Az MTI-nek küldött hétfői közlemény szerint a téli utazók harmada a télből a nyárba vágyik, vagyis olyan országot keres fel, ahol ebben az évszakban melegebb van, mint itthon. A síelés csak a harmadik legnépszerűbb időtöltés, a trend fordulását befolyásolhatja, hogy az enyhe időjárás miatt jóval kevesebb hó hullik idén télen az európai sípályák területein, mint korábban. A kutatás szerint csak minden ötödik válaszadó indul azért külföldre, hogy a havas vagy hóágyúzott lejtőkön pihenje ki magát.

A legtöbben, a megkérdezettek csaknem fele autóval, a harmada repülőgéppel utazik, a buszozást 100-ból 25-en, a vonatozást 17-en választják. A célországok listáján Ausztria áll az első helyen 32 százalékkal, Szlovákia a második, Lengyelország és Németország azonos eredménnyel a harmadik. A melegebb éghajlatú régiókban Törökország, Egyiptom, Thaiföld és a Kanári-szigetek a legvonzóbbak télen az utazók számára.

A válaszadók több mint 60 százaléka az elmúlt évek tapasztalatai alapján most fontosabbnak tartja, hogy legyen utasbiztosítása

és nagyjából ugyanennyien figyelnek arra, hogy a csomagban minél magasabb szintű vagy értékű szolgáltatások szerepeljenek.

A válaszokból az is kiderült, hogy a téli utazók többsége (62 százaléka) mindig biztosítással a zsebében vág neki az útnak, de 13 százalék azok aránya, akik ezt soha nem teszik meg, minden negyedik megkérdezett pedig csak kivételes esetben köt biztosítást.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Az idei viharszezon január utolsó napjaiban kezdetét vette, az elmúlt hetekben jelentkező viharok pedig azt eredményezték, hogy a viharkárok miatt már június közepére közel 12 ezer kárbejelentés érkezett a Groupama Biztosítóhoz, annyi, mint a 2021-ben egész évben, miközben a bejelentett károk értéke 20%-kal meg is haladja az előző évit. Csak a május végi és június eleji viharsorozat miatt 5 ezer alkalommal tettek kárbejelentést a Groupama ügyfeli, melynek kapcsán 1 milliárd forintos kárszükséglettel számol a második legtöbb lakásbiztosítást kezelő társaság.  

Drasztikusan növekvő károk

A Groupama Biztosító statisztikáiból az is egyértelmű, hogy tendenciózusan nő a bejelentett károk nagysága.

Visszatekintve az elmúlt 3-4 évre, mintegy másfélszeresére nőttek a kárkifizetési összegek.

Ennek oka részben abban keresendő, hogy egyre nagyobb károkat képesek okozni az egyre extrémebb időjárási jelenségek, másrészt pedig egyértelműen megjelenik a kárkifizetésekben az anyagárak és a munkadíjak drasztikus emelkedése is.

A károk intenzitását fokozza több új jelenség is, mint a „dupla károk”. Ezekben a szélsőséges esetekben olyan gyorsan érkezik másodszor is a természeti csapás – ami lehet vihar, jégeső vagy felhőszakadás –, hogy az adott térségben vagy településen nincs idő a károkat helyreállítani, így még nagyobb pusztítást képes okozni az újabb hullám – mint például 2021 nyarán a Baranya megyei Sellye községben.

Az elmúlt években a viharokhoz, felhőszakadásokhoz és a villámcsapásokhoz kapcsolódott a kárbejelentések túlnyomó része, 86 százaléka, de mégsem ezek okozták a legnagyobb pusztítást, hanem a jégesők.

Az utóbbiak a kárkifizetések felét vitték el, jóllehet, arányuk a bejelentések számában mindössze 14 százalékos volt a vizsgált időszakban, 2015 és 2020 között. A magyarázat egyszerű: ezekben az esetekben magasabb, a 250 ezer forintot is meghaladta az átlagos kárösszeg.

Hőhullámok ellen is érdemes védekezni

Magyarországon is egyre gyakrabban jelentkeznek és egyre magasabban tetőznek a hőhullámok. Bár a hőség közvetlenül nem tartozik a biztosítási események közé, de közvetetten hatással lehet a károk keletkezésére és mértékére is.

A lakóépületekben például befolyásolhatja egyes tetőfedő, illetve szigetelő anyagok ellenálló képességét a viharokkal szemben, így a viharok még nagyobb károkat okozhatnak.

Még fontosabb, hogy egészségünkre is komoly hatással lehet a szélsőséges meleg, mely hőgutát, dehidratációt, koszorúér– vagy agyi trombózist, szívelégtelenséget okozhat. Fontos tehát, hogy tudatos óvintézkedésekkel, odafigyeléssel próbáljuk tompítani, megelőzni az extrém meleg okozta hatásokat is.

A Groupama Biztosító összegyűjtötte azokat a legfontosabb tanácsokat, melyekkel a hőhullámok okozta károk, kellemetlenségek hatásosan mérsékelhetőek:

Folyamatosan fejleszteni kell a kárrendezési folyamatokat is

Az egyszerre akár hatalmas mennyiségben érkező kárbejelentéseket rögzíteni, feldolgozni, rendezni – úgy, hogy minden bajba jutott a lehető legrövidebb időn belül megkapja a biztosítási szerződése szerint járó összeget -, rugalmasságot és felkészültséget igényel a piac szereplőitől. A Groupama Biztosító szakemberei továbbra is a viharok okozta károk növekedésére számítanak, illetve arra, hogy a károk nagysága várhatóan egyre jelentősebb lesz, a pusztítások pedig időben és területileg is egyre nagyobb ingadozást mutatnak.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján felkészültünk ezek gyors, rugalmas rendezésére, azokban az esetekben is, amikor a szélsőségessé váló időjárás miatt a viharok a megszokottól eltérő időszakban csapnak le. Folyamatosan képezzük a területen dolgozó kollégáinkat, akik a legmodernebb kárrögzítési technológiákat használják mindennapi munkájukban, így akár az ország másik felét is gyorsan el tudják érni online, videós alkalmazásunk segítségével, hogy minél előbb segíthessenek kárt szenvedett ügyfeleinknek.

– mondja Berentés László, a Groupama Biztosító szolgáltatási igazgatója.

Nyitókép: Unsplash / illusztráció

Gönczi Erika, a Groupama Biztosító bankbiztosítási főosztályvezetője elmondta:

a megkérdezettek az szja-visszatérítés 51 százalékát megtakarításra tervezik fordítani

ennek nagyjából felét ugyanakkor folyószámlán vagy készpénzben, azaz könnyen hozzáférhető módon tartanák.

• A választ adók között jelentős volt még az állampapír, a megtakarítási számla, a nyugdíjbiztosítás, vagy a lekötött betét említésének az aránya – tette hozzá.
• A megtakarítást tervezők 10 százaléka biztosítási termékbe fektetne, és sokan most először indítanának élet- vagy nyugdíjbiztosítást, az ezeket tervezők aránya 6 illetve 4 százalékos.

Az OTP Bank, az OTP Nyugdíjpénztár és a Groupama Biztosító szakértői a beszélgetésen egyetértettek abban, hogy a most visszautalt óriási összeg egy részét fontos lenne az öngondoskodás irányába terelni.

Nyitrai Győző, az OTP Bank Daily Banking Tribe igazgatója arról számolt be, hogy az OTP 2011 óta minden évben elkészíti reprezentatív felmérését az öngondoskodásról, amelyben a 18-70 éves, bankszámlával rendelkező magyar lakosságot kérdezik. A legutóbbi kutatás szerint sincs jelentős változás a korábbi évekhez képest: az emberek kétharmada szerint az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez a nyugdíj után, ugyanakkor mégsem haladja meg a 20 százalékot azok aránya, akik rendelkeznének bármiféle kifejezetten időskorra félretett megtakarítással, önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, nyugdíjbiztosítással. Ez az úgynevezett nyugdíjparadoxon – fejtette ki. A válaszadók több mint fele a nyugdíj után is szeretne dolgozni, és ebből tervezi pótolni a nyugdíjazással keletkező jövedelemkiesést.

A megkérdezettek 40-45 százaléka otthon tartja a megtakarítását készpénzben, pedig az infláció folyamatosan erodálja ennek vásárlóértékét

– mondta Nagy Csaba az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője.

Ismertetése szerint tavaly 16 ezer új tagja lett a pénztárnak, az összesen 249 ezer tagjuk tavaly 28 milliárd forintot fizetett be, így a pénztár vagyona 2021 év végén 353 milliárd forint lett.

Javaslatként fogalmazta meg Nyitrai Győző, hogy a rugalmas megtakarításnak számító nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ-t) ne csak papír alapon, írásban lehessen nyitni, hanem online is. Reményét fejezte ki, hogy a digitalizáció előretörésével ez a folyamat felgyorsulhat, mivel a szektor ezt az igényét jelezte a jogalkotók felé. A Magyar Bankszövetség és Befektetési Szolgáltatók Szövetsége már tett ezzel kapcsolatos javaslatokat a kormánynak – mondta.

Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője arról számolt be, hogy a járvány hatására felértékelődött az öngondoskodási hajlandóság, az életbiztosítás lett az egyik legnépszerűbb termék. Az ügyfelek 16 százaléka rendelkezik élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási megtakarítással. Közben a válság hatására az egyéb biztosítások iránt is megnőtt a kereslet, példaként említette a hitelfedezeti biztosítást, vagy a munkahelyek elvesztése elleni kockázati biztosítást.

Kérdésre válaszolva Nyitrai Győző közölte: jelenleg mintegy százezer darab NYESZ van, ebből a bank részesedése nagyjából 33 ezer darab, (30 százalék). A teljes NYESZ-állomány 460 milliárd forint, ebből 200-230 milliárd az OTP piaci részesedése, nagyjából 40-44 százalék közötti.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint** csaknem 2 millió szülő összesen 600 milliárd forintot kap vissza az szja-adóvisszatérítésnek köszönhetően. Az NRC Marketingkutató által készített kutatás* készítői arra keresték a választ, hogy a jogosult családok (a válaszadók 33 százaléka) mekkora összeggel számolnak, és hogyan tervezik felhasználni a pénzt. A jogosultak fele 400 ezer, vagy azt meghaladó, 16 százalékuk egyenesen 800 ezer forint feletti támogatásra számít (a kutatásban összevontan kezelték a két szülőnek visszajáró összeget). A visszatérített összeg 51 százalékát, azaz 306 milliárd forintot a jogosultak a pénzügyi tartalékok feltöltésére szeretnének fordítani, a fennmaradó 294 milliárd forintot pedig elköltenék.

Ha mélyebbre ásunk a kutatási adatokban, az is kiderül, hogy a jogosultak között egyharmad körüli azoknak az aránya, akik már idén felhasználnák valamilyen célra a teljes visszatérítést, 14 százalék minden fillért félretenne. A többség (52%) költene és megtakarítana is az összegből. A pénz idei elköltését megjelölők többsége, 64 százaléka már tavasszal, vagy legkésőbb nyáron már el is költené a teljes összeget.

A megtakarítók, több mint fele készpénzben vagy folyószámlán tartja majd a visszakapott összeget, klasszikus megtakarítási, befektetési terméket – állampapírt, megtakarítási számlát – csaknem negyven százalékuk választana. Ugyancsak népszerű célnak számítanak az élet- és nyugdíjbiztosítások, meglévő vagy új szerződésbe a megtakarítók 10%-a tervez befizetést. 

A kutatás eredményeiből is látszik, hogy a járvány felértékelte az öngondoskodás szerepét, sokan döntenek úgy, hogy az szja-visszatérítést részben vagy egészben megtakarításra fordítják.  A megtakarítást is tervezők 10 százaléka biztosítási termékekbe fektetné a pénzét, többen most szeretnének először új élet- vagy nyugdíjbiztosítást kötni. Azt tapasztaljuk, hogy a pandémia átalakította, hogy milyen biztosítási termékeket keresnek az ügyfelek a piacon. Előtérbe került a rugalmasság, a változó élethelyzetekhez és anyagi lehetőségekhez való alkalmazkodás. Ezért is fejlesztettünk ki olyan nyugdíjbiztosítást, amelynél a befizetések nagysága is rugalmasan módosító, illetve az életbiztosítási megtakarításokból tetszőleges összeg felvehető. Emellett az ügyfelek igényeiknek megfelelően olyan kiegészítő védelmi szolgáltatásokat választhatnak, melyek megtakarítási céljaik elérését biztosítják. Hisszük, hogy ez a rugalmasság lehet a kulcs afelé, hogy még több ember forduljon a készpénzes megtakarításoktól az innovatív, biztonságos öngondoskodási megoldások felé

– mondta el Gönczi Erika, a Groupama Biztosító bankbiztosítási főosztályvezetője

A visszatérítést már idén elkölteni tervezők körében a lakáscélú kiadások a meghatározók. A kutatás résztvevői több választ is megadhattak arra, hogy mire fordítják a pénzt, az eredmények alapján a legnagyobb arányban otthonuk bővítésére, felújítására, felszerelésére, korszerűsítésére használják fel a támogatást. A válaszadók 43 százaléka jelölte meg, hogy a pénz egészét vagy egy részét lakásfelújításra, bővítésre, vagy energetikai korszerűsítésre szánná, de magas, 14 százalék azok aránya is, akik bútor- és háztartásigép vásárlására költenének. 

A biztonságra való törekvés a pénzt azonnal elkölteni tervezők körében is megfigyelhető. A meglévő tartozásaik kifizetését, hiteleik végtörlesztését ebben a körben a megkérdezettek 13 százaléka jelölte meg célként. Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 4 százaléka új lakás vásárláshoz – az önerő kiegészítéseként – használja fel az összeget. Mindezek azt mutatják, hogy az otthonteremtési és a felújítási célok meghatározóak, ha plusz forráshoz jutnak az emberek. Az OTP Banknál elérhető rendkívül széleskörű szolgáltatásainkkal támogatjuk ügyfeleinket terveik megvalósításában, legyen szó akár lakásvásárlási, otthonfelújítási vagy szabad felhasználású hitelkonstrukciókról. Személyre szabott hitel és biztosítási megoldásokkal várjuk az érdeklődőket országszerte.

– mondta Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője.

A lakáscélok mellett ugyanakkor jelentős, közel 30 százalék azok aránya, akik a mindennapi kiadások fedezésére is fordítanának az összegből, az ötven év felettiek esetében pedig az átlagnál nagyobb hangsúlyt kap az egészségügyi kiadások fedezése is. 19 százalékuk költene erre szemben a 9 százalékos átlaggal. Tanulásra, tanfolyamokra, ami inkább tekinthető befektetésnek, mint kiadásnak, a válaszadók 10 százaléka tervez költeni még idén. Utazásra, pihenésre és nyaralásra az összegből idén költő válaszadók 8 százaléka fordítana pénzt, a 800 ezer forintnál magasabb összegre számítók között ez az arány azonban már 14 százalék.

Az pedig nem meglepő, hogy a többség a család közös céljaira, valamint a gyermekeire fordítja a pénzt.

* Forrás: A felmérést az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. 2022. januárjában készítette. Az 1000 fős válaszadói minta reprezentatív a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján.

**Forrás: A Kormány hivatalos weboldala: https://kormany.hu/hirek/az-szja-visszaterites-600-milliard-forint-tamogatast-jelent

A közlemény szerint a biztosítótársaság szilárd alapokkal rendelkezik, működésében jelentős növekedési potenciál rejlik.

A Groupama Biztosító előző év decemberében írta alá a horvát biztosítótársaság, az OTP Osiguranje megvásárlására vonatkozó adásvételi megállapodást. Az OTP Bank horvát leánybankja, az OTP Banka 100 százalékos tulajdonában lévő horvát biztosítótársaság megvásárlásához szükséges felügyeleti engedélyek kiadása után most a tranzakció pénzügyi zárása is megtörtént – írták.

Az akvizíciót követően a biztosítótársaság a magyar Groupama Biztosító leányvállalataként Groupama Osiguranje d.d. néven lesz jelen a horvát biztosítási piacon.

A horvát biztosító évek óta eredményesen működik a horvát biztosítási piacon, ahol további növekedés várható. Nemcsak emiatt jelent azonban kiváló befektetést a Groupama Biztosító számára. Mind a horvát OTP Banka vezetése, mind mi meg vagyunk győződve arról, hogy meglévő bankbiztosítási kapcsolatainkban további lehetőségek rejlenek, melyeket közösen szeretnénk kiaknázni a következő években.

– idézte a közlemény Bertrand Woirhaye-t, a Groupama Biztosító vezérigazgatóját.

A megvásárolt horvát biztosítótársaság ezidáig életbiztosítási üzletágának fejlesztésére koncentrált. Az életbiztosítások értékesítését a negyedik legnagyobb horvát banknak számító OTP Banka-ban kizárólagos stratégiai megállapodás segíti – hasonlóan az OTP Bank és a Groupama Biztosító magyarországi együttműködéshez. A rövid távú célok között szerepel ugyanakkor a nem-életbiztosítási üzletág elindítása, illetve a banki együttműködés kiterjesztése erre a biztosítási ágra is.

Korábbi tájékoztatás szerint az OTP Osiguranje 0,3 százalékos részesedéssel rendelkezik a horvát piacon, amely teljes egészében az életbiztosítások kínálatából fakad. Az ebből származó, valamivel több mint 33 millió kunás (1 kuna=46,51 forint) bruttó díjbevételből ugyanakkor az életbiztosítási piaci részesedése kevesebb, mint 1,3 százalék. Az OTP Osiguranje nettó nyeresége 1,51 millió kuna volt 2020-ban. A piac szűkülésének negatív trendje 27 százalékos csökkenést okozott 2019-hez képest. A társaság teljes pénzügyi vagyona 128 millió kunát tesz ki, megközelíti a 6 milliárd forintot.

Ügyfélélmény – évek óta forog már szinte minden e körül a bűvös szó körül azoknál a cégeknél, amelyek a különféle szolgáltatásaikat elkezdték a digitális térbe telepíteni. Sokan úgy gondolják, hogy a biztosítási szakma – a bankszektorhoz képest – egy kicsit le van maradva ezen a téren. Hol tartunk most a járványhelyzet után az insurtech fejlesztésekkel? Mi várható a közeljövőben?

Szalma Gyula szerint nem ritka eset, hogy a felhasználók „meg vannak szorulva”, így nem kell különösebben udvarolni nekik, hogy használják a biztosítók által kínált informatikai szolgáltatásokat. Ez eddig erős kényelmi pozíciót adott egynémely társaságnak – kérdés persze, hogy ez meddig tartható fenn? – Valószínűleg addig, ameddig egy versenytárs elő nem áll egy kényelmesebben használható, ügyfélbarátabb megoldással.

Agárd Györgyi rámutatott, hogy az ügyfelek várhatóan az alapján fogják megítélni a biztosítókat, hogy milyen szolgáltatást kapnak tőlük a digitális térben – mivel az ügyfelek és a biztosítók találkozásához a helyszínt már egyre többször a digitális tér adja. Hosszú távon tehát az ügyfélélmény és az ügyfélkiszolgálás meghatározó lesz a minőség szempontjából.

Vereczki András úgy véli a hosszútávú versenyképesség alapja, ha a biztosítók – a Google példáját alapul véve – egyszerűen kezelhető online felületeket hoznak létre az ügyfeleik számára.

Minél egyszerűbb fogalmakat használnak a biztosítók, minél inkább sikerül egyszerűsíteni a szakzsargont, annál versenyképesebbek lehetnek a digitális térben.

– mutat rá Vereczky András

Agárd Györgyi hozzátette, hogy túl sokszor és túl sokat lehet hallani a biztosítók közti árversenyről, holott ez nem feltétlenül olyan jelenség, amely előre viszi a szakmát. A piaci körülmények – és vele az ügyfelek igényei – idővel folyamatosan változnak, alakulnak. Egyre inkább úgy tűnik, hogy hamarosan az lesz a fontos, hogy a biztosítók – adott árszínvonal mellett – milyen minőségben tudják kiszolgálni az ügyfeleiket. Az ügyfélélmény tehát a verseny kulcsa lesz; ha az ügyfél nem kap megfelelő kiszolgálást vagy nem érti azt, amit maga előtt a képernyőn lát, akkor egyszerűen másik felületet fog keresni, hogy biztosítását megkösse.

A biztosítási tanácsadó és az ügyfél közötti kommunikáció is szerves része az ügyfélélménynek, hiszen az ügyfél e beszélgetéseken keresztül építi fel magában a biztosítóról kialakult képet. Hogyan tudja segíteni a digitalizáció a tanácsadó munkáját?

Agárdi Györgyi meglátása szerint, amennyiben egy üzletköztő képtelen a digitális eszközöket megfelelően kezelni, akkor nem fogja tudni a cég ügyfeleit sem jól kiszolgálni.

Egy üzletkötőnek ugyanis ma már az is feladatai közé tartozik, hogy az ügyfeleket digitálisan támogassa; az üzletkötőt tehát erre a feladatra fel kell készíteni.

– hangsúlyozta Agárdi Györgyi.

Már most rengeteg olyan eszköz van, ami – például egy járványhelyzet idején – megkönnyíti az üzletkötők és az ügyfelek kapcsolattartását. Az üzletkötőket ki kell tehát képezni ezeknek a megoldásoknak a használatára. Amint az üzletkötők ezt a tudásanyagot magukévá tették, azzal máris növelhető az ügyfélélmény.

Vereczki András emlékeztetett, hogy e tekintetben is kiemelten fontos az egyszerűség. A digitális érettség ugyan fontos dolog, de – egy családi példát említve – a 80 éves édesanyja is könnyedén posztol a közösségi média felületeire és nem azért, mert digitálisan érett, hanem mert egyszerű. Az élet bebizonyítja, hogy sokszor nem rakétafejlesztésekre van szükség; elegendő lehet akár egy már meglévő technológia implementálása is. Meteorológiai károk esetén – amikor az ügyfélszolgálat leterhelt egy komolyabb vihar miatt – kifejezetten jól jönne egy olyan kárrendezési megoldás, ahol az ügyfél „csináld magad alapon” saját maga el tudná indítani kárrendezést, a biztosító pedig ez alapján le tudná rendezni a károkat.

Szalma Gyula rámutatott, hogy a közeljövő – immár digitálisan is érett – ügyfelei sokkal tudatosabban fognak viselkedni. Sokan közülük már ma is képesek arra, hogy összemérjék a digitális szolgáltatásokat például ügyfélcentrikusság szempontjából, hiszen már rendelkeznek különféle digitális platformokon (internetbank, webáruház, ügyfélkapu stb.) szerzett felhasználói tapasztalatokkal.

Az ügyfelek nem csak összemérik a szolgáltatókat az ügyfélélmény alapján, hanem meg is követelnek egyfajta színvonalat. Mindent szeretnének online intézni, ennek érdekében viszont aktívan edukálják saját magukat.

– hívta fel a figyelmet rá Szalma Gyula.

Az üzletkötő – ügyfél viszonylatában a digitalizáció olyan módon tudna segíteni, ha mindkét szereplő ugyanazt az eszközparkot használná; azaz az üzletkötőnek és az ügyfélnek is pontosan ugyanazt az applikációt, webes szolgáltatást kellene odaadni, hogy ugyanarról beszéljenek.

Ma még nem látni, de az üzleti vállalkozások által használt robotok száma napról napra növekszik. Amikor robotról beszélünk nem feltétlenül kell ember formájú gépekre gondolni; léteznek szoftverrobotok is, amelyek a számítógépek memóriájában „laknak” és különféle műveletek elvégzése céljából hozták őket létre. Eljuthatunk-e oda, hogy feleslegessé válik az emberi közreműködés az ügyfélkiszolgálás során? Ha igen, akkor elégedettek leszünk-e majd a robotok által nyújtott ügyfélélménnyel?

Agárdi Györgyi úgy vélekedett, hogy a mesterséges intelligencia egy idő után biztosan el fog jutni arra a szintre, amikor a robotok már képesek kiszolgálni az embereket; vagy legalábbis biztosan lesz egy ilyen része is az ügyfélkapcsolati szolgáltatásoknak. Sőt, 2030-2050 körülre akár teljesen ki is lehetne zárni az embert ezekből a folyamatokból.

Habár technológiai oldalról bármi megoldható, egyáltalán nem biztos, hogy az embert ki kellene iktatni. Mivel nem robotok és digitális eszközük vagyunk, így a személyesség megőrzése egy fontos kérdés.

 – mondta Agárdi Györgyi.

Vereczki András rámutatott, hogy számos mesterséges intelligencia alapú megoldás létezik, ami érdemben képes tehermentesíteni az emberek mindennapi munkáját. Ott van például a „textmining”, ami elolvassa és értelmezi az e-mail üzeneteinket és a tartalom alapján képest leveleinket megoldócenterekhez továbbítani. Mindeközben persze egyre inkább válunk személyesen is digitálissá, mivel rengeteg helyen lógunk bele a mesterséges intelligencia által üzemeltetett technológiákba. (internetes keresések, online fordítóprogramok, közösségi média használata stb). A kommunikáció tekintetében ugyancsak jó ideje elkezdünk összenőni a digitális térrel, ennek ellenére – ahol az lehetséges – mégis inkább meg kellene maradni a személyességnél. A digitális térben tehát szeretnénk inkább személyesek maradni, a kommunikációban egyébként a nonverbális elemek – a gesztusok a hanglejtés – is sokat számítanak.

A biztosító társaságok a digitalizációs fejlesztéseik keretében már jó ideje foglalkoznak a szoftverrobotokkal. Ily módon ugyanis a munkafolyamatok egyre nagyobb részét képesek hatékonyabbá tenni. Milyen területeken találkozhatnak az ügyfelek leghamarabb robotokkal?

Agárdi Györgyi elmondta, hogy a szoftverrobotokat már nagyon sok területen használták sikerrel. Az Allianz Biztosítónál például az adminisztráció szinte minden területén használnak már szoftverrobotokat, a korábban manuálisan végzett repetitív tevékenységeket – például kárbejelentések rögzítése – váltják ki velük. Újdonság lesz a közeljövőben a mesterséges intelligencia szélesebb körű használata, ami segít majd olyan – például a kockázatelbírálási – döntések meghozatalában, amit eddig csak emberek tudtak meghozni. Az MNB-től is érkezett már a robotizációval kapcsolatos megkeresés, tehát szinte biztosra vehető, hogy a robotokkal egyre többet fogunk foglalkozni.

Vereczki András hozzátette, hogy ezen a téren rendkívül komoly fejlesztések folynak. A biztosítók egyébként már korábban is használtak „robotokat”, csak akkor máshogy hívták őket. Nem ismeretlen fogalom, amikor a képernyőn egyik mezőjéből a másikba adatokat kell másolni vagy amikor egy táblázatból kerülnek be adatok – például flottaszerződések – nagy tömegben adatok a core rendszerbe. „Automatizált egyedi döntéseket” (előzetes feltételek alapján) eddig is hoztak a biztosítók, viszont az ügyfelet ilyen esetekben mindenképp szükséges volt tájékoztatni.

Akarjuk tehát vagy sem úgy tűnik a különféle robotok szép lassan az ügyfélélmény részeivé fognak válni. Kérdés, hogy ez hogyan fogadják ezt majd a felhasználók? Vajon jó lesz-e majd nekik? Az informatika humán aspektusaival – az ügyfélélményt leszámítva – egyelőre viszonylag ritkán foglalkoznak a fejlesztők. A személyes kapcsolttartás pedig „prémium szolgáltatássá” válhat.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

A károkat elsősorban jégeső és vihar okozta az ültetvényekben. A legtöbb kár Somogy és Baranya megyében keletkezett, némelyik gazdaságban akár 100 millió forintnál is jelentősebb. Az időjárás Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyét sem kímélte, és nem csak a vetésterületek, hanem mezőgazdasági épületek és munkagépek is károsodtak – írták.

A nyári betakarítású növények kapcsán érkezett bejelentések több mint 80 százalékát már szemlézték, és elkezdődött a kifizetés, valamint az őszi betakarítású vetésterületek szemléje is.

A közlemény szerint a bejelentésekből egyértelmű, hogy a szélsőséges időjárás évről évre egyre több kárt okoz. A Groupama gyors kárrendezést ígér, a termelőknek ezért – mint írták – nem kell félbehagyniuk a nyári munkákat.

Mindezek a lépések azt eredményezték, hogy az utasbiztosítási piac gyakorlatilag összeomlott

A jegybank legfrissebb adatai szerint a díjbevétel majdnem 60 százalékkal esett vissza 2020 végére 2019-hez képest.

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke a 2020-as adatokra reflektálva egy múlt heti sajtótájékoztatón megjegyezte, a szerződések száma csak mintegy 17 százalékkal esett vissza, ami arra utal, hogy utaztak ugyan az ügyfelek, de rövidebb időre és jellemzően belföldre, ahol az átlagdíjak jóval alacsonyabbak.

Mire számítanak a biztosítók?

A Bank360 elemzői arra voltak kíváncsiak, hogy látják a biztosítók, visszatérhet-e az élet az utasbiztosítások piacára 2021-ben.

K&H Biztosító

“Az emberek alig várják, hogy a feltételek kedvezőek legyenek, visszatérjen minden a régi kerékvágásba és szabadon utazhassanak. Amennyiben a magyarok által leginkább kedvelt országok határai megnyílnak, akkor az utasbiztosítások tekintetében egy gyors felfutást várunk”

– írta a Bank360 megkeresésére a K&H Biztosító, amely 65 százalékos csökkenést tapasztalt 2020-ban az egyéni utasbiztosítások díjelőírásában.

ALLIANZ Biztosító

Az Allianz az ügyfél-visszajelzések alapján arra számít, hogy a járvány hatására az ügyfelek tudatosabban választanak majd utasbiztosítást, alaposabban megnézik és utánajárnak, mire szól az adott kötvény fedezete. Az utazók közül többen mutatnak hajlandóságot arra, hogy biztosítást kössenek, vagyis azok, akik korábban nem kötöttek, most már inkább megtennék ezt.

GROUPAMA Biztosító

A Groupama Biztosító 2021. második félévében számít már folyamatos visszarendeződésre, de ez nagyban függ a járványügyi helyzettől.

UNION Biztosító

Az Union a korlátozások fokozatos és körültekintő feloldásával az utazási hajlandóság és a bizalom visszaépülésére számít az év második felében, ám a 2019-es ügyfélszámot csak 2022-re várják.

EUB

A Generali Csoporthoz tartozó Európai Utazási Biztosító 70 százalékos díjbevétel-csökkenést szenvedett el 2020-ban az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Úgy látják:

2020-ban a nyári részbeni nyitás hónapjai és a vállalati szektor utazásai csak minimálisan segítették a szektort.

Az idei díjbevételt nagymértékben befolyásolja majd szerintük, hogy miképpen alakulnak a beoltottsági arányok itthon és a népszerűbb nyári úticélok országaiban. Amennyiben a nyár közepére a az oltottsági szint megengedi majd, hogy megnyíljanak a határok, akkor beindulhat az utazás, de ez is csak a 2019. évi díjszint 50-60 százalékáig húzhatja fel a piacot a biztosító becslése alapján.