A várt lassulás potenciális okai jól azonosíthatók

a mezőgazdasági termelés kockázatai, a nemzetközi környezet bizonytalansága valamint a tavalyi magas kiindulási bázis. Fél szemmel pedig az autóiparra is érdemes figyelni.

A kiemelkedő ipari, azon belül pedig építőipari teljesítmény, továbbá az erőteljesen költekező hazai szereplőknek, köszönhető az első negyedéves GDP-pozitívum. Az 5,2%-os bruttó hazai növekedési rátával az uniós országokat tekintve is az élmezőnyben szerepel Magyarország.

– értékeli az adatokat Horváth István, a hazai Sberbank treasury vezetője.

Csúcson lehet az idei teljesítmény

A szakértő éves szinten jelenleg 3,8 százalékos GDP-bővülést vár, a számot persze a május végén ismertetendő részletes GDP adatok alapján még felülvizsgálat alá kell majd venni. Horváth István szerint

• A magyar teljesítmény elérhette az idei csúcsot, a következő negyedévekben – főleg a második félévben – alacsonyabb számokra számíthatunk, ami lejjebb húzhatja majd az éves átlagot. Emögött hazai és külföldi okok egyaránt megtalálhatók.
• Ami a nemzetközi hatást illeti, leginkább az amerikai-kínai gazdasági csörtének a világgazdaságot lassító hatása tehet keresztbe.
• Hazai fronton az időjárási viszontagságok miatt idén vélhetően alulteljesítő mezőgazdaság, valamint a tavalyi magaskiindulási adatok – vetítenek előre a mostaninál alacsonyabb növekedést 2019 egészére nézve.

Figyeljünk az autóiparra és az elektronikai termékek piacára

Horváth István szerint a következő hónapokban az autóiparra és például az elektronikai termékek piacára érdemes elsősorban figyelni, mert a tapasztalatok alapján ezek jó indikátorai lehetnek a jövőbeli gazdasági folyamatoknak. A legutóbbi válságot megelőzően, 2008 folyamán is ezeken a területeken jelzett a vészcsengő, így valóban intő jel lehet hazai és világszinten, ha stagnálnak, vagy visszaesnek az autóipar értékesítési és/vagy beruházási számai, teszi hozzá a Sberbank szakértője.

A panelbeszélgetés résztvevői leginkább az állami szerepvállalás erősítését sürgették, kiemelve, hogy az öngondoskodási piac és az értéktőzsde fejlesztése kölcsönösen támogathatná egymást.

Hardy Ilona, Aranykor Önkéntes Nyugdípénztár

A nyugdíjpénztár alapító elnöke szerint szükség volna az ágazat erősebb kormányzati támogatására, bár nem vitatta, hogy a nyugdíjrendszert tekintve az elsődleges szerep az állami nyugdíjrendszeré. A szakember kiemelte: 

• A nyugdíjpénztárak bátorságát jelzik az általuk elért igen magas hozamok, különösen a mostani alacsony kamatok között. A portfólióikban a hazai részvények csekély arányának az alacsony hazai részvényválaszték az oka.
• Az előző években jóval fiatalabb volt az új nyugdíjpénztári tagok átlagéletkora, a pénztári szektor tagsága elöregedőben van, „újabb döfést” jelentett a cafeteria megszüntetése ezen a területen, jövőre 5 százalék alatt lehet a munkáltatói befizetések aránya.

Pandurics Anett, Magyar Biztosítók Szövetsége

A MABISZ elnöke szerint részben történelmi okai vannak a lemaradásnak a nyugat-európai országoktól, de a rossz szemléletmód is szerepet játszik abban, hogy a mai fiatal korosztály csupán 2-3 évre gondolkodik előre. 

Szerinte a befektetők pénzügyi tudatossága és kockázatvállalási hajlandósága növelheti az öngondoskodást, de ezen a téren visszafogott a befektetők, az öngondoskodásra figyelmet fordítók magatartása.

Erdős Mihály, Generali Biztosító

Az elnök-vezérigazgató úgy vélte: nagy szükség van a személyes meggyőzésre, aminek nem mond ellent, hogy erőteljesen fejleszteni kell ezen a téren is a digitalizációt. A szolgáltatóknak egyre inkább növelni kell a digitális fejlesztéseket, erre nagyobb forrásokat is kell áldozni – mondta.

Máté-Tóth István, Budapesti Értéktőzsde

A BÉT vezérigazgató-helyettese rámutatott: hiányzik a hosszú távú befektetői szemlélettel rendelkező réteg Magyarországon, az ügyfelek kockázatérzékenysége pedig igen magas. Látható, hogy nyugat-európai országokban fejlettebbek a tőkepiacok és jelentősebb a kockázatvállalási hajlandóság is – fűzte hozzá.

Horváth István, K&H Bank

A private banking igazgatóság vezetője szerint nem a befektetési lehetőségek gátolják az öngondoskodás bővülését, az öngondoskodók bázisát kellene szélesíteni az adókedvezmények bővítésével. Úgy ítélte meg:

• A biztosítóknak, a bankoknak fel kell mérniük a valós kockázatokat, és a jövő bemutatásában a szolgáltatóknak transzparensnek kell lenniük, tudatosítaniuk kell a leendő öngondoskodást vállalókban, hogy ez a hosszú távról szól.
• Kiemelte: a pénztáraknak nagy szerepük lehet a tőzsde fejlesztésében, ha ezt a szabályozás is támogatja majd.