Budapesten összesen több mint 40 ezer új és használt lakóingatlan volt a kínálatban november elején. Az új lakások átlagos négyzetméterára meghaladta az 1,3 millió forintot, a használtakat 943 ezer forintért kínálták, az egyes kerületek között továbbra is komoly eltérések láthatók.

A vármegyeszékhelyeken az új lakások átlagos négyzetméterára 595-1,1 millió, a használtaké pedig 269-748 ezer forint között mozgott.

A fővárosi enyhe visszaesés azzal magyarázható, hogy a magas kamatok miatt még mindig kevés a vevő. Az elmúlt hetekben azonban élénkült az ingatlanpiaci érdeklődés, ami a lakástámogatási változásokkal kapcsolatos bejelentéseknek is köszönhető- állapította meg Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A legtöbb régióban lényegében stagnáltak az árak havi összevetésben, ugyanakkor a Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyéket magában foglaló nyugat-dunántúli régióban jelentősebb, 1,7 százalékos áremelkedés következett be.

November első hetében Budapesten a használt lakásokért a három legdrágább kerületben – az V., a XII. és a II. kerületben – négyzetméterenként 1,2-1,52 millió forintot szeretnének kapni a tulajdonosok. Ezekben a kerületekben a legmagasabbak az újlakás-árak is, 2,2-2,4 millió forintnál járnak az átlagos négyzetméterárak. A legolcsóbb használt lakások a fővároson belül a XX., XXI. és XXIII. kerületben találhatóak, ezeknél 662-697 ezer forint az átlagár. Az új lakások esetében a XV., XVIII. és XX. kerület nyújtja a legalacsonyabb, 920-956 ezer forintos átlagos négyzetméterárat.

A vármegyeszékhelyek közül Győr, Veszprém és Debrecen vezeti a használtlakás-piaci rangsort, mégpedig 736-748 ezer forintos összeggel. Az új lakóingatlanoknál Debrecen mellett Zalaegerszeg és Székesfehérvár van az élbolyban 950-1,1 milliós értékkel.
A legalacsonyabbak a használt lakások átlagos négyzetméterárai Salgótarjánban és Békéscsabán 269 ezer, illetve 382 ezer forintért hirdetik a lakások négyzetméterét. Ami az új lakásokat illeti Békéscsaba mellett Nyíregyháza és Kecskemét számít a legolcsóbbnak, ahol 595 ezer forint és 700 ezer forint között alakulnak az árak – ismertette az ingatlan.com.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az ingatlanhirdetési portál saját adatai alapján megállapította, hogy idén az eladásra kínált lakások négyzetméterára a Budapest V. kerületében lévő Széchenyi rakparton volt a legmagasabb, csaknem 3,5 millió forintos fajlagos árral. Ezt a Balaton déli partján található szántódi Parti villasor és a balatonfűzfői Sirály utca követi majdnem 3,2 millió, illetve 3,1 millió forintos összeggel.

Az ország legolcsóbb utcája a Somogy megyei Nágocs település Táncsics Mihály utcája lett, ahol négyzetméterenként mindössze 5 ezer forintért hirdettek eladásra lakóingatlanokat.

Idézik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai, amelyek szerint tavaly a főváros XII. kerületében található Költő utca volt a legdrágább országosan és Budapesten belül, itt csaknem 2,5 millió forintos átlagos négyzetméteráron keltek el a lakások. Az V. kerületi Vécsey utca szerezte meg a második, az I. kerületi Orom utca a harmadik helyet: 2,3 millió, illetve 2,2 millió forintos négyzetméterárral. A fővárosban a VIII. kerületi Hős utca volt a legolcsóbb tavaly 223 ezer forinttal.

A Budapesten kívüli piacon első helyen a balatonfüredi Honvéd utca állt 2,34 millió forintos összeggel. A siófoki Deák Ferenc sétány és Vitorlás utca kapott helyet még a dobogón 1,73 millió és 1,62 millió forinttal. A lista másik végén Mezőhegyes állt: a Komlósfecskéspuszta majorban 21 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár – olvasható az ingatlan.com közleményében.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Jó hír az albérletkeresőknek

“Már a kiadó lakások augusztus végi bérleti díjaiból látható volt, amit most a KSH-ingatlan.com lakbérindex adatai is megerősítettek. Azaz lelassult a drágulás az albérletpiacon. Az országos lakbérek augusztusban az egy hónappal korábbihoz képest mindössze 0,8 százalékkal nőttek, szemben a júniusi és júliusi 2,1, illetve 1,9 százalékos drágulással. Budapesten még markánsabban látható a folyamat, hiszen 0,3 százalékra lassult a havi drágulás üteme a korábbi hónapokra jellemző 2,5 és 1,9 százalékos szintről. A friss adatok arra utalnak, hogy a bérlők már nehezen tolerálnak további számottevő drágulást a piacon” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Ugyanakkor éves szinten még mindig két számjegyű emelkedést tükröznek a számok. Országosan 12,4, Budapesten 12,5 százalékos bérletidíj-emelkedés következett be. Fontos a szakember szerint az is, hogy az inflációs hatással együtt számolt, úgynevezett reállakbérek országosan 7,5 százalékkal, Budapesten pedig 10,1 százalékkal maradtak el a járvány előtti szintektől.

Budapesten néhol albérletár-csökkenés, Debrecen elérte a 200 ezres lakbérszintet

Az ingatlan.com elemzése egyúttal ismerteti a fővárosi kerületek és a vármegyeszékhelyek kínálatára szeptember végén jellemző átlagos bérleti díjakat is. Budapesten az átlagos lakbér 235 ezer forintot tett ki, ami csökkenést jelent a július végi 240 ezer forinthoz képest. A II., a VI., VII., a IX. és a XIII. kerületben havi összevetésben 2-14 százalékkal 230-300 ezer forintra mérséklődtek az átlagos bérleti díjak.

A vármegyeszékhelyeken az összesített átlagos lakbér 135 ezerről 140 ezer forintra emelkedett. Az egyik legdrágábbnak számító Veszprémben két hónap alatt 12 százalékkal 150 ezer forintra esett az átlagos bérleti díj. Míg Debrecenben drágulás történt, ennek eredményeként ez a vármegyeszékhely az első, ahol az átlagos bérleti díj elérte a 200 ezres szintet. Balogh László erről azt mondta, hogy Debrecenben és környékén jelentős munkahelyteremtő beruházások valósulnak meg, ami extra keresletet generál a kiadó lakásokra. A debreceni albérletek eddig is népszerűek voltak, mivel a vármegyeszékhely Budapest után a második legnagyobb egyetemvárosnak számít.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Megálltak az árak, a panelek továbbra is előnyben

Új egyensúly alakult ki az idén, miután a lakóingatlanok piaca nehezen tud kilábalni a vevőhiányos helyzetből. A kereslet csökkent mindenhol, így Budapesten, a vármegyeszékhelyeken, a kisebb városokban és a településeken is beállt egy, a korábbi évekhez képest alacsonyabb szintre

– mondta a jelenlegi trendekről Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az árak alakulásáról szólva hozzátette: “Már 202 második felében is nagyon lelassult a drágulás üteme, ám a piac lendülete akkor még néhány százalékos áremelkedést hozott. Ezzel szemben 2023-ban január óta szinte minden településen stagnáltak az árak. Ugyanígy változatlan árak jellemzik a téglalakásokat, a paneleket és a kertes házakat, utóbbiakba beletartoznak a családi, sor- és ikerházak is. Az is látszik, hogy panellakások országszerte őrzik az árelőnyüket, mert 20-25 százalékkal olcsóbban érhetőek el, mint a téglaépítésű társaik.

Árkörkép a fővárosból

Az kínálati árakat nézve a fővárosban szeptember elején a kertes házaknál szeptember elején 818 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. A panellakásoknál 780 ezer, a téglaépítésúeknél pedig 1,03 millió forintot tett ki.

Az is látszik, hogy a kertes házak a fővárosban átlagban 120 millió forintba kerülnek, ezen belül a sorházaknál a 80 millió forintért, a családi házak 130 millió forintért szerepelnek a piacon. A budapesti a panellakásoknál 42 millió, a téglalakásoknál pedig 65 millió forint az átlag. Az ingatlan.com szakértője szerint ezek az értékek január eleje óta gyakorlatilag nem nőttek, inkább enyhén csökkentek. A fővárosi téglaépítésű lakások átlagára az év elején még 68,5 millió a paneloké pedig 42,9 millió forint volt.

Árak Budapesten kívül

A vármegyeszékhelyek összesített átlagát nézve a kertes házak 548 ezer forintos négyzetméteráron szerepelnek a kínálatban, a panelek szinte ugyanennyiért, 545 ezer forintért keresnek vevőt, a téglaépítésű lakások esetében 678 ezer forint az átlag. A lakóingaltanok teljes árát nézve a vármegyeszékhelyeken a kertes házaknál 70 millió forint az átlag, a panelek esetében 28,5 millió, a téglaépítésűeknél pedig 41 millió forint.

Természetesen a vármegyeszékhelyek között nagyon jelentős eltérések vannak

– mondta a szakember. Bár szinte mindenhol stagnáltak az árak, azért akadnak kivételek, Ilyen például Debrecen, ahol minimális drágulás történt január óta az összes lakóingatlan-típus esetében, az átlagos négyzetméterár ugyanis 3 százalékkal 747 ezer forintra emelkedett. A legdrágább vármegyeszékhelyek közé tartozó Győrben ugyanakkor 2 százalékkal 749 ezer forintra csökkent az átlagos négyzetméterár január óta. Székesfehérváron nem történt változás, ez 678 ezer forintos árat jelent. A legolcsóbb vármegyeszékhely Salgótarján, ahol akár fővárosi átlagárak negyedéért, 15 millió forint alatt lehet lakást vásárolni a kínálati árak alapján.

Mi vár a piacra? Visszatérhetnek a csokos vevők

Balogh László szerint az őszi hónapokban valamennyire élénkülhetik a keresletet a piacra visszatérő nagyvárosi csokos vevők, akik kihasználhatják a stagnáló ingatlanárak nyújtotta lehetőségeket. Ezek a vásárlók nem csak a 2023-ban még elérhető vissza nem térítendő lakástámogatásokat tehetik zsebre, hanem az ezekhez kapcsolódó kedvezményeket. A 3 százalékos kedvezményes kamatozású maximálisan 10-15 millió forintos csok-hitel, a megvásárolt ingatlanok illetékmentessége és az új lakások vásárlásakor igényelhető 5 millió forintos áfa-visszatérítés további több millió forintos támogatást jelenthet a csokot igénylő családok számára.

A gyengébb keresletnek köszönhető kialakult új lakáspiaci egyensúly miatt az őszi hónapokban sem kell a lakásárak drágulásától tartania a piacra lépő vevőknek.

– tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

Januárban drágulás, reálértelemben csökkenés

Az országos lakbérek januárban 1,7 százalékkal haladták meg a decemberi szintet, a fővárosban pedig 2,1 százalékos volt a drágulás. Ez irányváltást jelent, hiszen decemberben az egy hónappal korábbihoz csökkenés következett be. A januári drágulásban szerepet játszik az, hogy a felsőoktatásban a keresztféléves oktatásban tanuló diákok egy része megjelent a keresleti oldalon. Szintén extra keresletet adtak a piacnak azok, akik a magas lakáshitelkamatok miatt egyelőre elhalasztották a lakásvásárlást és bérelt lakásba költöztek. Azt még korai lenne megmondani, hogy tartósan emelkedőn maradnak-e az albérletárak, erre a következő hónapok fognak választ adni.

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A szakember kiemelte azt is, hogy idén januárban a minimálbér is több mint 16 százalékkal nőtt, ami az általános hazai bérszintet is növelheti. Az intenzív bérnövekedés pedig a tapasztalatok szerint együtt jár a bérleti díjak emelkedésével.

Az éves és a hosszabb távú albérletpiaci adatokat kommentálva az ingatlan.com szakértője azt mondta:

A januári országos albérletárak 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Budapesten pedig 22 százalékos drágulásról beszélhetünk. Bár ez jelentősnek mondható, figyelembe kell venni azt is, hogy az inflációs hatással együtt, azaz reálértéken az országos és a budapesti lakbérek idén januárban 15 és 13 százalékkal maradtak el a 2020 januári rekordszintektől.

Hogyan alakulnak év elején az albérletárak?

Az elemzés ismerteti azt is, hogy február közepén hogyan alakultak a bérleti díjak a különböző nagyvárosokban és a budapesti kerületekben.

A vármegyeszékhelyek közül Veszprémben a legdrágábbak az albérletek, 152 ezer forint az átlagos bérleti díj. Utána négy vármegyeszékhely következik holtversenyben 150 ezer forintos átlagos lakbérrel, ennyiért kínálják ugyanis a debreceni, a győri, a székesfehérvári és a szombathelyi albérleteket. A legolcsóbb nagyvárosok közé tartozik 90-100 ezer forintos díjjal Miskolc. Salgótarján, Szekszárd, Kaposvár, Békéscsaba.

A fővárost február közepén 200 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemezte. Az V. kerületben a legmagasabbak a bérleti díjak, átlagban 330 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat. Utána az II. és az I. kerület jön 295 ezer és 250 ezer forintos összeggel. A három legolcsóbb városrészben feleennyiért lehet lakást bérelni. A X., a XV. és a XXIII. kerületben 132-150 ezer forintos bérleti díjjal találkozhatnak a bérlőjelöltek.

Léptek a bérbeadók

2022 decembere előtt majdnem két éven keresztül havi szinten folyamatosan emelkedtek az átlagos lakbérek. A mostani csökkenés nem meglepetés, mivel a drágulás üteme fokozatosan lassult a múlt év utolsó hónapjaiban. Tavaly ősz óta már csak stagnáltak a bérleti díjak, decemberben viszont csökkenésbe fordultak át novemberhez képest. A változás annak is köszönhető, hogy a bérbeadók egyre inkább figyelembe veszi a bérlők fizetőképességét is, amikor meghirdetik a kiadó lakásokat.

– értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Havi összevetésben a legtöbb országrészben csökkentek az bérleti díjak a múlt év utolsó hónapjában.

• Pest vármegyében, Közép-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön 0,1-2,7 százalékkal lettek olcsóbbak a lakbérek.
  Kivétel volt Dél-Alföld és Nyugat-Magyarország, ahol 0,7, illetve 1,7 százalékos emelkedés következett be.
• A fővároson belül egyedül III., XI., XXII. kerületi albérletek díja nőtt novemberhez képest, de mérsékelten, mindössze 0,3 százalékkal.
  Budapest többi részén lejjebb mentek az albérletárak, a legnagyobb mértékű – 2,4 százalékos csökkenést a belső pesti kerületek (V., VI., VII., VIII., IX.) könyvelhettek el egy hónap alatt.

Hogyan alakulnak az év eleji albérletárak?

Az ingatlan.com adataiból az is kiderül, hogy január közepén milyen bérleti díjak jellemezték a kínálati piacot. A közvetítők és a magánszemélyek összesen több mint 12 ezer hirdetésben kerestek bérlőket, bár ez 14 százalékos csökkenést jelent tavaly januárhoz viszonyítva. Érdekesség viszont, hogy a kiadó házak kínálata Pest vármegyében több mint 50 százalékkal, a fővárosban 11 százalékkal nőtt.

Budapest

Budapesten az átlagos bérleti díj 200 ezer forintot tett ki. Az V. kerület a legdrágább, ahol 350 ezer forint az átlagos havi bérleti díj, utána a II. és az I. kerület jön 285 ezer és 250 ezer forinttal. A legolcsóbb albérletek a X., XX., XXI. és XXIII. kerületekben találhatóak, ezeket 140-150 ezer forintért adnák bérbe a tulajdonosok.

Vidék

A vármegyeszékhelyek mezőnyét holtversenyben Győr, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém vezeti egyaránt 150 ezres átlagdíjjal. A nagyobb egyetemvárosok közül Debrecenben 140 ezer, Szegeden 129,5 ezer, Pécsen 120 ezer, Miskolcon pedig 95 ezer forintos havi kiadással számolhatnak a bérlők. A legolcsóbban Békéscsabán és Salgótarjánban lehet kivenni lakást, 90-90 ezer forintba kerül egy-egy albérlet átlagosan.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Akár 5 milliós lakásfelújítási támogatás a kistelepüléseken

Bár a korábbinál bizonytalanabb gazdasági környezet miatt a lakáspiac lassulás jelei mutatkoznak, a falusi csokos települések jól szerepelnek. A támogatás meghosszabbítása pedig extra keresletet hozhat. A kisebb települések helyzetét tovább javítja, hogy a falusi csok keretében érhető el a legnagyobb lakásfelújítási támogatás is. A kedvezmény felét ugyanis a megvásárolt ingatlan felújítására kell fordítani, ami akár 5 millió forintos lakásfelújítási állami támogatást jelenthet a falusi csok maximális 10 milliós összegéből.

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A falusi csokos ingatlanok a környék és az országos átlagárakhoz mérten olcsóbbak. A vonzerejüket az is növeli, hogy az államilag támogatott maximum 10-15 milliós lakáshitel nagyobb alapterületű ingatlan megvásárlását teszi lehetővé. Ráadásul a kedvezményes csok hitel 3 százalékos kamata bőven elmarad a jelenlegi átlagos 10-11 százalékos piaci kamatszinttől.

Több tényezőnek is köszönhető, hogy a fővároson kívüli lakáspiacon a falusi csokos ingatlanok iránti kereslet a tavalyi nehezebb év ellenére az arányokat tekintve erősödött. 2022-ben az eladó használt ingatlanok iránti érdeklődések 19 százalékát adták a falusi csokos kistelepülések, szemben a 2021-es év 17 százalékával.

– tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

Az ingatlanhirdetési portál adataiból az is kiderül, hogy a jelenleg eladó 120 ezer használt lakás és ház hirdetéséből több mint 15 ezer falusi csokos településeken található.

26 millió vs 40,8 millió forintos átlagárak

A fővároson kívüli kínálatban szereplő eladó használt lakóingatlanok átlagára január közepén 40,8 millió forint volt, ezzel szemben a falusi csokos településeken 26 millió forint volt ugyanez az érték. A négyzetméterárakban is jelentős az eltérés: a falusi csokos településeken 232 ezer forint az átlag, szemben a fővároson kívüli lakáspiac 468 ezer forintos országos átlagértékével. A szakember közölte, hogy az országon belül jelentősek az eltérések:

• A Balaton közelsége miatt a Veszprém vármegyei falusi csokos ingatlanok tartoznak a legdrágábbak közé 451 ezer forintos átlagos négyzetméterárukkal.
• Győr-Moson-Sopron vármegye is az élbolyban van 373 ezer forinttal.
• A legolcsóbbak közé sorolható Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye, ahol 70-126 ezer forintot tett ki az átlagos négyzetméterár a falusi csokos településeken.

Balogh László szerint a magasabb összegű támogatások miatt a falusi csokos településeken lévő ingatlanok felértékelődhetnek a vevők számára, ami közvetve hozzájárulhat a kistelepüléseken élők vagyoni felzárkózásához is.

Nyitókép: Ingatlan.com

Lassulni látszik a tempós drágulás

A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint országosan közel 23 százalékkal, a fővárosban pedig majdnem 25 százalékkal voltak magasabbak az átlagos bérleti díjak, mint egy évvel korábban.

A koronavírus-járvány negatív hatásait már 2021 februárjában maga mögött hagyta az albérletpiac, azóta lényegében folyamatos volt a drágulás. Július sorrendben a harmadik idei hónap, amikor az éves lakbéremelkedés üteme meghaladta a 20 százalékot. Fontos ugyanakkor, hogy az inflációt figyelembe véve, azaz reálértéken a mostani átlagos bérleti díjak elmaradnak a járvány előtti csúcspontoktól.

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette, hogy júliusban az előző hónaphoz képest országos átlagban 2,3 százalékkal, Budapesten pedig 3 százalékkal nőttek a bérleti díjak, ez pedig lassulást jelent a júniusi, havi szinten mért 3,8 és 4 százalékos növekedéshez képest. Az augusztusban látott kínálatbővülés azt vetíti előre, hogy a bérleti díjak drágulási üteme tovább lassulhat.

Mennyiért kínálják az albérleteket a fővárosban és a megyeszékhelyeken?

Az ingatlan.com elemzése összegyűjtötte, hogy augusztusban mennyiért kínálták a bérlőknek a kiadó lakóingatlanokat a tulajdonosok. A budapesti kerületekben 120 és 295 ezer forint között mozogtak az átlagos bérleti díjak. A legolcsóbb került a XXI., ahol éves szinten nem nőttek a bérleti díjak a kínálati piacon, a több városrészben viszont 4-64 százalékos volt az emelkedés. A részletes fővárosi adatokból látszik az is, hogy a 195 ezer forintos átlag feletti összeg jellemezte az az V., a II., a XII., a VI., az I., a III., a XI., a XIII. és a XXII. kerületet.

A megyeszékhelyek közül Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, 160 ezer forint az átlagos bérleti díj. Majd Győr és Veszprém következik 150-150 ezer forintos összeggel. A legdrágábbak között van még Debrecen 136 ezer, valamint Szeged 130 ezer forintos átlagdíjjal. Ezekben a városokban 13-30 százalékos drágulás ment végbe egy év alatt.

Bár a legolcsóbb megyeszékhelyek közé sorolható Salgótarján, Békéscsaba és Kaposvár is, ám ezek 90-97 ezer forintos átlagos bérleti díja is 21-29 százalékos emelkedést tükröz éves szinten.

A nyaralók iránti összkeresletet figyelembe véve a Balaton-parti Siófok és Balatonalmádi, valamint a Velencei-tó partján található Gárdony a legkeresettebb nyaralótelepülés Magyarországon.

Ugyanakkor az ezer felkínált ingatlanra jutó megkeresések alapján Balatonszabadi, Balatonederics és Dörgicse a sorrend.

Az ingatlanforgalmazó cég saját adatai alapján készült összesítés szerint a keresettség és az árak között jelentős eltérés mutatkozik, a második listát vezető Balatonszabadiban például idén augusztusban 607 ezer forintos négyzetméterár volt a jellemző.

A két 10-es keresleti listára felkerült települések közül a legdrágább 1,354 millió forintos négyzetméterárral Alsóörs, amely csak az ötödik az ezer ingatlanra jutó megkeresések száma alapján, az ugyanezen a listán negyedik Paloznak a második legdrágább 1,3 millió forinttal.

Ugyanakkor az összkereslet alapján éllovas Siófokon 1,277 millió forintos négyzetméterárat számolt az ingatlanforgalmazó. Balatonalmádiban 829 ezer,
Gárdonyban 779 ezer forint volt a jellemző négyzetméterár idén augusztusban.

Ezért érdemes most váltani

Júliusban 13,7 százalékos volt az infláció, így akiknél a bérleti szerződésben az éves infláció a bérletidíj-emelés alapja, azok lakástól függően jellemzően 10-20 ezer forintos drágulással számolhatnak, ha maradnak az adott albérletben.

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Fontos, hogy a bérleti szerződésekben az áremelés lehetőségként van feltüntetve, így a tulajdonosoktól is függ, hogy élnek-e ezzel. Megbízható bérlőknél például nem minden esetben szokták érvényesíteni ezt. Mindenesetre júliusi és az idei évre várható két számjegyű infláció hozzájárulhat a már kiadott albérletek további drágulásához”

Akik az albérletpiaci drágulás és a tulajdonos infláció miatti bérletidíj-emelését soknak tartják, azok kisebb, olcsóbb albérletre válthatnak, erre pedig talán most van a legjobb lehetőség, ugyanis a tanévkezdés miatti albérletpiaci szezon miatt ezekben az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a kínálat.

Ők extra keresletet hozhatnak a piacra, csakúgy mint azok, akiknél ezekben a napokban derül ki, hogy nem jutottak kollégiumi férőhelyhez.

– tette hozzá Balogh László.

Az ingatlan.com adatai szerint augusztus közepén közel 12 ezer kiadó lakóingatlanból várt bérlőre országszerte. Ez 19 százalékos bővülést jelent az egy hónappal korábbi szinthez képest.

Az ingatlan.com szakértője szerint nem csak bérleti szerződés évfordulója miatt kereshetnek sokan olcsóbb lakást, hanem azért is, mert a kedvezőtlen adottságú albérletek rezsiköltségei jelentősen növekedhetnek a jövőben.

Erre is megoldást jelenthet, ha a bérlők a jelenlegi bőségesebb kínálatból energiatakarékosabb, olcsóbb és kisebb rezsiköltségű kiadó lakást választanak. 

Hol tartanak a bérleti díjak?

Az átlagos bérleti díjak a budapesti kínálati piacon augusztus közepén 195 ezer forintot tettek ki, szemben az egy évvel korábbi 145 ezer forinttal. Már nyolc kerületben (I., II., III., V., VI., XI., XII., XIII.) legalább 200 ezer forint az átlagos bérleti díj.

A megyeszékhelyeken az összesített átlagos bérleti díj 120 ezer forintra emelkedett a tavalyi 105 ezer forintról, de a különbségek tetemesek.

• Székesfehérváron 160 ezer forint az átlagos albérletár, Győrt és Veszprémet 150-150 ezer forint jellemzi.
• Debrecenben a kínálatbővülés 10-15 ezer forintos átlagos bérletidíj-csökkenést hozott, így az átlag 136 ezer forintot tesz ki.
• Tatabányán 130 ezer, Kecskeméten 110 ezer forintért kínálják a bérelhető lakóingatlanokat.
• Az albérletpiaci díjak szempontjából Miskolcon, Szolnokon, Kaposváron, Békéscsabán és Salgótarjánban a legkedvezőbbek a díjak, 90 és 100 ezer forintra rúgnak.

Nyitókép: Pexels