Tovább drágulnak a lakások árai

Az idei év januárjáról áprilisára a legtöbb megyeszékhely téglalakásainak átlagárai jócskán megemelkedett. A legnagyobb mértékű áremelkedés, mintegy 10% felett Miskolcon, Szekszárdon és Salgótarjánban volt.

Ennek következményeképpen Miskolcon egy négyzetméter átlagára 561 ezer forintba, Szekszárdon 397 ezer forintba, Salgótarjánban pedig 194 ezer forintba került.

– hívja fel a figyelmet az ingatlannet.hu.

2021 elmúlt néhány hónapjában átlag 4-5%-kal lettek drágábbak a lakások négyzetméter árai Kaposváron, Békéscsabán, Szolnokon, Pécsen és Zalaegerszegen.

• Közülük a legdrágább Pécs volt 474 ezer Ft/m²-es áprilisi átlagárral, utána állt Szolnok 417 ezer Ft/m²-rel, melyet Zalaegerszeg és Kaposvár követett 350-355 ezer forintos átlag négyzetméter árral.
• A vizsgált időszakban pár százalékkal drágultak Budapest, Debrecen, Veszprém, Nyíregyháza és Győr téglalakásainak árai. Nyíregyházán is kedvezőek – 359 ezer Ft/m² – a téglaépítésű lakások kínálati árai.
• A vizsgált megyeszékhelyek közül a másik végleten Budapestet találjuk 856 ezer Ft/m²-es áprilisi átlagárra.

Városok, ahol nem ütötte fel a fejét a drágulás

Volt azonban néhány olyan megyeszékhely is, ahol a téglalakások átlagárában csökkenést lehetett felfedezni, bár nem volt túlzottan látványos a zuhanás.

• Szombathelyen, Kecskeméten és Tatabányán négyzetméterenként mintegy 10-15 ezer forinttal alacsonyabb áron kínálták a lakásokat eladásra a tulajdonsok.
• Ezekben a városokban a téglaépítésű lakások egy négyzetméterének átlagos kínálati ára 420-527 ezer forint között mozogott az idei év negyedik hónapjában.

A vizsgált megyeszékhelyek közül három olyan város volt, ahol az elmúlt négy hónapban stagnálatak  a téglalakások átlagos négyzetméter árai: Székesfehérvár, Szeged és Eger. Ennek köszönhetően a második negyedévben a napfény városában 480 ezer Ft/m² körüli volt a téglaépítéses lakások átlagára, míg Székesfehérváron és Egerben 340-360 ezer Ft/m²-ért lehetett lakást vásásrolni.

Hova drágul még az építőipar?

Az idei évvel nem csak a lakóingatlanok kínálati árai kezdtek emelkedni, hanem az építőipari alapanyagok árai is drasztikusan az egekbe szöktek, melynek oka a hirtelen megnövekedett anyag kereslet.

A jelenség nem csak hazánkban figyelhető meg, hanem globális szinten is.

Magyarországon átlagosan 15-20%-kal drágultak az építőipari anyagárak és még további áremelkedések várhatóak. A szakértők még nem látják mekkora is lesz valójában az árrobbanás, de ha ez így folytatódik, súlyos problémák következhetnek be.  Úgy vélik, ez elkerülhető lehetne, ha árubőséget lehetne teremteni az egész világon például különböző alternatív csatornáknak a kialakításával.

Tavalyhoz képest elenyésző volt a négyzetméter árak ingadozása Budapesten

A vírus elején a legtöbb ingatlanpiaci előrejelzés a legrosszabbat feltételezte, miszerint az árak bedőlnek. Szerencsére azonban ez nem így lett. Az Ingatlannet.hu statisztikási alapján készítettünk egy összevetést a fővárosi ingatlanárakról tavaly januártól egészen a legfrissebb idei adatokig, hogy láthassuk az árváltozásokat.

A 2019-es évet figyelve látszik mekkora mértékben növekedtek az ingatlanárak, folyamatos növekedés volt jelen egészen decemberig. 456 ezer Ft/nm-es árakon indult az év és decemberre egészen 534 ezer Ft/nm-ig növekedett. Egy esztendő alatt tehát a budapesti családi házak árai 78 ezer forinttal növekedtek négyzetméterenként.

Míg a tavalyi év ugyan növekedéssel indult, mégis lassú csökkenéssé váltott át. Az árak alakulásából látszik, hogy márciusban kezdett csökkenni, valószínűleg a járvány betörésével, illetve júliusban megugrott, majd ismét enyhén csökkenni kezdett, feltehetőleg a második hullám berobbanásával. Azonban ezek az árváltozások egyáltalán nem voltak drasztikusak, hiszen a júniusi 540 ezer forintos legalacsonyabb négyzetméter ár és a júliusi 557 ezer Ft/nm-es legmagasabb ár között mindössze 17 ezer forint volt a négyzetméterenkénti különbség.

Szinte biztos, hogy a maradék két hónapban már nem lesz nagy változás az ingatlan árakban, mégis, ha a tavalyihoz hasonlóan alakul, akkor egy enyhe növekedésre lehet számítani a családi házak négyzetméter árában.

Idén megállt a rohamszerű ingatlanár növekedés Budapesten

Látva a tavalyi ingatlanárak folyamatos növekedését és azt, hogy idén alig nőtt, kíváncsiak voltunk, hogyan alakultak a téglalakások átlagos árai a fővárosban az elmúlt 5 évben. Hihetetlen mértékű volt a drágulás, hiszen évente 100 ezer Ft/nm körül nőttek a lakásárak.

Míg 2016-ban 488 ezer forintba került egy négyzetméter, addig ez 2019-re majdhogynem megduplázódott, ugyanis 815 ezer forintos négyzetméter árak voltak ezévben átlagosan. Így idén az eddigi 19 ezer forintos növekedés a fővárosi téglalakások négyzetméter árának tekintetében igen jónak számít.

Az 5%-os lakásáfa változásokat hozhat az ingatlanpiacon

A jövő évtől két igen kedvező rendelkezés lesz bevezetve, melyek az új építésű ingatlanokat fogják érinteni. Az egyik az 5%-os új lakásáfa rendelet, ami minden januártól 2022 decemberéig megkezdett ingatlan építkezési projektre vonatkozik majd. Emellett a másik, a CSOK-ot igénybevevő családok számára szóló illetékmentesség.

Ez a két rendelkezés okozhat változásokat az ingatlanárakban, mind növekedést, mind csökkenést.

Növekedés helyett stagnálnak az árak

Az ingatlannet.hu nagyító alá vett néhány megyeszékhelyet, először a családi házak szemszögéből. A főváros szokásához híven magas árakkal emelkedik ki a megyeszékhelyek közül. Budapesten a családi házak egyetlen négyzetmétere idén májusban több mint fél millió forintba került, csakúgy, mint az azt megelőző négy hónapban. Kecskemét és Debrecen eladó házai is csak stagnáltak idén, méghozzá egy 360 ezer Ft/m²-es átlagár körül.

Győrben az idei évben még valamelyest növekedtek a családi házak átlag négyzetméter árai, pontosabban januárról májusra 3 százalékkal 350 ezer Ft/m²-re drágultak meg. Szegeden is némi drágulás volt még tapasztalható idén, de itt már csak 2 százalékos volt az áremelkedés. Viszont Pécsen ezzel ellentétes folyamat ment végbe. A vizsgált időszakban 3 százalékkal esett vissza a pécsi házak átlagára, ami azt jelenti, hogy májusban 270 ezer forintba került egy négyzetméter.

A lakáspiacon is hasonlóképpen nagyon keveset mozgolódtak az árak az idei év első öt hónapjában. Az elemzésből kimaradhatatlan Budapest a megyeszékhelyek között a lakáspiacon is listavezető. A fővárosban eladásra kínált téglalakások átlag négyzetméter ára idén májusban meghaladta a 800 ezer forintot.

A téglalakások tekintetében, Debrecenben sem változtak az árak számottevően, egy négyzetméter átlagosan 540 ezer Ft/m²-be került az idei évben. Kecskemét és Szeged téglalakásainak átlagára szintén csak stagnált, méghozzá 480 ezer Ft/m² körül. Győr eladó lakásai – a házakhoz hasonlóan – drágulóban vannak még, habár csaknem egy félév alatt mindössze 40 ezer Ft/m²-rel emelkedett meg az átlagáruk 530 ezer Ft/m²-re. Pécsen viszont árcsökkenés fedezhető fel, igaz csak kismértékű, melynek eredményeképpen Pécsen 2020 májusában a téglalakások 410 ezer Ft/m²-es átlagáron kerültek eladásra.

A lakások helyett a házakat, nyaralókat keresik

A koronavírus nemcsak az árak, hanem a kereslet szempontjából is megváltoztatta az ingatlanpiacot. A járvány úgy rendezte át a korábban hosszú éveket jellemző trendeket, mint ahogyan azt el sem tudtuk volna képzelni.

Jelentős változás a vásárlási szokásokban, hogy megnőtt a kereslet a ritkán lakott területeken, míg csökkent a korábban felkapott főváros belső kerületeiben. A nyaralók is egyre népszerűbbek a vásárlók körében. Korábban ugyan a hétvégi házak kedvelt befektetési lehetőségnek számítottak a magyar társadalomban, de ez az évek múltán kikopott. Úgy tűnik, a kedv most kezd újra visszatérni. Ennek köszönhetően sok vidéki településen és főként az olyan üdülő helyeken, mint a Balaton partja vagy a Velencei-tó, nem várható drasztikus áresés a közeljövőben.

Nyitókép: Unsplash.

Siófok megelőzte Budapestet

A legnépszerűbb turista helyek közül nem hiányozhatnak a vízparti városok. Siófok egyértelműen a pihenni vágyók kedvence, a lakáspiacon pedig csaknem a legdrágább.

Tavaly decemberben egy siófoki téglalakást átlagosan 850 ezer forintos négyzetméter áron kínáltak. Egy ilyen értékű ingatlan a legtöbb vásárló fejében csak álomként létezik. A szintén vizes városok közé tartozó Hévíz és Keszthely lakáspiaca sem olcsó. A hévízi téglalakások 510 ezer Ft/m², a keszthelyiek pedig 380 ezer Ft/m² átlagáron kerültek a piacra a tavalyi év utolsó hónapjában.

Természetesen Budapest is az élen járók között szerepel mind népszerűségi, mind az árak versenyében.

2019 végén fővárosunkban a téglalakások 830 ezer Ft/m² átlagáron kerültek kínálatra.

A vidéki turisztikában jeleskedők Sopron, Eger és Pécs téglalakásait pedig 400-500 ezer forintos átlag négyzetméter áron érhették el az érdeklődők tavaly decemberben. Megdöbbentő, hogy vizsgálatunkban a legolcsóbb, Gyulán eladó lakások is meghaladták a 300 ezer Ft/m² átlagárat.

Nem kímélik a pénztárcát az albérletek sem

Az egyetemisták, pályakezdők, friss házasok és családalapítók egyaránt kemény harcot vívnak az albérletpiacon. A magas lakásárakból következően az albérleti díjak is igen magasra emelkedtek a turisták által is kedvelt városokban.

Sok esetben a lakások kiadási árai az átlagkeresetet meghaladóak, így nincs könnyű dolga azoknak, akik bérlésre adják a fejüket.

Hazai viszonylatban Budapesten harapódzott el leginkább a helyzet. Egy 40 m² alapterületű garzonlakást átlagosan havi 150 ezer forintért adtak ki a tavalyi év végén.

• Balatonfüred albérleteinek árai sem barátságosabbak. 2019 decemberében egy szintén 40 m²-es kislakást havi 140 ezer forintért kínáltak itt a bérbeadók.
• Ennél a paraméternél maradva Sopronban és Székesfehérváron már sokkalta kedvezőbb árat, átlagosan 100 ezer forintot kellett fizetni tavaly decemberben. Ez az átlagár pedig az országos szinttel megegyező.

2020-ban búcsút inthetünk az áremelkedésnek

Minden jel arra mutat, hogy idén stagnáló, illetve csökkenő árakkal szembesülhetünk a hazai ingatlanpiacon.

Az árazásbéli stabilitás leginkább fővárosban lesz jellemző, míg vidéken várhatóan enyhén lefelé fognak megindulni az árak.

– vélik a szekértők.

Országos szinten mindössze 0-5 százalékos változást vetítenek előre a szakértők. A magyar lakáspiac ezzel elérkezett ahhoz a fordulóponthoz, ahol a korábbi drasztikus drágulásnak már nincs helye, viszont a keresleti-kínálati folyamatok nem indokolják a csökkenési trend kezdetét sem.