Arra a kérdésre, hogy a béketervet vissza lehet-e állítani, Gerhard Schröder azt válaszolta:

Igen. És az egyetlenek, akik ezt kezdeményezhetik, Franciaország és Németország”. Szerinte Olaf Scholz kancellárnak és Macron francia elnöknek kellene kiállnia az ukrajnai békefolyamat mellett, „mert ez nemcsak amerikai, hanem mindenekelőtt európai ügy”.

Szerintem végzetes hiba volt Putyin részéről a háború kirobbantása. Ugyanakkor számomra egyértelmű, hogy Oroszország fenyegetve érzi magát.

– fűzte hozzá a 79 éves volt szociáldemokrata politikus, aki szerint nem fenyeget Európát senki; ez a félelem, hogy az oroszok jönnek, abszurd.

Törökország a NATO tagja, vannak rakétái, amelyek közvetlenül elérhetik Moszkvát. Az Egyesült Államok a NATO-t Oroszország nyugati határához akarta vinni, például Ukrajnával mint új taggal. Mindezt fenyegetésnek érezték az oroszok – mondta.

Ennek vannak irracionális vonatkozásai is, „ezt nem tagadom” – jegyezte meg a volt kancellár, hozzátéve, az oroszok e kettő keverékével reagáltak: félelem és előretolt védekezés.

Gerhard Schröder felidézte, 2022-ben kapott egy felkérést Ukrajnából, hogy közvetítsen Oroszország és Ukrajna között. A kérdés az volt, hogy tudna-e üzenetet közvetíteni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Jött még valaki, aki magával az ukrán elnökkel is nagyon szoros kapcsolatban állt. Ez Rusztem Umjerov volt, Ukrajna jelenlegi védelmi minisztere. Ő a krími tatár kisebbség tagja. Akkor az volt a kérdés: hogyan tudjuk befejezni a háborút

– idézte fel.

Öt pont van.
Először is, Ukrajna NATO-tagságáról való lemondás. Ukrajna úgysem tudja teljesíteni a feltételeket.
Másodszor: a nyelvi probléma. Az ukrán parlament eltörölte a kétnyelvűséget. Ezt meg kell változtatni.
Harmadszor: a Donbassz Ukrajna része marad. De Donbassznak nagyobb autonómiára van szüksége. Működő modell lenne a dél-tiroli modell.
Negyedszer: Ukrajnának biztonsági garanciákra is szüksége van. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Németországnak kellene ezeket a garanciákat biztosítani.
Ötödször: Krím. Mióta orosz a Krím? A Krím több, mint egy földdarab Oroszország számára, a történelmük része.

– mondta Gerhard Schröder.

Szólt arról is, hogy a 2022 márciusában Isztambulban Rusztem Umjerovval folytatott béketárgyalásokon az ukránok nem egyeztek bele a békébe, mert nem volt rá lehetőségük. Mindenről, amiről beszéltek, először az amerikaiakkal kellett egyeztetniük.

Két megbeszélést folytattam Umjerovval, aztán egy négyszemközti beszélgetést Putyinnal, majd Putyin megbízottjával. Umjerov a beszélgetést Zelenszkij üdvözletével nyitotta. Az osztrák modellt vagy az 5+1-es modellt javasolták kompromisszumként Ukrajna biztonsági garanciáira. Umjerovnak ez tetszett. A többi ponton is hajlandóságot mutatott. Azt is elmondta, hogy Ukrajna nem akar NATO-tagságot. Azt is mondta, hogy Ukrajna vissza akarja vezetni az orosz nyelvet a Donbasszba. De végül nem történt semmi.

– fogalmazott az egykori politikus.

Közölte, az volt a benyomása, hogy semmi sem történhetett, mert minden másról Washingtonban döntöttek.

Ez végzetes volt. Mert az eredmény most az lesz, hogy Oroszország szorosabban kötődik Kínához, amit a Nyugat nem akarhat

– mondta.

Úgy fogalmazott: az európaiak kudarcot vallottak.

Lett volna egy ablak 2022 márciusában. Az ukránok készek voltak beszélni a Krímről

– jelezte.

Hozzátette: Szerinte az amerikaiak nem akarták a kompromisszumot Ukrajna és Oroszország között. Az amerikaiak úgy gondolják, hogy az oroszokat le lehet „nyomni”.
Gerhard Schröder arra a felvetésre, hibázott-e a jelenlegi német kancellár, amikor a Hamász terrorszervezet Izrael elleni támadásai után Tel-Avivba repült, azt mondta, „nem hiszem, hogy Olaf Scholz jelenleg hibázna Izraellel kapcsolatban”.

Scholznak ki kell használnia az alkalmat, hogy azt mondja az izraelieknek: „srácok, figyeljetek az arányosságra a hadműveletekben!” Ha Izrael túl agresszívan lép fel, a hangulat felborul. Nem szeretnék Netanjahu helyében lenni. Az emberei azt várják tőle, hogy határozottan reagáljon. Ugyanakkor nem szabad, hogy az erőszak eszkalálódjon.

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy Németországnak figyelembe kellene-e vennie a migrációs politikájában, hogy az arab világból érkezők magukkal hozzák az antiszemitizmust, azt válaszolta: nem választhatják ki, hogy ez a menedékkérő jöhet Németországba, a másik meg nem. Amit az állam kudarcának tart, hogy „ezek a klánok Berlinben működhetnek”.

Az arab fiatalokban vég nélkül vannak antiszemita erők. Ez igaz. De nem lehet az ellenkezőjét tenni, és mindenkit antiszemitának nevezni, aki kritizálja Izraelt

– tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy felháborodást kelt a barátsága Vlagyimir Putyinnal, akit most hivatalosan háborús bűnökkel vádolnak Hágában, az egykori kancellár azt válaszolta:

Azt gondolom, hogy amit Putyin elrendelt, az rossz. Ezt nyilvánosan is elmondtam. Nem is kell ezt állandóan ismételgetnem. Vannak kapcsolatok olyan emberek között, akiknek különböző nézeteik vannak. Az én esetemben ez a helyzet Vlagyimir Putyinnal.

– fogalmazott.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő korábban azt állította, hogy a Moszkva elleni keddi ukrán dróntámadás a „kijevi rezsim” válasza volt arra, hogy Oroszország vasárnap eredményes csapásokat mért egyik döntéshozatali központjára.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel csoportos csapásokat hajtottak végre olyan ukrajnai döntéshozatali központok ellen, ahol nyugati különleges szolgálatok irányításával orosz területen végrehajtandó terrorcselekményeket terveztek.

A 12 sérültet szállító katonai gép nem sokkal délután 3 óra előtt szállt le a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren. A miniszter a gép érkezése után a fedélzeten néhány szót váltott a katonákkal.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf ezt követően újságíróknak nyilatkozva kiemelte: a magyar katona ismét helytállt, hősiesen teljesítette kötelességét.

Nemzetközi kötelékben, olasz-amerikai parancsnokság alatt került az a magyar manőverező század bevetésre tegnap Koszovóban, amelyik a tüntetőkkel került összetűzésbe.

– közölte.

A miniszter elmondta: „összesen 27 sérültünk van, 12-en jöttek a repülőgépen most”.

A reggel 9 órakor kezdődő ülésen megemlékeznek a Felvidékről kitelepítettekről.
Április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját 2012-ben nyilvánította emléknappá az Országgyűlés a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságra emlékezve.

A napirend előtti felszólalások után a Magyarország és Bosznia-Hercegovina közötti, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről tárgyal az Országgyűlés.

Napirenden szerepel az egyes állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról szóló javaslat, amely lehetőséget teremt arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tavalyi népszavazáshoz beszerzett tableteket ingyenesen átadja egyebek mellett helyi önkormányzatoknak, országos nemzetiségi önkormányzatoknak, egyházaknak, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet folytató civil szervezeteknek. A KSH 32 ezer tabletet ajánl fel továbbhasznosításra.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításával az energiahivatal által végzett ellenőrzések jogszabályi hátterét határozzák meg, rögzítik például, hogy a jövőben minden ellenőrzés határozattal zárul.

A parlament tárgyalja az egyes egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú törvények módosítását, amely alapján több vidéki kórház is fenntartót vált. A berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház a debreceni egyetemhez, a deszki Csongrád Megyei Mellkasi Betegségek Szakkórháza és a szentesi Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház a szegedi egyetemhez, a Komlói Egészségcentrum, a Mohácsi Kórház, a Szigetvári Kórház és a Siklósi Kórház a pécsi egyetemhez kerül.

Ha a törvényjavaslatot elfogadják, akkor a jövőben tilos lesz tizennyolc év alattinak vízipipát eladni, illetve azzal kiszolgálni.

Megvitatják az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosítását, amely az alternatív vitarendezési feladatokat ellátó békéltető testületekre vonatkozó módosításokat tartalmaz a hatékonyságuk és elérhetőségük növelése érdekében.

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy a kormány a veszélyhelyzetet további 180 nappal meghosszabbíthassa. Az indoklás szerint a különleges jogrend fenntartása azért indokolt, mert az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban továbbra sem változtak.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Dolgov meglátása szerint az első hírek Ankara NATO-kapcsolatainak esetleges megszakításáról a svédországi korán-égetés után jelentek meg. A szakértő emlékeztetett arra, hogy Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök képmását is felgyújtották Stockholmban. Mint a szakember kifejtette, mindezek az epizódok a Törökországban terroristaként elismert Kurdisztáni Munkáspárt akcióihoz kapcsolódnak.

Mindez azt jelenti, hogy Törökországnak komolyan csökken a NATO-ba vetett bizalma. Továbbra is úgy gondolom, hogy Ankara most nem fogja befagyasztani tagságát a szövetségben, bár ez lehetséges. De szem előtt kell tartania, hogy Törökországban elnök- és parlamenti választások lesznek májusban. Az ország bel- és külpolitikája rajtuk múlik. Egyelőre nem kell azt mondani, hogy Törökország a NATO-ból való kilépés előtt áll

– vélekedik Dolgov.

Hozzátette: Ankara végső döntését Svédország további lépései és az észak-atlanti szövetség vezetése befolyásolja. Ha Törökország mégis úgy dönt, hogy kilép a NATO-ból, akkor a szövetség keretein belül le kell mondania preferenciáiról és teljesítenie kell kötelezettségeit – zárta gondolatait a történész.

Korábban a Török Szülőföld Párt alelnöke, Etem Sancak azt mondta, hogy

Törökország öt-hat hónapon belül kilép a NATO-ból a közel-keleti provokációk, valamint a Korán elleni svédországi és hollandiai akciók miatt.

Nyitókép: Unsplash / illusztráció.

Semjén Zsolt a Mondj nemet a szankciókra! című országjárás keretében tartott fórumot megelőző sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: nem lehet csupán az orosz-ukrán háborút okolni az energiaárak drasztikus emelkedéséért; a háború miatt felment a gáz ára 100 dollárra, de amikor Brüsszel „elkezdte pengetni a szankciókat”, az szinte azonnal 200-350 dollárra emelkedett.

Hozzáfűzte: látszik, hogy Oroszországot nem rendítették meg a szankciók, hiszen az olajat gond nélkül eladják Kínának és Indiának, abból pedig, hogy kevesebb gázt értékesítenek, nem lesz kisebb a bevételük; a magasabb árak miatt kétszer akkora lett a hasznuk, mint amekkora korábban volt.

Az európai emberek védelmében át kell gondolni a szankciós politikát, Magyarország semmit nem fog támogatni, ami a magyar emberek, a magyar gazdaság energiaellátását veszélyezteti – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt kijelentette: nem támogathatnak olyan szankciókat, amelyek az európai unió valamennyi polgárának rosszak, ártalmasak.

Ugyanakkor a kormány kötelességének érzi, hogy a kialakult nehéz helyzetben segítse a magyar embereket – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért vezették be az ársapkákat, a kamatstopot, indították el a gyármentő programot, és nyújtanak az átlagfogyasztás mértékéig minden magyar család számára havonta 181 ezer forint értékű támogatást a rezsicsökkentés keretében.

Kiemelte: Magyarország továbbra is a béke pártján áll, az orosz-ukrán háború esetleges eszkalálódása az egész világot veszélyezteti, ezért orosz-amerikai tárgyalásokra, mielőbb tűzszünetre és béketárgyalások megindítására van szükség, ha pedig mindez megtörténik, akkor az energiaárak is csökkenhetnek.

A közlés szerint egy kétemeletes lakóépületet ért találat. Vitalij Klicsko kijevi polgármester hozzátette, hogy egy létfontosságú infrastrukturális létesítményt is eltaláltak az orosz rakéták. Később közölte, hogy az egész fővárosban leállították a vezetékes ivóvízellátást.
Ihor Klimenko országos rendőrfőnök egy tévéműsorban elmondta, hogy az eddigi adatok szerint az egész országban hat civil vesztette életét, és 36-an sérültek meg a szerdai rakétatámadások következtében.

Kora délután Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el. Az ukrán légierő pontosította korábbi közlését és arról tájékoztatott, hogy Oroszország szerdán mintegy hetven, H-101, H-555 és Kalibr típusú rakétát lőtt ki, ebből az ukrán légvédelem 51-et semmisített meg. Ezen felül a légvédelem lelőtt öt Lancet típusú csapásmérő drónt az ország déli része fölött.

Olekszij Kuleba, Kijev megyei kormányzó közölte, hogy lakóövezetet és létfontosságú infrastrukturális létesítményeket értek találatok a régióban. Szavai szerint az egész megyében elment az áram. Andrij Nyebitov megyei rendőrfőnök később arról tájékoztatott, hogy eddig egy halálos áldozatról és legalább húsz sérültről tudnak a megyében.

A Kharkiv Today című helyi hírportál közlése szerint Harkiv egyes részeiben sincs áram, leállt a metró és az elektromos közösségi közlekedés, és a mobilkommunikációban is fennakadások vannak.

Dnyipropetrovszk, Poltava és Mikolajiv megye helyi vezetői arról számoltak be, hogy nap közben működésbe lépett a légvédelem a régióik területén. Mikola Lukasuk, a dnyipropetrovszki megyei tanács elnöke arra kérte a lakosokat, hogy fotókat, videókat ne tegyenek közzé a közösségi portálokon.

Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közölte, hogy az ukrán villamosenergia-rendszer frekvenciájának csökkenése miatt a rivnei, a dél-ukrajnai és a hmelnickiji atomerőművekben működésbe lépett a vészhelyzeti védelem, aminek következtében minden energiablokk automatikusan lekapcsolt.

Jelenleg egyetlen ukrajnai atomerőmű sem termel áramot az országnak

– tette hozzá az Enerhoatom. Az ország negyedik működő atomerőműve, a zaporizzsjai már régóta nem termel áramot Ukrajnának.

Makszim Kozickij, a nyugat-ukranai Lviv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők két rakétatámadást hajtottak végre egy elektromos alállomás ellen a régióban, aminek követketében másfél millióan maradtak áram nélkül a megyében.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren kijelentette, hogy a Kreml az ágyúzással nem fogja elérni, hogy Ukrajna tárgyaljon az agresszor országgal.

Harkiv megyében reggel Kupjanszk városát ágyúzták az orosz erők, két helyi lakos életét vesztette és kettő megsérült – közölte Oleh Szinyehubov megyei kormányzó. Hozzátette, hogy károk keletkeztek egy kilencemeletes lakóházban és egy orvosi rendelőintézetben.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy szerdán megjelent lapinterjúban nem zárta ki, hogy legrosszabb esetben az ukrán főváros lakosainak egy részét ki kell menekíteni. Az Ukrajna létfontosságú infrastruktúráját ért orosz rakétacsapások és az áramtakarékosság miatt Klicsko „a második világháború óta a legrosszabb télről” beszélt, mondván, hogy Kijevnek azóta nem volt ilyen „szörnyű tele”. „A fővárosnak néhány óránként le kell kapcsolnia egyes kerületeiben az áramot, különben túlterhelődik a rendszer” – mutatott rá.

Putyin a polgári infrastruktúra megtámadásával arra akarja kényszeríteni az embereket, hogy meneküljenek el a fővárosból. De ennek az ellenkezőjét éri el. Fel kell készülnünk ugyanakkor a legrosszabb forgatókönyvre is. Ez akkor fordulhat elő, ha teljes körű áramszünet lesz, és a hőmérséklet még hidegebbre fordul. Akkor a város egy részét ki kell üríteni, de nem akarjuk, hogy idáig fajuljon a helyzet.

– fogalmazott Klicsko. Kiemelte: az áramszünet nemcsak a villamos áram hiányát jelenti, hanem azt is, hogy nincs vezetékes vízszolgáltatás, és a fűtés is korlátozott.

A szóvivő hozzátette, hogy Moszkva nyitott a bűncselekmény nemzetközi kivizsgálására, ha bízni lehet annak eredményességében. Szavai szerint Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzetközi mechanizmusok keretében ráirányítsa a figyelmet erre a bűncselekményre, és hogy törvényesen felelősségre vonják annak elkövetőit.

Az internetre pénteken került fel egy videó, amelyen az orosz védelmi minisztérium szerint ukrán fegyveresek a megadás után földön fekvő, lefegyverzett orosz katonákat lőnek agyon. A tárca szerint elszigetelt háborús bűncselekmény történt, az eljárás az ukrán hadseregben bevett gyakorlat és „Zelenszkijnek és csatlósainak minden egyes megkínzott és megölt fogolyért felelniük kell”. Az ügyben Moszkva nemzetközi szervezetekhez fordult.

A Kreml nyugtalanságát fejezte ki az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőmű elleni támadások miatt és arra kérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy szólítsa fel Kijevet: vessen véget a létesítmény ágyúzásának.

„Nem, az elnök erről nem beszélt” – válaszolta Dmitrij Peszkov arra a kérdésre, hogy az Ukrajna ellen indított orosz „különleges hadműveletnek” célja-e a rendszerváltás Kijevben. Hozzátette: Oroszország el fogja érni célkitűzéseit Ukrajnában, ami különböző eszközökkel lehetséges.

Egy újabb mozgósítási hullám elrendelésének lehetőségét firtató kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a védelmi minisztérium nevében nem beszélhet, de a Kremlben nem terveznek ilyet. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán háború folyamán eddig egy alkalommal, szeptember 21-én rendelt el részleges mobilizációt, amelynek keretében mintegy 300 ezer tartalékost állítottak fegyverbe.

A képzés során a tanulók megtanulják a harci kiképzést, az egyéni védőeszközöket és az elsősegélynyújtást, a fegyvereket illetve azok kezelését, a lövés alapjait, a kézigránátok használatát és felépítését.

Ezen kívül a középiskolások azt is megtanulják, hogyan kell viselkedni a modern fegyveres harcokban, tanulmányozzák a gyalogsági harcjármű motoros puskás osztagának összetételét és fegyverzetét, a katonák beosztását és a mérnöki felszereléseket.

Ősszel az Állami Duma több szenátora és képviselője javasolta az alapfokú katonai képzés visszaállítását az iskolai oktatásban. Így Szergej Mironov, az Igaz Oroszország – Az igazságért párt vezetője az Oktatási Minisztériumhoz és a Honvédelmi Minisztériumhoz fordult ezzel a kérdéssel.

A minisztérium katonai osztálya tudomásul vette a kezdeményezés relevanciáját és támogatta azt. A Honvédelmi Minisztérium hangsúlyozta: célszerűnek tartják, hogy az elmúlt két tanulmányi évben legalább 140 órát fordítsanak a tárgy elsajátítására.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

A moldovai elnök erről Bukarestben beszélt kedden egy nemzetközi konferencián, amelyet a nemi esélyegyenlőségről, a nők politikai szerepvállalásáról tartottak a román parlamentben.

Sandu rámutatott: a háború egyre közelít Moldovához, hétfőn már az ország területére hullott egy – ukrán energetikai célpontra kilőtt – orosz rakéta. Elmondta: a moldovai fogyasztók számára a földgáz a tavalyi ár hatszorosára emelkedett, és jelenleg duplája a romániainak. Mióta Oroszország az ukrán hálózatokat bombázza, a Gazprom felére csökkentette a Moldovába szállított gáz mennyiségét – részletezte.

A villamos energia terén is súlyos a helyzet: kérdésessé vált, hogy lehet-e még számtani a Dnyeszteren túli területeken (Moldova oroszbarát, szakadár részén) előállított energiára. Sandu elmondta: bár hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy takarékoskodjanak, és a chisinaui kormány megpróbál támogatást nyújtani a kis jövedelmű embereknek, az energiaszámlák a családok jövedelmének 70-75 százalékára emelkedtek.

Sandu megköszönte Romániának, hogy következetesen segíti Moldovát, amikor csak szükség van rá. Szerinte ezekben a tragikus időkben Moldova csak a szabad világ segítségére számíthat, ezért „kérni és köszönetet mondani” jött Bukarestbe.

Leszögezte: Moldova elkötelezett az európai út mellett, és vállalja a szabadság árát. Hozzátette: amikor segítséget kérnek, nem a kényelmesebb élet érdekében teszik: azért van szükségük rá, hogy életben maradjanak a szabad világ részeként.

Sandu a chisinaui kormány elleni tüntetéseket a Moszkva-barát erőkkel szövetkezett, az emberek jogos elkeseredését önös céljaik érdekében kijátszó korrupt érdekcsoportok uszításának tulajdonította, amelyek úgy próbálják megúszni a felelősségre vonást, hogy lángra lobbantják, háborúba taszítják az országot.

Drámai lenne az egész térség száméra, ha Moldvát visszafordítanák a demokratikus európai országok közösségéhez vezető útjáról – hangoztatta a moldovai elnök a román parlament női törvényhozói előtt elmondott beszédében.

Nyitókép: Unsplash.