Magyarország annak ellenére is képes uniós átlag feletti gazdasági növekedésre és az államadósság csökkentésére, hogy továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, fűzte hozzá a miniszter.

A veszélyes időkben is folytatjuk az egyensúlyi mutatók javítását, tovább csökkenő államadóssággal és alacsonyabb hiánnyal számolunk.

– erősítette meg.

A magyar gazdaság elkerüli a recessziót, idén is az uniós átlag felett növekedhet – hangsúlyozta Varga Mihály.

A pénzügyi számlák előzetes adatai alapján közölte hétfőn az MNB, hogy az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 70,6 százaléka, 47 296 milliárd forint volt a múlt év végén, az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága 48 840 milliárd forintot, a GDP 72,9 százalékát tette ki.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Archív.

Az elemzők alacsonyabb, 6,1 százalékos éves, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,4 százalékos GDP-növekedést vártak.

A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások – tette hozzá a KSH.

Az Eximbank adósságát nem számítva 41 303 milliárd forint volt az adósság, a GDP 76,0 százalékát érte el.

Az államháztartás hiánya 115 milliárd forinttal volt alacsonyabb az előző évinél, amikor a GDP 8,1 százalékát tette ki. Az államadósság egy év alatt 4118 milliárd forinttal emelkedett, GDP-arányos csökkenése a gazdasági növekedés kivételesen magas ütemének eredménye.

A tavalyi negyedik negyedévben 1936 milliárd forint, GDP arányosan 12,3 százalékos volt az államháztartás finanszírozási igénye 295 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál, amikor a GDP 16,2 százalékát érte el. A tavalyi harmadik negyedévinél 1236 milliárd forinttal nagyobb volt a hiány, ami GDP-arányosan 7,2 százalékpontnak megfelelő emelkedést jelent 5,1 százalékról.

A központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 2519 milliárd forint, a helyi önkormányzatok 53 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké pedig 530 milliárd forint többlettel zárták a tavalyi negyedik negyedévet.

A tárca becslései szerint 7-7,5 százalék közötti növekedés lehet 2021-ben.
A világgazdaság növekedési motorjai újraindultak a meghozott gazdaságpolitikai intézkedésekkel, így 2021 már a növekedés jegyében telik – mondta.

Kilenc olyan uniós ország van, amelyik elérte a válság előtti állapotot, ezen kevesek közé tartozik Magyarország is – tette hozzá.

Hozzátette, a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a járvány előtti szintet, ez azt is jelenti, hogy a gazdaság újraindítása Magyarországon az egyik leggyorsabb az Európai Unióban.
A növekedést az alacsony bázis is segítette, a sikeres újraindítást jelzi azonban, hogy negyedévről negyedévre is erősödni tudott a magyar GDP, az év első három hónapjához képest 2,7 százalékos volt a növekedés a második negyedévben – közölte.

Bár a részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, de az már most látszik, hogy a növekedés egészséges szerkezetű, a gazdasági ágazatok széles körére kiterjed – hangsúlyozta Varga Mihály.

Példaként említette, hogy az ipari termelés 22 százalékkal, az építőipar 28 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 6 százalékkal erősödött júniusban, míg a turizmusban másfélszeresére emelkedett a vendégéjszakák száma.

A miniszter szerint a növekedést jelentősen támogatták a kormány gazdaságvédelmi és újraindítási intézkedései, ezek összességében az idén 8,4 százalékponttal járulnak hozzá a gazdaság teljesítményéhez, ennyivel mérséklik a járvány okozta válság hatásait.

Beértek a támogató költségvetési politika eredményei, a cél az, hogy megőrizzék a magyar gazdaság lépéselőnyét az unióval szemben, ezért folytatják az adócsökkentésekre, a munkahelyteremtésre, a beruházások ösztönzésére, és a családok támogatására épülő gazdaságpolitikát – mondta Varga Mihály.

A várt lassulás potenciális okai jól azonosíthatók

a mezőgazdasági termelés kockázatai, a nemzetközi környezet bizonytalansága valamint a tavalyi magas kiindulási bázis. Fél szemmel pedig az autóiparra is érdemes figyelni.

A kiemelkedő ipari, azon belül pedig építőipari teljesítmény, továbbá az erőteljesen költekező hazai szereplőknek, köszönhető az első negyedéves GDP-pozitívum. Az 5,2%-os bruttó hazai növekedési rátával az uniós országokat tekintve is az élmezőnyben szerepel Magyarország.

– értékeli az adatokat Horváth István, a hazai Sberbank treasury vezetője.

Csúcson lehet az idei teljesítmény

A szakértő éves szinten jelenleg 3,8 százalékos GDP-bővülést vár, a számot persze a május végén ismertetendő részletes GDP adatok alapján még felülvizsgálat alá kell majd venni. Horváth István szerint

• A magyar teljesítmény elérhette az idei csúcsot, a következő negyedévekben – főleg a második félévben – alacsonyabb számokra számíthatunk, ami lejjebb húzhatja majd az éves átlagot. Emögött hazai és külföldi okok egyaránt megtalálhatók.
• Ami a nemzetközi hatást illeti, leginkább az amerikai-kínai gazdasági csörtének a világgazdaságot lassító hatása tehet keresztbe.
• Hazai fronton az időjárási viszontagságok miatt idén vélhetően alulteljesítő mezőgazdaság, valamint a tavalyi magaskiindulási adatok – vetítenek előre a mostaninál alacsonyabb növekedést 2019 egészére nézve.

Figyeljünk az autóiparra és az elektronikai termékek piacára

Horváth István szerint a következő hónapokban az autóiparra és például az elektronikai termékek piacára érdemes elsősorban figyelni, mert a tapasztalatok alapján ezek jó indikátorai lehetnek a jövőbeli gazdasági folyamatoknak. A legutóbbi válságot megelőzően, 2008 folyamán is ezeken a területeken jelzett a vészcsengő, így valóban intő jel lehet hazai és világszinten, ha stagnálnak, vagy visszaesnek az autóipar értékesítési és/vagy beruházási számai, teszi hozzá a Sberbank szakértője.