Gion Gábor emlékeztetett arra, hogy a templomok harangjai immár több mint fél évezrede megszólalnak déli 12 órakor. Onnantól fogva van ez így, hogy a keresztény világ ráeszmélt: veszélyben van társadalma, kultúrája, értékei és létezése – jegyezte meg.

Felidézte, a középkor törökellenes küzdelmének leghíresebb csatáját 1456. július 14. és 21. között vívták. Dacára a többszörös túlerőnek, Nándorfehérvár tornyára nem került fel a félholdas zászló.

„Nándorfehérvár mindannyiunknak szóló, máig élő üzenete az, hogy ha a hit és a hazaszeretet kitartással és elszántsággal párosul, az még egy vesztesnek ítélt csata sorsát is megfordíthatja” – közölte az államtitkár.

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

A versenyen elindult diákok a jövőben hasznosítható tudást szereztek

A rendezvényen Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára kiemelte:

A magyar lakosság pénzügyi tudása sokat javult az elmúlt 15-20 évben, de szükség van további fejlődésre.

Mint mondta, a tapasztalatok szerint a diákoknak sem bonyolultak a pénzügyek, sok vetélkedő bizonyítja ezt. Különösen fontosnak nevezte, hogy Magyarországon ma már sok szervezet foglalkozik önkéntesen a pénzügyi tudatosság terjesztésével.

A versenyen elindult diákok a jövőben hasznosítható tudást szereztek

– mutatott rá Gion Gábor, megköszönve a Pénztárszövetségnek a vetélkedő megszervezését és a pénzügyi tudatosság terjesztésében vállalt szerepét.

Az öngondoskodás fontosabb, mint valaha

Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke elmondta: 

A húszéves szervezet működése során folyamatosan dolgozott azon, hogy felhívja a figyelmet az öngondoskodásra.

Ennek részeként idén harmadszor rendezték meg a Pénzmesterek vetélkedőt, amelyre az eddiginél több, mintegy 2200 középiskolás regisztrált, és közülük 1500 eljutott a döntőig – emelte ki.

A verseny a korosztály igényeihez illeszkedő feladatokkal és felhasználóbarát online felülettel várta a jelentkezőket, akik számítógépről és mobileszközről is megoldhatták a 10-10 kérdésből álló kvízköröket, valamint a döntő feladatait, amelyek középpontjában a pénzügyi és az öngondoskodáshoz kapcsolódó alapismeretek álltak.

Nagy Csaba jelezte azt is, hogy az elmúlt három év alatt több mint 4000 diákot, tehát 4000 családot értek el a vetélkedővel. A pénteki díjátadón 12 sikeres versenyző vehetett át elismeréseket, illetve díjazták a legeredményesebb és legaktívabb három középiskolát is. A Pénzügyminisztérium különdíjat ajánlott fel az öngondoskodás témájában legötletesebb esszék megalkotóinak.

Megerősítette, hogy aktív egyeztetés folyik a moratórium jövőjéről a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány további képviselői, valamint a bankszövetség között.

Varga Mihály pénzügyminiszter a hét elején egy lapinterjúban jelezte, hogy a június végén lejáró hitelfizetési moratóriumról egyeztetnek.

Most a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, ezután összegezzük az esetlegesen megjelenő igényt

– fogalmazott a tárcavezető, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a betétesek védelmében a bankoknak rendkívül szigorú szabályokat kell betartaniuk.

Az MNB szerint a moratórium kivezetése a vállalati hitelállomány 12 százalékánál és a háztartási hitelek 10 százalékánál jelent kockázatot – erről Fábián Gergely beszélt egy online konferencián a napokban. A jegybank ügyvezető igazgatója elmondta: fontos lenne, hogy célzott legyen a visszaállítás a moratórium után; akinél indokolt, fokozatosan térjen vissza a teljes törlesztéshez.

A központi pénzintézet szerint a nem teljesítő hitelek aránya, az úgynevezett NPL-ráta egyszámjegyű marad várhatóan a védőháló feloldását követően.

– ismertette az MNB-igazgató.

A Pénzügyminisztérium januári adatai szerint a háztartások 59 százaléka élt a hitelmoratórium lehetőségével, 2,7 millió lakossági ügyfélből 1,6 millióan. Erről Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár beszélt az év elején, aki ismertette azt is:

A cégek a nagyjából 10 ezermilliárd forintnyi teljes hitelállományuk 42 százalékára, 4300 milliárdnyi kölcsönre vették igénybe a moratóriumot.

Az MNB által korábban már többször jelzett új biztosítói és pénztári garanciarendszer bevezetéséről már folynak a tárgyalások.

Gion Gábor államtitkár nyitóelőadásában úgy vélte:

• a szolgáltatóipar betegségei megjelennek a biztosítási piacon is – előbb van készen a termék, és utána próbálják megtalálni hozzá a keresletet a piaci szereplők – ezen minél inkább változtatni kell,
• a biztosítási piac éves díjbevétele 2018-ban meghaladhatta az 1000 milliárd forintot, az éves növekedés meghaladja a GDP-növekedést,
• ugyanakkor az éves bruttó díjbevétele GDP-hez viszonyított aránya elmarad a nyugat-európai szinttől, a magyar biztosítási kultúra, a lakosság pénzügyi tudatosságának, öngondoskodásának a fejlesztésére van szükség,
• szeretnék elérni, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztése az iskolákban a normál tananyag része is legyen, a cél az lenne, hogy a pedagógusok oktassák a pénzügyi ismereteket,
• tisztában vannak vele, hogy a biztosítók félnek az idén megjelenő állami nyugdíjkötvénytől, szó sincs róla azonban, hogy egy barátságtalan akcióról lenne szó a kormány részéről, ezt egy új versenytársként érdemes felfogni,
• nyugdíjcélú befizetésekre tavaly 28 milliárd forintnyi adókedvezményt vettek igénybe a megtakarítók, a nyugdíjbiztosítások piaca dinamikus fejlődést mutat (2018-ban 15%-os növekedés, 280 ezer körüli szerződés a legfrissebb adatok szerint),
• egy új biztosítói, pénztári garanciarendszer kiépítéséről sokat tárgyalnak, a szektor iránti bizalom és a biztonság erősítése szempontjából fontos, hogy a bankrendszeréhez hasonló garanciarendszer megvalósuljon, ennek érdekében folynak a szakmai egyeztetések.

Ez is érdekelheti:

• Biztosítás 2019 konferencia képek

Nyitókép: Biztosító Magazin – Kocsis Ferenc Árpád.

Fontos a garanciarndszer, a digitalizáció megkerülhetetlen

Gion Gábor a biztosítói és pénztári piacon is szükségesnek nevezte a garanciarendszer kiépítését, amely az elképzelések szerint nem jelent majd jelentős anyagi terhet a piaci szereplőknek. Megkerülhetetlennek nevezte a digitalizációt a szektorban, hozzátéve, a pénzügyi tárca az elektronikus ügyintézés előtt álló akadályok lebontásában partner lesz.

Az előzetes számok alapján a magyarországi biztosítók együttes díjbevétele tavaly átlépte az 1000 milliárd forintot, a díjbevétel GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor elmaradt a nyugat-európai országok szintjétől.

• A PM államtitkára kitért arra is, ha az Európai Unió (EU) gazdaságának növekedése nem lassul drasztikusan, a magyar gazdaság 4 százalék feletti mértékben – az uniós növekedés felett 2 százalékponttal – nőhet az idén is.
• A biztosítási szektorban a bővülés egyik fő lehetséges területének nevezte az egészségbiztosítást, amelynek népszerűségét egyelőre a szolgáltatások magas díja mérsékli.
• A tervezett, nyugdíj-előtakarékossági célú államkötvényről azt mondta, az nem jelent veszélyt a nyugdíjbiztosításokra, bár kétségtelen, hogy azokkal versenyző megtakarítási forma lesz. 

Sokan éltek a a nyugdíjbiztosítások után járó adókedvezménnyel

Gion Gábor elmondta: tavaly az szja-bevallások alapján 710 ezer ember vett igénybe a nyugdíjbiztosítás után járó adókedvezményt 28 milliárd forint értékben. A visszaigénylők száma több mint százezerrel emelkedett – fűzte hozzá.

170 ezren töltötték le az Ekárbejelentőt

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke az egységes baleseti bejelentőt felváltó, a Mabisz által kifejlesztett e-kárbejelentőről elmondta, hogy bevezetése óta mintegy 170 ezren töltötték le, és hozzávetőleg 1000 kárbejelentés érkezett ezen keresztül. Megerősítette ugyanakkor, hogy a jövőben sem szűnik meg a papír alapú kárbejelentés.

Az 1000 milliárd feletti díjbevétel

Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője arról beszélt, hogy az öngondoskodási termékek szerződésszámainak növekedése nem követte a gazdasági bővülés ütemét, ráadásul a hozamok is gyengék voltak.

A biztosítói piac fióktelepek nélkül számított éves díjbevétele 1081 milliárd forintot ért el, 86 milliárd forinttal, 7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, több mint kétszeres ütemben a piaci szereplők által a vártnál.

Sokakat tart vissza a bankszámlaváltástól, hogy túl bonyolultnak találják az ezzel kapcsolatos ügyintézést

Az „egyablakos” bankváltás azonban éppen ezt a folyamatot egyszerűsíti, az új választott banknál ugyanis úgy lehet számlát nyitni, hogy a korábbi számlavezető pénzintézetnél személyesen meg sem kell jelenni az előző számla lezárásakor – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

A magyarországi pénzintézetek több mint 10,5 millió bankszámlát vezetnek a lakossági és a vállalati ügyfeleknek, a többségük, csaknem 9,5 millió a magánszemélyeké – ismertette az adatokat Gion Gábor, hozzátéve, hogy az év vége, illetve az új év kezdete jó alkalom lehet a meglévő bankszámlacsomag felülvizsgálatára.

A legtöbb megtakarítást biztosító számlacsomag kiválasztásában segíthet a Magyar Nemzeti Bank bankszámlaválasztó programja, illetve a pénzintézetek szolgáltatásait összehasonlító bankszámla-kalkulátorok is.

Az egyablakos bankváltásnak köszönhetően az adminisztrációval, ügyintézéssel töltött idő jelentősen csökkenhet – emelte ki Gion Gábor. Az eljárás menetét ismertetve elmondta, hogy a számlaváltást számlaváltási meghatalmazással kell kezdeményezni az új számlavezető banknál írásban. A kiválasztott bank két munkanapon belül köteles felkérni a korábbi számlavezetőt arra, hogy az adatokat adja át. Ennek értelmében az új bank elintézi a csoportos beszedési megbízások, állandó átutalási megbízások áthozatalát az előző pénzintézettől, valamint a beszedők és a számlára ismétlődő átutalást teljesítő felek tájékoztatását az új bankszámláról, illetve ha az ügyfél kéri, akár a korábbi számla lezárását is.

A bankváltás gyors lebonyolítását jogszabály garantálja, amely minden hitelintézetre kötelező, ezért az átállás maximum tizenkét munkanapot vehet igénybe – hangsúlyozta Gion Gábor. A rendelet azt is előírja, hogy az ügyfelét elvesztő bank nem tagadhatja meg a távozást és nem nehezítheti azt.

Az államtitkár szerint bankszámlaváltáskor nemcsak azért érdemes ezt az egyablakos módszert választani, mert gyors és egyszerű, hanem azért is, mert költségtakarékos.

Az adatszolgáltatásért ugyanis a korábbi számlavezető bank nem számíthat fel díjat vagy költséget. Minden más esetben a korábbi és az új számlavezető pénzintézet kizárólag a tényleges ráfordításaival arányos, ésszerű díjat állapíthat meg – emelte ki.

A Magyar Idők szombati számában megjelent interjúban a közelmúltban kinevezett államtitkár kifejtette:

az új módozattal azt szeretnék elősegíteni, hogy a magánszemélyek pénzt tegyenek félre nyugdíjas éveikre, és az ilyen megtakarításaikat biztonságos és költségkímélő állampapírban tartsák.

Az államtitkár ismertetése szerint az új megoldással az állam az érdeklődőknek hosszú távú megtakarítási formát kínálna. Akinek fontos, hogy nyugdíjasként is minél szélesebb anyagi lehetőségek álljanak a rendelkezésére, aktív évei alatt speciális állampapírba fektethetne. A jelenlegi elképzelések alapján az új konstrukcióban a magánszemélyek kamatprémiumhoz juthatnának, a nyugdíj-előtakarékossági kötvény pedig akkor járna le, amikor tulajdonosa elérné a nyugdíjkorhatárt.

A felhalmozott összeg kifizetését lehetne kérni egyben, de adott esetben szóba jöhetne az is, hogy az érintett részletekben jusson hozzá a magtakarításához.

Gion Gábor közölte, idehaza egyre nagyobb jelentősére tesz szert az öngondoskodás, vagyis az, hogy az állampolgárok bizonyos fontos célokra rendszeresen félretegyenek kisebb-nagyobb összegeket. Az öngondoskodás mellett ugyanakkor lényeges a lakosság állampapír-vásárlásainak ösztönzése is. Ennek érdekében létrejött például hat új állampapírtípus, emelkedett az úgynevezett kincstári értékesítési pontok száma, ahol a lakosság állampapírt vehet, a legfontosabb pedig az, hogy az állam vonzó kamatot kínál a biztonságos papírok után.

Jelenleg csak egy olyan, kifejezetten hosszú futamidejű lakossági állampapír hiányzik a kínálatból, amely a nyugdíjcélú előtakarékosságot is támogatja. Ezt a hiányt pótolná a most készülő új konstrukció

– mondta Gion Gábor a Magyar Időknek.