A helyszíni ellenőrzést is magában foglaló célvizsgálatban a 2018. december 31-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át az MNB.

A vizsgálat fő célja a számlanyitás folyamatának ellenőrzése volt, különös tekintettel az ügyfélazonosítás folyamatára. Az eljárás kiterjedt továbbá a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) történő adatátadás szabályszerűségének, valamint a likviditás témakörében a Devizaegyensúly mutatóra (DEM) és Bankközi finanszírozási mutatóra (BFM) vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésére is.

A jegybank megállapította: a fióktelep KHR szabályzata ellentmondásos volt és nem teljeskörű. Nem tartalmazta többek között az adattovábbítási folyamat leírását, hiányzott annak leírása is, hogy a KHR-t kezelő BISZ Zrt. felé történő adattovábbítás során a fióktelep pontosan milyen adatokat ad át vállalati és lakossági ügyfeleiről. Nem volt megfelelően kialakított eljárásrend a KHR hibalistára került tételek adategyeztetésére, a javítások elvégzésére és a határidőkre sem. A vizsgálat hiányosságokat azonosított emellett a külföldi ügyfélállományra vonatkozó KHR adatszolgáltatásban.

Mindezek miatt az MNB haladéktalanul, illetve 2021. március 31-i határidővel kötelezte az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepét a feltárt problémák megszüntetésére. A fióktelepnek az előírt kötelezettségek teljeskörű végrehajtásának ellenőrzéséről készített – a vezető testületek által is megtárgyalt, jóváhagyott belső ellenőri jelentéssel – az idén május végéig szükséges beszámolnia azok megtörténtéről.

A bírságösszeg meghatározásakor súlyosító körülménynek számított a KHR-rel kapcsolatos szabályszegések jelentős kockázati súlya és besorolása, illetve azoknak a biztonságos működésre, a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira, illetve az ügyfelekre gyakorolt negatív hatása. Enyhítő körülménynek számított a fióktelep mindvégig együttműködő magatartása, illetve, hogy az intézmény már a vizsgálat alatt megkezdte a hiányosságok egy részének megszüntetését – közölte az MNB.

Nyitókép: MTI.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint májusban 8,7 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 6,1 százalékkal bővült. Az előző hónaphoz mérten 1,4 százalékkal nőtt az ipar kibocsátása a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: az ipar kifejezetten erős hónapot zárt májusban, ami még a várakozásokat is meghaladta. Az előző hónaphoz hasonlóan úgy tudott a magyar ipar kedvező eredményt elérni, hogy közben a német ipar gyengélkedett – mutatott rá. Regős Gábor közölte:

• Várakozásaik szerint az ipar teljesítménye a beruházások eredményeként az év egészében 5 százalék körüli ütemben növekedhet, és így a gazdaság bővüléséhez érdemben hozzá tud járulni.
• Kockázatot jelent azonban a külső környezet, például német gazdasági teljesítmény, és az amerikai-kínai kereskedelmi háború alakulása – vélekedett a Századvég szakembere.

ING

Virovácz Péter, az ING senior elemzője azt írta:

Nem csak a piaci várakozást felmúlva növekedett az ipari kibocsátás, hanem még gyorsult is az áprilisihoz képest.

Az első öt hónapban látott 6,7 százalék körüli magyar ipari növekedés fenntartása jelentős kihívás lesz a gyengélkedő külső környezet tükrében, emiatt inkább 6 százalék körüli növekedést vár az év egészére. A májusi korrekcióval a második negyedév eddigi ipari teljesítménye csak kis mértékben marad el az első negyedévitől, ugyanakkor továbbra is lassulás látszódik – írta.

• Bár a KSH előzetes adatközlésében túl sok részletet nem árult el, de azt igen, hogy a jó teljesítmény gyakorlatilag kizárólag az autóiparhoz köthető.
• Közben a másik két nagyobb feldolgozóipari ágazat, az elektronikai– és az élelmiszeripar átlag alatti bővülést mutatott fel.
• Virovácz Péter rámutatot: egyelőre Magyarországot érdemben még nem érte el a német feldolgozóipari összeomlás. Az április-májusi kiskereskedelmi és ipari adatok a GDP-növekedés második negyedéves lassulását támasztják alá Virovácz Péter szerint.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az adatokhoz fűzött kommentárjában szintén kiemelte, hogy:

A magyar ipar májusban is tudta tartani az előző hónapokban elért növekedési ütemet, annak ellenére, hogy a külső környezet kedvezőtlenül alakult.

Véleménye szerint a jelenlegi kilátások alapján idén 5 százalék körüli növekedés várható a magyar ipartól. Az év hátralévő részében az ipar teljesítményét két egymással ellentétes tényező határozza majd meg:

• Egyfelől az elmúlt években indult beruházások eredményeként érkező új kapacitások többletmuníciót adnak az ágazatnak.
• Ugyanakkor az egyik legfontosabb felvevőpiac, az európai gazdaság gyengélkedik, ami kedvezőtlenül érinti a magyar termelést- fejtette ki. Erre utal szerinte az is, hogy több gyártóbázis rövidített munkahetet vezet be.
• Az első öthavi adatok alapján az új kapacitások kompenzálni tudták a lanyha külső keresletet. A kérdés az, hogy ezek a többletkapacitások meddig tudják ellensúlyozni a visszafogott exportkeresletet – írta Németh Dávid.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint a legfrissebb ipari adatok ismét arra szolgáltattak bizonyítékot, hogy:

A szektor teljesítménye meglehetősen ellenállónak tűnik, dacára az európai gazdasági lassulásnak és az üzleti bizalom romlásának.

Ez a szintén pénteken publikált, jóval a várakozások alatt maradó német ipari rendelési adatok tükrében még inkább feltűnik. Az erős hazai beszerzésimenedzser-index adatok, illetve a korábbi időszakokban végrehajtott, most termőre forduló beruházások azt sugallják, hogy rövid távon maradhat a jó ipari teljesítmény.

• A szektor így az idei évi gazdasági növekedés fontos hajtóerejét jelenti majd várakozásunk szerint – írta az elemző. Megjegyezte, hosszabb távon azonban az egyik legfontosabb kérdés, hogy a német gazdasági lassulás mennyire lesz tartós.
• Amennyiben ugyanis főbb exportpiacaink tartósan gyenge növekedési pályára kerülnek, ennek hatásait előbb-utóbb a magyar ipar is megérezheti, ami a növekedés alacsonyabb pályára kerülését sugallja.

A fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak augusztusban, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az általános árszínvonal emelkedés mögött elsősorban a bázishatás húzódik meg. Várakozásai szerint szeptemberben az energiahordozók áremelkedése tovább növelheti az inflációs rátát, ám ezt követően az év végéig egy újabb lassuló trend veszi kezdetét, így a jegybank inflációs céljától távolodik majd az indikátor.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: becslésük szerint az inflációs ráta éves átlagban idén 2,4 százalék, jövőre pedig 3,4 százalék lehet, amit elsősorban a belső kereslet erősödése pörgethet fel.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte, hogy az év hátralevő részében a jelenlegi szint körül ingadozhat az infláció, az év végére az üzemanyagok magas decemberi bázisa miatt visszasüllyedhet 2,5 százalék alá. Idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!