Münchenben szeptember végén újra megrendezték az inscom 2025 konferenciát, amely mára a biztosítási iparág egyik legfontosabb európai találkozójává vált. A kétnapos rendezvényen bankok, biztosítók, technológiai cégek és szabályozói szakértők osztották meg gondolataikat arról, hogyan formálja át a szektort a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a fenntarthatósági elvárások növekedése – a Biztosító Magazin Bartha Leventét, az msg Plaut Hungary ügyvezetőjét kérdezte az eseményről.

A digitális szuverenitás szabályozásának helyzete abszolút forró téma most a pénzügyi szakmában. Mit gondolnak erről Nyugat-Európában?

Anja Käfer-Rohrbach – a német biztosítói szövetség (GDV) helyettes vezetője – részletesen beszélt a FIDA irányelv hatásairól. A szabályozás nemcsak az ügyfélkapcsolatokat írja át, hanem alapjaiban befolyásolja, hogyan maradhatnak a biztosítók digitálisan szuverének egy gyorsan változó pénzügyi ökoszisztémában.

Mi az a FiDA? – Az EU FiDA rendeletének célja, hogy a pénzügyi-biztosítási szektorban lehetővé tegye az ügyfelek pénzügyi adatainak szabályozott, biztosított átláthatóságát és megosztását, technológiákon és szolgáltatókon átívelve.

A német szövetség szerint a FiDA bevezetését csak szakaszosan, arányos kötelezettségekkel mellett tartják kívánatosnak, hiszen az új adatmegosztási és feldolgozási rendszerek kiépítése komoly költség- és erőforrásigényű beruházás lesz. A digitális szuverenitás – szerintük – politikai-gazdasági kérdés is: az EU-nak pedig kerülni kell a külső szolgáltatóktól való függést.

A GDV szerint a FiDA rendelet ugyanis csak akkor erősíti a digitális szuverenitást, ha egyensúlyt teremt a biztonság, versenyképesség és megvalósíthatóság között. Fontos még az is, hogy az ügyféladatok kezelése átlátható és GDPR-kompatibilis legyen, ugyanakkor ne adjon indokolatlan előnyt a nagy technológiai cégeknek, mert az komolyan veszélyeztetné az európai biztosítók és fintech szereplők versenyképességét.

Ugyancsak forró téma a Generatív AI eszköztárának kiaknázása. Mely területeken, illetve hogyan tudják a biztosítók és a bankok kiaknázni ezt az új lehetőséget?

Talán az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó előadást a Gen Re technológiai igazgatója, Dr. Frank Schmid tartotta. Az előadásában rávilágított arra, hogy itt sokkal többről van szó, mint azt elsőre sejtenénk, ugyanis a generatív mesterséges intelligencia nem csupán adatfeldolgozásban hoz áttörést, hanem:

Képes narratívákat is alkotni, összefüggéseket feltárni és döntéseket támogatni olyan szinten, amire korábban nem volt példa.

– mutat rá Bartha Levente.

A generatív AI valódi értéket teremt a biztosítási szektorban: hatékonyabbá teheti az underwritingot, a kárrendezést és a dokumentumkezelést. Úgy látjuk, hogy a technológia különleges ereje abban rejlik, hogy nem csak előre definiált szabályok alapján működik, hanem új összefüggéseket is képes feltárni. Persze nem árt figyelni a kockázatokra is:

az AI hajlamos lehet hibázni vagy félrevezető információt adni, ezért szükséges a szoros emberi ellenőrzés és felelős alkalmazás.

– hívja fel a figyelmet Bartha Levente.

Hogyan változtatja meg az ismert ökoszisztémákat az AI, a megnövekedett adatmennyiség, illetve a technológia gyors fejlődése?

Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a biztosítás jövőjét a következő években a digitalizációs hajtóerők határozzák majd meg erről Dr. Benjamin Helbig, az INTER Versicherungsgruppe IT vezetője beszélt. A Technológiai platformok és modern infrastruktúra kulcsfontosságúak az adatkezelésben és az operatív hatékonyságban. Az adat mint újfajta „erőforrás” stratégiai jelentőségűvé vált:

Az adatbázisok, adatelemzés és adatintegráció lehetővé teszik a jobb döntéseket, új termékeket, jobb ügyfélélményt.

– mondja Bartha Levente.

Az ökoszisztémák (pl. partnerségek, API-k, platformok együttműködése) szerepe pedig tovább növekszik, mert nem minden fejlesztést lehet egyedül végrehajtani; sokszor hatékonyabb külsős partnerekkel közösen dolgozni.

Ezt erősítette meg Dr. Tilo Dresig (Viridium Gruppe) is, aki azt mutatta be, hogyan válhat az életbiztosítás a technológia révén még rugalmasabbá és ügyfélközpontúbbá. A Viridium egyébként hatalmas összegeket fektet be a saját IT-platformjának fejlesztésébe. A platform modernizálásával és az egységes infrastruktúrával teszik lehetővé a skálázható működést és a hatékonyság javulását. Az IT-infrastruktúra fejlesztése kulcsfontosságú a Viridiumnak ahhoz, hogy versenyképes legyen a „run-off” piacon (a biztosítási szerződések lezárása / kezelése utáni tevékenységek – a szerk.) és felkészüljenek további felvásárlásokra.

ESG és a fenntartható növekedés útjai

Az egyik, számomra kedves témáról, az ESG-transzformációról idén Dorothy Chan (Standard Chartered, Szingapúr) beszélt. Az általa közvetített üzenet – amivel magam is egyetértek –  egyértelmű volt:

A fenntarthatóság már nem csak puszta PR-kérdés, hanem komoly üzleti kényszer is.

Egyszóval az ESG ma már stratégiai tényező, amely áthatja a banki működést, a befektetéseket és a termékfejlesztést. Fontos az átláthatóság és a proaktív jelentéstétel, hiszen az ESG nemcsak megfelelésről szól, hanem üzleti és reputációs kockázatok kezeléséről is. Hangsúlyozza az innováció és a partnerségek szerepét: fenntartható pénzügyi termékek, zöld befektetések és együttműködések nélkül nem érhetők el a klíma- és társadalmi célok. Mindezt egyébként a nagy biztosítók – köztük Allianz, Generali és Swiss Life – vezetői az előadás után kerekasztal-beszélgetésben is meg vitatták.

A rendezvény központi üzenete a bizalom volt. Melyek azok a témák, amelyekben a pénzügyi szektor – különös tekintettel a mostani turbulens környezetre – fokozni tudja az ügyelek bizalmát?

Habár a két napos program tele volt technológiai és szabályozási témákkal, a konferencia egyik legerősebb üzenete valóban a bizalom köré épült. A résztvevők gyakorlatilag egyetértettek abban, hogy

A szektor valódi értékét a jövőben nem csupán az algoritmusok és platformok adják, hanem az, hogy az is, hogy ügyfelek mennyire bíznak a legújabb megoldásokban.

– emlékszik vissza Bartha Levente.

Lássuk be, ha a bizalom hiányzik, a legfejlettebb mesterséges intelligencia is puszta eszköz marad – ha viszont megvan, akkor a technológia valóban új szintre emelheti a biztosítási szektor szerepét a társadalomban.

Mi vár ránk – és persze a biztosítási szakmára – a következő néhány évben?

Az idei INSCOM számomra világossá tette, hogy a biztosítási iparág jövőjét alapvetően három pillér fogja meghatározni: technológia, fenntarthatóság és bizalom. Aki ezek közül bármelyiket figyelmen kívül hagyja, az biztosan lemarad. A konferencia üzenete – úgy vélem – nemcsak egyszerű, de erőteljes is:

A biztosítás jövője nem a múlt folytatása lesz, hanem egy új, adatvezérelt és felelősen működő ökoszisztéma felépítése.

– summázza gondolatait Bartha Levente.