Az egy vállalatra jutó átlagos forgalom 1,33 milliárd euróra csökkent a korábbi közel 1,4 milliárd euróról.

A listán szereplő 500 cég 32 százaléka, összesen 161 vállalat lengyelországi székhelyű, és az összesített árbevételük meghaladta a 258 milliárd eurót, ez 0,1 százalékos csökkenést, gyakorlatilag stagnálást jelent. Az egy lengyel társaságra jutó átlagos forgalom 1,6 milliárd eurót tett ki. Csehország zárt a második helyen, 77 céget delegált a listára, amelyek összforgalma elérte a 102 milliárd eurót. Magyarországé a harmadik hely, 68 nagyvállalattal, amelyek összesített forgalma 1,1 százalékkal mérséklődött.

A térség legnagyobb vállalata továbbra is a lengyel olajmamut, a PKN Orlen közel 19 milliárd euró forgalommal, utána a cseh Skoda Auto, majd a szintén lengyel kiskereskedelmi óriás, a Jeronimo Martins következik a sorban. A magyar nagyvállalatok közül csak a Mol -11,022 milliárd euróval- és az Audi Hungaria – 7,5 milliárd euróval – fért bele a TOP 10-be. Szintén két cégnek, az MVM Energetika Zrt.-nek 5 milliárd euróval és 4,36 milliárd euróval a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft.-nek sikerült bejutnia a TOP 20 közé.

Bár a hitelbiztosítók 2020-ra meglehetősen negatív képet prognosztizáltak a hazai üzleti vállalkozások „életben maradása” tekintetében, várakozásaik kevéssé teljesültek, 2021-ben pedig még kedvezőbb helyzet látszik körvonalazódni. A három legnagyobb hitelbiztosító, az Atradius, a Coface, valamint az Euler Hermes, a csőd illetve a felszámolási eljárások számának 10-20 százalékos növekedését várta a tavalyi évre, a tényleges számok azonban elmaradtak ettől a növekedési ütemtől.

Jelenleg a különböző iparági szereplők arra várnak, hogy a hitelmoratórium kifutása, illetve a gazdaságélénkítő intézkedések milyen hatással lesznek a piacra. Sokan azt mondják, hogy a moratórium kifutásával számos vállalkozás nehéz helyzetbe kerülhet, különösen az építőipari szektorban valószínűsítik, hogy a felszámolások számánál ez fog vissza köszönni.

– mondta Villei-Pribék Ádám, a HUNInsurance Biztosítási Alkusz Kft. hitelbiztosítási szakértője.

Komoly veszély az építőiparban: a lánctartozások csapdája

Még bonyolultabb a helyzet az építőiparban, ahol a hitelmoratóriumon kívül a kintlévőségkezeléssel, az úgynevezett lánctartozásokkal, illetve az alapanyagok drasztikus drágulásával is számolniuk kell a szereplőknek.

• Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének májusi információi szerint a késedelmes fizetések aránya például – a 2020 évi 4%-ról  8%-ra emelkedett az idei évben. Ez az jelenti, hogy a jogos követelésekből mintegy 360 milliárd forintot fizetnek késve a teljesítésekért.
• Az ÉVOSZ információi szerint ennek az összegnek a fele, mintegy 180-200 milliárd forint kerülhet be év végéig az úgynevezett lánctartozások körébe, ami komoly likviditási problémákat okozhat az építőipari vállalkozások körében.

Éppen ezért a biztosítók árgus szemekkel figyelik ezeket a piaci szereplőket, folyamatosan monitorozzák a cégeket, így próbálják kordában tartani a kockázataikat.

Kevesebb vevő, magasabb értékesítési eredmények

A nemfizető ügyfelek váratlan problémákat okozhatnak, holott egy jól megtervezett hitelbiztosítás komoly profiltisztulást eredményez. De a hitelbiztosítás még igencsak gyerekcipőben jár hazánkban: míg a magyar piacon a hitelbiztosítással rendelkező cégek aránya 5% körül mozog, ezen belül a kitettsége miatt sokkal inkább érintett építőipari szektorban is mindössze 8-10% körüli. A szomszédos Ausztriában ugyanez az arány 80%. Márpedig a hitelbiztosítás számos, kézzel fogható előnnyel jár a vállalkozások számára.

Már az első lépés, az ügyfélminősítés bevezetése is hatalmas előrelépés, hiszen segítségével igen komoly portfóliótisztulást lehet elérni. A nagyobb kockázattal rendelkező vevőjelölteket egy hitelbiztosító bevonásával, nagyjából 1-3 év alatt teljesen ki lehet szűrni. Ezt követően a megmaradó stabil vevőkör számára így akár nagyobb volument is lehet értékesíteni. A portfóliótisztulás során a vevők 5-10 százaléka szokott általában kiesni.

– magyarázta Villei-Pribék Ádám az ügyfélminősítés jelentőségét.

Az ügyfélminősítés után jöhet a követeléskezelés biztosítók általi átvállalása, hiszen a cégek áltában a normál üzletmenet mellett nincsenek felkészülve egy-egy nemfizető ügyfél kezelésére. A hitelbiztosítási szerződés megkötését követően pedig amennyiben egy vevő nem teljesít, a biztosító helytáll és kártalanítja a szerződött partnerét.

500 millió forintos árbevétel felett lehetőség, 1 milliárd után viszont szinte kötelezőnek kellene lenni

A cég növekedésével párhuzamosan ellenőrzési pontokat is érdemes beépíteni a cég működésébe. 500 millió forint éves árbevétel felett pedig már érdemes elkezdeni beszélgetni a hitelbiztosítási lehetőségekről. A szolgáltatás igénybevétele azonban nagy mértékben függ az adott cég profiljától, üzleti partnereitől, illetve a bevett értékesítési gyakorlattól is. Abban az esetben, ha az éves árbevétel eléri vagy meg is haladja az 1 milliárd forintot, akkor mindenképp érdemes ezt a szolgáltatást igénybe venni.

Egy hitelbiztosítási jogviszony komoly elköteleződést jelent, célszerű hitelbiztosítási szakértőt is bevonni a folyamatba, ugyanis az ügyfélnek folyamatos teendői vannak. Szükséges a cégen belül egy dedikált ember, aki foglalkozik a credit menedzsmenttel; figyelemmel kíséri a limitek nagyságát, illetve eleget tesz a biztosító által előírt különféle havi, negyedéves riportálási előírásoknak.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád

Eddig megúsztuk a nagy csődhullámot

Az elemzés szerint a tavalyi évet a GDP 3,7 százalékos és a csődök számának 14 százalékos visszaesése jellemezte a világgazdaságban. A szakértők épp a globális gazdaság zsugorodása miatt tartottak csődhullámtól, de sikeresek voltak a kormányzati mentőcsomagok.

Az idei várakozásunk 6 százalékos növekedés a világgazdaságban, valamint az, hogy a kormányok kivezetik az ideiglenes könnyítéseket. Ennek nyomán arra számítunk, hogy az idén globálisan 26 százalékkal több lesz a csőd, mint tavaly, Magyarországon pedig 12 százalékkal.

– mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója. – Ez a csődeljárásokat és a felszámolásokat egyszerre jelenti.

 2021 harmadik negyedévére kell figyelni

Magyarországon és a régió országaiban 2021 harmadik negyedévétől várható a felszámolási eljárások jelentős növekedése. Vanek Balázs azt mondta, ahogy ennek mértékét enyhíti majd a főbb epxortpartnerek, Németország, az Egyesült Államok és Ausztria várható talpra állása. De lényeges lesz majd a fogyasztói igény és a megtakarítások összefüggése is.

Itt különbséget kell tenni aközött, hogy milyen gyorsan telnek meg a szállodák, az éttermek, milyen gyorsan veszünk új ruhákat az irodai munkához, és hogy mindezt mennyire tudják fedezni a megtakarítások. A KSH kimutatása alapján több tízezerrel nőtt azok száma, akik nem veszítették el a munkájukat, de feleannyi munkaórában dolgoznak.

Késleltetett hatások

A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy az idén várhatóan megjelennek a járvány miatti gazdasági döntések késleltetett hatásai is. Különösen fontos lesz az építőiparban, hogy a kifutó projekteket milyen mértékben tudják új szerződésekkel pótolni egy olyan időszakban, amikor a legtöbb vállalkozás a beruházások elhalasztása mellett dönt, elsősorban költségcsökkentési megfontolások alapján.

Ami a költségcsökkentés szempontjából fontos, hogy a vállalatok ne öntsék ki a gyereket a fürdővízzel együtt. A költségek lefaragásakor muszáj mérlegelni, hogyan befolyásolják majd ezek a döntések a cég jövőbeni versenyképességét. Azok a vállalkozások, amelyek ezeket az éveket és a kormányzati támogatásokat a saját hatékonyságuk fejlesztésére fordították, előbbre jutnak a versenytársaiknál. A többiek nehezebben jutnak majd hozzá a szükséges finanszírozáshoz, épp azért, mert a felszámolások és nem teljesítő hitelek arányának növekedése miatt a bankok valószínűleg óvatosabbak lesznek.

– mondta az országigazgató.

Ágazati sajátosságok

A hitelbiztosító elemzői szerint ágazati sajátosságok is nehezíthetik a vállatok helyzetét. A vas- és acéliparban, a műanyagiparban illetve az építőiparban is egyszerre nőttek a nyersanyagköltségek és a szállítmányozási árak. Ezért az állami szerepvállalás és ösztönzés továbbra is fontos lehet a visszaesett kereslet miatt eleve alacsonyabb bevételt termelő cégek számára. 

Az Euler Hermes, Magyarország vezető hitelbiztosítója elkészítette legfrissebb előrejelzéseit az idén és jövőre várható gazdasági folyamatokról. Magyarország minősítése maradt „B2” az Euler Hermes országkockázati besorolásában, de a kilátásokat negatívra állították: elsősorban a szállítási láncokban zajló átalakulási folyamatok, az erős export kitettség, a turizmus visszaesése, és a fogyasztási trendekben várható változások miatt 2021-től emelkedik a vállalati fizetésképtelenségi kockázat Magyarországon. A B2 minősítéssel hazánk egy kockázati szinten van Bulgáriával, Izlanddal, Horvátországgal. A környező országokból Szlovákia és Csehország országkockázati megítélése sem változott, makrogazdasági mutatók alapján mindkét ország besorolása „A2”, vagyis kedvezőbb hazánknál. 

Ugyanakkor a fizetésképtelenségi eljárások előrejelzése jobb képet mutat hazánkban, mint a környező országokban. A gazdasági visszaesés miatt globálisan és Magyarországon is gyakoribbá válnak ugyan a vállalati fizetésképtelenségi ügyek, de míg ez a növekedés hazánkban 2021-ig 20% körül várható, addig világszinten – a 2009-es rekordot is megdöntve – 2021 év végéig 35 százalékkal emelkedhet a fizetésképtelenségi esetek száma 2019-hez viszonyítva.

A régiónkon belül Szlovákiában és Csehországban a világátlagnak megfelelően alakulhatnak ezek a számok, míg Magyarország némileg kedvezőbb helyzetben van – legalábbis most úgy tűnik. Idén január-augusztus időszakban 3503 felszámolási eljárást rendeltek el jogerősen hazánkban, amely időarányosan az előző évi alacsony bázishoz (3693 eset) képest is némi csökkenést jelent.

Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója szerint ez jelentős részben a kormányzat járványügyi intézkedéseivel magyarázható. A hitelfizetési moratórium, a bírósági ügyek időleges felfüggesztése, a fogyasztási hitelek kamatplafonjának bevezetése, vagy a közteherfizetési könnyítések kedvezően hatottak a vállalatok likviditására. Korábban a hitelbiztosító a vállalati fizetésképtelenségek számában jelentős, 13 százalékos emelkedést várt idénre – megtörve ezzel egy hosszú és pozitív trendet Magyarországon. A kormányzati intézkedések hatását figyelembe véve 5 százalékra módosították prognózisukat 2020-ra. Ellenben 2021-ben meg fog ugrani a vállalati fizetésképtelenségek száma, így 2021 év végéig összességében a legpesszimistább esetben akár 20 százalékkal is nőhet az ilyen esetek száma hazánkban 2019-hez képest.

2021-ben érkezik a sokkhullám?

Bujdosó Tünde arra figyelmeztet, hogy a gazdasági visszaesés likviditásra gyakorolt hatását a kormány intézkedései csak elodázni tudják, megszüntetni nem. Emellett az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója szerint az idei 3-4. negyedév gazdasági teljesítménye fogja eldönteni, hogy a jövő évi fizetésképtelenségi sokk milyen mértékben lesz hatással a magyar teljesítményre. A jövő év eleje pedig azon múlik, hogy lesz-e további kormányzati forrás, illetve banki támogatás a nehéz helyzetbe került vállalatok megsegítésére.

ábra. Főbb gazdasági mutatók alakulása, előrejelzés, %

A hitelbiztosító idén 7,4 százalékos GDP-visszaesést vár Magyarországon, csökkenő fogyasztás (-4,8 százalék), emelkedő infláció (3,8 százalék) és munkanélküliség (6 százalék) mellett. A GDP főbb, külső tényezőktől részben függetleníthető összetevőit vizsgálva az Euler Hermes elemzése megállapítja: mivel a mezőgazdaságot egyelőre enyhébben érintette a járvány, ezért az ipar teljesítményének és a lakosság fogyasztásának 3. és 4. negyedévi alakulása fogja meghatározni a magyar gazdaság idei teljesítményét.

Az ipar teljesítményénél fontos megemlíteni, hogy az export-kitettségünk miatt a globális lassuló trend, az alacsonyabb piaci aktivitás és a nyugat-európai növekvő vállalati fizetésképtelenségek negatívan befolyásolják a kilátásokat. Bujdosó Tünde várakozása szerint az ipari termelés a 3. negyedévben 18 százalékkal, az utolsó negyedévben pedig 25 százalékkal csökken majd az előző év azonos időszakához képest. Egész évre vonatkozóan ez akár 10 százalékos ipari termelésvisszaesést is jelenthet majd. 2021 első három hónapjában folytatódhat az ipar mélyrepülése újabb 25 százalékos visszaeséssel, a pozitív fordulatra a 2. negyedévig kell várnunk, amikor már ismét beindulhat egy szerény növekedés. Csehországban és Szlovákiában a magyarnak csak töredéke lesz a visszaesés az iparban: északi szomszédunknál például már az idei utolsó negyedévben pozitívba fordulhat az ipari kibocsátás.

Ami a fogyasztás alakulását illeti, Magyarország a régiót követi: idén 5 százalék körüli visszaesést, jövőre viszont 3,5-4 százalékos bővülést vár az Euler Hermes Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában. A fogyasztással összhangban érdemes megvizsgálni a kiskereskedelmi forgalom alakulását, ahol jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes alágazatokban: miközben összességében az élelmiszer és nem-élelmiszer ágazat forgalmának változása éves összevetésben még mindig pozitív, addig az üzemagyag-fogyasztás február óta folyamatosan csökken. Január és június között a teljes kiskereskedelmi bolti forgalom 1,3 százalékkal nőtt a tavalyi első félévvel összehasonlítva. Ezen belül az élelmiszerboltok forgalma 4,6 százalékkal, a nem-élelmiszer boltoké 2,1 százalékkal bővült, ellenben az üzemanyag-kiskereskedelem 11,3 százalékkal visszaesett. Összetételét tekintve ez jelentős eltérést mutat az előző év azonos időszakával szemben, amikor a robosztus, 5-6 százalékos magyar első féléves növekedés fő meghatározója a nem élelmiszeripari kiskereskedelem és az üzemanyagfogyasztás volt. Bujdosó Tünde a kiskereskedelmi forgalmat illetően a harmadik és negyedik negyedévben is 1,5 és 2,5 százalék közötti növekedést vár Magyarországon, Szlovákiával és Csehországgal, és az euró övezettel szemben, ahol összességében -4,8 és -3 százalékos visszaesés várható.

Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint 1980 óta nem sújtotta ilyen válság a világgazdaságot

Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója szerint a járvány a világ összes országának gazdaságát érinti.

Nem csak a fejlett országok sínylik meg a koronavírust, hanem a fejlődő piacok is. Kína lehet a Föld egyetlen országa, amelyik minimális növekedéssel zárja az idei évet.

– mondta az országigazgató.

Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy Oroszországot épp a Szaúd-Arábiával vívott olajár-háború közepette érte el a járvány. Mivel az orosz gazdaság legfőbb bevételi forrása az olaj, az alacsony árak következtében akár 6,2 százalék is lehet a GDP visszaesése. Brazília későn reagált a Covid-19 megjelenésére, ezért a betegség ott terjed a legnagyobb ütemben, és ez 7,5 százalékos zuhanást okozhat 2020-ban. Mexikót az amerikai és kanadai importigények csökkenése sújtja, itt mínusz 5,2 százalék lehet a gazdaság idei teljesítménye. Az indiai gazdaság közel 6 százalékkal esik vissza, a török GDP mínusz 4,6 százalék lehet, míg a dél-afrikai 9,1 százalékkal zuhan.

Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint ugyanakkor jövőre akár nagy növekedés is elképzelhető:

Az optimista forgatókönyvünk alapja, hogy a jövő év elején meglesz a vakcina a vírus ellen. Ebben az esetben jövőre 6,5 százalékos globális GDP-növekedéssel kalkulálunk. Ha nem sikerül kifejleszteni az oltóanyagot, az idei adatokat várhatóan módosítanunk kell majd az év végén.

– mondta az országigazgató.

Az Atradius tanulmánya úgy becsüli, hogy a vakcina kifejlesztése, illetve a szociális távolságtartási szabályok enyhítése esetén Kelet-Európa gazdasága az idén 5 százalékkal csökken, és jövőre 5,3 százalékkal nő. A pesszimista forgatókönyv szerint a régió GDP-je 2020-ban 12,4 százalékkal esik vissza, a 2021-es növekedés pedig 5,9 százalék lehet.

A hitelbiztosító szakértői szerint a magyar gazdaság éves szinte 4-7 százalékkal esik vissza.  A legnagyobb visszaesés az autóipart, a turizmust vagy a tartós fogyasztási cikkek piacát éri. Az Atradius országigazgatója épp a fentiek miatt tartaná indokoltnak, hogy más országokhoz hasonlóan Magyarországon is az állam átmenetileg beálljon a hitelbiztosítók mögé, így garantálva a vállalatok közötti finanszírozás változatlan fennmaradását.

Németországban és kilenc másik európai országban ez már működik, míg Ausztriában, Lengyelországban vagy Romániában nemsokára elindul ez a kiemelt jelentőségű program. A jelenlegi hazai megoldás hasznos, de csak egy szűk körben használható lehetőség, ami makrogazdasági szinten nem jelentős. A magyarországi hitelbiztosítók nyitottak lennének egy szélesebb spektrumú állami szerepvállalásról tárgyalni.

– mondta Vanek Balázs.

Állami intézkedések szükségesek a gazdasági felépüléshez

A kormányok, jegybankok és nemzetközi szervezetek bejelentett intézkedései nélkülözhetetlenek lesznek, hogy a járvány elmúltával, 2020 második felében felépüljön a világgazdaság a sokkból.

• A jó hír, hogy a kínai gazdaság már kezd talpra állni alig egy hónappal a bevezetett drasztikus járványügyi intézkedéseket követően, és április végére akár ki is heverheti a járvány okozta visszaesést.
• A világ többi részén valamivel később normalizálódhat a helyzet, és emiatt idén stagnáláshoz közeli világkereskedelmet vár az Euler Hermes.

Az elemzés szerint a járvány a megjelenése óta eltelt négy hónapban már akkora visszaesést okozott a világkereskedelemben, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború egy teljes év alatt.

Jelentős csökkenések az egyes ágazatokban

Merész István, az Euler Hermes országigazgatója a közleményben kiemeli: a járvány negyedévente 320 milliárd dollár kiesést okoz a világkereskedelemben az átmenetileg lebénuló gazdaság miatt.

• Ezen belül az árutermelésben az exportveszteség elérheti a 161 milliárd dollárt, mivel az áruk iránti kereslet Kínában és Európában április végéig drasztikusan csökken.
• Ehhez járul még a szolgáltató szektor visszaesése: a kínai, az olasz és az Európán belüli turizmus drámai csökkenése, amely az Euler Hermes becslése szerint 125 milliárd dollár veszteséget könyvelhet el.
• Ezzel párhuzamosan a légiközlekedési és szállítmányozói ágazat is jelentősen lassul, ahol a veszteség 33 milliárd dollár lehet.

A gazdasági élet normalizálódása fokozatosan és lassan történik majd:

Kínában már márciusban elkezdődött, de világszinten csak május végére várható.

Recesszióra kell számítani

A jelenlegi adatok recessziót jeleznek előre, 2020 első hat hónapjában a világkereskedelem várhatóan negatívba fordul.

• Az első negyedévben 2,5 százalékkal, a második negyedévben 1 százalékkal csökken a kereskedelmi volumen a megelőző év azonos negyedévéhez viszonyítva.
• A Nemzetközi Hajózási Kamara adatai szerint a járvány miatt eddig 350 ezer konténer esett ki a vízi szállítmányozási forgalomból, és az Európai Bizottság adatai szerint az elmúlt négy hétben a Kínából Európa felé tartó konténerhajók száma felére esett vissza.

A világkereskedelem 2020 második fél évében lassan fog helyreállni, így év végére mindössze 0,4 százalékos növekedést várnak globálisan, szemben a tavalyi 2,6 százalékkal, vagy a 2018-as 3 százalékos növekedéssel.

– hangsúlyozza Merész István.

Hozzátette: Kína kezd talpra állni a járvány okozta sokkból, és a gazdaság kezd normalizálódni. A szakértő szerint Kínában a vírus eddig jóval kisebb visszaesést okozott, mint a 2009-es pénzügyi-gazdasági válság.

Visszaesik a kereskedelmi forgalom

A jelenlegi kereskedelmi forgalom növekedése a 2016-os szintre lassult, ám a visszaesés még mindig elenyésző a 2009-es válság idején mért adatokhoz képest.

• 2009 januárjában 26,5 százalékot, februárban 43,1 százalékot esett a kereskedelmi forgalom.
• Ehhez képest idén januárban 17,2 százalék, februárban pedig 4 százalék volt a csökkenés a megelőző év azonos hónapjához viszonyítva.
• A következő hónapokban ugyan további csökkenés várható, mivel a járványügyi megszorítások szerte a világban fékezik a kereskedelmet, ám ezekkel együtt is Kínában lassan rendeződik a helyzet – mondta Merész István.

Kinában (is) várható GDP csökkenés

Az Euler Hermes becslése szerint a járvány 3 százalékponttal csökkenti a kínai GDP növekedését év/év alapon. Jelenleg a kínai gazdaság az ilyenkor szokásos teljesítményének 75 százalékán teljesít, de április végére azt várják, hogy teljesen helyreáll – tette hozzá a szakértő.

Nyitókép: Unsplash.

Divatos lett a halasztott fizetés

A Fizetési Szokások Barométere szerint a magyar vállalatok szívesebben adnak halasztott fizetési lehetőséget a hazai cégeknek, mint a külföldi vevőiknek.

„A válaszadók ezt azzal indokolták, hogy ez a magyarországi üzleti gyakorlat, illetve ezzel is jutalmazzák a régi vevőik lojalitását. A vállalatok 31,3 százaléka azonban megszüntetné a halasztott fizetés lehetőségét, ha jelentősen romlana a vevői fizetési morálja. A külföldi ügyfelek esetében az azonnali fizetést gyakran az adott országra jellemző politikai és devizakockázatok, illetve a rossz fizetési magatartás indokolják”

– mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

A piacvezető hitelbiztosító felmérése szerint a magyar válaszadók 70,9 százaléka tapasztal gyakori késedelmes fizetést a vállalatok közötti kereskedelemben, ez pedig 4,3 százalékpontos növekedést jelent 2017-hez képest. A magyar ügyfelek gyakrabban lépik át a számlafizetési határidőt, mint a külföldi ügyfelek (belföld: 79,9 százalék, külföld: 61,8 százalék).

Finanszírozási formaként használják a halasztott fizetéses számlákat

Az Atradius kutatása szerint a régióban továbbra is a magyar vállalatokat sújtják leginkább a vevőik likviditási problémái, és a tőkehiány (belföldön: 70,4 százalék; külföldön: 49,2 százalék). A fizetési késedelmek másik oka az, hogy a magyar vevők egyre növekvő mértékben egyfajta finanszírozási formaként használják a halasztott fizetéses számlákat (belföldön: 23,2 százalék). Ennek nyomán minden tizedik vállalat maga is késve fizet a saját szállítóinak, ami gyakorlatilag körbetartozást okoz.

Az utolsó és az első helyen is áll Magyarország

• A Fizetési Szokások Barométere szerint a magyar válaszadók kevesebb mint fele állít ki elektronikus számlát az ügyfeleinek, és ezzel Magyarország az utolsó helyen áll Kelet-Európában.
• Ugyanakkor a magyar vállalatok 15,1 százaléka készül arra, hogy az idén bevezesse az e-számlázást, ez pedig a legmagasabb arány a régióban.

A cégek egyharmada azt tapasztalta, hogy az ügyfelek hamarabb kifizetik az online számlákat, mint a hagyományos számlákat.

Javult Magyarország besorolása

A Coface MTI-nek eljuttatott elemzése szerint a kedvező gazdasági környezet miatt a hitelbiztosító a 22 kelet-közép-európai ország közül nyolcnak jobb minősítést adott az elmúlt 18 hónapban. Többek között Magyarország, Litvánia, Csehország, Románia és Szlovénia kapott jobb osztályzatot a hitelbiztosítótól.

A hitelbiztosító elemzése szerint a magyar gazdaság „visszanyerte az erejét”, 2016-ban – Lengyelország után – a második legtöbb vállalatot delegálta a Coface Top 500-as listájára.

• A listán szereplő magyar cégek árbevétele 11,5 százalékkal, a nettó nyereségük pedig 61,7 százalékkal csökkent a GE egyik vállaltának egyszeri tétele miatt, anélkül számolva azonban a legjelentősebb magyarországi társaságok árbevétele szerényen, 0,1 százalékkal nőtt, nettó profitjuk ugyanakkor 68,7 százalékkal 4,6 milliárd euróra emelkedett.
• 2016-ban 75 magyar vállalat került fel a listára, ezzel szemben 2015-ben csak 69 magyar vállalatnak sikerült ezt elérnie.
• Ráadásul a listán szereplő magyar vállalatok 68 százaléka jobb helyezést ért el, mint 2015-ben – ismertették.

Egyre több magyar cég kerül a toplistára

A felmérésbe a kelet-közép-európai országok – köztük Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia – legnagyobb (legalább 300 millió eurós éves árbevétellel rendelkező) vállalatai kerültek –  a pénzügyi szolgáltatók, ( bankok, biztosítótársaságok, lízingcégek és brókercégek) viszont nem szerepelnek a felmérésben.

Póka Valentin, a Coface Hungary ország-igazgatója kiemelte:

A magyar gazdaság fejlődését mutatja, hogy a foglalkoztatási ráta javult, az ország ipari teljesítménye bővült, emellett a fogyasztás is nő

mindezek a jövőbeni gazdasági bővülést is megalapozzák.

• A régiós vállalati listát a lengyel olajcég, a PKN Orlen vezeti, amelynek árbevétele tavaly 18 milliárd eurót, nyeresége pedig 1,3 milliárd eurót tett ki.
• A második legnagyobb cég a csehországi Skoda 12,9 milliárd eurós árbevétellel és 1,31 milliárd eurós nettó profittal.
• A harmadik helyen áll a Mol, a magyar olaj- és gázipari cég 11,5 milliárd eurós árbevétellel és 812 millió eurós nettó nyereséggel szerepel a Coface listáján.

A nemzetközi hitelbiztosító rangsora szerint a húsz legnagyobb régiós vállalat között van a cseh Skoda, a magyar Audi, és mellette a magyar Mercedes is, valamint a szlovákiai Volkswagen– és Kia-gyár, a csehországi Hyundai-üzem, valamint a romániai Dacia is.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!