Rab szigetén, Lopar közelében egy amerikai és belga turistákat szállító hajó futott zátonyra hétfőn, a szeles időjárás és a hullámok miatt viszont szinte lehetetlen volt megközelíteni a vízi járművet.

A lopari önkéntes tűzoltótestület tagjainak végül sikerült kimenteniük mind a 38 utast a hajóról, akiket először a tűzoltóotthonban helyeztek el, majd később szállást biztosítottak nekik egy hotelben.

Stanislav Franelic tűzoltóparancsnok elmondta: mivel emberekről volt szó, nem volt választásuk, és a kihajózás mellett döntöttek. „A nagy hullámok miatt rendkívül nehéz volt a mentés, és mivel a turistahajó egy vízből kiemelkedő sziklán ragadt, és elég sekély volt körülötte a víz, vigyázni kellett, nehogy mi is zátonyra fussunk” – mondta.

A Dubrovnik melletti Lokrum szigeténél szintén hétfőn délután 11 kajakost kellett kimenteni a tengerből. A dubrovniki kikötőparancsnokság közlése szerint kilencüket azonnal sikerült szárazföldre szállítani, két személy után azonban egész nap kutattak.

Keresésüket csak kedden reggel függesztették fel, miután megvizsgálták a szigeten lévő összes kölcsönzőt, és kiderült, hogy minden kajak a helyén van.

Az egész mentőakció során vitatott volt, hogy van-e még két ember a tengeren.

Szerencsére kiderült, hogy nincs – mondta Mato Kekez kikötőparancsnok a sajtónak.

Nyitókép: Unsplash.

A híd 55 méter magasságban ível át a tengeröböl felett, és így a boszniai tengerpartot kikerülve teremti meg az összeköttetést a Horvátországhoz tartozó Adria-parti területek között.

A Peljesac-félszigetet a szárazfölddel összekötő, 2,4 kilométeres Peljesac híd építéséről négy évvel ezelőtt állapodott meg Zágráb a kínai China Road and Bridge Corporation vállalattal. A Komarna és Bijesta térségében megépített híddal a két horvát országrész 300 év után „egyesült” újra, ugyanis egy 1699-es békeegyezmény értelmében a Raguzai Köztársaság a neumi területet az Oszmán Birodalomnak adományozta, ezzel pedig elszakította egymástól a horvát részeket.

A stratégiai fontosságú, kiemelt projekt összértéke 525 millió euró (mintegy 209,5 milliárd forint) volt, a kivitelezést 357 millió euróval támogatta az Európai Unió.

Bosznia-Hercegovina többször is szót emelt a híd megépítése ellen, mert Szarajevó szerint felépítésével ellehetetlenítik az egyetlen tengerparti boszniai város, Neum idegenforgalmát.

A tengerpart „birtoklásáról” szóló vita évek óta húzódik Bosznia-Hercegovina és Horvátország között, mert Bosznia mindössze néhány kilométer széles partszakasszal rendelkezik a Peljesac-félszigettel szemben, és ez a rövid partszakasz mindkét oldalán Horvátországgal határos.

A híd megnyitását egésznapos programmal ünneplik. Kedden több zenekar és tánccsoport is fellép a híd két lábánál, a híd alatt pedig csónakversenyt rendeztek. A hivatalos átadóünnepség 20.15-kor kezdődik, éjféltől pedig a hidat bárki használhatja.

Korábban a média és a közösségi hálózatok arról számoltak be, hogy Zágrábban, az IKEA áruházban Vlagyimir Putyin portréi jelentek meg a képkeretekben.

Ma hallottunk erről a hírről, és… most ellenőrizzük

– mondta a RIA Novosztyinak egy ügyfélszolgálati szakember.

Az IKEA egyébként 2000 óta 14 teljes méretű áruházat nyitott Oroszország több régiójában és három városi formátumú üzletet Moszkvában.

A károsultak közül sokan csak az új évben fordultak biztosítóikhoz, a becsült kárösszeg a legfrissebb adatok szerint így az év végi gyorsjelentésben jelzett ötszörösét is elérheti – írták.

A szövetség közleményében felidézte, hogy a december 28-29-i horvátországi rengéseket követő első két napban a hazai biztosítókhoz több mint ötszáz bejelentés érkezett, amelyek alapján a társaságok akkor 100 millió forintot meghaladó kifizetéssel számoltak, ugyanakkor jelezték, hogy további bejelentésekre számítanak.

A Mabisz tájékoztatása szerint az új év első napjaira csaknem háromezerre nőtt a bejelentések száma, melyek nyomán a becsült kárösszeg megközelíti az 500 millió forintot.

Az összeg önmagában nem kirívó, mivel egy-egy nagyobb nyári vihar akár több milliárdos nagyságrendben is megterhelheti a biztosítói kasszákat, de az egy bejelentésre jutó, átlagosan mintegy kétszázezer forint viszonylag magasnak számít. Ezt az indokolhatja, hogy a földrengés az épületek szerkezetében súlyosabb károkat okozhat, mint a felhőszakadás vagy a szélvihar – emelte ki a biztosítók szövetsége.

Az összesített és már feldolgozott adatok alapján a legtöbb igazolható kárt a déli határhoz közeli Baranya, Somogy és Zala megyéből jelentették. A közlemény szerint a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok saját szakértőik mellett a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.

A társaságok folyamatosan térítik a károsultaknak a jóváhagyott kifizetéseket, van olyan biztosító, amely a szemlézett károk mintegy kilencven százalékában már le is zárta az eljárást – ismertette a Mabisz.

Az ügyintézést jelentősen segíti, hogy tavaly, részben a járványveszély miatti kihívásra válaszul, a biztosítók felgyorsították digitalizációs szolgáltatásaik kiépítését a kárbejelentési és a kárfelmérési területeken is – tette hozzá a szervezet.

Egyes biztosítóknál a bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Ha viszont helyszíni kárszemle válik szükségessé, akkor a károsultak csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el, például a megrongálódott épületek esetleges áramtalanítását, a vízvezetékek lezárását, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképeket – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A szövetség jelezte azt is, hogy a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint – áll a Mabisz közleményében.

Nyitókép: MTI.

A hét eleji horvátországi rengések közül alapvetően a keddi, 6.5-ös erősségű földmozgás nyomán keletkeztek anyagi károk magyar területen is, elsősorban a Dunántúl déli részén.

A biztosítókhoz szerda estig több mint ötszáz bejelentés érkezett főként Baranya, Somogy, Zala, Tolna megyéből, de kisebb mértékben Budapestről, Veszprém, Fejér megyéből is.

A károk összesített nagysága előreláthatólag meghaladja a százmillió forintot. A jellemző bejelentések: levált a vakolat, repedések keletkeztek a fő- és melléképület falán, a födémen, az ablaküveg megrepedt vagy betört, súlyosabb esetekben megdőlt a kémény vagy éppen burkolatok repedtek meg.

További bejelentésekre számítanak

Több társaság is jelezte, hogy az adatok nem véglegesek, további bejelentésekre számítanak. A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek az okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. (A szerződések is rögzítik, hogy az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig mennyi idő áll rendelkezésükre – jellemzően 3-5 nap.)

Az idei évben a veszélyhelyzet felgyorsította az informatikai fejlesztéseket, a digitalizációt a kárbejelentések területén, sőt már a kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás.

Minderről a honlapok részletesen tájékoztatják az érdeklődőket.

• Több társaság a távoli kárfelvétel választását javasolja az ügyfeleinek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében.
• Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak.
• Egyesek már bevezették, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk.

A személyes kárszemléig, amennyiben az mégis szükségessé válik, csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

További bejelentésekre számítanak

A mostani bejelentések nyomán kifizetendő kárösszegek egyébként nem számítanak kirívónak, egy-egy nagyobb nyári vihar ugyanis akár több milliárdos nagyságrendben is megterheli a biztosítói kasszákat.

Mindenki, aki rendelkezik lakásbiztosítással, számíthat az okozott károk megtérítésére,

mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb.

Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.)

A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Nyitókép: Unsplash / illusztráció.

• Előzmények: Horvátországban népszavazást akarnak a nyugdíjkorhatár visszaállítása érdekében

A „67 túl sok” elnevezésű kezdeményezés keretében a vezető szakszervezetek április 27-én kezdtek aláírásgyűjtésbe a nyugdíjkorhatár visszaállítása érdekében. A népszavazás kiírásához legalább 373 ezer 568 embernek, a választójoggal bíró állampolgárok tíz százalékának támogatását kellett megszerezni, de végül ennél jóval több, a 700 ezret is meghaladó aláírást gyűjtöttek két hét alatt.

A horvát kormányfő jelezte, hogy meghallották az állampolgárok üzenetét, de utalt arra, hogy más országok is megemelik a nyugdíjkorhatárt. Rámutatott arra is, hogy a munkavállalók egy része 65 év felett is dolgozni akar.

Mint mondta, ezzel a döntéssel egyensúlyt teremtettek a civil kezdeményezést aláírók, valamint azok között, akik hosszabb ideig maradnának a munkaerőpiacon.

Korábban írtuk: A horvát kormány a tervezettnél korábban vezetné be a 67 éves nyugdíjkorhatárt

A horvát parlament tavaly év végén fogadta el a nyugdíjreformról szóló törvényt, amely 2033-ra irányozta elő a 67 éves nyugdíjkorhatár bevezetését a férfiak és nők számára egyaránt. Horvátországban a jelenlegi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65, a nőknél 63 év.

• A kormány a lépést azzal indokolta, hogy csak így lehet fenntarthatóvá tenni a nyugdíjrendszert, amely 17 milliárd kuna (737 milliárd forint) hiánnyal küzd.
• Horvátországban a jelenlegi nyugdíjasoknak mindössze 19 százaléka dolgozott 40 vagy annál több évig. Az állampolgárokat átlagosan 30 év munkaviszony után nyugdíjazták, ami alacsonyabb az európai átlagnál (35 év).
• A szakszervezetek szerint Horvátországban 65 év felett még öt évig élnek egészségesen az emberek, az európai uniós átlag ezzel szemben tíz év.

Mladen Novosel, a független horvát szakszervezetek elnöke a sajtóval azt közölte, a kormányfő bejelentése ellenére azt kérik a horvát parlamenttől, hogy írja ki a népszavazást.

Miért hinnénk el a kormányfőnek és a kormánynak, hogy megteszik azt, amit mondanak, amikor tudjuk, milyen kampányt folytattak a népszavazási kezdeményezés ellen.

– mondta Novosel. Mindamellett nyugtázta, a szakszervezetek elégedettek azzal, hogy a kormány elfogadta a követeléseiket.

Horvátország, mi így szeretünk!

Átlagban napi 14.200 forintot költünk, és egyre jobban szeretjük Horvátországot

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2018-ban összesen 48 millió napot töltöttek el a magyarok többnapos utazásaik során, és ennyi idő alatt nem kevesebb, mint 682 milliárd forintot költöttek!

• Ez azt jelenti, hogy naponta és fejenként átlagosan mintegy 14.200 forintot adtak ki szállásra, ételre, szórakozásra és ajándékokra.
• Ráadásul a számok azt mutatják, hogy ennek a pénznek egyre nagyobb részét költjük el kunában, azaz horvát szomszédunknál. 2017-ben ugyanis – szintén a KSH adatai alapján – a több napra útnak induló hazai turisták legnépszerűbb úti célja Ausztria után már Horvátország volt, ahol minden évben jelentősen növekszik a magyarok száma és az általuk eltöltött idő is.

Nézzük, mire kell felkészülnie, ha a horvát tengerpart felé veszi az irányt!

• Korábban írtuk: Kiosztották Az Év Utasbiztosítója 2018 díjakat: A Mapfre, az Union és az Allianz lett dobogós

1. Gyomorrontás: 36 ezer forint

Az UNION Biztosító ügyfeleit tavaly legtöbbször Horvátországban érte utol a baj, ahonnan leggyakrabban betegség miatt hívták fel segítségért a biztosítót.

• Egy nem túl friss kagylós tészta elfogyasztása után máris gyomorrontás, hányás vagy hasmenés miatt kell orvoshoz fordulni. Ilyen esetekben tavaly a bajba jutottakat átlagosan 36 ezer forintért látták el a helyi orvosok.
• De gyakoriak a kisebb-nagyobb balesetek is: 10-ből 3 pórul járt ügyfél a strandon vagy a vízben szerezte sérülését, ők a tengerben általában a kagylókkal vagy a medúzákkal, esetleg a víz alatti sziklákkal kerültek fájdalmas kapcsolatba.

Egy utasbiztosítás fedezheti a baleset vagy a betegség miatt felmerülő, akár 2000 kunás (azaz majdnem 90 ezer forintos) kórházi önrész, valamint a vizitdíj és a kórházi napidíj összegét. Emellett szükség esetén akár a magánkórházi ellátást, de a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árát is. Ha baleset történik, a biztosítás fizetheti a mentés költségeit és a vizes sportok (például a búvárkodás, a vízisí vagy a banánozás) következtében felmerülő ellátást is.

2. Kutya bajunk se lesz, ha négylábúval nyaralunk

Ha egészségügyi problémák nélkül megússzuk a horvát tengerparti vakációt, még akkor sem biztos, hogy elkerüljük az ottani kórházakat. Ugyanis házi kedvencünket is érheti baleset vagy betegség a szünidő alatt. A különféle rovarok rájuk is előszeretettel vadásznak, ráadásul a kisállatot is elkaphatja egy durvább fertőzés. Ilyenkor pedig a gyógyításuk nem áll meg több száz kuna alatt. Az utasbiztosítás viszont fizetheti helyettünk az ellátást és a gyógyszereket.

3. A négykerekűről se feledkezzünk meg!

Az egészségi panaszok után a segítségnyújtás második leggyakoribb oka a jármű műszaki mentése: az autóval kapcsolatos problémák leginkább a Horvátországba utazókkal fordulnak elő. Márpedig ha útban a tengerpartra lerobbanunk, az az egész nyaralást beárnyékolhatja, hiszen az autó javíttatása – vagy még rosszabb esetben hazaszállítása – súlyos összegbe kerül.

Egyre többen kötnek olyan utasbiztosítást, amelyik műszaki hiba esetén a helyszíni javítástól a vontatáson/szállításon át, az autóbérlésig állja helyettünk a költségeket.

• Korábban írtuk: UNION Biztosító: Nem is gondolnánk mi mindenre jó egy utasbiztosítás

Van mág három tippünk! Kattintson a Tovább gombra!

Ne legyen bajkeverő!

4. Élmények biztosítva

Bármilyen óvatosak is vagyunk, egy baleset vagy egy betegség miatt előfordulhat, hogy meghiúsul a hónapok óta várt nyaralás. Ilyenkor pedig nemcsak az elmaradt élmények és pihenés miatt van okunk szomorkodni, de még az előre kifizetett szállás és a turisztikai programok árát is elbukhatjuk.

Az úgynevezett élménybiztosítás visszatéríti például egy szervezett városnézés, a múzeumi belépők vagy egy 1 napos hajóút díját, ha előbb kell hazajönni, vagy el sem utazunk.

5. A tolvajok a tengerparton sem pihennek

Szerencsére azért a legtöbben épségben eljutnak az Adriai-tenger horvát részére, és boldogan szúrják le napernyőjüket a homokba. De ki vigyáz a mobilra, fényképezőre, tabletre, egyéb kütyüre, amíg mi úszkálunk a tengerben? A turistákra utazó tolvajok ugyanis akár egy szempillantás alatt is képesek ellopni ezeket, egy jól kiválasztott utasbiztosítással azonban a laptop vagy más okoseszközök eltűnése után is jár pénz a biztosítótól.

6. Mi is lehetünk bajkeverők

Megesett nemrég, hogy egy véletlenül leejtett értékes porcelán miatt követelt a szállásadó kárpótlást ügyfelünktől, míg egy másik biztosított egy vízi járműben okozott kár miatt hívott minket segítségért.

– mondja Szabó Tamás, az UNION utasbiztosítási szakértője.

• Korábban írtuk: 5 tipp amivel elkerülhető, hogy egy családi tragédia anyagi csődöt is okozzon

Kevesen tudják, hogy amennyiben például a nyaraláson kárt okozunk más tulajdonában, akkor emiatt kártérítési kötelezettségünk keletkezhet. Gyakori az is, hogy a gyerekek a szállodában csinálnak bajt, például a hallban fociznak és betörik egy lapostévé képernyőjét. A számlát ilyenkor az fizeti, aki a kárt okozta, egy megfelelő utasbiztosítással viszont a biztosítónk.

Nyitókép: Unsplash.

Népszavazást akarnak

A „67 túl sok” elnevezésű szakszervezeti kezdeményezésben részt vevő érdekképviseletek áprilisban kezdik gyűjteni az aláírásokat a népszavazás kiírásához. A referendummal azt szeretnék elérni, hogy a kormány módosítsa a nyugdíjbiztosítási törvény, hogy az öregség nyugdíjba legalább 15 év munkaviszony után 65 évesen, előrehozott öregségi nyugdíjba legalább 35 év munkaviszony után 60 évesen lehessen vonulni. Kérik a férfiak és nők nyugdíjkorhatár-kiegyenlítésének elhalasztását is.

A szakszervezetek szerint Horvátországban 65 év felett még öt évig élnek egészségesen az emberek, az európai uniós átlag ezzel szemben 10 év.

Mi egy beteg, túlhajszolt, szegény nemzet vagyunk, ahol az embereket a kimerülésig dolgoztatnák, majd utána még engedélyeznék számukra a négyórás munkaidőt

– mondták az érdekképviseletek.

A nyugdíjkorhatár megemelése nem feltétlenül szükséges, és inkább a politikai elitizmus következménye

Az országban kialakult helyzetért, a rendkívüli elvándorlásért és a demográfiai válságért elitista csoportok a felelősek. Azon az állásponton vannak, hogy a döntés jogát vissza kell adni az állampolgároknak.

A horvát parlament a tavaly év végén fogadta el a nyugdíjreformról szóló törvényt, amely 2033-ra vezetné be a 67 éves nyugdíjkorhatárt a férfiak és nők számára egyaránt. Horvátországban a jelenlegi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65, a nőknél 63 év.

Marko Pavic munka- és nyugdíjügyi miniszter akkor ezt azzal magyarázta, hogy csak így lehet fenntarthatóvá tenni a nyugdíjrendszert, amely 17 milliárd kuna (737 milliárd forint) hiánnyal küzd. Kiemelte: a mostani nyugdíjasok mindössze 19 százaléka dolgozott 40 vagy annál több évig. Horvátországban az állampolgárokat átlagban 30 év munkaviszony után nyugdíjazták, ami alacsonyabb az európai átlagnál (35 év).

Átszámítva 737 milliárd forint hiánya van a horvát nyugdíjrendszernek

Marko Pavic munka- és nyugdíjügyi miniszter kifejtette, hogy azok, aki 18 évesen kerültek be a munkaerőpiacra már 60 évesen avagy 41 év munkaviszony után is nyugdíjba vonulhatnak.

67 évesen azok mennek nyugdíjba, akiknek nincs meg a 41 év munkaviszonya.

– mondta.

A tárcavezető szerint csak így lehet fenntarthatóvá tenni a nyugdíjrendszert, amely 17 milliárd kuna (737 milliárd forint) hiánnyal küzd és a nyugdíjasok mindössze 19 százaléka dolgozott 40 vagy annál több évig. Kiemelte: Horvátországban az állampolgárokat átlagban 30 év munkaviszony után nyugdíjazták, ami alacsonyabb az európai átlagnál, ami 35 év, Németországban pedig 37,8 év.

Tüntetni fognak

A kormány tovább szigorítana azzal, hogy 4 százalékos évi csökkenést is számolna az idő előtti nyugdíjra, de nyugdíjemelést ajánlana azoknak, akik bár visszavonulhatnának, továbbra is munkaviszonyban maradnak.

A nyugdíjasok szakszervezetei nem értenek egyet kormánnyal és szombatra tüntetést szerveznek a nyugdíjkorhatár megemelése ellen.

Az EB és a Világbank kérte

A kormány a törvényjavaslattal megmutatta, hogy teljesítik azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság és a Világbank kér Horvátországtól, az állampolgárok számukra kevésbé fontosak – hangsúlyozták.

Emlékeztettek, hogy Horvátországban rövidebb ideig élnek az emberek, mint az Európai Unióban, mert nehezebbek az élet- és a munkakörülmények.

A nyugdíjazás után az egészséges életkor hossza fele az EU-átlagnak és sokan nem azért vonulnak nyugdíjba idő előtt, mert így akarják, hanem mert a munkáltatók így szabadulnak meg tőlük.

– mondták.

Európai színvonalú béreket szeretnének

Mladen Novosel, az egyik szakszervezet vezetője azt üzente a kormánynak: ha már Zágráb az EU-tagállamokhoz méri magát, ahol a nyugdíjkorhatár 67 év, biztosítson állampolgárai számára 1000 eurós minimálbért, 2500 eurós átlagfizetést és olyan munka-, és szociális körülményeket, mint ott, ahova csak az elmúlt néhány évben 200 ezer horvát állampolgár távozott.

„Ha ilyenek lesznek a körülmények, üdvözölni fogjuk a 70 éves nyugdíjkorhatárt is”

– húzta alá.

Horvátországban a jelenlegi nyugdíjkorhatár a férfiaknál 65, a nőknél 62 év, ez utóbbi a következő 12 évben fokozatosan nő 65 évre. 2002-óta Horvátországban is kétpilléres a kötelező nyugdíjpénztári rendszer, és létezik az önkéntes pénztári rendszer is.