Júniusban a kamatstopot és a hitelek törlesztési moratóriumát is meghosszabbította a kormány 2022. december 31-ig. A változó kamatozású jelzáloghiteleseknek nem kell tenni semmit azért, hogy ezzel továbbra is éljenek. Az esetükben ez valójában csak egy dátummódosítás volt. A törlesztési moratóriumnál azonban más a helyzet. A kormány ugyanis a június végi határidőt automatikusan július 31-ig tolta ki. Ennek igénybevételéhez a semmit sem kellett tenni azoknak az adósoknak, akik június 17-én a moratóriumban voltak.

Augusztus 1-étől azonban csak azok maradhatnak a moratóriumban december 31-ig, akik erről július 31-ig nyilatkoznak a hitelezőjüknél. A határidő jogvesztő, tehát aki ezt nem teszi meg, automatikusan elesik a lehetőségtől, később nem pótolhatja a nyilatkozatot, és augusztustól már újra fizetnie kell a törlesztőrészleteit – figyelmeztet a Bank360.hu.

Az érintetteknek ebből fakadóan egy munkanapjuk és egy hétvégéjük maradt arra, hogy nyilatkozzanak a hitelezőjüknek. Ezt személyesen vagy online is megtehetik. Aki személyesen akarja, annak már csak egy napja van hátra, hogy bemenjen a bankjába és nyilatkozzon. Ha azonban valaki ezt az interneten keresztül akarja megtenni, akkor még a hétvégén is módja van rá a bankok honlapján, internetes vagy mobilbankjain keresztül. Utóbbiaknál természetesen csak akkor, ha regisztráltak és jogosultak ezek használatára.

Ha valaki az interneten keresztül akar nyilatkozni, akkor mindenképpen érdemes előzetesen megnézni, hogy a bankjánál ez konkrétan hogyan lehetséges. Ebben ugyanis eltérő a pénzintézetek gyakorlata. Van, ahol ez a honlapon is megtehető, máshol viszont csak az internet- vagy mobilbankon keresztül.  

A moratórium augusztus 1-től december 31-ig történő meghosszabbítását csak az kérheti, aki a rendelet hatályba lépésének napján, azaz június 17-én a moratóriumban volt. Újonnan tehát már nem lehet bekerülni a törlesztési moratóriumba, akkor sem, ha valaki egyébként a korábbi feltételek szerint jogosult lenne rá. Kilépni viszont bárki bármikor kiléphet, és folytathatja a személyi kölcsönének, lakáshitelének, folyószámla- vagy hitelkártya kölcsönének törlesztését.

A kilépésről vagy bennmaradásról annak tudatában érdemes döntenie az ügyfeleknek, hogy az MNB számításai szerint az év végéig a törlesztési moratóriumban maradó tipikus lakáshitelesek további közel 300 ezer forint, a személyi hitelesek pedig közel 200 ezer forint többletfizetési kötelezettségre számíthatnak. Ettől ugyan a moratórium után sem növekedhet a törlesztőrészletük, de ezt a többletköltséget meghosszabbított futamidőben kell kifizetniük. Akinek tehát erre az élethelyzetéből fakadóan már reális lehetősége van, jobban jár, ha inkább újra elkezdi a törlesztést. Az MNB adatai szerint 2022. áprilisában 82 ezer magánszemélynek és kétezer vállalkozásnak volt moratóriumos hitele.

Mindegyik bank részeletes tájékoztatást ad a honlapján a moratóriumról és a nyilatkozatról, de azért ez nem mindegyikük teszi a kirakatába, ezért a Bank360.hu összeszedte a nagyobb pénzintézetek moratóriumos tájékoztató oldalait.

A tájékoztatás szerint az elmúlt egy évben – az általános információkéréseken túl – 543 lakossági ügyfélpanasz érkezett írásban, telefonon vagy személyesen az MNB ügyfélszolgálatára a banki törlesztési moratórium témájában. Ezen felül a jegybank szervezetén belül működő PBT 156 vitarendezési kérelmet kezelt. Ezek 23 bankot, pénzügyi vállalkozást vagy fióktelepet érintettek.

Az ügyfelek egy része a moratórium korábbi időszaka kapcsán egyebek közt azt sérelmezte, hogy a kilépésre vonatkozó nyilatkozatát a pénzügyi intézmény nem fogadta el vagy késedelmesen dolgozta fel. Egyes ügyféljelzések szerint a kezdeti időszakban extrém esetként előfordult, hogy a bank megtagadta a moratóriumból való kilépés lehetőségét.

Mások azt tették szóvá, hogy 2021 novemberében – a moratórium korábbi meghosszabbításakor – pénzügyi intézményük nem vette figyelembe a hosszabbítási szándékot kinyilvánító nyilatkozatukat. Többen pedig a lejárat nélküli konstrukciók (így a folyószámlahitelek, hitelkártyák) kamatának számítását kifogásolták. Tavaly szeptember végét követően – amikor a moratóriumot immár csak rászorultsági alapon lehetett igénybe venni – felmerültek a jogosultsággal kapcsolatos vitás ügyek is.

Példaként említették, hogy egyes fogyasztók szerint bizonyos törlesztőrészletüket a moratórium alatt is levonták. Mások esetében viszont annak ellenére tartották nyilván egy gyűjtőszámlán befizetett havi törlesztéseiket, hogy korábban kinyilvánították: távoznának a moratóriumból.

Az MNB minden esetben fellép a moratóriumhoz kötődő ügyfélsérelmek mielőbbi orvoslására – szögezték le. A PBT-hez beérkezett vitarendezési kérelmek nyomán számos esetben zárult egyezséggel, és a pénzügyi intézmény többletkifizetésével, kamat elengedésével, esetleg az ügyfél számára kedvező szerződésmódosítással a jogvita. Az ügyfélszolgálati jelzések nyomán emellett az MNB több esetben fogyasztói figyelmeztetést, folyamatos felügyelési lépést tett az adott pénzügyi intézmények felé, illetve a súlyosabb esetekben célvizsgálatot is indított.

Az MNB ősszel zárhatja le témavizsgálatát, amelyben 16 pénzügyi intézménynél tekinti át, hogy azok megfeleltek-e a moratórium jogszabályi előírásainak – közölték.

Felhívták a figyelmet arra: a továbbra is a moratóriumban maradók anyagi többletterhet, illetve hitelük futamidejének meghosszabbítását vállalják magukra. A még a fizetési stopban lévőknek – ha anyagi körülményeik megengedik – érdemes ismét megkezdeni a hiteltörlesztést. Ehhez semmit sem kell tenniük: ha nem adnak be újabb kérelmet a moratórium folytatásáról idén július 31-ig, akkor visszaáll korábbi törlesztőrészletük – ismertették.

A kormány az adócsökkentések és a munkahelyteremtés mellett célzottan, majd két és fél évig tartó törlesztési moratóriummal segíti a bajba jutott banki adósokat – jelentette ki. Megjegyezte, hogy a koronavírus-válság egyik legjelentősebb, és a legtöbbeket érintő magyar intézkedése világszerte egyedülálló, hiszen sehol máshol nem kaptak ilyen hosszú időre szóló védőhálót a segítségre szoruló banki adósok.

A járvány káros gazdasági hatásait teljesen másképp kezelte a baloldal – húzta alá Tállai András. Emlékeztetett, hogy a 2008-as válság idején bedőlt devizahitelek számos magyar családot és vállalkozást tettek tönkre, és a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal semmit sem tett azért, hogy az árfolyamok elszabadulásakor ne kerüljenek több százezren pénzügyi adósságcsapdába.

A nemzeti konzultáción a résztvevők 91 százalékának véleményét figyelembe véve a kormány tavaly szeptemberben döntött a hitelmoratórium meghosszabbításáról – idézte fel Tállai András. 2021. november 1-től 2022. június 30-ig kizárólag a rászorulók vehetik továbbra is igénybe a hiteltörlesztési moratóriumot – emlékeztetett az államtitkár.

A hosszabbítást az arra jogosultak – a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve -nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük – közül a családosok vették leginkább igénybe – hívta fel a figyelmet.

A vállalkozások esetében azok élhetnek a lehetőséggel, amelyek árbevétele legalább 25 százalékkal esett vissza az előző évhez képest.

Tállai András közölte: jól látszik, hogy a kormány gazdaság újraindulására tett intézkedései a családok és a cégek életét is megkönnyítették, ennek köszönhetően ugyanis a teljes lakossági hitelállományon belül a 2021. júniusi 33 százalékáról 5 százalékra csökkent a moratóriumban maradó állomány, míg a vállalatok esetében 21 százalékról 2 százalékra csökkent az igénybe vevők hitelállománya a teljes piaci állományhoz képest.

A magyar moratórium nemzetközi szinten is kiemelkedik a hitelesek védelemben tett intézkedések sorából: nemcsak az intézkedés több mint két és fél éves időszaka miatt, hanem a kedvező szabályozás miatt is. Így például a halasztott kamatfizetést a bankok nem tőkésíthetik, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot, illetve a moratórium miatt a korábbihoz képest nem emelkedhet meg az adós törlesztőrészlete, helyette a futamidő hosszabbodik – magyarázta az államtitkár. Tállai András szerint a cél egyértelmű; az, hogy a rászorulók részére még június 30-ig biztosított legyen a pénzügyi védőháló. Ugyanakkor annak, aki már képes a törlesztés folytatására, a novemberi folyatásra jelentkezők közül is a következő hónapokban érdemes mérlegelnie a visszafizetés megkezdését – jelezte.

Emlékeztetett arra, hogy a moratóriumból kikerülő változó kamatozású hitellel rendelkezőket januártól a kormány kamatstop szabályozása fél évig védi a jegybanki kamatemelés miatt megnövekedett törlesztőrészletektől.

Meg kell állítani a baloldalt, amely újra tönkre tenné a magyar gazdaságot és veszélybe sodorná mindazokat a családtámogatásokat, béremeléseket, adócsökkentéséket és a nyugdíjprémiumot, amit a gazdasági növekedésből, illetve a gazdaság fehérítéséből lehet kifizetni.

– fogalmazott.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy az ügyfeleknek közérthető tájékoztatást kell nyújtani a rendelkezésükre álló lehetőségekről.

Amennyiben egy bank, pénzügyi vállalkozás monitoringrendszere törlesztési problémát azonosít valamelyik ügyfelénél, javasolt közvetlen megkeresése a fizetési terheket csillapító eszközök felajánlásával – jegyezték meg. Ezen eszközök alkalmazása magának a banknak is érdeke, azt a célt is szolgálja, hogy a kihelyezés nagyobb valószínűséggel térüljön meg – tették hozzá.

Az MNB a lehetséges megoldásokat is felsorolta, amelyek közül az egyik rövid távon, ha az adós csökkentett törlesztőrészletet vagy csak kamatot fizet a törlesztés egyidejű átstrukturálásával. Hosszabb távú megoldás lehet, ha a pénzügyi intézmény meghosszabbítja a futamidőt, kamatlábat csökkent vagy egyéb árazási kedvezményt nyújt.

A pénzintézet lehetőséget biztosíthat az ügyfélnek a fedezet értékesítésére vagy egyes fedezetek kiengedésére, cseréjére. Szóba jöhet továbbá új, az adósságrendezést szolgáló hitel felajánlása is, új szerződéses feltételekkel, például adóstárs bevonásával vagy a régi feltételek egy részének megszüntetésével.

Az MNB a vállalati ügyfelek helyzetének a felmérését is javasolta a bankoknak az esetleges fizetési nehézségek kiszűrésére. Szükség esetén ezen ügyfélkörnél is megoldásokat kell kínálni, így például átstrukturálás, áthidaló hitel, pótlólagos fedezetbevonás – mutatott rá a jegybank, hozzátéve, hogy az egyeztetéseket a vállalati adósoknál is minél hamarabb célszerű megkezdeni.

A vezetői körlevél szerint a pénzügyi intézményeknek át kell tekinteniük a hitelezéshez kapcsolódó belső folyamataikat, sztenderdizált megoldásokkal kell felkészülniük a moratóriumban részt nem vevő adósok megnövekedő számú megkeresésére. Az MNB erőforrásaik átcsoportosítását és proaktív megoldások kidolgozását javasolta a bankoknak.

Nyitókép: MTI.

Jelezte, hogy ezt a lépést a nemzeti konzultációban a résztvevők 91 százaléka is támogatta.

A kormányszóvivő utalt arra, hogy a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak mellett azok élhetnek e lehetőséggel, akiknek a járvány alatt csökkent a jövedelme. Hozzátette: azok a vállalkozások is kérhetik a hosszabbítást, amelyeknek árbevétele legalább negyedével alul múlta az előző évit.

Szentkirályi Alexandra arra emlékeztetett: 

A moratórium fenntartása nem automatikus, ezért az érintetteknek nyilatkozniuk kell bankjuk felé. Akik képesek erre, mindenképpen érdemes folytatniuk a részletek fizetését

– hangsúlyozta.

Biztatónak nevezte, hogy a gazdaság sikeres újraindításának eredményeként többen dolgoznak, mint a járvány kezdetén, folytatódik a bérek emelkedése, a gyermekes családok pedig több százezer forintot kapnak vissza jövő év elején.

Mindezek segítik, hogy a magyar lakosság megerősödjön, és a hiteleket is rendezni tudja – értékelt Szentkirályi Alexandra.

Emlékeztetett arra: a 2008-as válság idején több százezer család nem tudta fizetni hitelét. Az akkori kormány azonban mindennemű támogatás nélkül hagyta ezeket az embereket, míg a jelenlegi kormány hiteltörlesztési segíti a koronavírus-járvány miatt bajba kerülteket – hívta fel a figyelmet.

2010 óta lezártuk a devizahitel-korszakot, és jóval nagyobb biztonságban vannak a hitelesek – idézte fel a kormányszóvivő a videóüzenetben.

Nyitókép: MTI.

A megkérdezett, hitellel rendelkező emberek 47 százaléka vette igénybe a moratóriumot, a legnagyobb arányban a 100 és 200 ezer forint közötti keresetűek – ismertették. A hitelmoratóriummal élő válaszadók között 27 százalékot tett ki azok köre, akik már újrakezdték a törlesztést – fűzték hozzá.

A felmérés szerint a 100 ezer forintnál kevesebbet keresők 36 százalékának növekedett a tartozásállománya, többnek, mint bármely más jövedelemcsoportban. Ezzel szemben a legnagyobb arányban a 300 ezer forint felett keresők tudták csökkenteni az adósságaikat, 48 százalékuknak kisebb lett a kintlévősége 2021-ben.

A válaszadók közel 60 százaléka vallotta azt, hogy idén a növekvő árak miatt romlik a pénzügyi helyzete – olvasható a közleményben. Az áremelkedések leginkább a vidéki városokban élőket érintik, a legkevésbé pedig a fővárosiakat: a megyeszékhelyeken élők 68 százaléka válaszolta, hogy a pénzügyi helyzete romlott az infláció miatt 2021-ben, a budapestieknek pedig csak 45 százaléka – részletezték.

Arra is kitértek, hogy bár a magyar bankok adatai szerint a lakossági folyószámlákon elhelyezett összeg jelentősen nőtt az elmúlt évben, a mostani felmérés alapján ez egy kisebb megtakarítói rétegnek köszönhető elsősorban.

A megkérdezettek szűk egyharmada legfeljebb egy hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, 23 százalék 1-2 hónap, 20 százalék pedig 3-5 hónap kiadásait tudná fedezni megtakarításaiból. Egy évnél is hosszabb ideig mindössze 8 százalék tudná fenntartani magát a jelenlegi vagyonából.

A felmérés alapján jelenleg a magyar lakosság rendkívül óvatosan áll a hitelezéshez: a válaszadók 30 százaléka azt jelezte, hogy idén semmilyen esetben nem lenne hajlandó hitelt felvenni. Azok közül, akik nyitottak az új hitelre, a legtöbben (41 százalék) csak saját jövedelmük növekedése esetén vennének fel kölcsönt, és 27 százalék fordulna lakáshitelért akkor, ha csökkennének a lakásárak.

A követeléskezelő megbízásából a felmérést a Scale Research Piackutató végezte országos reprezentatív mintán. A mintavétel július végén és augusztus elején zajlott online kérdőívek segítségével.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) témavizsgálatot folytat a törlesztési moratóriummal kapcsolatos előírások alkalmazásának áttekintésre 16 banknál, illetve lakástakarékpénztárnál. A vizsgált pénzügyi intézmények a lakossági hitelállomány bő 90 százalékát tudhatják magukénak, s a moratórium kapcsán is a legfontosabb szereplők.

A vizsgálat célja annak áttekintése, hogy az érintett hitelintézetek hogyan módosítják majd – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – a törlesztési moratóriumból kilépés vagy annak lejárta nyomán az érintett lakossági hitelszerződések futamidejét. A témavizsgálat nyomon követi a hitelintézetek felkészülését a feladatra, s annak végrehajtását is, így az várhatóan csak a későbbiekben zárulhat le.

A hitelintézetek jogszerű működését a moratórium kapcsán az MNB számos iránymutatással – koronavírus honlap közzététele, Gyakran Ismételt Kérdések közzététele, vezetői körlevelek, állásfoglalások – segítette. Az ezeknek való megfelelést folyamatos felügyelési tevékenységének keretében ellenőrizte is. Több körben került sor pl. a hitel- és számlatermékekhez kapcsolódó kedvezmények kezelésével, illetve a moratóriumot követő fizetéskönnyítő programok kidolgozásával kapcsolatos intézményi gyakorlatok áttekintésére.

A jegybank mintegy 750 oldalnyi, a pénzügyi intézmények által megszövegezett fogyasztói tájékoztató dokumentumot is véleményezett, számos módosítást kezdeményezett és ellenőrizte azok megfelelőségét. E lépéseknek is köszönhető, hogy a fizetési stop I. szakaszához kötődő, a moratóriumba való be- és kilépésekkel kapcsolatos problémák, illetve nyilatkozatok feldolgozásával kapcsolatos fogyasztói panaszok száma radikálisan lecsökkent. A jegybank mostani vizsgálatai tovább erősíthetik a törlesztési moratórium alatti és utáni időszak biztonságosságát az ügyfelek és a pénzügyi piacok egésze számára.

Ennek biztosítására az MNB az ügyfelek figyelmét is többször felhívta arra, hogy a bankok által kihelyezett hitelek tőkeösszege a moratórium alatt is kamatozik. A rendszeres havi jövedelemmel rendelkező ügyfeleknek – azaz a fogyasztók döntő többségének – ezért célszerű kilépni a fizetési stopból és megkezdeni a törlesztést, különben fölösleges többletterhet vállalnak magukra. Az MNB idén júniusi Stabilitási jelentése szerint a lakáshitelesek bő felének 10 százalékkal, a személyi hitelesek szintén felének kb. 40 százalékkal nőne meg a teljes visszafizetendő hitelösszege, ha a moratórium 2022 közepéig tartana, s végig abban maradnának.

A fizetési stopból való kilépéssel vagy annak lejártával nem nő meg az ügyfelek havi törlesztőrészlete, mert az az előírások alapján ugyanannyi marad, mint a moratórium elrendelésekor. Az időközben felgyülemlett kamatokat, költségeket az ügyfelek ugyanakkor hitelszerződésük meghosszabbodó futamideje alatt, egyenlő részletekben fizethetik meg. A törlesztőrészlet csak a változó kamatozású hiteleknél emelkedhet, ám ez a hitelszerződés eredeti feltételeinek, s nem a moratóriumnak köszönhető. Ezen túl amennyiben az ügyfelek a hitelszerződésük meghosszabbítását – a moratórium során felhalmozódott kamat- és díjtartozás előtörlesztésével – mérsékelni szeretnék, akkor a lehetőséget az MNB elvárása alapján az intézménynek díjmentesen biztosítaniuk kell.

Nyitóklép: MTI.

Hangsúlyozta, hogy a bankszövetség egyetért és támogatja, hogy lezárják a koronavírus-járvány miatt tavaly bevezetett hitelfizetési moratórium általánosan biztosított változatát.

A moratórium a rászorulóknak, nehéz helyzetűeknek folytatódik, abba a bejelentkezés önkéntes és idén október végi időkorláthoz kötött. A bankszövetség adatai szerint tízből hét ügyfél elvileg kérheti a moratóriumban maradást, de az elnök úgy véli, ennél kevesebben fognak ténylegesen élni vele, így novembertől jelentősen csökkenni fog a moratóriumban részt vevők száma.

Jelasity Radován megjegyezte: pontos rendelet még nem jelent meg, a bankok értesíteni fogják az ügyfeleket a szabályokról.

Bár a hitelbiztosítók 2020-ra meglehetősen negatív képet prognosztizáltak a hazai üzleti vállalkozások „életben maradása” tekintetében, várakozásaik kevéssé teljesültek, 2021-ben pedig még kedvezőbb helyzet látszik körvonalazódni. A három legnagyobb hitelbiztosító, az Atradius, a Coface, valamint az Euler Hermes, a csőd illetve a felszámolási eljárások számának 10-20 százalékos növekedését várta a tavalyi évre, a tényleges számok azonban elmaradtak ettől a növekedési ütemtől.

Jelenleg a különböző iparági szereplők arra várnak, hogy a hitelmoratórium kifutása, illetve a gazdaságélénkítő intézkedések milyen hatással lesznek a piacra. Sokan azt mondják, hogy a moratórium kifutásával számos vállalkozás nehéz helyzetbe kerülhet, különösen az építőipari szektorban valószínűsítik, hogy a felszámolások számánál ez fog vissza köszönni.

– mondta Villei-Pribék Ádám, a HUNInsurance Biztosítási Alkusz Kft. hitelbiztosítási szakértője.

Komoly veszély az építőiparban: a lánctartozások csapdája

Még bonyolultabb a helyzet az építőiparban, ahol a hitelmoratóriumon kívül a kintlévőségkezeléssel, az úgynevezett lánctartozásokkal, illetve az alapanyagok drasztikus drágulásával is számolniuk kell a szereplőknek.

• Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének májusi információi szerint a késedelmes fizetések aránya például – a 2020 évi 4%-ról  8%-ra emelkedett az idei évben. Ez az jelenti, hogy a jogos követelésekből mintegy 360 milliárd forintot fizetnek késve a teljesítésekért.
• Az ÉVOSZ információi szerint ennek az összegnek a fele, mintegy 180-200 milliárd forint kerülhet be év végéig az úgynevezett lánctartozások körébe, ami komoly likviditási problémákat okozhat az építőipari vállalkozások körében.

Éppen ezért a biztosítók árgus szemekkel figyelik ezeket a piaci szereplőket, folyamatosan monitorozzák a cégeket, így próbálják kordában tartani a kockázataikat.

Kevesebb vevő, magasabb értékesítési eredmények

A nemfizető ügyfelek váratlan problémákat okozhatnak, holott egy jól megtervezett hitelbiztosítás komoly profiltisztulást eredményez. De a hitelbiztosítás még igencsak gyerekcipőben jár hazánkban: míg a magyar piacon a hitelbiztosítással rendelkező cégek aránya 5% körül mozog, ezen belül a kitettsége miatt sokkal inkább érintett építőipari szektorban is mindössze 8-10% körüli. A szomszédos Ausztriában ugyanez az arány 80%. Márpedig a hitelbiztosítás számos, kézzel fogható előnnyel jár a vállalkozások számára.

Már az első lépés, az ügyfélminősítés bevezetése is hatalmas előrelépés, hiszen segítségével igen komoly portfóliótisztulást lehet elérni. A nagyobb kockázattal rendelkező vevőjelölteket egy hitelbiztosító bevonásával, nagyjából 1-3 év alatt teljesen ki lehet szűrni. Ezt követően a megmaradó stabil vevőkör számára így akár nagyobb volument is lehet értékesíteni. A portfóliótisztulás során a vevők 5-10 százaléka szokott általában kiesni.

– magyarázta Villei-Pribék Ádám az ügyfélminősítés jelentőségét.

Az ügyfélminősítés után jöhet a követeléskezelés biztosítók általi átvállalása, hiszen a cégek áltában a normál üzletmenet mellett nincsenek felkészülve egy-egy nemfizető ügyfél kezelésére. A hitelbiztosítási szerződés megkötését követően pedig amennyiben egy vevő nem teljesít, a biztosító helytáll és kártalanítja a szerződött partnerét.

500 millió forintos árbevétel felett lehetőség, 1 milliárd után viszont szinte kötelezőnek kellene lenni

A cég növekedésével párhuzamosan ellenőrzési pontokat is érdemes beépíteni a cég működésébe. 500 millió forint éves árbevétel felett pedig már érdemes elkezdeni beszélgetni a hitelbiztosítási lehetőségekről. A szolgáltatás igénybevétele azonban nagy mértékben függ az adott cég profiljától, üzleti partnereitől, illetve a bevett értékesítési gyakorlattól is. Abban az esetben, ha az éves árbevétel eléri vagy meg is haladja az 1 milliárd forintot, akkor mindenképp érdemes ezt a szolgáltatást igénybe venni.

Egy hitelbiztosítási jogviszony komoly elköteleződést jelent, célszerű hitelbiztosítási szakértőt is bevonni a folyamatba, ugyanis az ügyfélnek folyamatos teendői vannak. Szükséges a cégen belül egy dedikált ember, aki foglalkozik a credit menedzsmenttel; figyelemmel kíséri a limitek nagyságát, illetve eleget tesz a biztosító által előírt különféle havi, negyedéves riportálási előírásoknak.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád