A fogyasztók hiteles tájékoztatása érdekében uniós irányelv alapján módosul az árfeltüntetés részletes szabályairól szóló rendelet.

A 2022. május 28-tól alkalmazandó előírások egyértelműsítik, hogyan jelezhetik a kereskedők a leértékelések mértékét hirdetéseikben, a kirakatban, polcokon, katalógusokban, honlapjukon

– ismerteti az ITM.

Az árcsökkentés bejelentésekor forintban meg kell jelölni a korábbi, kiinduló árat. E bázisérték kötelezően a vállalkozás által az akció indítása előtti, harminc napnál nem rövidebb időszakban alkalmazott legalacsonyabb ár.

Az új szabályok megszüntetik azt a gyakorlatot, hogy a kereskedő egy-egy akció előtt átmenetileg megemeli a termék árát, majd ebből a feltupírozott összegből biztosít feltűnően sok százalékos engedményt.

A közleményben megjegyzik, hogy az előírás a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre, tehát például élelmiszerekre nem vonatkozik.

Az ITM kiemeli: jövőre több szabályváltozással erősödnek a vásárlók jogai a jótállás-szavatosságban. Bírságolási lehetőséggel bővülnek a hatóságok jogosítványai a kettős minőség elleni küzdelemben. E sor egészül ki az alibi akciózás kiszűrésére alkalmas új rendelkezéssel.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint elmondta, hogy a fogyasztóvédelem év végi vizsgálatának első három hetében közel 500 vizsgált üzlet hat százalékánál talált kifogásolnivalót az akciós egységárak feltüntetésében. Hozzátette:

Az állandó hatósági jelenlét mellett a tudatos vásárlók maguk is sokat tehetnek azért, hogy ne dőljenek be az átlátszó megtévesztéseknek.

A mézesmadzagnak szánt álkedvezményeket nemcsak online böngészés közben, hanem a boltba becsábulás előtt is pillanatokon belül leleplezhetjük, ehhez elég egyetlen árösszehasonlító oldalt megnyitnunk okostelefonon – jelezte.

Közölte azt is, hogy a fogyasztóvédelem az új évben új területekre terjeszti ki vizsgálati programját:

2022-ben alapos ellenőrzésekre számíthatnak egyebek mellett a gyorséttermek, az esküvői ruhaszalonok és a zálogházak is.

Palkovics László hozzátette, a magyar gazdaság nagyjából visszaállt a rendes kerékvágásba, hiszen a foglalkoztatás számai elérték, sőt meg is haladták a vírus előtti szintet.

A miniszter arról is beszámolt, hogy az autóiparban folytatódik az útkeresés, míg korábban a fejlődés az elektromos autózás irányába mutatott, jelenleg a szintetikus üzemanyagok felé fordult az érdeklődés.

Palkovics László mindezek mellett a hidrogén felhasználására és a kormány által elfogadott hidrogénstratégiára is felhívta a figyelmet.

A minisztérium közleménye emlékeztet: Magyarország sokáig gyógyszer nagyhatalomnak számított. A két világháború között az ötödik gyógyszergyártó és exportőr volt a világranglistán, és a KGST is jelentősen támaszkodott a magyar gyógyszeriparra, melynek örök jellegzetessége volt, hogy igen erősen támaszkodott a hazai egyetemek orvos- és gyógyszerésztudományi karaira. A világjárvány megmutatta, hogy milyen kiszolgáltatott egy ország, ha nincs megfelelő gyógyszer-gyártási és fejlesztési kapacitása.

A kormány számos lépést tett az elmúlt évben a magyar egészségipar, ezen belül a gyógyszeripar erősítése érdekében. Kidolgozták az egészségipari stratégiát, jelentős, 100 milliárdot meghaladó összegű pályázati támogatásban részesültek a vállalatok, döntés született és megkezdődött a debreceni vakcinagyár építése, a hazai gyártókra és egyetemekre épülő számos kutatási projekt kezdődött meg. E folyamat következő lépése a gyógyszergyártás innovációs környezetének fejlesztésérét irányító miniszteri biztos kinevezése.

Szabó László korábban a TEVA vezetője, majd Magyarország washingtoni nagykövete volt, így gyógyszeripari ágazati tapasztalatokkal és megfelelő diplomáciai gyakorlattal egyaránt rendelkezik

A közlemény emlékeztet arra, hogy a kormány egyebek mellett az eladási árhoz igazodó, a korábbi egy évnél akár kétszer-háromszor hosszabb jótállással frissítette fel a szabályozást.

A vállalkozásoknak rövid időn belül javítaniuk vagy cserélniük kell a meghibásodott jótállásköteles termékeket, megszűnnek a javítgatások és a végeláthatatlan szervizbe járások.

A vásárlók jogait erősítő újdonságokat infografika összegzi.

A jótállási jegy minimális tartalmi elemeit jogszabály részletezi

• Szerepeltetni kell rajta a kereskedő nevét, címét; ha nem azonos a forgalmazóval, a gyártó nevét, címét; a termék beazonosítására alkalmas megnevezését és típusát, és ha van, a gyártási számát.
• A jótállási idő kezdete szempontjából alapvető jelentőségű a vásárlás vagy üzembe helyezés időpontjának pontos rögzítése. Ismertetni kell továbbá a fogyasztó jótállásból eredő jogait, érvényesíthetőségük határidejét és feltételeit.
• Az idei év elejétől a jótállási jegyen fel kell tüntetni a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását is.

2021. január 1-jétől fokozottan ügyelni kell arra, hogy a jótállási jegyen minden esetben szerepeljen a termékre irányadó jótállási idő, amely az eladási ártól függően egy, két vagy három év lehet. Bár jogszabály nem írja elő, de ugyanezért célszerű a vételár feltüntetése is.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta:

A fogyasztóvédelmi hatóság az év eleje óta folyamatosan ellenőrzi az új szabályok betartását. Tízből hat üzletnek nem sikerült hiánytalanul lekövetnie a megváltozott előírásokat, sokan a korábbi rendelkezésekhez képest is mulasztanak. Az ITM a szakmai szervezetek egyetértését bíró mintával segíti a vállalkozásokat a jogszabályoknak mindenben megfelelő jótállási jegy kiállításában. A tárca a hatósági ellenőrzéseket végző kormányhivatali kollégákat is tájékoztatta a minta közzétételéről.

A jótállási jegy minta a fogyasztóvédelmi portálról tölthető le, használata nem kötelező. A vállalkozások általa teljes körű tájékoztatást kapnak az előírt tartalmi elemekről, így könnyebben ültethetik át gyakorlatukba az új szabályokat. 2021-től a papír alapú mellett elektronikus jótállási jegy is kiadható. A meghibásodott termékek javíttatását akár telefonra vagy mobilalkalmazásba letölthető e-számlával is intézhetjük, ha annak tartalma mindenben megfelel az előírásoknak.

Az ITM pénteken MTI-nek küldött közleményében azt írta: az új formátumú rendszámok a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak. A táblákon az európai zászlót jelképező kék mezőben tizenkét sárga csillag és a fehér H jelzés mellett Magyarország címere is feltűnik.

A jelenlegi karakterkészlet néhány éven belül kifutott volna, ezért hosszabbodnak meg egy betűvel a hazai rendszámok 2022 nyarától. A már forgalomban lévő hatósági jelzéseket nem kell új táblákra cserélni, azok a továbbiakban is használhatók. A hosszabb rendszámok a járműállomány fokozatos megújulásával, felmenő rendszerben váltják majd fel a régieket – közölte a tárca.

A közleményben idézték Mosóczi Lászlót, aki kiemelte:

Az intézkedés miatt tehát senki nem kényszerül felesleges utánajárásra, az egyébként is indokoltnál több ügyintézésre. A kapcsolódó díjrendelet módosítása most egyértelművé teszi, hogy a már megszokott összegekbe kerülnek az új típusú rendszámtáblák is. A hatósági jelzések kiadásának tizenkét éve változatlan költségei jövő júliustól sem emelkednek.

• A hosszabb formátum bevezetésével egyidejűleg egyszerűsödnek az ideiglenes rendszámtáblák. Az eddigi „E”, „M”, „P”, „SP” és „Z” betűjelűek helyett, szintén felmenő rendszerben, egységesen „I” betűjelűeket adnak ki 2022 júliusától.
• A jogszabályi környezet változásával például a mezőgazdasági erőgépek vagy a gyártók, fejlesztők tesztelési célú járművei esetében 2500 forintos illetékfizetési kötelezettség keletkezik. A költségek szinten tartása érdekében e járműköröknél ugyanennyivel csökkennek az ideiglenes rendszámok és kapcsolódó engedélyek díjai.

Összességében tehát az új formátumú rendszámok egyetlen esetben sem növelik a tulajdonosok, üzemeltetők kiadásait – áll a közleményben.

Nyitókép: ITM.

A közleményben ismertetik, a könnyű, kicsi és gyors eszközök mindenfelé egyre népszerűbbek, hiszen valóban kényelmesebbé tehetik a mindennapi közlekedést. Az egy- vagy kétkerekű rollerek azonban nemcsak felelőtlenül a járdán cikázva lehetnek veszedelmesek. A fogyasztóvédelmi ellenőrzés kiderítette, hogy némelyik akár már kicsomagolás után „rögtön bánthat”.

Az ITM akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma 2020-ban vizsgálta először az e-rollerek és hoverboardok termékbiztonsági megfelelőségét. Tavaly tizennégyből tizenkettő, idén tizenkettőből hét akadt fenn a rostán. A 86 százalékosról ezzel 58 százalékosra javuló kifogásolási arány azonban még mindig rettentően messze van az ideálistól.

A nyolc vizsgált elektromos roller közül csak három késztette homlokráncolásra a szakembereket. Az egyiknél az akkumulátor mellől hiányzott a hőmérsékletfigyelő eszköz. A kontrollálatlanul túlmelegedő termék így kigyulladhat, ami nem tesz jót az utas egészségének. Egy másiknál a talprész és a kormányszár közötti csukló csíphetné oda az ujjat, zúzódást okozva. Egyebütt pedig az első kerék lazulás ellen nem biztosított tengelycsavarja fenyegetett azzal, hogy a roller menet közben szétesik.

– fogalmaztak.

A labor 2021-ben is kivétel nélkül „elkaszálta” a hoverboardokat, ezúttal néggyel kellett ezt tenniük.

• A mini segwayekre változatlanul jellemző, hogy a mozgó belső huzalozást éles szélű, sorjás részeken vezetik át. A vezeték sérülése miatt bekövetkező elektromos zárlatból hirtelen lefékeződés, irányváltás, azokból pedig orra esés, végtagtörés következhet. A
• legváratlanabb hibajelenséget produkáló hoverboard kézben tartva is elindult, így ha éppen nem viszi magával, azért eltörheti az ujjakat.

A részletes vizsgálati eredmények a Fogyasztóvédelmi Portálon böngészhetők – áll a közleményben. Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta:

A hatóság haladéktalanul elrendelte a nem biztonságos termékek kivonását a forgalomból. A kereskedőnek a súlyos kockázatú hoverboardokat és e-rollereket a vásárlóktól is vissza kell hívniuk. Tavaly megkezdett ellenőrzésüket annak érdekében folytatjuk az év további részében és jövőre, hogy a vevők kizárólag biztonságos masinák közül válogathassanak az üzletekben. A fogyasztóvédelmi szabályozás rég nem látott léptékű megújításával idén januártól a kötelező jótállás alá tartozó termékek köre egyebek mellett éppen az elektromos rollerekkel bővült.

– írta az ITM.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, a munkaviszonnyal kapcsolatos társadalombiztosítási részletek az Ügyfélkapun keresztül ellenőrizhetők, így a továbbiakban senkit sem érhet meglepetés.

Bodó Sándor elmondta: a TB ellátásokkal kapcsolatos változások miatt is érdemes mindenkinek ellenőriznie a rá vonatkozó adatokat. A befizetésektől ugyanis nagymértékben függ több ellátás összege és időtartama is, be nem jelentett foglalkoztatás esetén például csökkenhet a nyugdíj.

Az ITM közleménye szerint a munkaviszonyok ellenőrzésére a személyes ügyfélkapun keresztül van lehetőség, ahol a korábbi munkaviszonyok is könnyen áttekinthetők. Ha valaki nem rendelkezik ügyfélkapuval, a helyi adóigazgatóságnál érdeklődhet az adatai iránt. A magyarorszag.hu oldalon a munkáltatók általi járulékfizetés is ellenőrizhető.

Megtekinthető a társadalombiztosítási egyéni számla, amelynek adóhatóság felé teljesített bevallásokból származó adatai havonta frissülnek.

Ha az ügyfélkapus lekérdezésből kiderül, hogy valamelyik munkáltató nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, a munkavállaló a fővárosi és megyei kormányhivatalnál kezdeményezhet eljárást – közölte a tárca. A munkaügyi hatóság folyamatosan vizsgálhatja azt, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése, megszűnése vagy megszüntetése minden esetben be legyen jelentve – tette hozzá.

A kormány továbbra is kiemelten kezeli a gazdaság fehérítését, a munkaügyi hatóság pedig fokozottan ellenőrzi a bejelentés nélküli vagy szabálytalan foglalkoztatást – írták a közleményben, amelyben arra is kitértek, hogy a jogviszony ellenőrzésével kapcsolatos részletes tájékoztató az ommf.gov.hu oldalon érhető el.

Közleményükben azt írták: a fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint egy-egy termék szervizelése akár 70-100 napig is elhúzódhatott. Az egyértelmű, rövidebb határidők, a legfeljebb háromszori javítás után előírt csere vagy pénzvisszafizetés megóvja a vevőket a végtelenségbe nyúló várakoztatástól, az időrabló utánajárástól.

Kiemelték: a termékek rendeltetésszerű használat ellenére bekövetkező meghibásodása óhatatlanul bosszúságot okoz. Megeshet, hogy a vásárlóknak többször is fel kell keresniük a kereskedőt vagy szervizt, mire visszakapják a javított háztartási gépet vagy televíziót, telefont, amelyet így hosszú ideig nélkülözni kényszerülhetnek.

A jövő évtől pontosabb határnapok vonatkoznak a javításra és a cserére is – hangsúlyozták. Hozzátették: az új rendelkezések nemcsak a fogyasztókat védik, hanem a vállalkozások jogkövető magatartását is segítik.

Az ITM tájékoztatása szerint a vevő a hibás termékkel az azt értékesítő kereskedőhöz vagy közvetlenül a szervizhez fordulhat, alapesetben javítást várhat el. Olykor azonban rögtön kiderül, hogy az árucikk nem javítható. A felesleges költségek és az időhúzás elkerülése érdekében az új előírások szerint az első meghibásodás esetén nem javítható termékeket a vállalkozás 8 napon belül köteles cserélni. Ha a cserére nincs lehetőség, azonos határidővel a vételárat kell visszafizetni a vevőnek – írták.

Közölték: ha a termék hibája szervizben orvosolható, 15 napon belüli javításra kell törekedni. Ha ez mégsem tartható, a vevőt legkésőbb a tizenötödik napon értesíteni kell arról, hogy előreláthatóan meddig kell még várnia. Ha 30 napon belül sem sikerül megjavítani a hibás terméket, akkor 8 napon belül ki kell cserélni azt, vagy vissza kell fizetni a vételárat.

Hozzátették: a kereskedő szintén cserélni köteles a terméket, ha azt a jótállási ideje alatt már háromszor javítani kellett. Ebben az esetben is pénzvisszafizetéssel váltható ki a például készlethiány miatt ellehetetlenülő csere. E rendelkezések megakadályozzák, hogy az akár a mindennapi élethez szükséges, drága árucikkek is hosszú hónapokra a szervizben ragadjanak – hívta fel a figyelmet a minisztérium.

A tájékoztatás szerint az új szabályokat személygépkocsikra, motorkerékpárokra, segédmotoros kerékpárokra, lakóautókra, lakókocsikra, utánfutókra, elektromos kerékpárokra, elektromos rollerekre, quadokra, motoros vízi járművekre nem kell alkalmazni. A vásárlót azonban ezekben a termékkörökben is tizenöt napon belül tájékoztatni kell arról, ha a javítás tovább tart, egyidejűleg azt is jelezve, hogy mikorra készülhet el – emelték ki.

Az ITM az új jótállási szabályokkal védi a vevők érdekeit és a tisztességes vállalkozásokat. A tárca november-decemberben több közleményben ismerteti az átfogó változtatásokat. A fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan ellenőrzi majd az előírások betartását a hagyományos és online kereskedelemben is – írták.

Télen a megváltozó útviszonyok, a meghosszabbodó fékutak, a kanyarokban könnyen megcsúszó kerekek és a korai sötétedésből, ködből pislákoló lámpákkal előtűnő járművek is fokozott baleseti kockázatot jelentenek. Ha az évszak fagyos és csapadékos, az alacsonyabb átlagos haladási sebesség miatt többnyire a könnyű sérüléses, koccanásos balesetek száma nő. Enyhébb, száraz időjárás esetén a balesetek következményei súlyosabbak lehetnek. Megfelelő felkészüléssel nemcsak a kellemetlenségektől, bosszúságoktól kímélhetik meg magukat, hanem a veszélyhelyzetek kialakulását is megelőzhetik a közlekedők.

A közlemény idézi Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt, aki elmondta: 

A járványügyi óvintézkedések következtében sokan otthon maradnak, így a következő hetekben várhatóan kevesebben lesznek az utakon. Ettől azonban még ugyanúgy vigyáznunk kell egymásra a közlekedésben is, főleg mert a fertőzéstől tartva számos gyakorlatlanabb vezető válthat autóra.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztató anyaga a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a MÁV, az ORFK – Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Volánbusz közreműködésével készült el. A kormányzati honlapon közzétett kiadvány bepillantást enged a vasúttársaság, a közútkezelő és az autóbuszos szolgáltató téli üzemelési gyakorlatába. A fokozott odafigyelésre a tárca közúti ellenőrzésekkel is felhívta volna a figyelmet, az idei tematikus akció azonban a járvány miatt elmarad.

Mosóczi László hozzátette:

Tavaly a járművek téli felkészítettségét vizsgáló szakemberek 1280 megállított személygépkocsi közül 276 esetében tártak fel hiányosságot. A leggyakrabban a külső fényszórók, lámpák, az ablakmosó folyadék és az ablaktörlő lapátok állapota kapcsán merültek fel problémák. Az eredményekből tehát meglátszik, hogy kis odafigyeléssel és ráfordítással is sokat javíthatunk autónk biztonságos közlekedésre való alkalmasságán.

– mondta az államtitkár.