Az Aegon minden évben vizsgálja az aktív dolgozók nyugdíjfelkészültségét

A Magyarországon fizikai munkakörben dolgozók mindössze

hét százalékának van írásos nyugdíjterve és mindössze 23 százalékuk tesz félre rendszeresen nyugdíjas korára

– derül ki az Aegon legfrissebb nyugdíjkutatásából, amely ez alkalommal speciálisan a fizikai munkát végzőkre terjedt ki.

• Érdekes adat, hogy miközben a szellemi dolgozók között sokkal többen (34%) vannak a rendszeres megtakarítók, addig kevesebben (6%) készítenek írásbeli nyugdíjtervet.
• Az idei jelentés célja felhívni a figyelmet a nagy fizikai igénybevétellel járó munkakörökben dolgozók nyugdíj-kockázataira, valamint konkrét javaslatokat megfogalmazni az egyén, a munkáltató és a döntéshozó szintjén a kockázatok csökkentésére.
• Ez a munkavállalói réteg bizonytalan és egyelőre nem tudja, miből él majd meg nyugdíjas éveiben: tízből hat dolgozó számít arra, hogy valamilyen formában nyugdíjasként is dolgozik majd a megélhetés érdekében.

Digitalizáció és az Ipar 4.0 hatásai

A negyedik ipari forradalom és a digitalizáció a következő évtizedben alapjaiban alakítja át a munkaerőpiacot, különös tekintettel pozícionálja újra a fizikai munkát.

• A mesterséges intelligencia fejlődésével visszaszorulnak a repetitív munkakörök, a következő években pedig várhatóan jelentősen csökken majd a fizikai munkakörök száma.
• A McKinsey kutatása szerint a digitalizáció térhódításával 75 millió munkahely szűnhet meg a következő években világszerte, de 133 millió szellemi munkahelyet hoz majd létre.
• Az automatizálás hatása Magyarországon című tanulmány adatai szerint Magyarországon a munkaórák 49 százalékát lehetne automatizálni már létező technológiákkal.
• Éppen e tendenciák miatt jelentős társadalmi kockázatot jelent a jelenleg fizikai munkakörben dolgozók nyugdíjas kori megélhetése. – vélik az Aegonnál.

A kutatás adatai szerint a magyar fizikai dolgozók nyugdíjfelkészültsége kifejezetten rossz, a tízes skálán 4,9. A szellemi dolgozók felkészültsége ugyan valamelyest jobb, de még ez az adat (5,5) is a rossz kategóriába esik.

Aggasztó, hogy miközben a többség úgy véli, nyugdíjasként is dolgoznia kell majd, az aktív korú fizikai dolgozók mindössze 10 %-a tartja magát kiváló egészségi állapotúnak.

AEGON nyugdíjfelkészültségi indexe

A nyugdíjfelkészültségi index hat változó mentén mér. A felelősség, a tudatosság és a pénzügyi ismeretek mellett a nyugdíjtervezés, pénzügyi felkészültség és a kieső jövedelem pótlása számít.

A kutatás adatai szerint a fizikai dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos magabiztosságát egyáltalán nem igazolják vissza a megtakarítási szokásaik, amely alátámasztja azt, hogy az időskori megélhetésük széleskörű társadalmi kockázattá válhat.

– mondta Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.

A fizikai dolgozók alapvetően három forrásból számítanak jövedelemre nyugdíjas korukban: az államtól, a munkahelyüktől és saját befektetéseikből. Ugyanakkor 60 százalékuk számít arra, hogy emelkedhet a nyugdíjkorhatár a várható élettartam növekedésével, máskülönben fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer.

Bár a nyugdíjaskori megélhetésükhöz szükséges jövedelmük majdnem egyharmadát saját megtakarításaikból kívánják fedezni, a megkérdezettek 30 százaléka nem tudja, hogy megfelelő lépéseket tett-e ehhez, azaz, nincsenek tisztában azzal, hogy megtakarításaik fedezik-e majd ezt az összeget.

Olvasson tovább! Következik:

Az AEGON javaslatai a nyugdjkockázatok csökkentésére

Az AEGON javaslatai a nyugdjkockázatok csökkentésére

A Társadalmi kockázatokat mérsékelni kell

A fizikai munkások időskori megélhetésének kockázatai társadalmi kockázatot jelentenek – hívja fel a figyelmet az Aegon kutatása, amely néhány konkrét javaslatot is megfogalmaz a kitettség csökkentésére.

• A kutatás szerint fontos az egészséges életmód, hogy a fizikai dolgozók idősebb korban is jó egészségi állapotban legyenek, és ezzel párhuzamosan támogatni kell az élethosszig tartó tanulást is – akár állami vagy munkáltatói szinten.
• Mindenre kiterjedő nyugdíjstratégiát kell kidolgozni, írásban rögzíteni a nyugdíjjal kapcsolatos terveket, az ezt fenyegető kockázatokat.
• Az Aegon szakértői szerint kiemelten fontos a magasabb összegű és következetes megtakarítás, valamint a megfelelő biztosítási védelem az olyan esetekre, amikor valamilyen baleset vagy más egészségkárosodás miatt csökken a munkavégzési képesség.
• Az Aegon fontosnak tartja, hogy a munkáltatók motiválják és segítsék is a fizikai dolgozókat a nyugdíjcélú megtakarításban.

A fizikai dolgozóknak csak alig több mint fele (55%) rendelkezik nyugdíjpénztári tagsággal.

Azon kevesek, akik tudatosan terveznek a nyugdíjas korukra, olyan globális trendeket vesznek figyelembe, mint az állami nyugdíjak csökkenése, a várható élettartam növekedése, a pénzpiacok ingadozása, az alacsony kamatkörnyezet és a politikai instabilitás.

Mikor érjük el a kritikus tömeget? Pénzügyi nyomás alatt a szociális háló

A várható élettartam kitolódása és a népesség elöregedése fokozódó pénzügyi nyomás alá helyezi a szociális hálót és az előre meghatározott kifizetéseket biztosító munkáltatói juttatásokat – derül ki a most hetedik alkalommal elkészült Aegon nyugdíjfelkészültségi kutatásból. A tizenöt országra kiterjedő felmérésben résztvevők közel fele, 49 százaléka számít arra, hogy a jövő nyugdíjasai a maiaknál rosszabb helyzetben lesznek.

Egy olyan világban, ahol a munkavállalók és a nyugdíjasok közel fele úgy gondolja, hogy a jövő generációinak rosszabb lesz a helyzete a jelenlegi nyugdíjasokénál, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi nyugdíjszabályozás nem alkalmas arra, hogy felkészítse a társadalmat a mában zajló és a jövőben várható változásokra.

– véli Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese.

Közmegegyezésre lenne szükség

Emiatt szerinte óriási szükség van egy új, mindenkire kiterjedő társadalmi közmegegyezésre, amelyben rögzíteni kell a nyugdíjas évek finanszírozásával kapcsolatos reális felelősségmegosztás elvét, és egyben hozzárendelni a mindehhez szükséges eszközöket, forrásokat és infrastruktúrát

Van aki szerint az államnak nincs teendője

• Magyarországon még az átlagnál is jóval magasabb, 67 százalékos a jelenleginél kedvezőtlenebb időskori életkörülményekkel kalkulálók aránya.
• A kutatás szerint az emberek mindössze hét százaléka mondja azt, hogy az államnak nincs teendője, mert a nyugdíjak kifizetése a jövőben is tökéletesen fenntartható lesz.
• Ugyanakkor csupán a munkavállalók 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkáltatója is hozzájárul a nyugdíjcélú megtakarításaihoz, miközben a válaszadók 27 százalékánál a munkáltató nem egészíti ki a munkavállaló nyugdíjpénztári befizetéseit.

Az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index alig mozdult

Annak ellenére pedig, hogy a nyugdíjkérdés világszerte egyre nagyobb figyelmet kap, a munkavállalók nyugdíjfelkészültségében a hétéves kutatás nem mutatott ki érdemi változást: az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index (ARRI) 2018-ban a tavalyival megegyező, alacsony értéket mutat, és az induláskor, 2012-ben mért 5,2 pontnál képest is alig magasabb az idei 5,9 pont. A magyar eredmény változatlanul alacsonyabb az átlagnál, de folyamatos fejlődést mutat: jelenleg 5,3 ponton állunk, szemben a hat évvel korábbi 4,8-del.

(Túlzottan?) Optimista hangulatban

Bár a kutatás szerint a társadalmi közmegegyezés felbomlóban van, sokan mégis pozitívan gondolnak a nyugdíjas évekre.

• A munkavállalók 57 százaléka úgy képzeli el, hogy fokozatosan megy majd nyugdíjba, azaz folytatja az addigi munkáját, esetleg részmunkaidőben egy ideig, vagy végig a nyugdíjas évek alatt.
• A legtöbben ezt azért tervezik így, mert dolgozni akarnak és/vagy dolgozniuk kell. A munkavállalók úgy gondolják, hogy a jelenlegi jövedelmük 68 százalékára lesz szükségük nyugdíjasként.
• Aggasztó ugyanakkor, hogy csak 25 százalékuk hisz abban, hogy ezt meg is tudja valósítani, és további 13 százalék úgy gondolja, hogy csak a szükséges jövedelem 75 százalékát tudja majd biztosítani magának.

Szinte alig van ez embereknek írásos nyugdíjterve Magyarországon

Írásba foglalt nyugdíjtervvel csupán a válaszadók 13 százaléka rendelkezik – Magyarországon 7 százalékuk –, miközben 44 százaléknak van ugyan elképzelése, de azt nem írta le. Emellett csak 32 százalék gondolta végig, hogy mihez kezdene, ha a tervezett nyugdíjkorhatár előtt kellene abbahagynia a munkát.

• Arra a kérdésre, hogy milyen pénzügyi eszközökkel igyekeznek biztonságot teremteni maguknak a nyugdíjas éveikre, a legtöbben az állami nyugdíjrendszert említik (46 százalék), valamilyen saját megtakarításra a válaszadók 30 százaléka támaszkodna, míg a munkáltatói programok súlya 24 százalékos.
• Ehhez képest Magyarországon 57 százalék épít elsősorban az állami pillérre, miközben a saját megtakarításokat előtérbe helyezők aránya 29, a munkáltatókra is építőké pedig 15 százalék.

A kutatásban a nyugdíjba menetellel összefüggő aggályokat is érintették

Ezek között az egészségügyi problémák viszik a prímet: világszerte 49 százalék azoknak az aránya, akik a romló egészségi állapotot nevezik meg legfőbb nyugdíjaskori félelemként. Ezt követi az aktivitás elvesztése (34 százalék), az Alzheimer kór és a demencia (33 százalék) miatt érzett aggodalom.

• Sokatmondó, hogy a kutatásban részt vett nyugdíjasok 39 százaléka hamarabb nyugdíjba ment a tervezettnél, aminek oka leginkább a megromlott egészségi állapot volt.
• A magukat rossz egészségi állapotúnak valló munkavállalók hat évvel rövidebbre tervezik a nyugdíjas éveiket azoknál, akik kitűnő egészségnek örvendenek (14 év, szemben a hússzal).