Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,5 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest.

2023. január-júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

Nyitókép: Unsplash.

Hozzátette: ezzel a legjobban teljesítő harmadba tartozik az ország az EU-ban, a volt szocialista országok között pedig a lengyelek és szlovénok után a legjobb teljesítményt érte el.

A magyar növekedés két és félszeresét érte el Németország, Lettország, Finnország és Szlovákia növekedési ütemének, és közel kétszeresét a svéd, cseh, litván, és francia gazdasági bővülésnek.

A kimagasló eredmény hátterében a nemzetközi bizalom, a magas beruházási szint, a teljes foglalkoztatottság, az alacsony munkanélküliség, a bérnövekedés és a célzott kormányzati intézkedések álltak.

Nagy Márton kiemelte, hogy 2022-ben az ipar Európa egyik legerősebb növekedését produkálta, közel 6 százalékkal bővült. Erre a húzóágazatra továbbra is számítani lehet, amelyet újabb iparstratégiával, a beruházások növelésével tovább kell erősíteni – mondta.

A kormány minden igyekezete ellenére 2022 második felében a háborús szankciók és így a gyenge külső kereslet miatt már a lassulás jelei látszanak. Ezért is fontosnak nevezte a gazdasági védvonalat. A háború és a szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében a kormány kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, elindította a Gyármentő programot, illetve 700 milliárd forintos kerettel elindult a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram – sorolta.

Nagy Márton hozzátette: a kormány szándéka továbbra is világos, úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy elkerüljük a recessziót. „Ehhez az kell, hogy év végére egyszámjegyűre szorítsuk le az inflációt, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal növekedjen a gazdaság” – fogalmazott. Így 2024-ben újra kilőhet a gazdasági növekedés – mondta.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Nagy Márton hangsúlyozta: a kormány elkerüli a recessziót, beindítja a növekedést, az infláció letörésében pedig együtt dolgozik a Magyar Nemzeti Bankkal.
A miniszter kiemelte, hogy a magas energiaárak már csökkentek, bár a koronavírus-válság előtti szinthez képest még magasak, de konszolidálódtak.

A kamatok továbbra is magas szinten vannak, de ha az infláció csökken, akkor a jegybank is fordulatot vehet, elkezdheti óvatosan csökkenteni a kamatokat – mutatott rá.
Kifejtette: az infláció januárban valószínűleg még „benéz” 25 százalék fölé, de februárban már mérséklődés várható, és ezután gyors csökkenés következhet be, év végére pedig egyszámjegyűvé válhat a drágulás.

A magyar államadósság végig csökkent, idén 73,5 százalékos GDP-arányos államadósságot tervez a kormány, jövőre pedig 69,7 százalékost – ismertette a részleteket Nagy Márton. Jelezte, hogy nagy emelkedés a koronavírus-válság miatt történt, amikor jelentős gazdaságösztönző csomagot vezettek be.

Elmondta, hogy a költségvetési hiány idén 3,9 százalékos lehet GDP-arányosan, jövőre pedig 2,5 százalékos.

Nagy Márton a Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő új besorolására reagálva kijelentette: hamarosan felminősítésre számíthat Magyarország.

Felidézte, hogy a hitelminősítő szerint a magas energiaárak, a magas kamatok, a bizonytalan gazdasági kilátások, valamint a magas államadósság megnehezítik a magyar kormány törekvéseit a gazdaság konszolidálására, stabilizálására.

A miniszter úgy látja, hogy a Standard&Poor’s új besorolása nincs jelentős hatással az ország finanszírozási képességére. Ugyanakkor hangsúlyozta: küzdeni kell, hogy a felminősítések megtörténjenek.

Nagy Márton fontos „védvonalnak” nevezte például a Széchenyi Kártya Programot és a közelmúltban meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot.

Jó irány minden olyan gazdaságpolitikai beavatkozás, ami a beruházásokat segíti – hangsúlyozta a Kossuth rádióban a gazdaságfejlesztési miniszter.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.

Az éves maginfláció 16,7 százalékos volt.

Az éves inflációs mutató a júniusihoz képest 2,0 százalékponttal, a maginfláció 2,9 százalékponttal emelkedett.

Az élelmiszerek ára tavaly júliushoz viszonyítva 27,0 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 14,0 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 6,8 százalékkal nőtt.

Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban közölte: a kormány szerdai ülésén foglalkozott az üzemanyagárak és az élelmiszerárak kérdésével. Hangsúlyozta: egész Európában nőnek az árak, aminek elsődleges oka a háború, és amíg a háború nem ér véget, addig az árak nőni fognak.

Ezt azonban nem nézhetjük tétlenül Magyarországon, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a családokat megvédje az áremelkedések következményétől.

– jelentette

ki a kormányfő, hozzáfűzve, ezért alkalmaznak az üzemanyag és néhány alapvető élelmiszer esetében is árkorlátozást, illetve ársapkát, ezeknek a határideje azonban hamarosan lejár.

Ma döntenünk kellett, mi legyen. Úgy döntöttünk, hogy július elsejéig mindkét esetben meghosszabbítjuk az árkorlátozó intézkedéseinket, tehát mind az üzemanyag ára, mind a kiválasztott élelmiszeripari termékeknek az ára július elsejéig változatlan marad. Mindent megteszünk, hogy védjük a családokat

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

Nyitókép: MTI.

Kiemelte: a költségvetés a válság és az újraindítás idején is helyt állt, 2008-cal ellentétben nem kellett az IMF segítségét kérni, pedig a jelenlegi válság globális szinten súlyosabb volt a több mint tíz évvel ezelőttinél. Miközben 2008-2009-ben 1,7 százalékkal esett vissza a világgazdaság, 2020-2021-ben a recesszió mértéke elérte a 3,6 százalékot – fűzte hozzá.

Nyitókép: MTI.

Továbbra is élénk a hazai lakáspiac, mind az árak, mind pedig a kereslet és az adásvételek számát tekintve. A hivatalos adatok szerint az első félévben több mint 55 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, ami 5 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben. Az árnövekedés enyhült, de átlagosan még mindig több mint 9 százalékkal drágábban keltek el a lakások az első félévben mint egy évvel ezelőtt. – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, ami a KSH legfrissebb lakáspiaci adatait is tartalmazza.

Erősödik a vidéki lakáspiac

“A legfrissebb adatokból látszik, hogy a drágulás nem gátolta meg a forgalombővülést. Ez részben köszönhető annak, hogy Budapest súlya némiképp csökkent, azaz egyre több adásvétel történik vidéken. Másfelől a lakáshitelezés felfutása is segítette a lakáspiaci forgalom növekedését”

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: a vidéki piac élénküléséhez a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) is nagy mértékben hozzájárult, mivel az alacsonyabb vidéki árak miatt az állami támogatás sokkal nagyobb arányt képvisel.

Az ingatlan.com elemzése szerint a lakásvásárlást tervezők 72,5 százaléka 30 millió forintnál olcsóbb ingatlant keres. A legnépszerűbb, 30 millió forint alatti kategóriában sokkal több vidéki lakóingatlan található, ez pedig szintén pörgeti a fővároson kívüli lakások piacát. Balogh László kiemelte, hogy a befektetők térképére is egyre inkább felkerülnek a vidéki nagyvárosok.

Azok a befektetők, akik 5-10 millióért vásárolnának ingatlant, már nem tudnak versenyt futni a budapesti árakkal. Nekik két lehetőségük maradt: hitelt vesznek fel vagy pedig másik városban vásárolnak alacsonyabb áron.

– tette hozzá. Balogh László rámutatott arra is, hogy a befektetési célú vásárlásoknál a népszerű nagyvárosokban és a Budapesten elérhető hozam között alig van eltérés.

“Emellett egy érdekes kettősség is látható. A vidéki használt lakások iránt általában azok a befektetők érdeklődnek, akik személyesen is kötődnek az adott városhoz. Ezzel szemben a vidéki új lakásokra az egész országból jönnek érdeklődők.”

– fogalmazott a szakember a lakópark.ingatlan.com adataira hivatkozva.

Árkörkép: hatalmasak a különbségek

A KSH adatai szerint 2014 előtt a fővárosban és vidéken eladott ingatlanok átlagos négyzetméterárai között még csak kétszeres volt a különbség, ami mostanra már majdnem a háromszorosára nőtt. Az ingatlan.com elemzése szerint a kínálati lakásárakban is hasonlóan nagy a szakadék.

• Budapesten például 524 ezer forint a lakások átlagos négyzetméterára, de a legdrágább kerületekben – például az I.-ben, az V.-ben és a II.-ban – átlagosan legalább 700 ezer forintot kérnek négyzetméterenként.
• Vannak olyan városrészek is – többek között a XXIII. és XXI. kerület – ahol 350 ezer forint alatt maradt az átlagos kínálati négyzetméterár.
• A fővároson kívül jóval kedvezőbbek az árak: a közép-magyarországi régióban található városokban 318-343 ezer forint volt október közepén az átlagos négyzetméterár. A dunántúli régió városaiban 220-267 ezer forintra rúgott az átlag, a kelet-magyarországi térség városaiban pedig 139-247 ezer forintért kínálták a lakások négyzetméterét.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Az IMF képviselője egy konferencián beszélt erről befektetők előtt. Hajdenberg emlékeztetett, hogy a nemzetközi gazdasági válság óta a román gazdaság folyamatosan növekszik, de főként a fogyasztás hajtja, amit az adócsökkentések és a béremelések tápláltak.

A kockázatok közé sorolta az államháztartás hiányának gyors növekedését, emellett a költségvetés nem megfelelő szerkezetét, hiszen beruházásokra keveset költenek. Az államadósság az idén, és várhatóan a következő években is nőni fog, ezért javasolják, hogy az államháztartási hiány középtávon ne haladja meg évente az 1,5 százalékos deficitet. A román államadósság a GDP-nek mintegy 37 százalékát teszi ki.

A nemzetközi pénzintézet szerint a román gazdaság jó ütemben növekszik, de kulcskérdés, hogy fenntartható marad-e. Közölték: az előrejelzéseik szerint középtávon a román gazdaság évente 3,5 százalékkal nőhet. A gyorsabb növekedéshez a szerkezeti reformok folytatása és a beruházások biztosítása szükséges – mondta Hajdenberg.

A román gazdaság az idén a bukaresti kormány reményei szerint 5,2 százalékkal fog nőni 2,98 százalékos államháztartási hiány mellett. Mihai Tudose román miniszterelnök a héten megbeszélést folytatott az IMF és a Világbank küldöttségével, és arra kérte őket, pontosabbak legyenek a Romániával kapcsolatos előrejelzéseik.

Az IMF csak 4,2 százalékos idei GDP-növekedést valószínűsít idénre.

Az IMF szerint azért nem elég pontosak, mert a gazdasági mutatók tényleges alakulását a becslés elkészítése után hozott intézkedések befolyásolják.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!