A testület döntése nem volt egyhangú, azt komoly szakmai viták előzték meg. A halasztási javaslat elfogadása mellett szólt az egyre növekvő bizonytalanság abban, hogy az IFRS 17 egyidejű végrehajtását tudják biztosítani az egész világon. Nagy kockázatát látták annak, hogy néhány joghatóságban a szükséges jogalkotási munkát nem tudják időben végre hajtani. A szabvány eredeti hatálybalépésének fenntartása azzal a kockázattal járt volna, hogy olyan helyzetet idéz elő, amelyben a nemzetközi biztosítási csoportok egy bizonyos időszakra különféle követelmények szerint készítenek jelentéseket. Ez sok zavart okozhat, és minden bizonnyal akadályozhatja a biztosítók eredményeinek megértését és összehasonlítását.

A vita során már korábban is felmerült érveket is említettek a végrehajtási dátum eltolása kapcsán. Ezek között volt, hogy a biztosítási rendszerek és folyamatok jelentős változáson kell, hogy keresztülmenjenek, a végrehajtási projekteket hozzá kell igazítani a 2019 és 2020 fordulóján megszavazott szabvány változásaihoz, valamint a jelentés felhasználóit is fel kell készíteni az IFRS 17 bevezetése miatti változásokra mielőtt hatályba lép a standard.

Az IFRS 17 elhalasztásával együtt az IASB úgy döntött, hogy kiterjeszti a biztosítók számára az IFRS 9 alkalmazására vonatkozó mentességet is, hogy mindkét standard egyszerre legyen használható.

A magyar biztosítók az IFRS 17-re való felkészültség tekintetében nagyon eltérő helyzetben vannak. Így a piac egy részének várhatóan jelentős könnyebbséget okoz a bevezetés elhalasztása.

– mondta Hauer Judit, a Deloitte Magyarország Aktuárius és Biztostási Megoldások csoportjának vezetője.

Technológiai kiadások a középpontban

Az Economist Intelligence Unit felmérése kiemeli, hogy a globális biztosítók kiadásainak jelentős része a technológiai beruházásokra összpontosul. A kutatás szerint 87 százalékuk fejleszteni kívánja a rendszereit a 2021-es életbe lépés előtt.

„A 2017 májusában nyilvánosságra hozott, régóta várt standard célja, hogy valamennyi biztosítási szerződéstípus számára egységes követelményeket teremtsen a pénzügyi beszámolókra vonatkozóan. Ahhoz, hogy megfeleljenek, a biztosítóknak részletesebb adatokra és átfogóbb számításokra lenne szükségük, jelentősen többre, mint ami a jelenlegi könyvelési gyakorlathoz szükséges. Felmérésünk azt mutatja, hogy a biztosítók többsége időt és pénzt nem kímélve dolgozik azért, hogy időben megfeleljen a szabályoknak”

– mondta el Hauer Judit, a Deloitte Aktuárius és Biztosítási Megoldások csoportjának vezetője.

Az öt évvel ezelőtti, a végleges standard kihirdetése előtt végzett Deloitte kutatás azt mutatta, hogy a biztosítóknak csupán 7 százaléka tervezett 50 millió eurónál többet költeni. A jelentős és egyre növekvő költségek ellenére a megkérdezett biztosítók 90 százaléka biztos abban, hogy tartani fogja a határidőt.

Küzdenek a munkaerőhiánnyal

„A technológiai beruházások mellett a biztosítók specialistákat is szívesen alkalmaznak, hogy támogassák a hatékonyabb együttműködést a pénzügyi, aktuáriusi és egyéb osztályok között. A munkaerőhiánnyal azonban nekik is meg kell küzdeniük: az aktuáriusi és könyvelői szakértelemmel rendelkezők piacán a fő nehézség, hogy a standard betartásához szükséges adatok különböző helyről származhatnak és új módszerekkel kell feldolgozni azokat”

– mondta el Mérth Balázs, a Deloitte Pénzintézeti szektorának vezetője.

A részletes tanulmányt ITT olvashatja.

Meglehetősen hosszú szabványalkotási folyamatot zárt le idén az IASB (International Accounting Standards Board – Nemzetközi Számviteli Standard Testület) azzal, hogy május 17-én kiadta az IFRS17 – Biztosítási Szerződések standardot. Az egyik legfontosabb szempont, amely az új szabvány bevezetését vezérelte az az igény, hogy

a biztosítási szektorban alkalmazott beszámolási eljárások jobban összhangba kerüljenek más iparágak gyakorlatával

Kiemelten fontos volt, hogy új definíciót kapjon a biztosítótársaságok árbevétele, és ezt az árbevételt megkülönböztessék a biztosítási díjbevételtől.

Emellett a korábbinál jobban össze lehet majd hasonlítani az egyes biztosítók működési mutatóit, eredményességét is. Jelenleg a biztosítótársaságok díjbevételének és profitjának elszámolására számos módszer létezik, ezért ezek a vállalkozások az eredményességük alapján nem összehasonlíthatók. Az IFRS17 által alkalmazott contractual service margin (CSM, egyfajta elhatárolt profit) által a biztosítók profitja egyenletesebbé, szisztematikusabbá és összehasonlíthatóvá válik.

Problémás területek

Az új szabványt a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokban kell kötelezően alkalmazni, azonban a bevezetése komoly erőfeszítéseket igényel az érintett vállalkozások részéről, így érdemes mielőbb megkezdeni a felkészülést.

A Deloitte Magyarország az IFRS17 elemzése során számos olyan területet azonosított, amelyek gyakorlati megvalósítása egyelőre kihívások elé állítja a biztosítókat, és ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani rájuk. Nehézséget okozhat a kötelezettségek esetében alkalmazható értékelési modellek kiválasztása, de komoly feladat lesz majd a szerződések értékelése is, amit minden évben a teljes szerződésállományra vonatkozóan el kell végezniük.

Fejleszteni kell az IT rendsezreket is

Az új szabvány bevezetése komoly terhet ró majd a biztosítótársaságok informatikai részlegeire is, hiszen minden egyes üzleti évre vonatkozóan az elszámolási egységek és a szerződésállományok szintjén is meg kell bontani az adatokat, a gazdálkodónak rendkívül nagy számú feltételezést kell kezelnie. A Deloitte elemzése szerint az úgynevezett „kockázati kiigazítás” is kihívást jelenthet, valamint jelentősen megnőhetnek az adminisztrációs terhek a viszontbiztosítási szerződéseknél.

A jelek szerint a meglévő állományok új szabvány szerinti értékelése lesz az egyik legnagyobb kihívás a biztosítók számára. A téma fontosságát az is jelzi, hogy az IASB egy külön munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata az átállás kérdésével kapcsolatos gyakorlati szempontok kidolgozása.

Komoly következmények

Az IASB által előterjesztett változtatásnak komoly következményei lehetnek mind a piac egészére, mind pedig az egyes társaságokra nézve. A más iparágakkal való jobb összehasonlíthatóságnak és az átfogóbb közzétételeknek köszönhetően az elemzők több információhoz juthatnak hozzá a biztosítótársaságok pénzügyi körülményeit illetően, ez pedig fokozhatja az érdeklődést a biztosítási piacon történő befektetés iránt.

„A cégek vezetőinek késznek kell lenniük arra, hogy változtassanak a biztosítási tevékenység megítélésén, és hogy reálisan összevessék piaci pozíciójukat a versenytársakéval. Mindezek mellett a teljesítményértékelés és a vezetői jelentéskészítés területén is új eljárásokra lesz szükség”

– mutatott rá Mérth Balázs, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának partnere.

„ A szükséges változtatásokat célszerű egy átfogó, a számviteli, aktuáriusi és informatikai osztályok bevonásával zajló projekt keretében végrehajtani. Elengedhetetlen, hogy a biztosítók már ebben a kritikus szakaszban előkészítsék a projektet, megteremtsék a szükséges pénzügyi háttért, a legfontosabb érdekelteket pedig tájékoztassák az új szabvány fontosságáról.”

– fűzte hozzá Hauer Judit, a Deloitte Magyarország Biztosítási üzletágának vezetője.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!