A biztosítási szakmának kevés ideje maradt a felkészülésre, a társaságok viszont az ügyfelek érdekeire koncentrálva szeretnének megfelelni az elvárásoknak

A biztosítások értékesítését új alapokra helyező irányelvet 2016. február 22-én hirdették ki, és két éven belül kellett volna azt átültetni a tagállamoknak a nemzeti jogrendszerükbe. A többszintű szabályozási rendszerben azonban előbb tűzték ki az alkalmazás időpontját, mintsem az általános elveket tovább pontosító második szintű szabályokat elfogadták volna.

Mivel ezeket a végrehajtási szabályokat csak tavaly decemberben hirdették ki, a biztosítási szakmának nem maradt elég ideje a felkészülésre.

Az EU döntéshozó testületei ezért az alkalmazási határidő októberre történő elnapolását határozták el, ám a politikai szándék jogi formába öntése március közepénél előbb nem tud megvalósulni.

Így azokban az országokban – köztük Magyarországon – amelyek már átültették a saját jogrendjükbe az uniós irányelvet, az érintett piaci szereplők jelenleg a február 23-i határidőből tudnak kiindulni. Végrehajtva a januártól hatályos új európai terméktájékoztató (KID) előírásait és készülve a májusi adatvédelmi jogszabályok (GDPR) bevezetésére, a rövid határidő alatti megfelelés rendkívül nagy erőforrások mozgósítását igényli a szektortól. A társaságok az elvárásoknak az ügyfelek érdekeire koncentrálva szeretnének megfelelni.

A szabályozás bevezetése a 2017-es MNB adatok alapján Magyarországon 9.066 független és 19.054 függő közvetítőt érint

Az IDD számukra, de az ügyfelek számára is újabb mérföldkő lehet, mivel az utóbbiak érdekében tovább szigorodnak majd a tájékoztatási szabályok, új igényfelmérési kötelezettségeket vezetnek be a megfelelő termék kidolgozása érdekében. Tájékoztatást kell adni arról, hogy történik-e tanácsadás az értékesítés során, valamint a javadalmazás természetéről, közvetítők esetében pedig annak forrásáról is. Cél az ügyfelek azonos szintű védelmének biztosítása, bármilyen – akár online – csatornán keresztül vásároljanak.

A függő biztosításkötők, azaz az ügynökök egy társaság képviseletét látják el, a többes ügynökök több biztosító társaságot képviselnek, több termékcsoportban. Míg az alkuszok az ügyfél érdekeit képviselik a biztosítók felé és lehetőleg a teljes biztosítási piaci kínálatot igyekeznek lefedni.

Már ma is szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy ki foglalkozhat biztosítási termékek értékesítésével, az IDD erre még rátesz egy lapáttal

Az új biztosítás értékesítési szabályok kihívások elé állítják a szakmát, de egyben növelhetik az itt dolgozók társadalmi megbecsültségét is.

A jelenlegi Biztosítási törvény (Bit.) szabályozása értelmében már ma is csak azok jegyezhetők be a Magyar Nemzeti Bank által vezetett Biztosításközvetítői regiszterbe illetve tarthatják fenn bejegyzésüket, akik felsőfokú végzettséggel vagy OKJ-s, államilag elismert biztosításszakmai szakképesítéssel, illetve függő, vagy független biztosításközvetítő hatósági vizsgával rendelkeznek.

Az IDD a korábbi elvárásokat kiegészítve megszabja a folyamatos képzést is, amelynek legalább az évi 15 órát kell elérnie, például e-oktatás vagy mentorálás formájában. Az irányelvben ezek mellett a konkrét tagállami elvárások is helyet kapnak, így Magyarországon a befektetési alapú biztosítási termékekre vonatkozó kötelező tanácsadás.

Az IDD-ben megfogalmazott elvárások erősíthetik a korrekt, megbízható pénzügyi tanácsadói szerep elismertségét

Ez segítheti a csökkenő tendencia megfordítását, amely a biztosításközvetítői szakmában dolgozók létszámában a 2008-as válság óta mutatkozik.

Az MNB adatai szerint csaknem 30%-kal kevesebb biztosításközvetítő működött a szakmában 2017-ben, mint nyolc évvel ezelőtt.

Az okokat keresve ebben közrejátszhat a szakma öntisztulási folyamata éppúgy, mint a nem élet termékek esetében az online és digitális csatornák növekvő szerepe.

A tapasztalat és etikus üzletkötő, szaktudásával és termékismeretével segít az ügyfélnek eligazodni biztosítási termékek piacán

Másfelől viszont a hosszú távú, befektetésekre alapozott termékeket értékesítő személy magas hozzáadott értéket jelenthet az ügyfél, sőt a társadalom számára is, hiszen a jobb fogyasztói döntések biztosítják a működő pénzügyi piacok alapjait.

• A nyugdíj típusú megtakarítások esetében összehasonlító piaci adatok mutatják azt is, hogy a személyes eladás tudja a leghatékonyabban megteremteni az elköteleződést a hosszú távú megtakarítások iránt.
• A fogyasztói döntéshozatal optimalizálása, az értékesítési folyamat és a tanácsadás minőségének javítása pedig előtérbe helyezheti a biztosításközvetítést, mint vonzó és megbecsült életpályát.

Fotó: Freepik

Több idő kellene a felkészülésére

Várhatóan jövő év februárjában lép életbe Magyarországon az az uniós szabályozás (IDD), amely új alapokra helyezi a biztosítási termékek értékesítését. Mire Magyarországon az új szabályokat átültetik az itteni jogi környezetbe, a hazai biztosítóknak nem marad elég idejük a kellő felkészülésre – mutatott rá Pandurics Anett.

A Mabisz elnöke kiemelte: az IDD a biztosítási termékek eladását szabályozza, újítja meg, ami az ügyfelek részéről csak kis mértékben lesz érzékelhető, ugyanakkor a biztosítóknál jelentős működési átalakítást hoz majd.

Az IDD magyarországi bevezetésére február végét irányozták elő, ugyanakkor a hazai jogszabályi környezetbe még nem helyezték át az új előírásokat.

Kandrács Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek korábban azt nyilatkozta, hogy az IDD következtében a jövőben a biztosításközvetítőknek a biztosítás megkötése előtt tájékoztatniuk kell ügyfeleiket, hogy milyen szempontok alapján díjazzák őket a szerződésekért. Az új szabályozás kitér a közvetítői összeférhetetlenségre, megfelelő képzettséget és folyamatos képzést ír elő a közvetítőknek.

Egyelőre halasztani kellene a bevezetést

A Mabisz elnöke kiemelte: legalább fél évre lenne szükség ahhoz, hogy a biztosítók teljesen felkészüljenek az új előírások bevezetésére, alkalmazására. Ezért a magyar piac szereplői is azt szeretnék elérni, hogy halasszák el az új rendelkezések bevezetését.
Ezzel együtt a hazai biztosítási piac cégei az IDD-re való felkészülés érdekében már „önszabályozással” számos elemét átvették az új előírásoknak – fűzte hozzá a Mabisz elnöke.

Pandurics Anett közölte: a hazai biztosítók jól teljesítettek az első fél évben, 6 százalékkal nőttek a díjbevételek.

• Az életbiztosítási ágban 228 milliárd forint volt a biztosítók díjbevétele a tavaly első félévi 221 milliárd forinttal szemben.
• A nem életbiztosítási ágban 258 milliárd forint díjbevetélt értek el, szemben a tavaly első hat havi 237 milliárd forinttal.

Tetszett a video? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!