a 2021-ben befizetett adó visszatérítéshez minden adat, így annak a házastársnak, aki jogosult a családi pótlékra, de azt nem neki folyósítják, szükséges a számlaszám megadása ahhoz, hogy a NAV vissza tudja utalni az adót. Ehhez mindössze egy egyszerű nyilatkozatot kell kitölteni, ami otthonról, kényelmesen online is megtehető – magyarázta Izer Norbert. Így azok a szülők is, akik december 31-ig elküldik nyilatkozatukat, 2022. február 15-ig megkapják a családi adóvisszatérítést – összegezte az államtitkár.

Nem esnek el a kedvezménytől azok sem, akik jogosultak a kedvezményre, de az automatikus visszatérítéshez az idén év végéig még semmilyen információ nem áll az adóhivatal rendelkezésére

– húzta alá Izer Norbert.

Mint mondta, ők az éves adóbevallásukban érvényesíthetik a családi adóvisszatérítést, amelyet akár már március 1-én kézhez is kaphatnak.

Az adóvisszatérítést az úgynevezett összevontan adózó jövedelemből lehet érvényesíteni, tipikusan ilyen a munka-, a vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői jövedelem, illetve ide tartozik az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem is – magyarázta Izer Norbert. De a gyermeket nevelő katások és ekhosok is visszakapják befizetett adójuk egy részét. A katásoknak tételes adójuk egynegyede, az ekhosoknak a jövedelmükből levont adó mintegy kétharmada (az ekho-alap 9,5 százaléka) jár vissza – tette hozzá.

A koronavírus-válság az egyházakat és a civil szervezeteket sem kímélte, ezért a családi adóvisszatérítés miatt kiesendő egy százalékok költségvetési támogatásként történő visszapótlásával segíti az érintett szervezeteket a kormány – emelte ki Izer Norbert. A szülők ugyanis még a számukra visszatérítendő adó terhére is rendelkezhetnek annak 1+1 százalékáról- jegyezte meg.

Gyorsabban fizet, de még jobban vigyáz a pénzre az adóhivatal, mint korábban – összegezett a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Mint mondta: augusztusban például 88 ezer vállalkozás kapta meg rövidebb idő alatt a jogszerűen visszajáró forgalmi adóját, összességében 168 milliárd forintot.

Az adóhivatal differenciált kockázatelemzési rendszere a biztosíték arra, hogy míg a tisztességes vállalkozások gyorsabban kapják vissza az őket megillető adót, addig az áfacsalók nem károsíthatják meg az államkasszát – szögezte le az államtitkár.

Idéntől a kockázatelemzők munkáját ráadásul még több online eszköz segíti, hiszen már minden számlára, még a lakosság részére kiállítottakra is, rálát az adóhivatal, így már az áfabevallás benyújtása előtt, a számlaadat beérkezését követően, azonnal kiszűrhetők a gyanús ügyletek – jegyezte meg.

A statisztika is alátámasztja, hogy mennyire hatékony és eredményes a kiutalások jogszerűségi vizsgálata – mondta Izer Norbert. Idén az első félévben a bevallások 35 százaléka (a több mint 130 ezer bevallásból 46 ezer) esett át részletesebb kockázatelemzésen. Ellenőrzés csak indokolt esetben, a kockázatelemzési-rostán is fennakadó adózóknál, indult, azoknál, akiknél az adatok alapján valószínűsíthető volt a jogosulatlan visszaigénylés – részletezte az államtitkár.

A koronavírus-válság egyik legfontosabb adókönnyítő intézkedése az általános forgalmi adó (áfa) gyorsított kiutalása, amely komoly segítséget jelent a kis- és közepes vállalkozásoknak, akik így könnyebben intézhetik pénzügyeiket, kerülhetik el az anyagi nehézségeket, és aktívabban tudnak részt venni a gazdasági forgalomban – hangsúlyozta Izer Norbert.

Megjegyezte, hogy Magyarország is jelentős versenyelőnyre tehet szert, hiszen az áfa gyorsabb kiutalása a beruházások ösztönzése, az export növekedése mellett még az építőipari fejlesztéseknek is újabb lendületet adhat.

Az államtitkár felidézte, hogy a kkv-k az eddigi 75 nap helyett 30 nap alatt megkaphatják az őket megillető összegeket. Az adózási előéletük alapján megbízhatónak minősített kis- és közepes vállalkozások ennél is hamarabb juthatnak a visszaigényelt összeghez, esetükben ugyanis 30 napról 20 napra is rövidülhet a kiutalási idő. Azok a vállalkozások, amelyek a tisztességes adófizetők és a költségvetés kárára megsértették az adószabályokat, és emiatt kockázatos adózóknak számítanak, továbbra is 75 napon belül kaphatják csak vissza az áfát – emlékeztetett Izer Norbert.

Nyitókép: MTI.

Április 7-én megdőlt a napi rekord: a tavaszi szünet utáni első munkanapon több mint 3,5 millió számlát állítottak ki – tette hozzá a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Összehasonlításként megjegyezte, hogy április 1-je és április 15-e, a több mint 2,8 millió beérkezett számlával osztozik a második és harmadik helyen.

Izer Norbert felidézte, hogy április elsejétől a NAV szinte minden számla adatát megkapja az online-számlarendszeren keresztül, még azokét is – a vevő adatai nélkül -, amelyeket a lakosság, vagyis a magánszemélyek vásárlásairól, ügyleteiről állítanak ki a vállalkozások.

Az online számlázás több szempontból is a 21. század egyik legnagyobb adóügyi vívmánya lehet.

– szögezte le az államtitkár.

Egyrészt, mert a legnagyobb horderejű lépés lehet a feketegazdaság elleni küzdelemben, hiszen április 1-jétől a kockázatelemzőknek szinte az összes kontrolladat a rendelkezésükre áll, így a revizorok az adóvisszaélésekre azonnal tudnak reagálni. Másrészt az online számlázás révén számos, az Európai Unióban is példaértékű adóhivatali szolgáltatást vehetnek igénybe a magyarországi vállalkozások – mondta Izer Norbert.

Miután, a kormány a családokat és a lakosságot már 2017-ben az e-szja bevezetésével megszabadította a személyi jövedelemadó bevallás kitöltésének a nyűgétől, most a vállalkozókon a sor.

– mondta.

Nyártól az adóhivatal áfabevallás-tervezetet ajánl ki az érintetteknek, ami évente mintegy félmillió vállalkozásnak jelenthet könnyebbséget. Először a 2021. júliusról szóló havi áfabevallás tervezetét ajánlja ki a hivatal – részletezte az államtitkár.

A koronavírus-járványban kiemelten fontos, hogy az online számlázás révén kiváltható a magas fertőzési kockázatot jelentő papírszámla. Az eladó a számlaadatokat beküldi az adóhivatalhoz, a vevő pedig egyszerűen letölti azokat, így az elektronikus számlázással megtörténik az adatszolgáltatás is. A visszajelzések szerint több, eddig számlatömböt használó kisvállalkozás állt át az elektronikus számlázásra, és nemcsak azért, mert bizonylatonként 700 forintot spórolhat, hanem azért is, mert a járvány idején ez a legbiztonságosabb számlázási mód – jegyezte meg Izer Norbert.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) április 1-jétől minden számla adatát megkapja azonnal, online módon, a beérkező adatok révén pedig több, az Európai Unióban is egyedülálló szolgáltatással segíti a vállalkozásokat – tette hozzá a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Nemcsak az adóhivatal újfajta szolgáltatásai, mint a papírmentes számlázás vagy az áfabevallási-tervezetek kiajánlása, segítik a tisztességes vállalkozásokat, hanem a csalárd adózók kiszűrése is – hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta: az online számlázás teljessé tétele a legnagyobb horderejű lépés a feketegazdaság elleni küzdelemben. Évente négymilliárdnyi számla- és nyugtaadat áll a kockázatelemzők rendelkezésére, ezért már nem éri meg adóelkerüléssel próbálkozni, hiszen az adóhivatal az online eszközei révén ezt azonnal észleli.

Az adatvédelem az egyik leglényegesebb eleme az online számlázásnak – szögezte le az államtitkár. Ez mától különösen fontos, hiszen április 1-től már a lakosság részére kiállított számlákat is teljes körűen látja az adóhivatal, de csak anonim módon, a magánszemély vásárlóról ugyanis semmilyen adat nem kerül be az adóhivatal online számla rendszerébe.

Izer Norbert szerint a vállalkozások egyre tudatosabbak adóügyeik intézésekor, erről tanúskodnak a szankciómentes időszak tapasztalatai is. A vállalkozások jelentős többsége ugyanis már a határidő előtti hetekben átállt az új rendszerre.

Az államtitkár elmondta, hogy a szankciómentes időszak lejártát követően is a mulasztás körülményeit, súlyát, gyakoriságát mérlegelve, méltányosan jár el a NAV. Az adatszolgáltatást nem vagy nem megfelelően teljesítőket az adóhivatal segíti, az áfabevallási-tervezet kiajánlásához ugyanis minden számla adatára szükség van.

A jó és pontos adatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország az elsők között nyújtson az Európai Unióban példaértékű adóhivatali szolgáltatásokat a vállalkozásoknak – húzta alá Izer Norbert. Leszögezte, hogy nem a mulasztási bírság kiszabása a cél, hanem az adatszolgáltatás szabályszerű teljesítése, ebben pedig partner a Pénzügyminisztérium és az adóhivatal is.

Nyitókép: MTI.

Az adóhivatal nyilvántartása szerint jelenleg 432 ezer kisadózó vállalkozás működik idehaza. Döntő többségük egyéni vállalkozó, számuk 396 ezer, és emellett 36 ezer cég adózik a kata előírásai szerint – ismertette az államtitkár.

Tavaly, az év második felében majdnem négyezer érintett váltott adózási formát és 15 ezer katás szüntette meg tevékenységét – tette hozzá, megjegyezve, hogy utóbbi adat nem számít kiugrónak, 2019-ben például több mint 38 ezer katás szüntette meg tevékenységét. Az új belépők miatt november óta még nőtt is a katások száma.

A hárommilliós szabállyal a kisadózók legnagyobb részének nem kell foglalkoznia, nagyjából 360 ezer katás pontosan úgy adózik idén, mint tette azt tavaly – fogalmazott az államtitkár.

Emlékeztetett, hogy az új szabállyal azt a nemkívánatos gyakorlatot kívánták visszaszorítani, miszerint egyes munkaadók katás vállalkozóként alkalmaztak olyan dolgozókat, akiket munkaviszonyban kellett volna foglalkoztatniuk. Hozzátette, hogy az adóhivatal az idén is folytatja a katások ellenőrzését, revízióra leginkább azok a vállalkozások számíthatnak, amelyek korábban nagy ellenérték fejében alkalmaztak katás vállalkozásokat.

Izer Norbert hangsúlyozta, hogy az adónem továbbra is rendkívül előnyös, és ezen túl is kedvező feltételeket garantál a gazdaság kisebb szereplőinek. Úgy vélte, az ilyen adóügyi megoldásokra most, a gazdaság újraindításakor különösen nagy szükség van.

Nyitókép: MTI/Archív.