A bankbetétek jelenleg veszteséget termelnek

A hazai pénzintézeteknél elérhető betéti kamatok jelenleg 0,01-2,05 százalék között alakulnak, a hozam a nullához közelít. Egy 0,01 százalékon kamatozó 1 milliós bankbetét egy év múlva 3,4 százalékos inflációval és a kamatadóval, illetve az egyéb levonásokkal korrigálva 960 ezret ér majd. Tízezrekkel kevesebbet tehát vásárlóértéken, mint amennyit betettünk – mondta az Aegon Prémium októberi Ügyfélklubján Dr. Győrfi Zoltán, a ProfitLine Befektetési Zrt. vezérigazgatója.

A lakossági megtakarítási szokások átalakultak

Az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult a magyar lakosság megtakarításainak összetétele, a részvények, befektetési jegyek vagy éppen a nyugdíjcélú konstrukciók népszerűsége ezzel együtt sem verdesi a felhőket. A dobogó legfelső fokát 2007 és 2013 között kisajátító lekötött betét mostanra az ötödik helyre csúszott vissza, a folyószámlabetét, az állampapír, a készpénz és a befektetési jegy is megelőzi a lakossági megtakarítások piacán – amely a gazdasági válság óta egyre nagyobb volument ölt.

„Bár a helyzet javult, az emberek pénzügyi képzettségében továbbra is aggasztó hiányosságok tapasztalhatók. Pedig ahelyett, hogy a pénzünket lényegében 0 százalékos kamattal lekötve várjuk a csodát, fel kéne tenni magunknak a kérdést, hogy milyen időtávon, mit szeretnénk elérni, és ezért mit vagyunk hajlandók megtenni”

– figyelmeztet Győrfi Zoltán.

Magas hozam, biztonság vagy likviditás – melyik a legfontosabb?

Ahogy általában egy szabónál is kettőt lehet választani a gyorsaság, szépség, alacsony ár hármasából, úgy egy befektetési szolgáltatónál a magas hozam, a biztonság és a likviditás fontossági sorrendjét érdemes végiggondolni.

Az állam is támogatja a nyugdíjbiztosításokat

Aki szeretne bármikor hozzáférni a pénzéhez, ugyanakkor biztonságban tudni azt, annak le kell mondania a magas hozamokról. Aki viszont hajlandó lemondani a likviditásról, és a biztonság mellett a magas hozamot tartja szem előtt, annak érdemes például nyugdíjbiztosításban gondolkodnia. A megtakarításhoz az állam is hozzátesz évente 20 százalékot (nyugdíjbiztosítás esetében legfeljebb 130 ezer forintot), de az összeg ezen felül is termel hozamot. A magasabb költségekért cserébe pedig személyes tanácsadó és kamatadómentes konstrukció jár, a pénzt pedig a biztosítótársaság és a mögöttes állampapírok garantálják.

„Húsz százalékot elérni a tőzsdén is nagy harc, mégis kevesen választják a nyugdíjcélú megtakarításokat – biztosítást, nyeszt, önkéntes pénztári tagságot. Pedig a befizetett pénz valójában nem egy költségtétel a havi büdzsében, hanem egy olyan összeg, amelyet vissza fogunk kapni”

– véli Dr. Győrfi Zoltán, aki szerint megfeledkeztünk arról a gyermekkori élményről, hogy mekkora öröm feltörni a malacperselyt vagy beváltani az iskolai takarékbélyegeket.

Mindenfélére költünk, ahelyett, hogy félre tennénk a nyugdíjas évekre

Pedig pszichológusok is igazolták, hogy attól függően okoz boldogságot egy pénzügyi döntés az embernek, hogy mihez viszonyítja az arra szánt erőforrásokat és eredményeket. Nyugdíjcéllal félretenni teljesen más típusú döntés, mint elkölteni a fizetésünk egy részét élelmiszerre, hiteltörlesztésre, ruhára. A KSH statisztikái szerint egyébként a magyarok havi bevételük

• 27 százalékát élelmiszerre és alkoholmentes italokra,
• 21 százalékát lakásfenntartásra és rezsire,
• 10 százalékát közlekedésre,
• a fennmaradó hányadot pedig telefonálásra, internet előfizetésre, gyógyszerre, utazásra, alkoholra, cigarettára, ruházkodásra, oktatásra, kultúrára, valamint egyéb termékekre és szolgáltatásokra költik.

Jelenleg alacsony a jegybanki alapkamat, a piacok rendkívül hektikusak, miközben az infláció beindult a 2015-ös mélyponthoz képest. Egyedi befektetési megoldásokra van szükség, hiszen Dr. Győrfi Zoltán szerint:

aki nem csinál semmit a pénzével, és a bankban tartja, az a júliusi és augusztusi inflációs adatok szerint épp 3,4 százalékot veszített.