Az Intrum és a GKI gazdaságkutató intézet közösen létrehozott fizetőképességi indexét vizsgálva a háztartások pénzügyi egyensúlyát mérő mutató tavaly az év második felében nem változott jelentősen.

Az októberi, novemberi és decemberi havi fizetőképességi indexek átlagértéke 43,38, míg a harmadik negyedév átlagértéke 43,33 pont volt, azaz lényegében azonos szinten maradt. A vizsgált időszak végére, 2021 decemberében 46-os szinten állt az index, ami valamivel magasabb az éves átlagnál. Összességében tavaly év eleje óta nem változott jelentősen a lakosság fizetőképességi indexe – ismertette az Intrum.

A koronavírus-járvány csúcsát jelentő 2020-hoz viszonyítva ugyanakkor a múlt év minden negyedévében magasabb volt a lakosság fizetőképessége, a negyedik negyedévben éves viszonylatban 18 százalékos javulás figyelhető meg – tette hozzá a követeléskezelő.

A fizetőképességi index korábban előrevetítette a GDP alakulását is, a mostani számok a követeléskezelő számításai alapján mintegy 4,7 százalékos növekedést jeleznek előre, kevesebbet, mint a 2021-es 6,7 százalékos emelkedés. Ugyanakkor a most várt növekedési ütem lassulásához vezethet, ha a járvány már elkezdődött negyedik hulláma a reméltnél súlyosabb méreteket ölt – jelezte az Intrum.

A követeléskezelő szerint a gazdasági növekedés mellett a háztartások pénzügyeit ebben az évben is alapvetően meghatározhatja az infláció. A nominális bérnövekedés önmagában nem tudja követni a tavaly decemberben 7,4 százalékra nőtt inflációt, ami negatívan hat a háztartások fizetőképességére, de az infláció a kisebb vállalkozások profitabilitását is veszélyezteti – tették hozzá a közleményben.

Rövid távon ugyanakkor javítja a háztartások fizetőképességét a 25 év alattiak szja-mentessége, a gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítése és a nyugdíjemelések, amelyek összességében 1000 milliárd forinttal növelik a háztartások jövedelmét – mutatott rá az Intrum.

A megkérdezett, hitellel rendelkező emberek 47 százaléka vette igénybe a moratóriumot, a legnagyobb arányban a 100 és 200 ezer forint közötti keresetűek – ismertették. A hitelmoratóriummal élő válaszadók között 27 százalékot tett ki azok köre, akik már újrakezdték a törlesztést – fűzték hozzá.

A felmérés szerint a 100 ezer forintnál kevesebbet keresők 36 százalékának növekedett a tartozásállománya, többnek, mint bármely más jövedelemcsoportban. Ezzel szemben a legnagyobb arányban a 300 ezer forint felett keresők tudták csökkenteni az adósságaikat, 48 százalékuknak kisebb lett a kintlévősége 2021-ben.

A válaszadók közel 60 százaléka vallotta azt, hogy idén a növekvő árak miatt romlik a pénzügyi helyzete – olvasható a közleményben. Az áremelkedések leginkább a vidéki városokban élőket érintik, a legkevésbé pedig a fővárosiakat: a megyeszékhelyeken élők 68 százaléka válaszolta, hogy a pénzügyi helyzete romlott az infláció miatt 2021-ben, a budapestieknek pedig csak 45 százaléka – részletezték.

Arra is kitértek, hogy bár a magyar bankok adatai szerint a lakossági folyószámlákon elhelyezett összeg jelentősen nőtt az elmúlt évben, a mostani felmérés alapján ez egy kisebb megtakarítói rétegnek köszönhető elsősorban.

A megkérdezettek szűk egyharmada legfeljebb egy hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, 23 százalék 1-2 hónap, 20 százalék pedig 3-5 hónap kiadásait tudná fedezni megtakarításaiból. Egy évnél is hosszabb ideig mindössze 8 százalék tudná fenntartani magát a jelenlegi vagyonából.

A felmérés alapján jelenleg a magyar lakosság rendkívül óvatosan áll a hitelezéshez: a válaszadók 30 százaléka azt jelezte, hogy idén semmilyen esetben nem lenne hajlandó hitelt felvenni. Azok közül, akik nyitottak az új hitelre, a legtöbben (41 százalék) csak saját jövedelmük növekedése esetén vennének fel kölcsönt, és 27 százalék fordulna lakáshitelért akkor, ha csökkennének a lakásárak.

A követeléskezelő megbízásából a felmérést a Scale Research Piackutató végezte országos reprezentatív mintán. A mintavétel július végén és augusztus elején zajlott online kérdőívek segítségével.

A követeléskezelő társaság szerint a Nyugat-Dunántúl helyzete a legkedvezőtlenebb. Ezt a térséget érintette a leginkább a válság, és a nyári fellendüléssel sem nyert sokat – írták. A gazdaságilag legfejlettebb térségekben mindenütt sokat romlott a fizetőképesség, de a nyugati megyéktől eltérően az ország középső része, és főképp a Közép-Dunántúl az év közepén vissza tudott erősödni.

A nyári fellendülés főképp a belföldi idegenforgalomnak köszönhető – véli az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója. Deszpot Károly a közlemény szerint a külföldi vendégek hiányával magyarázza, hogy Közép-Magyarország a Balaton térségénél kisebb javulást ért el. Nyugat-Dunántúl elsősorban az autóipar válsága miatt került nehéz helyzetbe, de az Ausztriába átjáró munkavállalók is megszenvedték a korlátozásokat – tette hozzá.

A gazdasági visszaesést eddig az alföldi és az északi megyék érezték meg a legkevésbé. Az Intrum összesítése szerint az itt élők pénzügyi helyzete nem sokat romlott tavalyhoz képest, bár egyes térségek itt is nagymértékben függenek a kivitelre termelő beruházásoktól.

A közlemény kiemelte, hogy a vizsgált időszak végére a járvány második hulláma ismét visszavetette a fizetőképességet, de messze nem annyira, mint tavasszal. Becslésük szerint az év végéig kisebb visszaesés várható, a tavalyi szint 2022-re érhető el újra.

Az Intrum a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen készítette el a magyar háztartások fizetőképességét bemutató felmérést. Az összegzés fizetőképességi indexekkel számszerűsíti a háztartások pénzügyi helyzetét. Az indexet az Intrum adatbázisából kinyert arányszám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérései, valamint az MNB kamatokra vonatkozó adatai alapján számolják.

Az Intrum hétfői, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a SVEA Finance Zrt. svéd tulajdonú követeléskezelő társaság július 17-én adta el lakossági fedezetlen követelését a szintén svéd tulajdonban álló, tőzsdén jegyzett Intrum csoport magyar leányvállalatának. Az ügylet lezárása után a SVEA befejezi magyarországi tevékenységét, az eladott követeléseket ezután teljes egészében az Intrum kezeli tovább.

Az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója komoly sikerként értékelte a tranzakciót, mert a SVEA kintlévőségeire sok versenytársuk pályázott, éles verseny alakult ki.

Deszpot Károly szerint a tranzakció hozzájárul a magyar követeléskezelési piac konszolidációjához. Korábban aktív cégek összetett piaci hatások miatt visszavonulnak és értékesítik a portfólióikat, miközben a hiteltörlesztési moratórium lejárta után várhatóan nő a nem teljesítő hitelek aránya. Ez arra ösztönözheti a bankszektort, hogy kitisztítsák portfóliójukat, emiatt az Intrum további portfólióvásárlásokat is tervez a jövőben – jelezte.

A tranzakció lebonyolításában a KPMG Tanácsadó Kft. pénzügyi tanácsadóként, az Allen & Overy Ügyvédi Iroda pedig jogi képviselőként nyújtott segítséget.

Az Intrum Magyarország mellett még 24 európai országban van jelen, több mint 10 ezer alkalmazottjuk évente mintegy 80 ezer céget szolgál ki. A vállalat központja Stockholmban található, részvényeit a Nasdaq Stockholm tőzsdén jegyzik, árbevétele tavaly elérte a 16 milliárd svéd koronát (540 milliárd forintot).

Az Intrum magyar leányvállalata több mint 400 embernek ad munkát, éves árbevétele a legfrissebb adatok szerint meghaladja a 33 milliárd forintot – tájékoztatott a cég.

Nyitókép: Unsplash.

A közlemény szerint a 2019. őszén készített reprezentatív felmérésben 24 európai országból 24 ezer európai – köztük 1000 magyar – állampolgár vett részt.

Az Európai fogyasztói fizetési jelentés arra mutatott rá, hogy

a települések között minden európai országban vannak megélhetési különbségek, de ezek általában jóval kisebbek annál mint amit Magyarországon mértek.

Hasonlóan nagy eltéréseket csak Lettországban, Litvániában és Portugáliában találtak, míg a visegrádi országokban, ahogy a legtöbb nyugat-európai országban, szintén jóval kevésbé jellemző a kistelepülések lemaradása.

A közlemény idézte Deszpot Károlyt, az Intrum Magyarországi értékesítési és üzletfejlesztési igazgatóját, aki elmondta, hogy bár az elmúlt 3-4 évben tapasztalható erőteljes gazdasági fejlődés általában pozitívan hatott a lakosság fizetőképességére,

a növekedést nem egyenletesen érzékelik az emberek az egyes régiókban.

Hozzátette, a gazdasági fejlődéssel egyidőben az árak is emelkednek és ez a folyamat szintén a vidéki lakosságot érinti hátrányosabban, mint a budapestieket.

Ezt támasztja alá, hogy míg a fővárosi válaszolók 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kiadásaik gyorsabban nőnek, mint a jövedelmük, a vidéki városokban élők között már 56 százalék, a kistelepülések lakói között pedig 64 százalék volt ez az arány.

• Arról is beszámoltak, hogy Budapesten a legtöbben (40 százalék) a lakbért nevezték legfontosabb rendszeres kiadásuknak. Ugyanakkor megjegyezték, aktívan csak a fővárosiak 32 százaléka gyűjt lakásra, kétszer annyian, mint a falvakban élők, és valamivel többen, mind a vidéki városok lakosai.
• A kistelepüléseken élők közül a legtöbben elsősorban nyugdíjra gyűjtenek – 42 százalék – Budapesten ez az arány csak 35 százalék.
• A kisebb városokban élők pedig oktatásra tesznek félre a legnagyobb arányban, 50 százalékuk elsősorban erre tervez költeni a megtakarításából.