A minisztérium közleménye emlékeztet: Magyarország sokáig gyógyszer nagyhatalomnak számított. A két világháború között az ötödik gyógyszergyártó és exportőr volt a világranglistán, és a KGST is jelentősen támaszkodott a magyar gyógyszeriparra, melynek örök jellegzetessége volt, hogy igen erősen támaszkodott a hazai egyetemek orvos- és gyógyszerésztudományi karaira. A világjárvány megmutatta, hogy milyen kiszolgáltatott egy ország, ha nincs megfelelő gyógyszer-gyártási és fejlesztési kapacitása.

A kormány számos lépést tett az elmúlt évben a magyar egészségipar, ezen belül a gyógyszeripar erősítése érdekében. Kidolgozták az egészségipari stratégiát, jelentős, 100 milliárdot meghaladó összegű pályázati támogatásban részesültek a vállalatok, döntés született és megkezdődött a debreceni vakcinagyár építése, a hazai gyártókra és egyetemekre épülő számos kutatási projekt kezdődött meg. E folyamat következő lépése a gyógyszergyártás innovációs környezetének fejlesztésérét irányító miniszteri biztos kinevezése.

Szabó László korábban a TEVA vezetője, majd Magyarország washingtoni nagykövete volt, így gyógyszeripari ágazati tapasztalatokkal és megfelelő diplomáciai gyakorlattal egyaránt rendelkezik

A 18-30 éves korosztályra vonatkozó kutatásban, amelybe 500 embert vontak be, megállapították, hogy a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. A felmérés szerint a nők körében népszerűbbek az étrend-kiegészítők (73 százalék), mint a férfiaknál (58,2 százalék).

Közölték, a fiatalok leggyakrabban azért vásárolnak étrend-kiegészítőt, mert azok koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, de az egészségük megőrzése is fontos motiváció számukra. Ugyanakkor megjegyezték, a válaszadók 46,8 százaléka szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal felíratni.

A közlemény idézte Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnökét, aki aggasztónak nevezte, hogy a fiatalok egy része nem tesz különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között. Mivel az étrend-kiegészítők az uniós szabályozás következtében nem esnek át bevizsgáláson, így a fogyasztók nagyobb eséllyel találkozhatnak hamisított szerekkel, a rossz tapasztalatok pedig nem csak a jogszerűen forgalmazott étrend-kiegészítőkbe, de a gyógyszerekbe vetett bizalmat is megingathatják.

Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke szerint a felmérés rámutatott, hogy a magyar fiatalok továbbra sem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel az étrend-kiegészítőkről, ugyanis a válaszadók csupán 22,4 százaléka ismerte fel, hogy az étrend-kiegészítők nem csak természetes hatóanyagot tartalmaznak, 28,6 százalékuk pedig tévesen úgy gondolja, hogy ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással rendelkeznek.

Nyitókép: Pexels / Illusztráció

Az emelkedés 156 millió forintot és 105 ezer doboz tablettát és kapszulát jelent. A kedélyjavítók forgalma október és december között jár csúcsra, ekkor realizálódik a mennyiségi forgalom közel 30 százaléka.

Meredeken kilőtt a drogériákban és nemzetközi kiskereskedelmi egységekben megvásárolható antidepresszánsok forgalma: értékben közel ötven százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, míg mennyiségben több mint egynegyedével több fogy belőlük, ez 22 ezerrel magasabb dobozszám és hat és fél millió tablettát/kapszulát takar.

A kapszula, tabletta és – ritkábban – folyadék formátumú antidepresszánsok abszolút királya a kapszula: az értékbeli forgalom négyötöde ilyen. Érdekesség, hogy ez a kiszerelés az előző év azonos időszakához képest kétharmados értékbeli növekedést ért el.

Az elhúzódó mélabú elleni küzdelemben a nagyobb kiszerelések irányába tolódik a kereslet: az 50-99 darabos csomagok gyakorlatilag megtízszerezték értékbeli forgalmukat, mennyiségben pedig 15-ször több fogy belőlük, mint korábban. Ezzel párhuzamosan a kisebb kiszerelések (30-49) értékbeli forgalma csökkenőben van; részesedésük jelenleg 40 százalékos, míg a nagyobb dobozok viszik a kedélyjavítók értékbeli forgalmának a felét.

Ősszel megugrik a kedélyjavítók iránti kereslet. A borongós kedélyállapot és az őszi-téli rossz idő ellen egyre többen választják a kategóriát. Ekkor realizálódik a teljes éves forgalom mintegy 30 százaléka. A teljes szezon jellemzően szeptember és március közé esik, és decemberben tetőzik.

– mondta Nagy Kitti, a Nielsen ügyfélkapcsolati vezetője.

A kiskereskedelmi forgalomban kapható kedélyjavítók több mint háromnegyedét drogériákban vásárolja a magyar fogyasztó. A gyógyszertárak antidepresszáns-értékesítésére nem terjed ki a Nielsen kiskereskedelmi indexe.