A jegybank kiemelte: az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a fegyelmezett monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott kereslet, a bázishatások és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz.

Az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés mértéke az év ezen időszakára jellemző historikus átlag alatt volt, elsősorban az üzemanyagárak csökkenése következtében. Az MNB elemzése ugyanakkor megjegyzi, hogy a január 1-től életbe lépett jövedékiadó-emelés hatása egyelőre csekély mértékben jelent csak meg a fogyasztói árakban.
Elsősorban szintén az üzemanyagok és mellettük a feldolgozott élelmiszerek vártnál kedvezőbb áralakulása magyarázta a jegybank szakértői szerint, hogy az infláció januárban alacsonyabb lett az MNB decemberi Inflációs jelentésében közölt előrejelzés középértékénél is.

Az elemzés egyebek közt kitért arra is, hogy a szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai decemberhez képest 1,1 százalékkal emelkedtek. Ezt elsősorban az autópályadíjak és a vezetékes gáz árának emelkedése okozta, azzal, hogy csökkent az alacsonyabb hatósági ár mennyiségi korlátja alá eső lakossági fogyasztás aránya.

A jegybank várakozását illetően az elemzés megállapítja: az inflációs alapfolyamatok folytatódó lassulását jelzi, hogy rövidebb bázisú (évesített 3hó/3hó) összevetésben a maginfláció és az infláció is 3 százalék alatt alakult.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A közleményben jelezték, hogy Magyarországon a megkérdezettek több mint fele, 56 százalék szerint 0,5 százaléknál kisebb lesz a gazdaság növekedése.

Szektorokat vizsgálva a legpesszimistábbak az üzleti és szakmai szolgáltatások cégei (mínusz 86 százalék), valamint a technológia, média és telekommunikációs iparág (mínusz 73 százalék), de minden területen visszaesés volt tapasztalható tavalyhoz képest – emelték ki.

A felmérésből kiderült, hogy a pénzügyi vezetők a legfontosabb kockázatoknak a csökkenő belső keresletet, a geopolitikai feszültségeket és a képzett munkaerő hiányát látják. Ez utóbbi évek óta komoly sérülékenységi pontja a régiónak, és a jelek szerint a munkanélküliség várható emelkedése sem biztos, hogy megoldja a munkaerőhiány problémáját – fűzték hozzá.

A pénzügyi vezetők saját vállalatuk kilátásait illetően is jóval pesszimistábbak lettek: a működési eredmények várakozásai a 2022-es 4 százalékról mínusz 17 százalékra zuhantak, ami a legrosszabb adat az első ilyen felmérés elkészítése óta, azaz tíz éve.

A felmérés szerint a munkanélküliség emelkedésére a pénzügyi vezetők kétharmada számít jelenleg, ez az arány Magyarországon régiós összevetésben kiemelkedő, 85 százalék. A megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy a foglalkoztatás mértéke cégüknél változatlan marad, sok cégnél a kialakult nehéz környezetben sem vetnék el a bővülést.

A Deloitte felmérésében 15 közép-európai ország több mint 600 vállalatának pénzügyi vezetőjét kérdezte meg tavaly október-decemberben.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Nagy Márton kifejtette: az áremelkedés elleni kormányzati küzdelem már jó ideje megkezdődött, de ennek eredményei most fognak megmutatkozni.

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók „lökték az egekbe” az inflációt, a kormány a jegybankkal együttműködve harcol annak érdekében, hogy letörje – fogalmazott.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az infláció az év első hónapjában 25 százalék fölé került, ugyanakkor a kormány várakozásai szerint itt tetőzik. A januári adatot még fűtötte az üzemanyag-árstop kivezetése, biztató azonban, hogy az élelmiszerek áránál fordulat történt, az csökkenő pályára állt – jelezte a miniszter.

Hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikai lépései be fognak érni, a globális kínálati sokk enyhül, így a következő hónapokban meg fog indulni az infláció mértékének csökkenése.

A gazdaságfejlesztési miniszter kitért arra is, hogy minél gyorsabban sikerül az inflációt leszorítani, annál nagyobb lehet idén a reálbér-emelkedés.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Az átfogó inflációs mutató az augusztusi éves indexhez képest 4,5 százalékponttal emelkedett, az éves maginfláció 20,7 százalékos volt, ami 1,7 százalékponttal magasabb az előző havinál.

Az infláció 4,5 százalékpontos szeptemberi emelkedésének mintegy 85 százalékát két termékkör adja: a szabályozott árak 2,8 százalékponttal, az élelmiszerek 1,0 százalékponttal járultak hozzá a fogyasztóiár-index gyorsulásához.

A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai augusztushoz képest 22,4 százalékkal emelkedtek, így a termékkör éves árváltozása 24,2 százalék. A jelentős emelkedés döntő része a lakossági rezsiárak módosításához kapcsolódik (gáz és áram árak), ugyanakkor a tankönyvek, az iskolai, az óvodai, bölcsődei étkezés, illetve a parkolási díjak is drágultak.

Az élelmiszerek inflációja 38,6 százalékra emelkedett, augusztushoz képest az élelmiszerek árai 3,8 százalékkal nőttek. A feldolgozatlan élelmiszerek esetében az áremelkedés széles körben jellemző volt, amit részben az Európát sújtó aszály magyarázhatott. A feldolgozott élelmiszerek körében az árak növekedése elsősorban a tej, a tejtermékek és a kenyér árváltozásához kapcsolódott – állapította meg az MNB.

A maginfláció előző hónaphoz képest mutatott 1,7 százalékpontnyi növekedéséhez legnagyobb mértékben – 0,9 százalékponttal – a feldolgozott élelmiszerek járultak hozzá – emelte ki az elemzés.

Az üzemanyagok és a szabályozott árak nélkül számított kosár havi árváltozása 1,7 százalék volt, azaz mérséklődött augusztus óta, de továbbra is jelentősen meghaladja az elmúlt évek átlagát.

A piaci folyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció havi emelkedése 1,1 százalékra mérséklődött az augusztusi 1,7 százalékos átárazást követően, vagyis ennél a termékcsoportnál az inflációs folyamatok mérséklődése tapasztalható – hívta fel a figyelmet elemzésében a jegybank.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 4,1 százalékkal nőttek. A Portfolió által megkérdezett elemzők konszenzusa 20,0 százalékos inflációt jelzett szeptemberre.

Az átfogó inflációs mutató az augusztusi éves indexhez képes 4,5 százalékponttal emelkedett, éves maginfláció és az uniós módszertannal számolt harmonizált árindex egyformán 20,7 százalékos emelkedést mutatott, ami 1,7, illetve 2,1 százalékponttal magasabb az előző havinál. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 21,9 százalékos volt, 6,2 százalékponttal nőtt az augusztusihoz viszonyítva.

A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia átlagosan egy hónap alatt 59,2 százalékkal, egy év alatt 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.

Az élelmiszerek ára szeptemberben 3,5 százalékkal egy év alatt 35,2 százalékkal emelkedett, ami 4,3 százalékkal gyorsabb éves emelkedés az augusztusinál. Ezen belül leginkább a kenyér 76,2 százalékkal, a sajt 68,0 százalékkal, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 66,3 százalékkal, a margarin 61,2 százalékkal, a száraztészta 60,2 százalékkal, a tojás 53,7 százalékkal drágult. A barofihús 42,9 százalékkal kerül többe, mint tavaly szeptemberben, a burgonya ára 39,0 százalékkal lett drágább.

Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5,0 százalékkal az étolaj ára.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5 százalékkal, a dohánytermékek 11,1 százalékkal drágultak.

A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 14,7 százalékkal emelkedett, a szobabútor 20,1, a konyhabútor 21,2, az új személygépkocsi 19,9, a használt 16,7 százalékkal drágult, de a kerékpárok ára is 19,9 százalékkal nőtt, míg az audió és videó készülékeké csak 3,2 a telefonoké 2,9 százalékkal emelkedett.

A járműüzemanyagok ára 5,8 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatások díja 8,2 százalékkal emelkedett, azaz lassította a termékárak 24,3 százalékos inflációját. A lakásjavítás, karbantartás tarifái 22,8 százalékkal emelkedtek és a háztartási szolgáltatások átlagosan 21,3 százalékkal drágultak. A taxizás 28,5 százalékkal kerül többe, a távolsági utazások 33,4 százalékkal, a telefon és internet szolgáltatás viszont 0,1 százalékkal olcsóbb, mint egy éve.

Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékos emelkedésén belül az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, az iskolai étkezés 13,5, a tojás 9,8, a vaj és vajkrém 8,3, a kenyér, valamint a tejtermékek egyaránt 7,6, a tej 5,2, az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs – 4,7 százalékkal többe, a csokoládé, kakaó 0,5 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energia ára 59,2 százalékkal nőtt, a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos áremelése következtében. Ezen belül a vezetékes gáz 121,0, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0 százalékkal drágult.

A testápolási cikkek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 3,8 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent, a sport- és múzeumi belépők 3,2 és a testápolási szolgáltatások 2,7 százalékos drágulását ellensúlyozta az üdülési szolgáltatások – szezonális hatások okozta – 13,6 százalékos árcsökkenése.

Január-szeptemberben a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 11,8, a nyugdíjas háztartások körében 11,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.

Az éves maginfláció 16,7 százalékos volt.

Az éves inflációs mutató a júniusihoz képest 2,0 százalékponttal, a maginfláció 2,9 százalékponttal emelkedett.

Az élelmiszerek ára tavaly júliushoz viszonyítva 27,0 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 14,0 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal nőtt.

Februárhoz képest a maginfláció 1,0 százalékponttal nőtt, amihez mindhárom termékcsoport – a feldolgozott élelmiszerek, az iparcikkek és a szolgáltatások – áremelkedésének gyorsulása hozzájárult.

Az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár havi árváltozása háromszorosa az elmúlt években jellemző márciusi értéknek

• az iparcikkek árai is a korábbi évekre jellemző ütem háromszorosával emelkedtek, míg
• az élelmiszerek drágulása szintén két-háromszorosa volt, annak, ami az elmúlt évek márciusaiban bekövetkezett

– állapította meg az inflációs adatokat elemezve az MNB.

A múlt hónapban az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,2 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. A nyersanyag- és energiaárak globális emelkedése a termékek széles körében érvényesült, és ennek következtében az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár havi árváltozása 1,2 százalék volt, ami háromszorosa az elmúlt években jellemző márciusi értéknek.

Az iparcikkek árai az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal emelkedtek, ami a korábbi évekre jellemző árnövekedés háromszorosa. A globális félvezetőhiány és a nyersanyagárak emelkedése is a fogyasztói árak emelkedésének irányába hatott. Így az iparcikkek éves inflációja 8,4 százalékra emelkedett, ami az MNB elemzése szerint összhangban áll a nemzetközi folyamatokkal. A tartós és a nem tartós iparcikkek árindexe egyaránt nőtt.

A piaci szolgáltatások széles körében a szokásos márciusi átárazásnál jelentősen magasabb áremelkedés történt, az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek az árak.

Az élelmiszerek ára egy év alatt 13,9 százalékkal, februárhoz képest 2,2 százalékkal emelkedett, ami az elmúlt évek márciusaival összehasonlítva két-háromszoros emelkedést jelent. A feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedéséhez főként a friss zöldségek és gyümölcsök járultak hozzá, míg a feldolgozott élelmiszerek esetében az árak emelkedése széles körben jellemző volt – jegyezte meg az MNB.

A lakosság bankban elhelyezett pénze decemberben már 10 279 milliárd forintos összeget tett ki, ami az MNB statisztikája alapján 16 százalékos növekedést jelentett a 2021. decemberi 8448 milliárd forinthoz képest. Ahogy két éve, úgy tavaly decemberben is kiemelkedő mértékben emelkedett a bankban tartott pénz, ez 474 milliárd forinttal növelte meg a novemberihez képest az összeget.

Az év végi bónuszok és extra jövedelmek megtették hatásukat, ráadásul az szja-visszatérítések miatt összesen több száz milliárd forintot kaphatnak vissza a gyerekes szülők most februárban, aminek jelentős része valószínűleg szintén a bankszámlákon marad. Így a meredek emelkedés várhatóan folytatódik idén is.

A Magyar Nemzeti Bank vezetésének legutóbbi nyilatkozata szerint a jegybanki kamatemelések alig harmada jelent meg a lakossági betéteknél, és ez megengedhetetlen folyamat. A Bank360.hu megnézte, mennyi is most a kamat a lakossági betétekre.

Továbbra sem kötik le a magyarok a pénzt

Abban a lakossági betéteknél a december sem hozott változást, hogy a pénz döntő része folyószámlán, és nem lekötött betétben van. Látra szóló- és folyószámlabetétben összesen 9813 milliárd forintot tartott a magyar lakosság, és mindössze 466 milliárd forint volt a lekötött betétek összege. Az eurós betétek esetén ennél is kevesebben kötötték le a pénzt, a 1245 milliárd forintos összegből alig 13 milliárd forintot.

 A lekötött forintbetétek ezzel szemben a teljes bankban tartott forintösszeg 4,5 százalékát tették ki. Ez valamekkora növekedést jelent az előző havi 4 százalékos arányt követően, de így sem mondható magasnak. Az enyhe emelkedés oka a kamatemeléssel összhangban meginduló betéti kamatok lehettek. Decemberben már 1,56 százalékot tett ki az éven belül lekötött betétek átlagkamata, márpedig ez tette ki a lekötések nagy részét, 440 milliárd forintot a 466 milliárd forintból. Hosszabb távra betétek összege és kamata is jóval csekélyebb.

Az 1,56 százalékos decemberi átlagkamat jelentős emelkedést jelent a novemberi 0,92 százalékos érték után, ez a növekedés ugyanakkor nem ad teljes képet a Bank360 szakértői szerint a bankszámla tulajdonosok lehetőségeiről. Magasabb kamatokat elsősorban a bankszektor kisebb szereplői kínálnak, míg a nagyobb lakossági bankok rendszerint jóval 1 százalék alatti kamatokat nyújtanak a pénz lekötésére. Vagyis elsősorban azok a bankok emeltek betéti kamataikon, amelyek az újabb ügyfelek elcsábításáért hajlandóak jelentősen kedvezőbb megtakarítási lehetőségeket kínálni.

Százmilliárdokat égetett el az infláció

Lekötés nélkül pedig szinte nem is kamatozik a bankban elhelyezett összeg, a folyószámlabetétek átlagos kamata mindössze 0,05 százalék volt. Ebből az éves hozamból pedig legfeljebb egy csokit tud venni a többség, magasabb megtakarítás mellett pedig legfeljebb egy ebédre futja. A vagyon értékőrzéséért azonban ennél jelentősen magasabb hozamra lenne szükségű.

Tavaly a KSH adatai szerint az éves infláció 5,1 százalékot tett ki. A 2020. decemberi 8448 milliárd forintos összeg így reálértékben 422 milliárd forinttal kevesebbet ért tavaly év végére. Bár a bankszámlán elhelyezett összeg növekedése ezt jelentősen meghaladta, a régebbi megtakarítások reálértéke így is jelentősen apadt. Januárban már 7,9 százalék volt az infláció, így hiába emelkedtek a lekötött betétek átlagkamatai, ezek fényévnyire vannak a pénzromlás mértékétől – hívta fel a figyelmet a Bank360.hu. 

Amíg a betéti kamatok nem növekednek jelentősebb mértékben, addig a vagyon értékcsökkentésének ellenszere egy magasabb hozamú megtakarítás lehet. Ezek közül pedig az állampapírok számítanak a legkevésbé kockázatos befektetésnek. A Prémium vagy inflációkövető állampapírok már a tavalyi 5,1 százalékos infláció alapján számolják a hozamot, így a kamatprémiummal együtt a 3 éves 5,85 százalékos, az 5 éves 6,6 százalékos éves hozamot kínál.  

A Prémium állampapírokat is felülmúlja a babakötvény 8,1 százalékos aktuális éves hozama, ami viszont a gyermeket nevelőknek szól, és a gyermek 18 éves koráig jelent hosszú távú befektetést. Ezek a 6-8 százalékos hozamok már jóval alkalmasabbak arra, hogy a jelenlegi magas infláció mellett is megőrizzék a megtakarítás értékét, szemben a lekötött bankbetétek átlagosan elérhető 1,56 százalékos éves hozamával.

Januárban az üzemanyagok továbbra is jelentősen, 1,6 százalékponttal járultak hozzá az éves inflációhoz. Az üzemanyagok nélkül számított kosár havi árváltozása 1,4 százalék volt.

Az év eleji átárazások mértéke érdemben magasabb az elmúlt éveket jellemzőnél. Az átárazás magasabb üteme általánosan megfigyelhető, minek oka, hogy a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan és széles termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban.

A jegybank által számított és a tartósabb inflációs tendenciákat megragadni hivatott mutatók emelkedtek az előző hónaphoz képest: az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,0 százalékponttal 7,4 százalékra, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció 0,6 százalékponttal 6,4 százalékra, a ritkán változó áru termékek inflációja 0,8 százalékponttal 7,4 százalékra emelkedett decemberről januárra.

Az MNB elemzése kitért arra is, hogy a lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók januárban az előző hónaphoz képest lényegében nem változtak és értékük a jegybanki célsáv fölött alakul – közölte a jegybank.

Nyitókép: MTI.

Az elemzők 7,1 százalékos decemberi inflációra számítottak.

• A maginfláció decemberre 6,4 százalékosra emelkedett a novemberi 5,3 százalékról, az egész évben pedig 3,9 százalékos volt.
• A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció decemberben 6,4 százalékos volt, 2021-ben pedig 4,6 százalékos.

Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, illetve dohányáruk ára nőtt a legnagyobb mértékben, 25,9, illetve 12,7 százalékkal, ami 11,8, illetve 4,1 százalékponttal mérsékeltebb a novemberi drágulásnál.

Az élelmiszerek ára átlagosan 8,0 százalékkal emelkedett egy év alatt a novemberi 6,0 százalékos növekedés után, ezen belül az étolajé 26,8 százalékkal, a liszté 23,7, a margariné 22,8, a kenyéré 15,2, a baromfihúsé 13,4, a tejé 12,1, a péksüteményeké 11,6 százalékkal.

A tartós fogyasztási cikkekért 7,5, százalékkal kellett többet fizetni, ami 0,9 százalékponttal nagyobb éves emelkedés a novemberinél. A bútorok 14,5, a konyhabútorok 15,3 százalékkal lettek drágábbak egy év alatt, az új autók ára 8,4 százalékkal nőtt és a televíziók is 7,1 százalékkal drágultak.

A szolgáltatások díja 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és –karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,6 százalékkal került többe.

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 1,4 százalékkal nőtt, ezen belül a tej 7,8, a tejtermékek 6,1, a száraztészta 3,4, a kenyér 3,1, a cukor 2,9, a baromfihús 2,7, a sajt 2,4, a tojás 2,3, a büféáruk 2,2, a liszt 2,0 százalékkal drágább, a kávé 3,2, a csokoládé, kakaó 1,6 százalékkal olcsóbb lett. A tűzifa ára 1,5, a palackos gázé 3,0 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 5,3 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért 1,1, ezen belül a használt személygépkocsikért 2,1, az új személygépkocsikért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni.