A kormány döntése szerint egyfelől a jelenlegi 3,5 forintról 2024-től majdnem háromszorosára, tehát 10 forintra nőhet a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető literenkénti összeg. A kormány az intézkedés kapcsán azt várja el a fuvarozóktól, hogy a hazai fuvarozók a magyar áruk szállításához szükséges üzemanyagot itthon tankolják gépjárműveikbe.

A versenyképességet növelő intézkedések részeként a GFM javaslatára a jövőben a feladó által megbízott fuvarozó a teljesítésbe további maximum egy alvállalkozót vonhat be. Emellett a magyar logisztikai és szállítási ágazatban javasolják bevezetni a minimális szolgáltatási díjakat, amelynek három típusa: a minimális szolgáltatási alapdíj, amely a megtett úttal járó útdíj háromszorosa, továbbá a rakodási és raklap válogatási díj, amelynek minimum összege bruttó 10 795 forint, valamint az állásidőre járó állásdíj, amely legalább bruttó 8636 forint.

A bevezetett minimális díjak azon magyar vállalkozások számára jelentenek könnyebbséget, amelyek tisztességes feltételek mellett szolgáltatnak, de kénytelenek más, piacszerzési céllal nyomott áron szolgáltató vállalkozásokkal versenyezni.

A kormány célja, hogy átláthatóbb, nyomon követhetőbb helyzetet teremtsen a szektorban, azoknak kedvezve, akik munkájukat megbízhatóan és tisztességesen végzik, továbbá annak elérése, hogy a hazai áruszállításhoz a fuvarozók európai összehasonlításban is versenyképes áron jussanak üzemanyaghoz. Így biztosítható a gazdaság és ipari termelés maradéktalan és magas színvonalú kiszolgálása, valamint a kereskedelem zökkenőmentes fenntartása, amely a nemzetgazdaság sikeres működésének elemi feltétele – hangsúlyozta a GFM.

Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik az áruszállítás területén, hiszen egyedülálló módon három fő közúti teherszállítási útvonalon is belépési pont az EU-ba, emellett pedig a gyorsforgalmi úthálózat szinte az egész ország területén könnyen elérhető. A logisztika szerepét növeli az is, hogy hazánk a nyugati és keleti high-tech ipar és tőke találkozási pontja.

A logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, hiszen közel 2500 vállalat tevékenykedik ezen a területen. A nemzetgazdaság meghatározó részeként több mint 280 ezer főt foglalkoztat, és a GDP 5 százalékát állítja elő. A kormány célja, hogy ez az arány 2030-ra 10 százalékra növekedjen. Az ágazat megerősítése hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához, így a családok és munkahelyek megvédéséhez – olvasható a GFM közleményében.

Nyitókép: Unsplash.

A közlemény szerint a felek áttekintették a gazdasági és pénzügyi folyamatokat. Nagy Márton a megbeszélésen kiemelte, hogy a kormány célja, hogy megvédje a családokat és a teljes foglalkoztatottságot a háború és szankciók negatív hatásaitól. Ezért 2023-ban ki kell védeni a recessziót, 2024-ben pedig újra dinamikus növekedésre kell állítani a magyar gazdaságot.

Megállapították, hogy egészséges hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés, ezért a kormány februártól 1-től 700 milliárd forintos kerettel elindítja a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogramot, amely a jelenlegi kitermelhetetlenül magas kamatok mellett olcsó forráshoz juttatja a vállalkozásokat.

A programban – amely 8 alprogramot foglal magában – a hitel méretétől függően kereskedelmi bankokon, vagy közvetlenül az Eximbank keresztül érhetők el a források, így a kormány számít a bankok együttműködésére.

Az induló új programmal együtt a kormány 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül – összegezte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Fotó: Biztosító Magazin.