Az Institute for Government (IfG) nevű, a kormányzati tevékenység elemzésére szakosodott független gazdasági tanácsadó és kutatócég 54 oldalas dolgozatának szerzői közölték: számításaik szerint ha Nagy-Britannia kilépése után a kereskedelmi és szállítmányozási vállalatoknak vámáru-nyilatkozatokat kellene kitölteniük a ki- és beléptetési pontokon, az ezzel járó plusz adminisztráció az uniós partnerekkel kereskedő 180 ezer brit cégnek – zömükben kis- és középvállalatoknak – évente 4-9 milliárd font (1400-3100 milliárd forint) közötti többletköltséget okozna.

Egy-egy vámáru-nyilatkozat feldolgozása az IfG szakértői szerint 20-45 font közötti összegbe kerülne, és évente 200 millió ilyen dokumentumot kellene kitölteni.

Az IfG elemzői szerint ráadásul nem csupán a brit oldalon kellene rövid határidővel felkészíteni a kereskedelmi forgalmat átengedő terminálokat, hanem a Csatorna másik oldalán, például Calais-ban és Rotterdamban is, és erre a brit kormánynak nincs is közvetlen ráhatása.

Az elemzés szerint csak a rotterdami kikötőben 800 embert kellene felvenni a Nagy-Britanniával zajló kereskedelmi forgalom vámadminisztrációs feladatainak ellátására.
Az Institute for Government elemzői hangsúlyozzák: az Európai Unióban maradó 27 tagállam számára jogilag kötelező lesz külső országból származó importnak tekinteni az EU-ba irányuló brit exportot, ha Nagy-Britannia úgy lép ki az EU-ból, hogy nem sikerül megállapodást elérni a vámmentes kereskedelem fenntartásáról.

Az IfG tanulmánya az ebben az esetben hirtelen megjelenő vámadminisztrációs akadályok lehetséges hatásainak illusztrálására felidézi, hogy amikor 2015-ben a calais-i kikötő francia személyzete sztrájkba lépett, a délkelet-angliai kompkikötőkhöz és vasúti terminálokhoz vezető M20-as autópályán 50 kilométeres kamionsor torlódott fel, és a brit teheráru-fuvarozók szövetségének akkori számításai szerint a fennakadás naponta 250 millió font (84 milliárd forint) kárt okozott a brit gazdaságnak.

Az IfG elemzése kiemeli, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti – jelenleg vámmentes – kereskedelmi forgalom értéke tavaly 382 milliárd font (130 ezer milliárd forint) volt. Ebből 119 milliárd fontnyi a legnagyobb forgalmú brit kompkikötőn, Doveren keresztül áramlott, ahol 2,6 millió kamion fordult meg. Amióta az egységes EU-piac 1993-ban létrejött, Dover kamionforgalma 150 százalékkal nőtt, és a kikötő ennek megfelelően bővítette infrastruktúráját, ám az áruforgalom adminisztratív teendőire szolgáló terület nem nőtt, és a vámellenőrzések kapacitása sem bővült – áll a tanulmányban.

London a brit EU-tagság megszűnésével együtt ki akar vonulni az Európai Unió egységes belső piacáról és a vámunióból is, ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az EU-val.

E stratégia kockázataira a brit üzleti szektor már többször is figyelmeztette a kormányt. Az üzleti élet képviselőinek ismétlődő felhívásai szerint ugyanis ha a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon mégsem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni arról, hogy a brit gazdaság akadálymentesen hozzáférhessen az EU belső piacához, akkor az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne érvénybe, ez pedig vámokat jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben.

Szakértők szerint ez például a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan költségtöbbletet jelentene.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!