A legdrágábbak…

Legutóbb tavaly novemberben a Sotheby’s árverezte el a világ egyik legnagyobb lila-rózsaszín gyémántját, a The Spirit of the Rose-t, amelyért telefonon jelentkezett be a vevő és 26,6 millió dollárért vitte el a kincset.

A világ eddigi legdrágább, aukción értékesített csiszolt gyémántja a Pink Star, ez 2017-ben Hongkongban került kalapács alá, és végül 71,2 millió dolláros rekordáron kelt el.

Minden idők legértékesebb gyémántjai a Koh-i-Noor és a Cullinan, mindkettő a brit királyi családnál csillog a vitrinben, koronaékszerek formájában.

A gyémántokat igen bonyolult rendszer szerint kategorizálják, a legértékesebbnek a színtelen, átlátszó kövek számítanak.

A karáton, színén, tisztaságán kívül az árat nagyban meghatározza a csiszolás is.

A gyémánt drága, vagy mégsem?

A gyémántbányákat birtokló cégeknek céljuk fenntartani az illúziót, miszerint a gyémánt egy igen ritka drágakő, holott ez nem egészen igaz.

A logikájuk egyszerű, hiszen minél elérhetetlenebbnek állítanak be egy terméket, annál magasabbra lehet tolni az árát.

Ezt évtizedek óta úgy határozzák meg, hogy egy átlagos eljegyzési gyémántgyűrű a mindenkori havi amerikai átlagbér kétszerese legyen, szerte a világon.

Manapság állítólag minden negyedik, kereskedelmi forgalomban kapható gyémánt véres gyémánt (Úgynevezett Blood Diamond – a szerk.), vagyis olyan helyről származik, ahol harcok dúlnak az ásványkincsekért. Ezért is foglalkozik egyre több cég szintetikus gyémánt gyártásával, s Leonardo DiCaprio is azért szállt be a Diamond Foundry startupba, mert sokkolta a Véres gyémánt című film sztorija, amelyben főszerepet játszott.

Így készül a mesterséges gyémánt

A mesterséges gyémántokat kétféle eljárással is elő lehet állítani: 

• Az elterjedtebb módszer a földben lezajlott kémiai folyamatokat „másolja”, ebben az esetben magas nyomás, illetve hőmérséklet hatására keletkeznek a kövek;
• A másik procedúrával, gáz halmazállapotú anyagból szenet kristályosítanak ki, így tulajdonképpen gyémántokat nevelnek.

Bármelyik eljárással is születik a gyémánt, fizikai felépítése teljesen azonos a bányászott példányokéval, és vegyi összetételük is megszólalásig hasonlít azokéra. A laboratóriumi gyémántok nem csak környezetkímélőbb és etikusabb előélettel rendelkeznek, de jóval olcsóbbak is kitermelt társaikénál.

Míg egy karátnyi szintetikus kő ára hatezer dollár körül mozog egy New York-i ékszerboltban, addig egy azonos méretű „igaziért” tízezer dollárt is elkérnek.

A gyémánt egyébként nem a legdrágább anyag a világon

Legértékesebb az antianyag, amelynek grammja száz ezer milliárd dollár lenne, és egyelőre még nagyjából a sci-fi szintjén mozog minden ezzel kapcsolatos kutatás és feltételezés. A második helyen a mesterségesen előállított radioaktív kalifornium 252 áll, a harmadik a painite, ezt követi a sorban a gyémánt. De a top tízben van még a trícium, a taaffeite, a plutónium, az LSD, a kokain és a metamfetamin is. Érdekesség, hogy az arany csak tizenhatodik a sorban, közvetlenül a beluga kaviár, a sáfrány és a fehér szarvasgomba előtt.