Már a mindennapokban érezzük a válság negatív pénzügyi hatásait – így foglalható össze az NN Biztosító legújabb kutatása*, amely a magyarok megtakarítási szokásait, közhangulatát, jövőbeli pénzügyi terveit vizsgálta.

Fokozódó borúlátás

Az egy évvel ezelőtti méréshez hasonlítva 6%-kal vannak többen vannak azok, akik rossz közérzetről számoltak be. Ez a romló hangulat minden korosztálynál megfigyelhető, de leginkább a 18-29 évesekre jellemző.

• A megkérdezettek a pénzügyeikről is negatívan nyilatkoztak: harmaduk szerint sokkal rosszabb, 38%-uk szerint pedig kicsit rosszabb lett az anyagi helyzetük az elmúlt fél évben (összesen 67%).
• A következő hat hónapot illetően ugyancsak pesszimisták a magyarok: 30% gondolja azt, hogy jelentősen romlanak a kilátásaik, 32% szerint csak kismértékű lesz a negatív változás. Javulást mindössze 13% vár.
• Idővel azonban fokozatosan javul az emberek vélekedése: 10 év múlva az emberek bő negyede (26%) javulást vár, és a fenti 67% helyett csak 33% számít rosszabb szituációra anyagi helyzetét illetően.

A jövőjükbe fektetnének a magyarok a nehéz helyzetben

A kutatás során azt is megkérdezték a válaszadóktól, milyen hosszú távú tervek lehetnek segítségükre szerintük a tapasztalt problémák megoldásában. Ezen a téren az önmagunkba történő befektetést látják legfontosabbnak az emberek: minden harmadik válaszadó (35%) az újabb tudás megszerzését nevezte meg ötletként, közülük a legtöbben szakmát, diplomát vagy jogosítványt szereznének.

Ha visszamehetnének 10 évvel korábbra, akkor is a tanulásba, emellett pedig az egészségükbe ruháznának be legtöbben a jövőbeli boldogulás érdekében.

A hosszú távú tervezésben a tanulás után az öngondoskodás a legnépszerűbb célkitűzés: 24% emelte ki az öngondoskodás, rendszeres megtakarítás, biztosításkötés fontosságát. A családról való gondoskodás és a jövőbe történő beruházás mellett a megkérdezettek ráadásul akkor is kitartanának, ha jelentősen romlana a gazdasági helyzet.

Egyértelműen pozitív jel, hogy a megkérdezettek kétharmada a nehéz gazdasági helyzet ellenére is kitart megtakarítási tervei mellett, és a jövőjébe igyekszik befektetni az öngondoskodás és a tanulás lehetőségeivel. A megtakarítások tekintetében tapasztalataink szerint egyértelműen az euró alapú konstrukciók iránt nőtt meg jelentősen az érdeklődés, ezért az NN Biztosítónál is fontos termékfejlesztéseket eszközöltünk az  euró alapú konstrukcióinknál.

– hangsúlyozta ki Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

• A megtakarítók 64%-a nehezebb gazdasági feltételek ellenére is tervez valamekkora megtakarítással.
• 29%-uk tartja a korábbi szintet: ugyanannyit vagy többet tervez félretenni, mint eddig.
• Másik harmaduk kevesebbet tud ugyan félretenni, de elkötelezetten folytatja a megtakarítást.
• 15 százalék ugyanakkor biztos benne, hogy kevesebb lesz a félretett pénze.
• 20%-nyian úgy nyilatkoztak, hogy nem tesznek pénzt új befektetésekbe, de nem is kell hozzányúlniuk a már meglévőkhöz.

A magyarok tehát értik a válság tanulságát, tudják, hogy fel kell készülnünk, tisztában vannak az öngondoskodás jelentőségével.

A megtakarítók körében a likvidebb formák (készpénz, folyószámla) állnak az élen, különösen a fiatalabbaknál; a korban előrehaladva, valamint a magasabb végzettségűek körében egyre nő a tartósabb konstrukciók szerepe. Életbiztosítással, nyugdíjcélú megtakarítással ebben a mezőnyben minden tizedik válaszadó számol.

A koronavírus okozta járványt megelőzően a 20 és 65 év közötti hazai internethasználók 58 százaléka vett már igénybe egy vagy több magánegészségügyi szolgáltatást az NN Biztosító friss kutatása* szerint. Ez az arány nem csökkent 2020 és 2021 során sem, sőt a magánellátást igénylők 13 százaléka most először élt ezekkel a lehetőségekkel. Ebben nagy szerepet játszhat a pandémiás helyzet, ahogy a járvány miatt a diszkrétebb, kevesebb beteget fogadó, biztonságosabbnak vélt szolgáltatókat keresték az emberek.

A magánellátás népszerűségét azonban az információhiány és a megszokás mellett egy fő tényező fogja vissza: az ellátások költsége. A válaszok tanúsága szerint a legutóbbi magánegészségügyi ellátás igénybevétele az érintettek 59 százalékának volt anyagilag megterhelő. A megkérdezettek az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek magánegészségügyi ellátásra. Válaszaik szerint ez a ráfordítás egyértelműen magasabb volt, mint előző években. Ráadásul nem csak a pénztárnál hagyott összeg jelentett komoly megterhelést, hanem a műtéti felépülés időszakában jelentkező jövedelemkiesés is.

Az anyagi terhek súlyosságát még érezhetőbbé teszi, hogy a megkérdezettek közül a magánegészségügyi ellátást igénybe vevők döntő hányada, 79 százalék zsebből finanszírozta a szolgáltatást, és mindössze 17% fizetett egészségbiztosítással vagy egészségpénztári számláról. A magyar 20-65 éves internetezők csupán 24%-ának van a családjában egészségügyi biztosítás, közülük is 15% rendelkezik ilyen saját biztosítással. A legfőbb érv számukra a biztosítás megkötése mellett a váratlan eseményekre való felkészülés. Egészségpénztári tagsággal a kérdezettek 23%-a rendelkezik – itt az adójóváírás, a cafeteria, a megtakarítási lehetőség és a sokféle felhasználási mód a fő vonzerő.

Az elmúlt másfél évben mind megtanulhattuk, hogy bármikor adódhat olyan váratlan helyzet, amikor speciális vagy magánellátásra lehet szükségünk. Mivel azonban a költségek továbbra is nagy terhet jelentenek a többség számára, szolgáltatóként felelősségünk megkönnyíteni az ellátáshoz való hozzáférést.

– fogalmazott Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Az NN Biztosító most megújított műtéti és kisebb sebészeti beavatkozások kiegészítő biztosításával is ez a célunk: új elemekkel frissítettük a téríthető műtétek és sebészeti beavatkozások listáját. Emellett akár a teljes családra is kibővíthetővé tettük a biztosítási fedezetet, hogy komplett biztosítási védelmet nyújthassunk ügyfeleinknek – tette hozzá a elnök-vezérigazgató.

 A felmérésben résztvevők 12%-a már elgondolkozott azon, hogy kötne egészségbiztosítást, vagy ezt az opciót kiegészítőként beletenné már meglévő biztosításába. A többség magát biztosítaná, de az érdeklődők közül sokan (58%) gondolkoznak a családra köthető egészségbiztosításokban is. Ezt támasztja alá az is, hogy a biztosításkötési hajlandóság jellemzően a gyerekesek körében magasabb.

Egyértelműen negatívan éltük meg, mégsem az volt a legrosszabb a vírushelyzetben, hogy nehezebben mozdulhattunk ki, ritkábban találkozhattunk a családtagokkal vagy barátokkal, illetve általában korlátozva éreztük a személyes szabadságunkat. Az NN Biztosító járványhelyzeti közérzetkutatásában* a legtöbben, közel kétharmadnyian (64%) a bizonytalanságot említették, mint számukra megterhelő körülményt.

A válaszok tanúsága szerint a járvány időszakában a többségben egyértelműen felerősödtek az aggodalmak: borúsabbnak látták pénzügyi kilátásaikat, kevésbé érezték magukat biztonságban, többet és többen aggódtak a családjukért (főként a nők és a felsőfokú végzettségűek). A 24-59 évesek harmada (31%) nyilatkozott úgy, hogy gyakran nyomasztja a járvány gondolata, azt pedig a háromnegyedük (73%) erősítette meg, hogy legalább egy – anyagi, egészségügyi vagy társadalmi – szempontból aggasztják őt a pandémia lehetséges következményei.

Az általános bizonytalanságérzetben a legaggasztóbbnak az tűnt, hogy elveszíthetjük egy családtagunkat (53%), illetve egy újabb gazdasági válság következhet be (52%). Hasonlóan sokan aggódtak amiatt is, hogy hirtelen megromlik az egészségi állapotuk, vagy épp komoly anyagi problémákkal szembesülnek (50%), de sokak félelmeiben szerepelt az is, hogy elveszíthetik a munkájukat (48%).

• Ehhez kapcsolódóan sokan féltik családjukat attól, hogy ha velük magukkal történik valami, akkor a hozzátartozókra nagy anyagi terhek szakadnak (45%).
• Konkrétan a koronavírus kapcsán a megkérdezettek 44-43%-a fejezte ki aggodalmát, hogy a pandémia miatt meg kell változtatnia az életformáját, illetve jelentősen romolhat az életminősége.

A kutatás rávilágított olyan szorongásfaktorokra is, amelyek csak egy-egy társadalmi vagy korcsoportra jellemzőek. A 24-34 évesek között például a legtöbb (47%) fiatalnak azzal kapcsolatban erősödtek fel a félelmei, hogy nem fognak tudni saját lakáshoz jutni.

A felmérésünk szerint a 35-45 évesek, vagyis a jellemzően épp a családalapításra fókuszáló korosztályban merült fel a legtöbb aggodalom, és ugyanez a generáció foglalkozik a leginkább olyan hosszú távú öngondoskodási lehetőségekkel, mint például egy életbiztosítás.

– nyilatkozta Holló Bence, az idén 30 éves NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Biztosítóként a mi feladatunk, hogy megoldást nyújtsunk az általuk érzékelt kockázatokra. Ennek érdekében most kibővítettük és rugalmasabbá tettük a műtétek és kisebb sebészeti beavatkozások térítésére szóló kiegészítő biztosításunkat, hogy akár az egész család számára segítséget nyújtson szükség esetén. A biztosításban így például megtalálhatók a kifejezetten gyermekeknek szóló speciális kezelések is – tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

A bizonytalan helyzet feloldási lehetőségei között a válaszokban visszatérően előtérbe kerültek a lakosság körében a megtakarítások, illetve a biztosítások. A megkérdezettek fele tervezi valamilyen rendszeres megtakarítás elindítását, 29 százalék pedig fontolgatja új megtakarítási vagy kockázati életbiztosítás kötését, hogy így készüljön fel a váratlan helyzetekre. A válság hatásait megtapasztalva az eddiginél jelentősebb rendszeres megtakarítást leginkább a fiatalabb korosztály tervez: a 24-34 évesek 29 százaléka készül a havonta megspórolt összeg növelésére, csaknem negyedük pedig újonnan kezdene rendszeres megtakarításba.

* A kutatást az NRC piackutató készítette az NN Biztosító megbízásából 2020 szeptemberében a 24-59 éves, magyar internetezők körében 1000 fős mintán. A megkérdezettek nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálják a célcsoportot.

A szükséges felügyeleti engedélytől függően a tervek szerint 2020. december 1-jétől Holló Bence veszi át az NN Biztosító vezérigazgatói posztját. A 2008 óta a Cofidis Magyarországi Fióktelepének vezetőjeként dolgozó szakember sikerrel irányította több pénzügyi digitális fejlesztés bevezetését, valamint a vállalat ügyfélkörének bővítését az elmúlt években.

Az NN leendő vezérigazgatójaként egyik legfőbb célkitűzése a biztosítónál tervezett digitális fejlesztések támogatása, az ügyfélközpontúság további erősítése lesz.

Az elmúlt mintegy 9 hónapban a megbízott vezérigazgatói szerepkört ellátó igazgatósági tag eredeti tisztségében, az NN Értékesítési igazgatójaként folytatja munkáját

Holló Bence kinevezése a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyását követően lép életbe.