Több mint 1 millióan örülhettek az adójóváírásnak

 A tavalyi 54 milliárd forintnál idén 6 milliárd forinttal több, azaz 60,8 milliárd forintos adójóváírást érvényesíthetett az a több mint 1 millió fő, aki nyugdíj megtakarításban, illetve egészség- és önsegélyező pénztárban takarékoskodott tavaly – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Grantis megkeresésére.

Az egy átlagos megtakarítóra jutó adójóváírás összege közel 59 ezer forint volt idén.

A 2023-as évről szóló idei szja-bevallásokból kiderül, hogy a legtöbb adójóváírást az önkéntes nyugdíjpénztárakban és az egészség- és önsegélyező pénztárakban takarékoskodók kívánták érvényesíteni, 746 ezer fő 36,65 milliárd forintot. Tavalyhoz képest ez 4 milliárd forinttal nagyobb érték.

Ebből 546 ezren önkéntes nyugdíjpénztári tagok voltak, akik 23,8 milliárd forint értékben jelezték igényüket az adójóváírásra az adóbevallásukban. Itt fontos megjegyezni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve az egészségpénztári befizetésekből együttesen évente legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezmény vehető igénybe.

A második legnépszerűbbek a nyugdíjbiztosítások voltak, 392 ezer személy jelezte az adóbevallásában, hogy érvényesíteni szeretné a több mint 21,8 milliárd forintos adóvisszatérítést, ami 2,5 milliárdos emelkedést jelent tavalyhoz képest. A nyugdíjbiztosítások után évi maximum 130 forintos adójóváírás érvényesíthető.

A nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkezők közül 33 ezren jelezték igényüket a 2,3 milliárd forintos adókedvezményre, itt a többihez képest csekélyebb, de 129 millió forintos növekedést látni. Ennél a megtakarításnál legfeljebb 100 ezer forintos lehet az adóvisszatérítés.

Két vagy három megtakarítási forma kombinálása esetén akár 280 ezer forint is lehet az adójóváírás mértéke.

Érdemes idén is félretenni

Az év végéig még van lehetőség elindítani a három nyugdíjcélú megtakarítás valamelyikét vagy akár több szerződést is. December végéig eseti befizetéssel a megtakarítók akár a maximális adójóváírás megszerzéséhez szükséges összeget is félretehetik.

A pénzügyi szakértő szerint azoknak, akik szeretnének adójóváírásos megtakarítás indítani, érdemes mihamarabb elindítani a folyamatot, hogy az év végéig biztosan megérkezzen az adójóváírásra jogosító befizetés a megtakarítási számlákra.

Már több mint három hónapja, egész pontosan július 16. óta kötelező a gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) a mikromobilitási eszközökre, köztük az elektromos rollerekre is.

Az elektromos rollerekre akkor kell biztosítást kötni:

• ha 25 kg alattiak, de 25 km/h-nál gyorsabban
• 25 kg-nál nehezebbek, és 14 km/h-t meghaladó tervezési sebességgel rendelkeznek.

Aki nem felel meg az új szabályoknak, az akár 65 ezer forintos bírsággal is számolhat, mivel a biztosítás kötelező. Így annak elmulasztása a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül.

Ugyanakkor a Grantis értesülései szerint nem kapkodnak két kézzel az üzembentartók a kötelező rollerbiztosítások után. A több mint 100 ezer forgalomban lévő eszközhöz képest (amelyek 90 százaléka magántulajdonú) elenyésző a megkötött biztosítások száma még olyan biztosítóknál is, amelyek jellemzően erősebbek a kötelező biztosítások terén.

A Grantis információi szerint több biztosítónál sem volt érdeklődés a mikromobilitási eszközök biztosítására, de az továbbra is jellemző, hogy egyes biztosítók kifejezetten magas, akár több százezer forintos éves díjat határoznak meg. Ezzel jelezve, hogy nem akarnak minden áron jelen lenni ebben az alapvetően nehezen megtérülő, és ehhez képest kárrendezés szempontjából sok erőforrást követelő szegmensben.

Külön érdekesség, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság Grantishoz eljuttatott válaszában arról ír, hogy jelenleg nem vezetnek statisztikát arról, hogy hány alkalommal kellett büntetést kiszabni azokra a rollerezőkre, akiknek nem volt biztosításuk.

A Grantis példakalkulációjában kiszámolta egy 24 kg-os, 26 km/h sebességű roller éves biztosítási díját.

A biztosítók közül a K&H Biztosító korábban közölte, hogy összesen 6,5 ezer mikromobilitási eszközre kötöttek biztosítást, a biztosítások éves átlagdíja pedig valamivel több mint 6200 forint volt. A Groupamánál átlagosan 8-9 ezer forint körül alakult az éves díj, az átlagos szerződő pedig 50 év körüli volt.

Nyitókép: Unsplash.

A befektetéseinken szerzett hozam alapvetően adóköteles 2023-ban is. A hozamot 15 százalékos személyi jövedelemadó (vagy ahogy a köznyelv hívja, “kamatadó”) terheli. Ám idén is elérhető több olyan megtakarítási forma, ahol hosszú távra takarékoskodva adómentességet érhetünk el.

A kifejezetten nyugdíjcélú megoldások közül adómentességre ad lehetőséget a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) is.

Mindhárom megtakarítási forma esetében 10 év megtakarítási idő után válik adómentessé a hozam.

Több esetben pedig kedvező adózást érhetnek el a megtakarítók akár rövidebb idő alatt. A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás esetén például a kezdeti 15 százalékos kamatadó megfeleződik a megtakarítási idő hatodik éve után a rendszeres díjakon elért hozamon, míg a NYESZ tartós befektetési számlává alakítható, ahol 5 év után vehető fel a befektetés adómentesen.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokból viszont nem lehet 10 év előtt pénzt kivonni, így az adóoptimalizálás kérdése sem merül fel.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2022 harmadik negyedévében 445 820 adókedvezményes nyugdíjbiztosítási szerződés volt Magyarországon, 2021 végén pedig 1,1 millió volt az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma (ebből 569 ezer volt aktív).

Figyelni kell az adómentesség megtartására

A teljes adómentesség nem érvényesíthető abban az esetben, ha a 10 éves megtakarítási idő előtt veszi fel a megtakarító a félretett összeget.

A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítással takarékoskodóknak érdemes a magas infláció miatt növelni a rendszeres befizetés mértékét legalább az infláció mértékével, hogy megtakarításuk értékálló maradjon. Ugyanakkor fontos odafigyelni az szja-törvény egyik kevéssé ismert jogszabályára.

– hívja fel a figyelmet Mizsei Zoltán, a GRANTIS öngondoskodási szakértője.

A szakértő szerint nem érvényesíthető az adómentesség, ha a megtakarító annyival növel a rendszeres díjon, ami már meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. 

Ez a mérték 2023-ban 35,1 százalék (havi 20 000 forintos megtakarítás esetén ez 7 020 forint feletti emelést jelent például).

Visszaszerezhető a részleges majd teljes adómentesség újabb 6 és 10 év megtakarítási idő leteltével.

A szakértő szerint a nagyobb összegű indexálásra azoknak a megtakarítóknak kell nagyon figyelniük, akiknek már kevesebb mint 10 év van hátra a szerződés lejártáig, hiszen nekik nincs lehetőségük visszaszerezni az adómentességet egy nagyobb mértékű indexálás után.

Nyitókép: Unsplash / Pexels.

A társasházak esetében még nagyobb a veszélye annak, hogy a lakástulajdonosokat kár éri, illetve, hogy kártérítést kell fizetniük, hiszen a lakók felelnek a közös helyiségek épségéért is, míg egy különálló ház esetében csak a saját területükért vállalnak felelősséget. Egy társasház esetében például a télen a tetőről lezúduló hótömeg – vagy jelen esetben magának a tetőnek a leomlása – több tízmillió forintos kárt is okozhat a tömb mellett parkoló személyautókban, illetve személyi sérülések formájában. Ha a társasháznak nincs felelősségbiztosítása, akkor a társasház tulajdonosai tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben felelősek lehetnek a kárért és kötelesek azt megtéríteni. Ezzel tapasztalataink szerint kevés lakó van tisztában.

– mutat rá Vincze Ramóna, a Grantis pénzügyi szakértője. 

Elengedhetetlen, hogy minden társasház rendelkezzen társasház biztosítással. Nem csak az egyes lakások védelme a fontos, hanem a közös tulajdonban lévő helyiségek védelme is. Például, ha a társasház tetőszerkezetét megrongálja egy vihar, nem kötöttek társasház biztosítást, és nincs a társasháznak tartaléka, akkor a kár helyrehozatalára hitelt kell felvennie, ami jócskán megemelheti a közös költséget. Ez azt jelenti, hogy a kárfizetés minden lakót érinteni fog – teszi hozzá a szakértő.

Társasházi lakástulajdonosként járjunk utána, hogy van-e biztosítása a társasháznak, és az pontosan mire terjed ki.

Rendkívül kevesen vannak tisztában azzal, hogy milyen társasház biztosítást kötött a közös képviselőjük. Ráadásul sok esetben kiderül, hogy a biztosítás nem fedezi a társasház értékét, azaz alul van biztosítva.

 – figyelmeztet.

Egy társasház kétféle módon köthet biztosítást. Az egyik esetben a lakók egyenként saját biztosítást kötnek a lakásukra, a közös használatban lévő helyiségekre pedig a társasház köt egy társasház biztosítást. Ez egy általános módozat.

A második lehetőség, hogy a lakástulajdonosok az úgynevezett teljes körű társasház biztosítás mellett döntenek, amelynek hatálya mindenre kiterjed. A második módozat előnye az egyszerűbb adminisztráció, a gyorsabb ügyintézés, illetve ez esetben a biztosítás díjazása is jelentősen alacsonyabb, mert a biztosítók kedvezményekkel jutalmazzák, ha az egész társasház egy biztosítóval köt szerződést.

A szakértő szerint azonban ez nem jellemző, hiszen tapasztalatai alapján a lakók egyáltalán nem mutatnak érdeklődést a társasház biztosítás iránt, egy ilyen döntéshez pedig a lakóközösség többségének szavazata kell.

Milliók veszhetnek el az alulbiztosítás miatt

A társasház biztosítás megkötése ugyan nem kötelező, de a szakértő szerint erősen ajánlott. Ha pedig már rendelkezünk társasház biztosítással, akkor sem dőlhetünk hátra, hiszen nem árt 2-3 évente felülvizsgálni a biztosítást, hogy a lakóközösség véletlenül se essen az alulbiztosítás csapdájába.

Egy-egy felújítás megnöveli a társasház értékét, arról nem is beszélve, hogy felújítások nélkül is egyre drágábbak a lakások ma Magyarországon. Így nagyon könnyen előfordulhat, hogy a kezdetben megállapított biztosítási összeg már nem nyújt elégséges fedezetet egy kár esetén – ez az úgynevezett alulbiztosítottság, amikor kár esetén alacsonyabb kártérítést kapunk, mint amennyibe a kár elhárítása vagy az épület újjáépítése kerülne. Így fordulhat elő, hogy a 30 milliós lakásunk – szélsőséges példával élve – felrobbanása esetén csak 12 millió forintot kapunk a biztosítótól.

Nem kell sok ahhoz a szakértő szerint, hogy alulbiztosítottá váljon a társasház: már a nyílászárók cseréje, egy tetőfelújítás is olyan értéknövekedést jelenthet, amivel kapcsolatban érdemes felkeresni a biztosítót, hogy állapítsanak meg új biztosítási értéket és biztosítási díjat.

Hogyan lehet tájékozódni arról, hogy van-e a társasháznak biztosítása és a megfelelő összegre szól? A biztosítás megkötéséért a közös képviselő a felelős, tehát nála érdemes érdeklődni ezzel kapcsolatban.

Sajnos nem ritka, hogy a közös képviselő sincs tisztában a társasházi biztosítással, már évek óta rá sem nézett, csak fizeti a díjat a lakóközösség. Ez azért probléma, mert észrevétlenül válik alulbiztosítottá a társasház.

A Grantis tapasztalati szerint előfordult már, hogy a közös képviselő nem volt hajlandó bemutatni a kötvényt sem a lakóknak, sem a lakókat képviselő pénzügyi tanácsadónak. Ilyen szélsőséges esetben azonnal össze kell hívni a lakógyűlést a szakértő szerint, így érvényt szerezhetünk az akaratunknak.

Lakásbiztosítás védi a saját tulajdont

Vincze szerint nem érdemes abban bízni, hogy a társasház biztosítása a mi otthonunkat is teljes mértékben védi. Az, hogy a társasház biztosítás mit fedez, a megkötött biztosítási szerződés feltételeitől függ, amit a közös képviselő kötött, és sokszor a lakóközösség számára ismeretlen. A társasház biztosítás sok esetben magára az épületre, a közös terek sérülésére szól, tehát előfordulhat, hogy saját ingóságainkra egyáltalán nem nyújt fedezetet.

Például egy csőtörés esetén a falak beázása okozta károkat téríti a biztosító, de előfordulhat, hogy bútorok is megrongálódnak a vízkár miatt, amelynek újravásárlása a saját pénztárcánkat terheli, ha nem kötöttünk ingóságra biztosítást. Éppen ezért érdemes gondoskodnunk saját lakásbiztosításról a legértékesebb vagyontárgyaink és az otthonunk védelmében.

Ha a társasház biztosítás ki is terjed a lakásunkra, akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy a biztosítás fedezi a kárt, hiszen nem tudhatjuk, mikor lett aktualizálva a szerződés, könnyen előfordulhat az alulbiztosítás.

Nyitókép: MTI / Mihádák Zoltán.

A nem reprezentatív online felmérés szerint közel ezer ügyfél több mint fele (62,1%) jogosult a jövő évben esedékes szja-visszatérítésre. Közülük 45 százalék kap vissza 500 001 és 809 000 forint közötti összeget, 23,1 százalék viszont nem tudja, hogy mekkora lesz a jóváírás mértéke.

Lakásfelújítás a legnépszerűbb

A visszatérítésre jogosult közel félezer válaszadó több felhasználási célt is megjelölhetett a kérdőív kitöltése során:

• Több mint negyedük (28,9%) költene majd lakásfelújításra az szja-visszatérítés összegéből.
• Nagyjából 30 százalék alig, vagy semmit nem kamatozó eszközzel számol: 17,7 százalék folyószámlán, 9,1 százalék készpénzben, 1,7 százalék pedig bankbetétben is tartana a visszatérítésből.
• 14,4 százalék pedig meglévő hitel előtörlesztésére használná az szja-visszatérítést.

Kockázatosabb eszközökbe is fektetnének

A válaszadók 20 százaléka nyugdíjcélú öngondoskodásra is készül: önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást 6,5 százalék, nyugdíj-előtakarékossági számlát 5,2 százalék, nyugdíjbiztosítást 8,4 százalék választana.

Kevésbé kockázatos eszközbe 28,2 százalék fektetne: egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításba 6 százalék, babakötvénybe 6,5 százalék fizetne, állampapírt pedig 8,6 százalék vásárolna. 7,1 százalék ingatlanvásárlás során használna fel az szja összegéből.

Rizikósabb befektetésekkel is szemeznek a jogosultak:  9,3 százalék venne részvényt és befektetési alapot, 5,6 százalék pedig kriptodevizákat is vásárol az szja-visszatérítésből.

A jogosult válaszadók 11,6 százaléka mindennapi kiadásokra (például rezsi, bevásárlás) is fordítana a visszatérítésből, 11 százalék pedig utazna belőle. Autót 7,5 százalék venne, szórakoztató elektronikára 2,6 százalék, háztartási nagygépre pedig 5,4 százalék költene.

Grantis felmérés a Facebookon is

A Grantis nem csak az ügyfeleket kérdezte. Velük párhuzamosan a Facebookon is szondázta a felhasználókat: a közösségi oldalon keresztül válaszoló jogosultak közel azonos célokat tartottak fontosnak, ám többen költenék majd az szja-visszatérítés összegét mindennapi fogyasztási cikkekre. 41,1 százalék tenne így, míg lakásfelújításra 24,4 százalékuk, meglévő hitel előtörlesztésére 18,9 százalékuk fordítaná majd az adójóváírást.

Vissza nem térő alkalom a takarékosságra

Az szja-visszatérítés szabad felhasználása miatt egyedi lehetőséget teremt az egyszeri, nagyobb összegű megtakarítás elhelyezésére, ráadásul az állam által támogatott módozatokat választva a befizetéseink után további 20 százalékot is visszakaphatunk a jövő évi adónkból. Örömteli, hogy a Grantis ügyfeleinek jelentős része pénzügyileg tudatos és a visszatérítés egy részét vagy egészét öngondoskodásra, megtakarításra fordítja, és arra, hogy meglévő adósságait csökkentse.

– véli Mizsei Zoltán, a Grantis szakmai vezetője.

A szakértő felhívja a figyelmet: a jelenlegi inflációs környezetben érdemes olyan értékmegőrző és -növelő megtakarítási, befektetési eszközöket választani, amelyek felveszik a versenyt a vásárlóerő romlásával.

A Grantis rámutat: azok a szülők, akik a legfeljebb 809 ezer forintos szja-visszatérítést a fenti megtakarításokban helyezik el jövőre, jogosultak lesznek a megtakarítások után járó 20 százalékos adóvisszatérítésre is a 2022-ben befizetett szja-jukból.

Akár összesen 970 800 forint is visszajöhet

Három nyugdíjcélú és egy önsegélyező megtakarítás után kaphatnak a megtakarítók adójóváírást. Ezek az

1. önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), ami után évente legfeljebb 150 ezer forint,
2. nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), ami után legfeljebb 100 ezer forint,
3. nyugdíjbiztosítás, ami után legfeljebb 130 ezer forint,
4. illetve egészség-, és önsegélyező pénztár, ami után szintén 150 ezer forint

igényelhető vissza az szja-ból. Ahhoz, hogy a takarékoskodók a maximális visszatérítést kaphassák meg,

● ÖNYP és önsegélyező pénztár esetében 750 ezer forintot,
● NYESZ esetében 500 ezer forintot,
● nyugdíjbiztosítás esetében 650 ezer forintot

kell egy évben félretenni. Több nyugdíjcélú megtakarítás után is kapható adójóváírás, de összesen nem haladhatja meg egy évben a 280 ezer forintot.

Az szja-visszatérítés nagyon jó lehetőséget teremt a megtakarítóknak arra, hogy kihasználják a maximális adóvisszatérítést az államilag támogatott megtakarításaik után is.

– véli Mizsei Zoltán, a Grantis szakmai vezetője.

A Grantis számításai szerint például egy olyan szülő, aki a maximális, 809 ezer forint szja-visszatérítést kapja és fordítja öngondoskodásra, további 161 800 forintot kap majd vissza a 2022-ben befizetett szja-ból. Ehhez két államilag támogatott megtakarításra van szükség, például egy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításra és egy nyugdíjbiztosításra. A példa alapján előbbibe 500 ezer forintot, utóbbiba 309 ezer forintot fizet be a szülő, amelyek után 20 százalékos adójóváírás illeti. A nyugdíjpénztári megtakarítás után 100 ezer forint, a nyugdíjbiztosításba történő befizetés után 61 800 forint.

Az a szülő, aki 400 ezer forint szja-visszatérítést kap és az egészet a megtakarításaira fordítja majd, 80 ezer forintra számíthat a befizetései után, míg az, akinek 200 ezer forintot utal majd vissza adóhatóság, 40 000 forinttal gyarapíthatja a megtakarításait ilyen módon.

Akár már meglévő vagy 2022-ben indított nyugdíjcélú megtakarításnál is élhetünk extra befizetésekkel a rendszeres díjakon, megtakarításokon felül, amelyekre szintén igénybe vehetjük a 20 százalékos adójóváírást. Mivel az szja-visszatérítés közvetlenül a jogosultakhoz kerül, így akár a megtakarításaink növelésére is használhatjuk.

– mondja a Grantis szakértője, aki hozzátette: a pénzügyi szolgáltatók jellemzően nem számítanak fel külön díjat az eseti befizetéseknél sem.