A tőkemérleg aktívuma a májusi szerény 35 millióról 222 millió euróra nőtt, de ez a 187 millió eurós javulás nem volt képes kompenzálni a folyó mérleg egyenlegének 436 millió eurós romlását.

Az ország külső pénzügyi pozíciójának átfogó mutatójaként elfogadott, a folyó és a tőkemérleg együttes egyenlegéből számolt külföldi finanszírozási igény az áprilisi 108 millió és a májusi 335 millió euróról júniusban 584 millió euróra ugrott.

A folyó mérleg romlását a külkereskedelmi áruforgalomhoz köthető pénzmozgások okozták. Az exportbevételek májushoz hasonlítva 124 millió euróval csökkentek, miközben az importkiadások 377 millió euróval emelkedtek, így a deficit 501 millió euróval 907 millió euróra nőtt. A szolgáltatások külkereskedelmi többlete 81 millió euróval 732 millió euróra nőtt, amiből az utazási szolgáltatások aktívuma 26 millió euró emelkedéssel 357 millió eurót tett ki.

Az elsődleges jövedelmek nettó kivonása májushoz képest 58 millió euróval 453 millió euróra csökkent, döntően a befektetési hozamok nettó repatriálásnak 111 millió eurónyi csökkenése miatt, míg a munkavállalói jövedelmek aktívuma 61 millió euróval csökkent. A befektetések jövedelmein belül a külföldiek közvetlen működőtőke beruházásain alapuló nettó profitkivonás a májusinál alig 16 millió euróval kevesebb 439 millió euró volt júniusban, miközben a portfolió befektetésekből hazautalt hozamok 99 millió euróval estek vissza 127 millió euróra – derül ki az MNB adataiból.

Az Eximbank adósságát nem számítva 41 303 milliárd forint volt az adósság, a GDP 76,0 százalékát érte el.

Az államháztartás hiánya 115 milliárd forinttal volt alacsonyabb az előző évinél, amikor a GDP 8,1 százalékát tette ki. Az államadósság egy év alatt 4118 milliárd forinttal emelkedett, GDP-arányos csökkenése a gazdasági növekedés kivételesen magas ütemének eredménye.

A tavalyi negyedik negyedévben 1936 milliárd forint, GDP arányosan 12,3 százalékos volt az államháztartás finanszírozási igénye 295 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál, amikor a GDP 16,2 százalékát érte el. A tavalyi harmadik negyedévinél 1236 milliárd forinttal nagyobb volt a hiány, ami GDP-arányosan 7,2 százalékpontnak megfelelő emelkedést jelent 5,1 százalékról.

A központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 2519 milliárd forint, a helyi önkormányzatok 53 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké pedig 530 milliárd forint többlettel zárták a tavalyi negyedik negyedévet.