A GaUE legfrissebb kalkulációja szerint a magyar lakosság teljes, örökölhető vagyontömege 186 ezer milliárd forint,

azaz átlagosan fejenként 19 millió (háztartásonként 46,5 millió) forint, amely erősen koncentrálódik: közel fele található a magyarok legmódosabb 10 százaléknál. Ennek a legfelső jövedelmi decilisnek a bankképes eszközöknél már 60 százalékos, a céges részesedések esetében pedig 80 százalék feletti súlya van. 

A magyar lakosság örökíthető vagyona (összefoglaló táblázat)

forrás: MNB/GaUE

Új szakma születik

Az affluens ügyfélkörnek a banki demográfiai adatait vizsgálva jól látszik, hogy a teljes vagyon körülbelül harmadának tulajdonosa már most is nyugdíjaskorú, további harmada pedig a következő tíz évben vonul vissza. A Grémium az Utódlásért Egyesület fő célja ezért az utódlás-menedzselés, mint szakma fejlesztése a legjobb gyakorlatok megosztásával, az ezzel kapcsolatos oktatási-működési sztenderdek kialakításával, valamint a kapcsolódó jogi szabályozás optimalizálásával.

Az Egyesület alapítói olyan neves pénzügyi, jogi és tanácsadó vállalatok, mint az MKB Bank, a Raiffeisen Bank, a Bank Gutmann, a Hold Alapkezelő, a Concorde Értékpapír, a Szecskay, a Jalsovszky, az MPK Partners, a KLART ügyvédi irodák, az RSM adótanácsadó és az Apelso Trust bizalmi vagyonkezelő, amelyek jelentős tapasztalattal rendelkeznek a családi vállalkozások és az utódlás területén.  

Kockázatok és mellékhatások

Összefogás hiányában nagy a megtakarítások, vagy a céges vagyonok elvesztésének a kockázata.

– hívja fel a figyelmet Varga Szabolcs, a Guttmann Bank magyarországi irodájának vezetője, a GaUE alapító-alelnöke. Erre az óriási vagyontömegre a magyar gazdaságnak szüksége van, különben az alaphibák oda vezetnek hogy – mint régen – 50 évente mindent újra kell kezdeni a nulláról.  

Ha csak egy bankár, vagy csak egy ügyvéd kínál megoldást az öröklés problémájára, az ritkán ad optimális eredményt, ezért az Egyesület keretein belül mozgósítjuk a kapcsolódó szakmákat’.

– hangsúlyozza a multidiszciplináris  megközelítés fontosságát Kállay András, a GaUE alapító-elnöke, aki 2023 végére 25 egyesületi taggal számol, elsősorban specialisták belépésével. 

Kézikönyv a családi viszonyokról

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon Közép-Kelet Európában élenjáró jogi és pénzügyi struktúrák (mint a bizalmi vagyonkezelés, magán- és vagyonkezelő alapítványok) alakultak ki, mára lehetővé vált a felhalmozódott széleskörű tapasztalatok megosztása, a jogi, adó, szervezeti tanácsadó és cégfelvásárlással foglalkozó specialisták banki folyamatokba integrálásának sztenderdizálása.

Ennek fontos mérföldköve a GaUE gondozásában 2023 elején megjelenő Bankári Kézikönyv, amelynek első kiadása és a hozzá kapcsolódó oktatás és vizsgáztatás a házastársi, illetve élettársi vagyon- és az öröklési jog releváns kérdéseire ad valós élethelyzetekből kiinduló, praktikus válaszokat

–  mondja dr. Parragi Edina, az MPK Partners ügyvédi iroda alapító partnere, a GaUE alapító-alelnöke.

Dr. Mádl Marc-Tell az MPK Partners ügyvédi iroda alapító partnere, a GaUE Felügyelő Bizottságának elnöke elmondta, hogy az Egyesület megalakításával az alapítók a magyar gazdasági kultúra fejlesztését is célként tűzték.

Okozhat nehézséget, ha kiskorú az örökös, ha a közös vagyon csak az egyik házastárs számláján van, de például a cégalapító kizárólagos cégjegyzése is.

– sorolja Soós Péter főtitkár (Hold Alapkezelő). 

A kézikönyv bevezetését szélesebb lakossági és vállalati kör helyzetén javító szolgáltatás, valamint vezető oktatási intézményekkel és a szabályozói testületekkel, kamarákkal való aktív együttműködés követi. A GaUE komplex, a magatartás-, a menedzsmenttudományt, a pénzügyeket és a jogot is magában foglaló tudásanyagot tartalmazó képzést is tervez személyi és vállalati bankárok számára. Ez lehetővé teszi majd, hogy jobban megértsék és hatékonyabban tudják segíteni a teljes vagyonkörre kiterjedő örökítési folyamatot. 

Nyitókép: Bankár Magazin / Kocsis Ferenc Árpád

„Az idén eljöhet az igazság pillanata, trendfordulóhoz érkeztünk egy emelkedő árfolyamokkal jellemezhető időszak után. A bikapiacok az év elején első nagy jelzésértékű pofonjukat kapták 2009 óta”

– utalt Nagy Dániel, a Hold Alapkezelő intézményi értékesítésért felelős munkatársa.

Az Aegon Prémium Ügyfélklub augusztusi rendezvényén felszólaló szakember arra – az egyébként a vártnál jobb – amerikai munkaerőpiaci adatra utalt, amely a gazdasági növekedést lassító kamatemelés rémével ijesztette meg a befektetőket.

És hiába futott január végére gyakorlatilag az összes tőzsdeindex csúcsra (az egyetlen kivétel az Egyesült Államok), a páni félelem hatalmas vérfürdőt okozott február elején: egy hét alatt szinte az összes mutató körülbelül 10 százalékot esett, az árfolyamok nagyon kilengtek.

Megbillentek a dominók

A fejlődő országok pedig dominóként billentek meg annak dacára, hogy a szakemberek még tavaly év végén is befektetésre érdemesnek ítélték a fejlődő piacok egészét (Latin-Amerikát, Közép-Kelet-Európát és Ázsiát). Mostanra egyértelművé vált: óvatossággal kell kezelni az elmúlt időszakban tapasztalt részvénypiaci ralit, Nagy Dániel szerint pedig az idén az is kiderülhet, melyek a legellenállóbb piacok és meddig képesek legtovább azok maradni.

A fejlődő térségekben már medvepiac alakult ki

Hasztalanul próbálják a kormányok Törökországban, Venezuelában vagy Brazíliában a befektetők tőkekivonását spekulánsok támadásaként feltüntetni, valójában csak arra derül fény, hol mutatkoznak strukturális problémák: magas infláció, a folyó fizetési mérleg komoly hiánya, jelentős adósságok külföldi devizában.

A Hold Alapkezelő szakembere szerint ez a környezet erősen felértékeli az olyan geopolitikai tényezőket, mint az Egyesült Államok és Kína közötti vámháború, és ezek hogyan hatnak majd a világ többi részére. Nem csupán arról van szó ugyanis, hogy a távol-keleti ország számára 350 milliárd dollárral nagyobb a tét (ennyivel nagyobb az USÁ-ba irányuló exportja, mint a behozatal). Ennél nagyobb jelentőségű, hogy Kína adja a fejlődő piacok 50 százalékát, és számos, a világ más táján működő vállalatcsoport, gazdaság kötődik hozzá szoros szálakkal.

„Futballhasonlattal élve a második félidő végén lehetünk, amikor a bíró még 5-10 percet ráhúzhat a meccsre”

– fogalmazott Nagy Dániel, aki szerint a fejlődő piacokkal szembeni bizalmatlanság tőkekivonáshoz és az államkötvény hozamok emelkedéséhez vezetett Lengyelországban és Magyarországon is.

Elmarad az armageddon…

Bár a szakember (semmiképpen) nem számít a tíz évvel ezelőtti armageddonra, úgy véli, a bikapiacoknak egy időre befellegzett. Szerinte a kereskedelmi háború valamelyik lépése lehet az utolsó csepp a pohárban. Amennyiben a múltból szeretnénk analógiát meríteni, úgy nem kizárt, hogy jelenleg az 1998-2001-es időszakhoz hasonló helyzet állhat elő, beleértve a dollár erősödését és a fejlődő piaci gyengélkedés átgyűrűzését a fejlettekre – emlékeztetett Nagy Dániel. 2018 az igazság pillanata lehet a tőkepiacok és a vagyonkezelők teljesítménye alapján is.