Hozzátette: az adózás előtti eredmény 189 százalékkal 13,8 milliárd forintra nőtt tavaly, az adózott eredmény 195 százalékos növekedéssel 11,251 milliárd forint lett. A közgyűlés döntése értelmében a nyereséget eredménytartalékba helyezik.

A tervek alapján az előző évi eredményt és a mérlegfőösszeget az idén ismét túl fogja teljesíteni a bank – mondta Hegedüs Éva.

A közlemény szerint a felek áttekintették a gazdasági és pénzügyi folyamatokat. Nagy Márton a megbeszélésen kiemelte, hogy a kormány célja, hogy megvédje a családokat és a teljes foglalkoztatottságot a háború és szankciók negatív hatásaitól. Ezért 2023-ban ki kell védeni a recessziót, 2024-ben pedig újra dinamikus növekedésre kell állítani a magyar gazdaságot.

Megállapították, hogy egészséges hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés, ezért a kormány februártól 1-től 700 milliárd forintos kerettel elindítja a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogramot, amely a jelenlegi kitermelhetetlenül magas kamatok mellett olcsó forráshoz juttatja a vállalkozásokat.

A programban – amely 8 alprogramot foglal magában – a hitel méretétől függően kereskedelmi bankokon, vagy közvetlenül az Eximbank keresztül érhetők el a források, így a kormány számít a bankok együttműködésére.

Az induló új programmal együtt a kormány 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül – összegezte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Fotó: Biztosító Magazin.

Közölték: a tranzakció illeszkedik a Gránit Bank hosszú távú stratégiájába, amely a privátbanki és befektetési szolgáltatások körének bővítését tűzte ki célul az elkövetkező időszakban. A Gránit Bankcsoport az elmúlt évben bővült az Equilor Befektetési Zrt.-vel, és a most akvirálandó Diófa Alapkezelő Zrt.-vel a befektetési szolgáltatások, a portfólió- és vagyonkezelés területén a lakossági, a vállalati, valamint az intézményi ügyfeleinek komplex és magas szintű szolgatást tud nyújtani. A tranzakció a szinergiák kölcsönösen előnyös kihasználásával növeli a bankcsoport részvényesi értékét – írták. A Diófa Alapkezelő a banki háttérrel még dinamikusabban növekedhet, tovább bővítheti digitális szolgáltatásait, amelyben nagymértékben támaszkodhat a Gránit Bank elmúlt években szerzett tapasztalataira.

A 2010-ben alapított bank az előzetes adatok szerint a 2022-es üzleti évet várhatón 1000 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel és 13 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárja, így minden eddiginél sikeresebb lett. A hitelintézet adózás előtti eredménye 2022 első fél évében meghaladta a 6 milliárd forintot és az üzleti növekedés a vállalati és lakossági szegmensben is felülmúlta a bankszektor átlagát. A bank ügyfélszámláinak száma közelíti a 100 ezret, és a nem-teljesítő hitelek (NPL) rátája pedig mindössze 0,03 százalék, amely érték bőven a hazai bankszektor átlaga alatt marad.

A Diófa Alapkezelő közel 460 milliárd forintos vagyont kezel jelenleg az intézményi és a lakossági ügyfelek számára, míg az ingatlanalapokban kezelt vagyon értéke megközelíti a 300 milliárd forintot. A Diófa befektetési tevékenysége során kiemelten fontos az ingatlanbefektetés, amelynek részeként a Diófa Alapkezelő kezeli Magyarország 3. legnagyobb lakossági ingatlanalapját, a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapot.

Nyitókép: Pexels.

Több pénzintézet is büntetést kapott

Az MNB szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, hogy a témavizsgálatot különböző időpontokban – 2018. január 1-től – a Citibank Europe plc. Magyarországi Fióktelepénél, a Gránit Banknál, az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepénél, az MKB Banknál, az OTP Banknál, a Sberbank Magyarország Zrt.-nél, valamint az UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél végezte.

Az MNB hiányosságokat tárt fel egyes hitelintézetek pénzmosásgyanús esetekre vonatkozó bejelentési gyakorlatában.

Jogsértőnek bizonyult, hogy a hitelintézetek egy része nem megfelelően paraméterezte a pénzmosási kockázatot hordozó tranzakciókat jelző szűrőrendszert.

2022 első fél évében az MNB meggyőződött arról, hogy a hitelintézetek teljes körűen eleget tettek az előírt intézkedéseknek, a hiányosságokat pótolták és szervezeti, szabályozási struktúrájuk révén képesek a tranzitszámla-kockázatok észlelésére és kiküszöbölésére – áll a közleményben.

Közölték: a részesedésszerzést követően az Equilor Befektetési Zrt. neve, vezetése nem változik, a szolgáltatót továbbra is Gereben András elnök és Szécsényi Bálint vezérigazgató, a Budapesti Értéktőzsde korábbi alelnöke irányítja majd, akik megtartják 49,9 százalékos tulajdonrészüket. A tranzakció zárásához a Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

Azt írták, hogy a tranzakció mindkét társaság és ügyfeleik számára is előnyös: a Gránit Bank ügyfelei számára bővül a befektetési-, és privátbanki szolgáltatások köre, míg az Equilor Befektetési Zrt. ügyfelei számára a banki háttérrel erőteljesebbé válik a befektetési szolgáltató növekedése.

A közleményben Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte: a tranzakció illeszkedik a hitelintézet stratégiájába, amely célul tűzte ki a digitális platformon alapuló szolgáltatási paletta folyamatos bővítését befektetési és privátbanki szolgáltatásokkal. A Gránit Bank, az elmúlt évtized leggyorsabban növekvő hazai bankjaként, tevékenysége bővülésének újabb állomásaként tekint az Equilor Befektetési Zrt-ben való részesedésszerzésre és nagyra értékeli a jelenlegi menedzsment, különösen az elnök, a vezérigazgató, valamint a munkatársak hosszú évek óta tartó elkötelezett munkáját – tette hozzá.

Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a digitális szolgáltatások eddig is kiemelt figyelmet élveztek működésük során, de a Gránit Bank ilyen téren elvitathatatlan tapasztalatával a háttérben tovább fejlődhetnek, amellett, hogy a banki háttér és ügyfélkör az Equilor jelentős növekedését is támogathatja.

A Gránit Bank 2010 májusában, zöldmezős bankként kezdte meg tevékenységét, saját tőkéje ma megközelíti az 50 milliárd forintot, mérlegfőösszege idén fél év végén meghaladta a 820 milliárd forintot. A hitelintézet adózás előtti eredménye az első fél évben meghaladta a 6 milliárd forintot és az üzleti növekedés a vállalati és lakossági szegmensben is felülmúlta a bankszektor átlagát. A bank ügyfélszámláinak száma közelíti a 100 ezret, és a nem-teljesítő hitelek (NPL) rátája pedig mindössze 0,03 százalék, amely érték bőven a hazai bankszektor átlaga alatt marad.

Az Equilor Befektetési Zrt. teljes jogú tagja a budapesti, a prágai és a varsói értéktőzsdének, több mint 15 ezer ügyfél 550 milliárd forintnyi vagyonát kezeli.

Közölték: míg a múlt év első öt hónapjában a babaváró-igénylések 14 százalékát indították el a K&H erre kialakított weboldalán, az idén lényegében megduplázódott az arányuk, 27 százalékot tett ki.

Vagyis minden negyedik babaváró-igénylést az interneten adnak le az érintettek.

Az online igénylés térnyerése nem meglepő, mert a digitális fejlesztéseket kiemelten kezelő pénzintézet hasznos megoldásokkal segítette az igénylőket.

A K&H babaváró kalkulátorának adatai szerint az érintettek átlagosan 9,3 millió forintos kölcsönt szerettek volna, ami alig marad el a 10 milliós maximális összegtől és megközelíti a K&H által folyósított babavárók 9,5-9,6 milliós átlagát.

A Gránit Bank az MTI-vel közölte: júniusig több mint kétszer annyi babaváró kölcsönt folyósítottak, mint az előző év hasonló időszakában.

• A babaváró hitel állománya 2021. június végére 110,6 százalékkal haladta meg a 2020 első fél év végi értéket.
• A jelentős növekedésben szerepet játszik az online hitelfelvételi folyamat kialakítása, amely idén február végétől, a videóbankban megköthető hitelszerződéssel teljessé vált, vagyis a hitelfelvétel 100 százalékban online intézhető.
• A fizikai megjelenés nélküli, online hitelfelvételt júniusban már az igénylők 98 százaléka választotta.

A banknál 2021 január és június között 120 százalékkal nőtt a folyósított babaváró hitelek összege 2020 hasonló időszakához viszonyítva, miközben az MNB által közzétett szektorszintű adatok szerint a babaváró hitelszerződések összege az első öt hónapban mintegy 10 százalékkal alatta marad a tavalyi év hasonló időszakában mért összegnek.

A babaváró hitelt a Gránit Banknál igénylő fiatal párok többsége lakáscélra – vásárlásra vagy felújításra – kívánta felhasználni, míg negyedük biztonsági tartalékként vagy hitelkiváltás céljából vette fel.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Kiemelte: az elmúlt 11 évben a Gránit Bank a leggyorsabban növekvő hazai bank volt, ez a növekedés nem állt meg, 2021 is jól kezdődött. A bank által kezelt számlák száma közel 80 ezerre nőtt – ebből közel 70 ezer lakossági számla -, így április végén ez 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Varga Mihály szerint 2020 a nehézségek ellenére fontos változásokat hozott a pénzügyi szektorban. Mérföldkőnek nevezte a hitelmoratóriumot, az azonnali átutalási rendszer elindulását, a kártyás fizetés értékhatárának emelését, de hozzátette, hogy a bankok segítségére is szüksége volt az országnak.

Együttműködésüket megköszönve felidézte, hogy egyszeri adóbefizetéssel már az első fél évben hozzájárultak a járvány kezeléséhez.

A Gránit Bank segítségét a tárcavezető külön is kiemelte. Az idén 10 éves hitelintézet jelentős részt vállalt a pénzügyi folyamatok stabilizálásában

– hangsúlyozta.

Varga Mihály az eddigi fejlődést méltatva megjegyezte, hogy a bank a következő években is folytathatja a növekedést, amire az állami tulajdonszerzéshez kapcsolódó 3 milliárd forintos tőkeemelés is fontos biztosíték. A miniszter úgy véli, hogy Magyarország a járvány visszaszorításával visszatérhet a növekedési pályára. Ennek eredményeiből jövőre már mindenki részesülhet, így a pénzügyi szektor is – tette hozzá.

A hitelkockázati kontroll összességében megfelelő volt

Az MNB a Gránit Bank hitelkockázat kontrollját összességében megfelelőnek értékelte, ám egyes hitelkockázati szabályzatok felülvizsgálata elmaradt, és szükség van az azokban szereplő több ellentmondás feloldására is. Nem alakították ki minden finanszírozott ügyfélszegmensnél az ügyfél- és partnerminősítési folyamatot, néhány esetben elmaradt a beérkező értékbecslések szakmai felülvizsgálata, illetve hiányzott az eljárásrend az értékbecslő szakértők tevékenységének rendszeres visszamérésére is.

Adatszolgáltatási hiányosságok

A jegybank több adateltérést tárt fel a Gránit Bank fedezetanalitikája, főkönyve és a rendszerben rögzített adatok közt, s problémák voltak egyes jegybanki adatszolgáltatási táblák kitöltésével is. Mint az MNB korábban többször jelezte, valamennyi piaci szereplőnél kiemelt szigorral lép fel adatszolgáltatási hiányosságok esetén.

Vállalatirányítás

A vállalatirányítás kapcsán az MNB kisebb ellentmondásokat azonosított az egyes területekre vonatkozó szabályzatok, ügyrendek között. Hiányosságokat állapított meg a vizsgálat a javadalmazási politikában (és az erre vonatkozó gyakorlatban), illetve az összeférhetetlenségi nyilatkozatoknál is. A belső ellenőrzési terület saját maga által ellenőrzött tevékenységet is ellátott, illetve a belső ellenőr nem rendelkezett a szükséges informatikai végzettséggel.

Mindezek alapján a jegybank áltl publikált határozatában kötelezte a Gránit Bankot a feltárt hiányosságok megszűntetésére. A jogsértések miatt az MNB összesen 19 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a hitelintézetre.