A forráshiány miatt a hazai vállalkozások 15 százalékának van csak környezetvédelmi szakértője, az EU-ban ez eléri a 23 százalékot, bár ez a cégmérettel és az iparági szerkezettel is összefügg – jegyezték meg.

A felmérés szerint a magyar vállalkozások a klímaváltozás hatását az üzleti működésre kisebbnek vélik, mint uniós társaik, csak 16 százalékuk számít nagy hatásra, szemben az uniós 23 százalékkal.

A GKI rámutat: a magyar vállalkozások mindössze 18 százaléka fektetett környezetvédő projektekbe, ez kevesebb, mint az uniós átlag fele. További 35 százalékuk csak tervezi az ilyen befektetéseket. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy megfelelő (költségvetési és/vagy EU) támogatás esetén szívesen ruháznának be ilyen céllal (is).

Energiahatékonyságot javító fejlesztést viszont közel azonos arányban valósítottak meg a hazai cégek, mint uniós társaik, 36 százalékos arányban.

Ezzel az összes vállalati beruházás 11 százaléka részben erre irányult, ami meghaladja az unió 8 százalékos átlagát.

Mindezek azt jelzik, hogy a hazai vállalkozások kevés motiváló erőt látnak a környezetvédelmi erőfeszítésekre, illetve kevéssé érzékelik a klímaváltozás hosszabb távú hatásait, mert többségük a túlélésért küzd a jelenlegi gazdasági környezetben – összegezte a GKI.

A lakáspiac keresleti oldalát ösztönzik az emelkedő jövedelmek, az állami támogatások, valamint a kedvezményes kamatozású hitelek, ugyanakkor a piac szereplőinek többféle kockázattal is szembesülniük kell. A gyorsuló infláción és az emelkedő kamatokon kívül az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság is jelen van. Ez utóbbi az ingatlanokkal foglalkozó cégek 47 százaléka szerint alapvetően negatív, 14 százaléka szerint pozitív hatású, 39 százalékuk szerint pedig a konfliktusnak nincs érdemi hatása.

A felmérés eredménye szerint a lakáspiaci túlkereslet várhatóan a következő egy évben is fennmarad minden régióban. Az ingatlanokkal foglalkozó fővárosi vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások az egy negyedévvel korábbihoz képest alig változtak. Érdemi javulás a pesti zöldövezeti ingatlanok és a budai panellakások piacára vonatkozó kilátások esetében volt tetten érhető.

Kelet-Magyarországon vegyes a kép, míg a panel társasházi lakások esetében enyhén javulóak, addig a tégla lakások esetében valamelyest romlóak a kilátások. Nyugat-Magyarországon a családi házakra vonatkozó várakozások kissé javultak, a többi szegmensben nem történt érdemi változás.

A GKI-Masterplast fővárosi lakáspiaci indexe – amely az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba – negyedéves alapon lényegében nem változott, éves alapon 2 pontos növekedést mutat. Az ország egészére vonatkozó index negyedéves alapon 2, éves alapon 1 pontos emelkedést jelez.

Budapesten a használt lakások árának növekedésére számít a megkérdezett ingatlanos cégek csaknem fele, vidéken több mint a fele, ez alapján Budapesten és Nyugat-Magyarországon 4-5, a kelet-magyarországi körzetben 8 százalék körüli áremelkedés várható.

Az új építésű lakások árának emelkedésére a válaszadó ingatlanosok kétharmada, csökkenésére egyikük sem számít. Itt az árakat nem csak az emelkedő építési költségek, hanem a szűkre szabott kínálat is felfelé tolja. A közeljövőben ezen a területen csaknem 10 százalékos áremelkedés várható.

A lakásbérleti piacon is kétharmad a díjak emelkedésére számítók aránya, miközben csökkenésre alig számít valaki. A következő egy évben 7 százalék körüli díjemelkedés valószínű.

A GKI negyedévente szervez felmérést, hogy feltérképezze az ingatlannal foglalkozó cégek kilátásait, a júniusi megkérdezés során 100 cég válaszolt. Az elemzés a lakossági reprezentatív felmérés eredményeit is tartalmazza. A kutatás 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül.

A kutatók megjegyezték, hogy a lakosság érzékelése nem tényeken (árfelírás, kérdőív), hanem érzékelésen alapszik, melyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei.

Az eltérésben szerepe van annak, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza össze a megfigyelt árakat, ami torzítást visz az eredménybe – különösen, ha egyes, nagy volumenű termékek ára gyorsan változik, például az üzemanyagé -, illetve a kiválasztott reprezentánsok (944 áru és szolgáltatás) és a ténylegesen vásárolt termékek köre eltér. További eltérést okozhat, hogy az árakat felíró munkatársak a sokféle, közel azonos termék körül melyik árát jegyzik fel. Ráadásul a felírás is a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki (reprezentánsonként 130 árat írnak fel).

Az elmúlt négy évben a hivatalos és a felmérésből származó érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékpontot, ráadásul az olló folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy mindkét mutató 2021 közepétől kezdve erőteljes emelkedést mutatott – írták.

A GKI az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében havi rendszerességgel felméri a lakosság körében a következő 12 hónapra várt fogyasztói áremelkedést is.

2022 márciusában 23 százalékot várt a lakosság a következő egy évre, mely kis mértékben meghaladja az előző 12 hónapra érzékelt pénzromlási ütemet. A kutatók szerint ez utóbbi pesszimizmus az orosz-ukrán háború hatásainak a következménye, mivel az ezt megelőző egy évben szinte minden hónapban alacsonyabb volt a következő évre várt infláció mértéke (átlagosan 1,5 százalékponttal), mint az előző évben érzékelt.

Mindennek fontos tovagyűrűző hatása hívják fel a figyelmet megjegyezve, ha az emberek a hivatalosnál jóval magasabb áremelkedést érzékelnek, akkor arra reagálni próbálnak: nagyobb fizetést/nyugdíjat/ szociális juttatást igényelnek, hogy vásárlóerejük ne csökkenjen, illetve nagyobb hozamot várnak el a befektetéseikért.

Az előbbi esetben az inflációt követő, azt kissé meghaladó keresetemelkedést (14 százalék 2022-ben) is kevésnek érzik, miközben a statisztikai jelentős reálbér növekedést jelez. Utóbbi pedig kihatással lehet a bankbetéti és az állampapírpiacra is úgy, hogy az adott hozamok mellett csökken/stagnál a befektetési volumen.

Ráadásul, ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reálmutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban – tették hozzá.

Idén az első negyedévében az ingatlanokkal foglalkozó cégek következő 12 hónapra vonatkozó várakozásai alig változtak: az országos és a fővárosi lakáspiaci index értéke egyaránt 10-10 ponttal csökkent az előző negyedévhez viszonyítva.

Az áremelkedési várakozások erősödtek: a használt lakások ára a következő 12 hónapban 5-6 százalékkal, az új lakásoké 10 százalékkal emelkedhet.

Budapesten a használt lakások árának növekedésére számít a megkérdezett vállalkozások kétharmada, és ez az arány az ország egészében sem lényegesen kisebb. Budapesten és Kelet-Magyarországon valamivel 6 százalék feletti, a nyugat-magyarországi körzetben valamivel 5 százalék alatti áremelkedés várható a kutatás szerint.

Az építési-kivitelezési árak várható dinamikus emelkedése az új építésű lakások árát is emeli, a válaszadó cégek 80 százaléka áremelkedésre számít a következő egy évben, ennek mértékét 10 százalékosra tették.

A lakásbérleti piacon is többségbe kerültek a díjak emelkedésére számítók, a cégek a következő egy évben 6 százalékos emelkedést várnak.

Az elemzés szerint a lakáspiaci keresletet támogatja a gyermeket nevelő vagy vállaló családoknak szóló kedvezmény-csomag, az MNB zöld lakáshitel programja, és a tovább emelkedő lakossági jövedelmek is – igaz, ez utóbbit a megugró infláció erodálja. Az orosz-ukrán háború a magyar ingatlanpiacot sem hagyta érintetlenül: az ingatlanokkal foglalkozó cégek 53 százaléka szerint alapvetően negatív, 16 százalékuk szerint pozitív hatás várható, további 31 százalékuk szerint a konfliktusnak nincs érdemi hatása.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások a tavalyi első negyedévhez képest nem változtak jelentősen:

• Az idén márciusi felmérésben 84 ezer háztartás nyilatkozott úgy, hogy a következő egy évben biztosan vásárol vagy építtet lakást, míg további 180 ezer háztartás szándéka valószínű volt.
• Tavaly decemberben ugyanez a két érték 95 és 224 ezer volt, tavaly márciusban pedig 72 és 201 ezer.

A GKI negyedévente szervez felmérést az ingatlannal foglalkozó cégek kilátásainak feltérképezéséről, a márciusi kutatásban 101 cég vett részt. Az elemzés a lakossági reprezentatív felmérés eredményeit is tartalmazza. A kutatás 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül.

A közleményük szerint az osztalékból, árfolyamnyereségből vagy tartós befektetésből származó jövedelem visszaesésének oka feltehetően a koronavírus járvány okozta nehezedő gazdasági környezet volt.

Az egy tőkésre jutó átlagos jövedelem adózás után 6,75 millió forintot tett ki tavalyelőtt, miközben a nettó éves átlagkereset ekkor 3,2 millió forint volt – jegyezték meg.

A GKI rámutatott: az összes tőkejövedelem 78 százalékát a legfelső 11 százalék, 30 ezer ember birtokolta, akik fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihetettek haza 2020-ban.

A tőkejövedelmek 35 százaléka Budapesten keletkezett, ezt követi Pest megye 16 százalékkal, majd Hajdú-Bihar megye 5,5 százalékkal, míg Nógrád megyének a korábbi adatokhoz hasonlóan egyedüliként volt 1 százalék alatti a részesedése.

Az egy lakosra jutó tőkejövedelmek szempontjából az első helyezett 7 millió forint tőkejövedelemmel a Somogy megyei Somogycsicsó lett 2020-ban, Felcsút a második lett 5,7 millió forinttal, miközben a harmadik helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnót végzett az egy lakosra jutó 2,8 millió forintos értékkel.

A főváros esetében az V., a XII. és a II. kerület teljesített a legjobban egy lakosra jutó tőkejövedelmek szempontjából (1,6; 1,5 és 1,1 millió forinttal egy főre jutóan).

A 2019-es évi adatokhoz képest a tőkések száma minden település típuson csökkent 11-12 százalékkal. Ezzel ellentétben az egy tőkésre jutó jövedelmek a községeket leszámítva minden település típus esetén több mint 20 százalékkal növekedtek.
A GKI szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy a koronavírus járvány által okozott nehéz gazdasági környezetben a leggazdagabb tőkések még gazdagabbak lettek, míg a szegényebb tőkések vagy nem jutottak nyereséghez, vagy nyereségüket újra befektették a cégükbe.

Kiemelték, a legnépszerűbb a belső terek, illetve a fürdőszobák felújítása, a harmadik helyre a fűtési rendszer korszerűsítése jött fel, megelőzve a külső nyílászárók cseréjét, illetve a klímaberendezés beszerelését.

Felidézték, hogy az otthonfelújítási programban a Magyarországon élő, gyermeket nevelő családok – 3 millió forintos összeghatárig – állami támogatást igényelhetnek, amelynek a határideje 2022 december 31. Így már csak mintegy egy év áll az érintett családok rendelkezésre a felújítások elvégeztetésére és a papírok beadására.

Részletezik, hogy a program jelentős érdeklődést váltott ki, az első negyedévben a háztartások 7 százaléka jelezte, hogy biztosan, 17 százalékuk pedig valószínűleg szeretett volna részt venni benne. A második negyedévben némi visszaesés következett be, majd a harmadikban ismét bővült az érdeklődők köre. A negyedik negyedévben a válaszadó háztartások 8 százaléka biztosan szeretne lakásfelújításhoz, korszerűsítéshez kapcsolódóan 2022 végéig állami támogatást felvenni. További csaknem 12 százalék valószínűleg igénybe venné ezt a fajta támogatást.

Az állami támogatás igénylése inkább a családiház-tulajdonosok körében népszerű, 10 százalékuk biztos, 13 százalékuk valószínű résztvevőnek mondta magát a programban. A társasházakban élők tervei szerényebbek, a panel- és a téglaépítésű lakások lakói között egyaránt 5-5 százalék a biztosan, az előbbiben 11, az utóbbiban 9 százalék a valószínűleg támogatást igénylők aránya – írják a közleményben.

A felmérés szerint a legaktívabbak a 30 év alatti fiatalok, körükben a biztosan és valószínűleg támogatást felvevők aránya 15-15 százalék. Az ennél idősebb korcsoportokban egyre csökkenő az érdeklődés. A statisztikai régiók közül a legnagyobb aktivitás – ahogy a korábbi felmérések során is – a közép-dunántúliban várható, átlag feletti az érdeklődés az észak-alföldi és észak-magyarországi régióban is.

Az állami támogatást felvenni tervezők mintegy negyede-negyede szeretné kihasználni a maximálisan igényelhető keretet, illetve venne fel legalább 2 millió forint támogatást. Harmaduk legalább 1 millió forint körüli összeggel is elégedett lenne. Az átlagos igénylési összeg ezek alapján 1,9 millió forint, ami – az önerőt is beleszámítva – 3,8 millió forintos projektértéket jelent. Ez az összeg enyhén csökkent a harmadik negyedévhez képest – olvasható a közleményben.

A GKI a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési terveit, szándékait és kilátásait térképezi fel 2020 januárjától a Masterplast támogatásával, a legfrissebb kutatásban a megkérdezett 1000 fő lakossági minta, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

A közlemény szerint ez az előző negyedévinél 120 ezerrel, az egy évvel ezelőtti megkérdezés eredményénél 130 ezerrel nagyobb számot jelent.

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezésére. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A mostani kutatás a lakosság körében 1000 ember megkérdezésével készített reprezentatív felmérés eredményeit tükrözi.

Közölték, a járvány harmadik hullámának lecsengése és a korlátozó intézkedések nagy részének feloldása után a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési kedve rég nem látott magasságba emelkedett. A pandémia okozta kötöttségek alóli felszabadulás, a gyereket nevelő családok számára elérhető kormányzati támogatások, illetve a hitelezési expanzió egyaránt ösztönzőleg hat a lakossági szándékokra. Korlátokat csak az építőanyagok árainak és a felújítási szolgáltatások díjainak dinamikus emelkedése, illetve az építőipari kapacitások szűkössége jelenthet.

A korábbi felmérésekhez hasonlóan a legerőteljesebb felújítási szándék most is a családi házak lakói körében érezhető, míg a lehetőségek a legkevésbé a panellakások lakóinak fantáziáját ragadták meg.

Az egy negyedévvel ezelőtti felméréshez képest csaknem minden településtípusban és minden régióban nőtt a felújítási kedv. A legnagyobb mértékben Budapesten, itt a megkérdezett háztartások 18 százaléka készül renováltatni, szemben az áprilisi 8 százalékkal. A megyeszékhelyeken 12-ről 16 százalékra, az egyéb városokban 11-ről 17 százalékra nőtt az érdeklődők aránya, míg a községekben maradt a 15 százalékos arány.

Az ország régiói közül a közép-magyarországiban és a nyugat-dunántúliban érezhető a legnagyobb várható aktivitás (a háztartások 18, illetve 19 százaléka készül valamilyen felújításra), de az észak-magyarországi és a dél-alföldi régióban is az országos átlagot meghaladó felújítási-korszerűsítési tevékenység valószínű.

A lakásfelújítást és korszerűsítést tervezők mintegy 40 százaléka szeretné részben állami támogatásból finanszírozni felújítási-korszerűsítési terveit – egy negyedévvel ezelőtt ez az arány 36 százalék volt. A biztosan felújításra készülők fele számít az állami támogatás igénybevételére, míg a csak valószínűleg felújításba belevágók a támogatás felhasználásával kapcsolatban is elég bizonytalanok.

Nyitókép: Unsplash.

A GKI negyedévente végez felmérést az ingatlannal foglalkozó cégek kilátásainak feltérképezésére. A mostani kutatásban, amelyben 113, ingatlanokkal foglalkozó cég vett részt, a lakosság körében 1000 ember megkérdezésével készített reprezentatív véleménykutatás eredményeit is felhasználták. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül.

A lakáspiacot a járvány alaposan lefékezte, de a gyerekes vagy gyerekeket vállaló családoknak szóló támogatások továbbra is ösztönzőleg hatnak. Az ingatlanokkal foglalkozó fővárosi vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások az idei első negyedévhez képest érezhetően javultak.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások 2020 második negyedévében nagyot estek, aztán az idei első negyedévig folyamatosan javultak. Idén júniusban kissé megtorpant a lakossági várakozások javulásának trendje, a háztartások valamelyest óvatosabbá váltak. Az idei júniusi felmérés alapján 58 ezer háztartás a következő egy évben biztosan vásárol vagy építtet lakást, míg 187 ezer háztartás szándéka valószínű volt. Ezek a számok csaknem megfelelnek a 2020 negyedik negyedévi felvétel adatainak.

A GKI-Masterplast fővárosi lakáspiaci index (amely az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait sűrítik egyetlen számba) negyedéves alapon 5, éves alapon 13 ponttal nőtt.

Az ország egészére vonatkozó lakáspiaci index 4, illetve 16 ponttal nőtt.

Országos átlagban a felmérés válaszadóinak enyhe többsége a használt lakások árainak emelkedésére számít a következő 12 hónapban. Vidéken az áremelésre spekulálók aránya megközelíti a kétharmadot, a fővárosban viszont az áremelkedést és a stagnálást előre vetítők aránya nem különbözik lényegesen (44-46 százalék).

Az új építésű lakáspiacon várt fellendülés a várakozások szerint az árakban is megjelenik majd. Budapesten és különösen a vidéki régiókban az áremelkedésre számítók aránya nagyon magas, árcsökkenésre alig számít valaki. A lakásbérleti piac is az élénkülés jeleit mutatja. A fővárosi piaci bérlakásoknál 2021 első negyedévében még azok voltak jelentős többségben, akik a bérleti díjak stagnálására számítottak, a mostani felmérésben azonban már az emelkedést várók kerültek érezhető többségbe.

A követeléskezelő társaság szerint a Nyugat-Dunántúl helyzete a legkedvezőtlenebb. Ezt a térséget érintette a leginkább a válság, és a nyári fellendüléssel sem nyert sokat – írták. A gazdaságilag legfejlettebb térségekben mindenütt sokat romlott a fizetőképesség, de a nyugati megyéktől eltérően az ország középső része, és főképp a Közép-Dunántúl az év közepén vissza tudott erősödni.

A nyári fellendülés főképp a belföldi idegenforgalomnak köszönhető – véli az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója. Deszpot Károly a közlemény szerint a külföldi vendégek hiányával magyarázza, hogy Közép-Magyarország a Balaton térségénél kisebb javulást ért el. Nyugat-Dunántúl elsősorban az autóipar válsága miatt került nehéz helyzetbe, de az Ausztriába átjáró munkavállalók is megszenvedték a korlátozásokat – tette hozzá.

A gazdasági visszaesést eddig az alföldi és az északi megyék érezték meg a legkevésbé. Az Intrum összesítése szerint az itt élők pénzügyi helyzete nem sokat romlott tavalyhoz képest, bár egyes térségek itt is nagymértékben függenek a kivitelre termelő beruházásoktól.

A közlemény kiemelte, hogy a vizsgált időszak végére a járvány második hulláma ismét visszavetette a fizetőképességet, de messze nem annyira, mint tavasszal. Becslésük szerint az év végéig kisebb visszaesés várható, a tavalyi szint 2022-re érhető el újra.

Az Intrum a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen készítette el a magyar háztartások fizetőképességét bemutató felmérést. Az összegzés fizetőképességi indexekkel számszerűsíti a háztartások pénzügyi helyzetét. Az indexet az Intrum adatbázisából kinyert arányszám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérései, valamint az MNB kamatokra vonatkozó adatai alapján számolják.

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési terveiről és kilátásairól, a februári felmérés – amelyben ezer háztartást kérdeztek meg – a Masterplast Nyrt. támogatásával készült – mondta.

A lakosság lakásfelújításokra és korszerűsítésekre vonatkozó 2020 első negyedévi rövid távú, azaz a következő egy évre vonatkozó várakozásai lényegében megfelelnek az egy negyedévvel korábbiaknak:

a biztosan felújítók és korszerűsítők aránya enyhén, 47 ezerről 41 ezerre csökkent, a valószínűleg erre készülőké viszont kissé, 386 ezerről 394 ezerre emelkedett.

– fűzte hozzá.

Petz Raymund elmondta: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi felmérésének adatai szerint a magyarországi 4,455 millió egységből álló lakásállomány mintegy kétharmada szorul felújításra.

• A legtöbben festésre, mázolásra készülnek, amely a felújítókon belül a következő három évben minden hetedik lakást érintheti.
• Emellett népszerűek az energiahatékonyságot növelő korszerűsítések is, csaknem minden tizedik lakás újulhat meg.
• Az igazgató kiemelte, hogy feltűnő a napkollektor és a napelem várható telepítésének alacsony említési gyakorisága. Ez a tevékenység a beszerezhető állami támogatás ellenére sem lett eddig igazán népszerű, ezen a téren egy esetleges új támogatási rendszer sokat javíthat.

Kitért arra is, hogy a felmérés alapján a felújítási tervek Közép-Magyarországon kissé az átlag alattiak, a háztartások 15 százalékát érinti, míg a vidéki körzetekben valamivel átlag felettiek, a nyugati országrészben a lakások 20, a keletiben 23 százalékuk újulhat meg.

• Budapesten a megkérdezett háztartások 16, a megyeszékhelyeken 26, az egyéb városokban 18 és a községekben 20 százaléka készül felújításra.
• A felújítás-korszerűsítést tervezők 56 százaléka csak egy feladatot végezne-végeztetne el, 28 százalékuk kettőt, és csak 16 százalékuk hármat vagy többet

– mindez az igazgató szerint rávilágít a finanszírozási gondokra.

Tibor Dávid, a Masterplast elnöke hozzátette, hogy a klímaváltozással kapcsolatos teendők egyre fokozódó mértékben tudatosodnak a lakosság számottevő részében és a szabályozás szigorodása is építési-felújítási feladatokat generál.

A fenntarthatóan üzemeltethető, hatékony energia-felhasználású lakások iránt egyre nő a kereslet. Mindezt segítik az igénybe vehető állami támogatások és a felvehető hitelek kedvező kondíciói, bár ez utóbbi téren a közeljövő hozhat kedvező változást.