Megjegyezte: mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest. Szinte minden héten történt valami szokatlan, a normálistól eltérő jelenség – ennek egy része a természetes változékonyság velejárója, de a globális klímaváltozás hatására „új normálissá” válhat az, ami most szélsőség. Ezek a szélsőséges események időben és térben szorosan egymást követve tovább fokozhatják a természeti, társadalmi és gazdasági károk mértékét – hívta fel a figyelmet.

Kis Anna azt írta: a múlt év néhány szélsőséges időjárási eseménye valóban kivételes volt.

Az északi félteke az eddigi legmelegebb nyarát tapasztalhatta meg, hőhullámokkal, katasztrofális vegetációtüzekkel, jelentős esőzésekkel és áradásokkal.

– fogalmazott, hozzátéve: 2021-ben Északkelet-Kanadában, Kínában, Észak- és Dél-Koreában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában volt különösen erős a melegedő tendencia.

Hangsúlyozta, hogy a szélsőséges időjárási jelenségeknek számos következménye lehet, hatása van például az emberi egészségre, pusztításokat okozhat a növény- és állatvilágban, továbbá infrastrukturális és gazdasági károkat okozhat. Utóbbiaknak következménye lehet például az élelmiszerárak növekedése is.

Kitért arra is, hogy a modellszimulációk szerint az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következtében az egynapi maximális csapadék intenzitása a nyári szezonban 3-19 százalékos emelkedést mutat az ipari forradalom előttihez képest.

Ráadásul, egy ilyen esemény bekövetkezésének valószínűsége napjainkra többszörösére nőtt. Az ipari forradalom előtti szinthez képest 2 fokkal melegebb világban pedig további emelkedés várható az esemény intenzitásában és gyakoriságában – jelezte.

A szakember írásában egyebek mellett kiemelte, hogy 2021 júniusának utolsó napjaiban, Kanadában és az Egyesült Államok északnyugati részén extrém hőség lépett fel. Többször előfordultak 40 fok feletti értékek, Kanadában például megdőlt a korábbi rekord, hiszen 49,6 fokot mértek Lyttonban. Ez a hőhullám azért is volt különösen kritikus, mert a népesség egy olyan részét érintette, amely nincs felkészülve ilyen magas hőmérsékletekre – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette, hogy a klímaváltozás miatt megnövekedtek a szélsőséges időjárási helyzetek, mint például a hőhullámok, az extrém csapadékesemények vagy az aszályok. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 6. helyzetértékelő jelentése szerint gyakorlatilag biztos, hogy a meleggel kapcsolatos extrémumok (a hőhullámokat is beleértve) a szárazföldek nagy részén gyakoribbak és intenzívebbek lettek az 1950-es évek óta. Ugyanakkor a hideggel kapcsolatos szélsőségek kevésbé gyakoriak és súlyosak napjainkban – írta.

A jelentés szerint nagyfokú megbízhatósággal mondhatjuk, hogy az ember okozta klímaváltozás a fő vezérlője ezen változásoknak

– hangsúlyozta a meteorológus.

Kis Anna felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben az általános hőmérséklet-emelkedés mellett a hőhullámok súlyossága is nőni fog, amit a lokális melegedés és a további urbanizáció is erősíthet. Gyakoribbak lehetnek továbbá a hőhullám idején az aszályok is – írta, hozzáfűzve:

Rendkívül fontos, hogy a klímaváltozást mérsékeljük és hatékony alkalmazkodási stratégiákat dolgozzunk ki: nem lehet mindent elkerülni, de meg kell próbálni megelőzni vagy legalábbis minimalizálni a potenciális károkat – ez a világ minden országának érdekében áll.

Több helyen – nagyobb számban az északkeleti megyékben – alakulhat ki zápor, hózápor, esetleg zivatar is lehet. Késő délután, estefelé megszűnik a csapadék, a felhőzet is jelentősen csökken. Az északnyugati szél éjszakára kissé mérséklődik, de napközben ismét nagy területen megerősödik, néhol viharossá fokozódik.

• A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -7 és 0 fok között valószínű, de az északi völgyekben, -8, -10 fok is lehet.
• A legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 7 és 11 fok között alakul.

Időjárási helyzet Európában

• Európa nagy részén a hőmérsékleti értékek jóval elmaradnak az ilyenkor szokásostól, csak az Ibériai-félszigeten fordulnak elő 20 fok fölötti, Dél-Spanyolországban 30 fok körüli délutáni hőmérsékletek, arrafelé anticiklonális hatások következtében sok a napsütés is.
• A szárazföld többi részét elárasztó hideg, sarkvidéki levegőben erős az éjszakai lehűlés, gyakran fúj erős szél, a felhőátvonulásokat záporok, hózáporok kísérik.
• A következő 24 órában lényeges változás nem lesz a kontinens időjárásában, így nálunk is marad a hideg, szeles, télies jelleggel rendelkező idő.

Nyitókép: Unspash.

Pénteken a keleti országrészben várható több napsütés. A felhős tájakon hószállingózás sem zárható ki. A szél főként a Dunántúlon megélénkül, a Fertő tó térségében olykor meg is erősödik. Hajnalban mínusz 10 és mínusz 3 fok között alakul a hőmérséklet, de néhol ennél hidegebb is lehet. A nappali maximumok mínusz 3 és plusz 2 fok között alakulnak.

Szombaton keletebbre változóan felhős, a Dunántúlon többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég. A Nyugat-Dunántúlon elszórtan hószállingózás, kisebb havazás lehet. A minimumhőmérséklet a Dunántúlon mínusz 6 és mínusz 2, másutt mínusz 12 és mínusz 5 fok között valószínű. A legmagasabb hőmérséklet mínusz 3 és plusz 2 fok között alakul.

Vasárnap napközben csapadék nem valószínű, nagyrészt borult idő várható. Északnyugaton néhol megélénkül a légmozgás. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 9 és mínusz 2 fok között lesz. Napközben 0-6 fok várható – olvasható az előrejelzésben.