A koronavírus-járvány árnyékában nem mindenki merészkedett még ezen a nyáron külföldre, így ahogy tavaly, úgy idén is rengetegen utaztak a Balatonra, a Velencei-tóra vagy a Tisza-tóra, függetlenül attól, hogy az árak az egekbe szöktek.

A vendéglátásban éppen ezért a rövid szezon is visszahozza szinte az egész éves számokat, ami talán kissé meglepő módon az ingatlanpiacra is hatást gyakorol.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta, a jó fekvésű, partmenti nyaralók rendkívül gyorsan elkelnek akár egymillió forintos vagy afeletti négyzetméteráron is, de a kicsit távolabb eső, nem frekventált helyen található házakért is élénk a kereslet.

Tömegek töltötték az idei nyáron is a szabadságukat a magyar tengernél, de sokan ráeszméltek arra: miért béreljenek apartmant, ha venni is tudnának? Az emberek nagy része még mindig home office-ban dolgozik és a pandémia alatt sokan elgondolkoztak rajta, hogy emiatt akár a Balaton, akár a Velencei-tó, akár a Tisza-tó partjainál vásárolnak ingatlant akár magáncélra, akár befektetési jelleggel. A Balatonnál soha nem voltak ilyen drágák a lakások, és bár tetőzik az ingatlanpiac, ez nem egyenlő azzal, hogy visszaesés következne.

– magyarázta.

A kereslet pumpálta fel az árakat

Gadanecz Zoltán arról is szót ejtett, kis túlzással azt lehet mondani, hogy olcsóbb most elrepülni Dubajba, mint lemenni a Balatonra enni egy lángost. De pont a sokszor egyik napról a másikra változó és esetenként átláthatatlan járványügyi szabályozások miatt a legtöbben még a biztonságosnak mondható szomszédos országokba sem mertek elmenni.

Mindenki kiéhezett már a nyaralásra, a magyar turisztikai célállomások megteltek, itthon költötték el a pénzüket az emberek még úgy is, hogy esetenként akár 20 százalékos áremelkedés van tavalyhoz képest. Biztonságosabbnak érezték, hogy a határon belül vannak.

– folytatta a szakértő.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa kiemelte, az is lendített a vízpartok ingatlanpiacán, hogy egyelőre nem tudni, mit hoz a jövő járványügyi szempontból. Nem tudni, mikor lehet újra korlátozások nélkül utazni bárhova, a Balaton viszont mindig itt lesz, és ingatlanbefektetésként jó üzletet is lehet belőle csinálni.

Végezetül tendenciaként említette, hogy a Balaton kevésbé központi, kieső részeihez is képesek elmenni a vásárlók, hogy 200 ezer forinttal olcsóbb négyzetméteráron juthassanak ingatlanhoz, amennyiben könnyen megközelíthető az adott település. Inkább utaznak 50 kilométerrel többet naponta, ha spórolni tudnak, ezzel viszont a teljes régióban nyomják fel az árakat.

A kormány által indított otthonteremtési programoknak hatalmas a népszerűsége, de ahogy telnek-múlnak a hónapok, csökkenhet az érdeklődés a támogatások iránt, ami akár komolyabb változást is előidézhet az ingatlanpiacon.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta, azt tapasztalják országos hálózatukban, hogy van egy réteg,  akik már egy híradóban hallott kormánybejelentés után rohan a pénzintézetekhez. Ez a piacnak egy kis szegmense, de talán ők járnak a legjobban azzal, hogy időben lépnek.

Egy nagyobb réteget tesznek ki azok, akik megfontoltabban, de határozottan tudnak döntéseket hozni. Mivel jó ideje futnak az otthonteremtési kedvezmények, így értelemszerűen lassan, de folyamatosan csökken a száma az érdeklődőknek.

– magyarázta a szakértő.

Hozzátette, sokan időközben lettek nyitottak a támogatásokra, ők is fognak vásárolni, de nem tudják pótolni a kieső rétegeket, mivel kevesebben vannak, tehát várhatóan lesz egy visszaesés az otthonteremtési program segítségével ingatlanhoz jutók számában.

A belső fogyasztást serkenti a program

Gadanecz Zoltán úgy látja, a lakástámogatások terén újabb kormányzati lépésekre számíthatunk,  ennek az első darabja lehet az otthonfelújítási kedvezmény is.

Az államnak az az érdeke, hogy megmozgassa az egész országot, szeretnék, ha az emberek meg mernék forgatni a pénzüket. Ha kifizetik az asztalost, a festőt, akkor a szakemberek később máshol elköltik a befolyt összeget. Az egész program a fogyasztást serkenti, rendkívüli gazdaságélénkítő hatása van, tehát nem életszerű, hogy egyszer csak átmenet nélkül behúzzák a féket.

– értékelt.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa végezetül arról is beszélt, a megtorpanást ellensúlyozva természetes árfenntartást eredményez a piacon, hogy a kedvezményekkel megvett otthonokat nem fogják áron alul értékesíteni tulajdonosaik. Ha valamilyen negatív hatás miatt kevésbé lenne szükség az ingatlanokra, lehet visszaesés, de a piacon reménykeltő a hangulat, ezért ennek kicsi a valószínűsége.

A koronavírus-járvány a luxuslakások piacát is átrajzolta. Mivel az elmúlt bő egy évet a kiszámíthatatlanság, a folyton változó járványügyi szabályok és a home office jellemezte, a tehetősebbek olyan helyen lévő ingatlanok után kezdtek el érdeklődni, ahol akár heteket is szívesen eltöltenének, ha az élet úgy hozza.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, jelentős változás, hogy a luxuslakások esetében az érdeklődők már nem kötnek kompromisszumot az elhelyezkedés tekintetében.

A tehetősebbek mindenképp olyan területen szeretnének vásárolni, ami számukra valamilyen oknál fogva szimpatikus vagy fontos. Ez ugyanúgy igaz Budapestre és az ország többi nagyvárosára egyaránt. Ha valaki például egy budai hegyoldalon keres ingatlant, hiába van ugyanolyan paraméterekkel pár kerülettel arrébb egy eladó luxusház, ragaszkodik a kiszemelt lokációhoz.

– fogalmazott.

A szakértő megemlítette, aki hosszú távon gondolkodik, annak a felújítandó luxuslakás is megfelelő. Ha van egy teljesen jó állapotú, akár azonnal költözhető ingatlan, ahol viszont nem elegendő például a fürdőszobák száma, akkor azt nézik meg, hogy milyen szintű átalakításra van lehetőség. Általában az a fontos, hogy vagy minimális változást igényeljen az ingatlan, vagy az alapjai tegyék lehetővé a vágyak megvalósítását.

A túlárazott luxusingatlanok is elmennek

Gadanecz Zoltán arról is beszélt, a luxuslakások piacán már nincs kivárás. Az alsóbb árkategóriájú ingatlanok árai emelkednek, ez pedig a felső árkategóriát is tolja felfelé.

A hétköznapi emberek sokkal nagyobb keresletet fednek le, szélesebb kör keresi ugyanazt, ami meghatározta a luxusingatlanoknak a szegmensét is. A jó paraméterű lakások esetében a legjobb ajánlatra várnak az eladók, a vevők pedig kénytelen és hajlandók is anyagi kompromisszumot kötni. Korábban nem rohamozták a túlárazott ingatlanokat, de most már hajlandóak az általuk kedvelt környéken az átlagos négyzetméterár fölé is menni

– értékelt.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa hozzátette azt is, ma már kevésbé szempont a vásárláskor, hogy legyen az ingatlanban jakuzzi vagy szauna, mert ezek gyorsan telepíthetőek és relatíve nem is annyira költségesek. Itt is sokkal inkább az a kérdés merül fel, hogy egyáltalán elférnek-e ilyen extrák az ingatlanban.

Kicsit kezd olyan lenni a helyzet, mintha Tokióban lennénk, annyira számít a luxuslakásoknál az elhely ezkedés. Egy adott környéken akarják megoldani a vevők, amit szeretnének, aminek csak és kizárólag a négyzetméterár lehet a szűk keresztmetszete. Ez nem volt eddig jellemző a piacra.

 – zárta szavait Gadanecz Zoltán.

A koronavírus megjelenése előtt Magyarországon, és kifejezetten a fővárosban érzékelhető számban voltak jelen a francia, spanyol, olasz, angol magánszemélyek, akik ingatlanba fektettek be, de lehetne mellettük említeni akár az oroszokat és a kínaiakat is. A külföldiek jellemzően lakóingatlanokat kerestek a magyar piacon.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések, és kifejezetten a határzár, azt eredményezte, hogy a külföldiek egyik napról a másikra már nem akartak, vagy nem tudtak Budapesten ingatlant venni.

Amikor a koronavírus jött, az egyfajta kiütés volt, egyszerre érte több pofon az ingatlanpiacot. A kereslet tavaly március környékén 80 százalékos visszaesést mutatott, majd egy szép lassú felívelés volt érzékelhető, de ez inkább a magyar vásárlóknak volt köszönhető, mintsem a külföldieknek. Utóbbiak a mai napig csak elenyésző számban vesznek befektetési céllal ingatlant hazánkban.

– számolt be az elmúlt egy év tapasztalatairól a szakértő.

Gadanecz Zoltán hozzátette, új vevőkről már egyáltalán nem lehet beszélni, a régi tulajdonosok közül pedig sokan pénzzé tették a krízisben az ingatlanjaikat.

A szakember emlékeztetett, 2006-2007 táján az is elterjedt volt, hogy alaprajzról, látatlanul, esetenként az országot meg sem látogatva vásároltak külföldiek lakásokat Budapesten. Ezt a lehetőséget főként a britek aknázták ki. Akkor kiforrott módszerek voltak erre, de a vakon vásárlásra ma már nincs igény és ezt a koronavírus sem tudta visszahozni.

Másfél évtizeddel ezelőtt a befektetők többsége nem realizált igazán nagy nyereséget az ingatlanján, 5-8 éves távlaton belül értékesítették is a tulajdonukat. Mivel jött a pénzügyi válság, már nem volt jó üzlet, és erre a mai napig emlékeznek, visszafogottabb a befektetési kedv a külföldiek esetében” – magyarázta a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.

Hozzáfűzte azt is, 2021-ben azok a külföldiek vesznek inkább lakást nálunk, akiknek Magyarországon él a családjuk vagy rokonuk telepedett le itt és képben vannak a helyi viszonyokkal.

Márciustól egy részleges visszaesés volt tapasztalható a magyarországi ingatlanpiacon, a legnagyobb kereslet csökkenés a budapesti társasházi lakások esetében alakult ki.  Júniusban azonban megfordult a trend.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, a vártnál gyorsabban elkezdődött a piac regenerálódása, emiatt nem elképzelhetetlen, hogy a nyár második felében évről évre tapasztalható minimális megtorpanás ebben az esztendőben elmarad.

Jó esély van rá, hogy idén nem lesz uborkaszezon, ami a kialakult körülményekkel magyarázható. Őszre jósolják a koronavírus-járvány második hullámát, sokan pedig az ingatlant látják biztos befektetésnek és még szeptember előtt nyélbe akarják ütni az üzletet. Ehhez hozzájárul az is, hogy a magyarok többsége várhatóan itthon nyaral, vagy már nincs is szabadsága, emiatt az ügyintézésre is több idejük marad.

– értékelt a szakember.

Mint mondta, a megtakarított pénzüket az emberek még időben el szeretnék költeni, és az ingatlan vásárlást látják a legmegfelelőbb befektetésnek. Erre utal az is, hogy a hitelesek aránya a másfél évvel ezelőtti szintre csökkent, a készpénzes adás-vételek száma folyamatosan nő.

A szakember közölte, Budapest egyes kerületeiben, így például a Belvárosban, óriási keresletcsökkenés volt tapasztalható, de szépen lassan kezd visszarendeződni a helyzet, nő az érdeklődés. Ez ugyanakkor nem tart majd a végtelenségig, mert az Airbnb-s lakáskiadás korlátozásával megjelenhet egy többlet kínálat is a piacon.

Azt tapasztaljuk, hogy sokan félnek az újabb korlátozások bevezetésétől, és addig rendezni szeretnék a befektetéseiket, pénzügyi helyzetüket. Ez értelemszerűen árnövekedést indukáló tényező az ingatlanpiacon, de a másik oldalon ott van a rövid távú lakáskiadás új szabályozása, amit miatt még több tulajdonos dönthet az ingatlan eladása mellett. Így a kereslet és a kínálat egyensúlyban maradhat, és bár több adás-vételre lehet számítani az előző évekhez képest, jelentős áresés vagy áremelkedés nem valószínű a nyár végéig.

– fogalmazott.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa ezzel kapcsolatban még hozzátette, két ellentétes hatású körülmény áll egymással szemben, amelyek kioltják egymást, és csak egy szélsőséges esemény tudná jelenleg elmozdítani a piacot más irányba.

Nyitókép: Pexels.

Magyarországon 2019-ben is nagyon keresettek voltak a kisebb alapterületű lakások, ugyanakkor új trendként volt felfedezhető a piacon, hogy a nagyobb értékű ingatlanok is kapósabbá váltak.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, Budapesten egy 80 négyzetméteres lakásra sok esetben közel 80 millió forintot is rá kell szánni, de erre egyre több vevő hajlandó is.

Mivel a vásárlóközönség azt látja, hogy a gazdaság erősödik, bátrabban ruháznak be ilyen értékű ingatlanokba is. Jellemző, hogy valamennyi készpénzzel tartalékolnak, és azt az összeget inkább felveszik egy jó konstrukciójú hitelben, arra az esetre is gondolva, ha netalán időközben beütne a krach. 

– fogalmazott a szakértő.

Hozzátette azt is, sokan az eredetileg tervezetthez képest akár 10-20 millió forinttal is drágábban vásárolnak ingatlant, ha úgy érzik komfortosan magukat és azzal lesz meg a hőn áhított nyugalmuk. Ezek olyan tényezők, ami miatt van értelme kockáztatni, és rengetegen be is vállalják ezeket a dolgokat.

Nem várakoznak és nem gondolják túl a dolgokat azok sem, akik készpénzből vásárolnak nagyobb értékű lakást. Inkább kifizetik a 70-80 milliós összeget is, csak érjék el, amit szerettek volna. Olyan boldogságot szeretnének, amiben kevesebb a kompromisszum, és ma ennek ez az ára, főleg a fővárosban.

– zárta szavait Gadanecz Zoltán.

Ahogy kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat, az egyetemisták megrohamozták az ingatlan bérbeadókat a nagyobb egyetemvárosokban és a legkedvezőbb lakásokra le is csaptak.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa úgy látja, ha valakinek nem volt társa, akivel bérelt volna, vagy esetleg túl drága bérleti díjú, nagyméretű ingatlanok maradtak már csak a piacon, a legjobb, amit tehet az, hogy összefog másokkal.

Egy valakinek kézbe kell venni az irányítást, vagyis a két-három ember közül valakinek a vállára kell vennie az ügyintézést. Többen nagyobb összegért kínált albérleteket is megnézhetnek, ahol már lényegesen kisebb a kereslet, így kisebb a verseny is.

– magyarázta a szakértő.

Hozzátette azt is, a főbérlőnek fontos, hogy legyen, aki felelősséget vállal mindenért, aki egy személyben biztosítja a kaució letételét és a későbbi kapcsolattartást is.

Ha valaki egy személyben fel tudja ezt vállalni, akkor jó bizniszt csinálhat, az ő munkája pénzt is érhet. Vegyük azt, hogy hárman kibérelnek egy 180 ezer forintos albérletet, aminek a két szobáját 70-70 ezerért kiadja, így már neki csak 40 ezret kell kifizetnie. Merni kell tárgyalni, ez az élet iskolája és jó kiindulási alap az egyetem utáni élethez.

– mondta.

Fontos a keresés során, hogy mindig naprakésznek lenni. Minden fórumon keresni kell, sokan előszeretettel használják a közösségi médiát is erre a célra. A tulajdonosok is nagyobb biztonságban vannak, ha valakinek az ismerőse veszi ki az ingatlant, és nem egy ismeretlen. Így jobban járhat a bérlő is, mert alku alap lehet, hogy hosszútávon biztosított az albérleti díj fizetése, illetve a közös ismerős lévén van egy bizalmi viszony a felek között.

Gadanecz Zoltán szerint a főbérlők szeptemberben már próbálnak válogatni az érdeklődők között, hátha magasabb árat tudnak elérni, vagy kedvezőbb feltételeket tudnak találni. Ugyanakkor nem érdemes egy jó ajánlat mellett elmenni, mert a bérlőjelölt, a pénzével együtt tovább állhat.

Nyitókép: PEXELS.

Vidéken is népszerű a CSOK

A gazdaság és az állam számára egyaránt fontos a lakáspiac egészséges működése, a lakáshoz való hozzájutás elősegítése, éppen ezért a lakáscélú tervek megvalósítását az utóbbi időben egyre aktívabban, támogatásokkal segítik. A legnépszerűbb forma jelenleg a CSOK.

A kisebb települések piacát a CSOK-hatás kifejezetten megdobhatja, az árakat emelheti, hiszen nő a költözési kedv, ezáltal a kereslet is.

Budapest, Balaton és Győr után a kisebb településeken lévő ingatlanok ára is növekedésnek indulhat. Sok olyan község van Magyarországon, ahol akár egymillió forintért házat lehet venni konyhabútorral, függönnyel együtt. Ezeken a helyeken a legjobb ingatlanok ára is 8-12 millió forint között mozognak, miközben egy ilyen ház építési költsége ma meghaladja a 30-40 millió forintot. Ebből pedig az következik, hogy az árak fölfelé fognak kúszni. 

– fogalmazott a szakember.

Gadanecz Zoltán hozzátette, hatványozottan igaz lesz ez azokra a CSOK-listás falvakra, melyek közelében kisebb vállalkozások működnek vagy egyszerűen elérhető egy nagyobb város.

A nagyvárosokban is drágulnak az ingatlanok

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa mindazonáltal felhívta rá a figyelmet, hogy a nagyvárosokban is drágábban lehet majd ingatlanhoz jutni, példaként pedig Debrecent említette.

Debrecenben a BMW ötezer embert foglalkoztat majd a most épülő gyárban. Az ilyen típusú fejlesztések hatására a közel 300 ezres lakosságú városban már közelítenek az árak a budapestiekhez, és úgy gondolom, hogy utol is fogják érni azt.

 – zárta szavait.

Nyitókép: Pexels.

Erős drágulás az agglomerációban

Az ingatlanpiac virágzásának következménye, hogy egyre többen szorulnak ki Budapest közvetlen vonzáskörzetébe, ahol szintén erős drágulás volt tapasztalható a közelmúltban. Budaörsön és Budakalászon például már bőven félmillió forint felett jár az ingatlanok átlag négyzetméterára, de Fóton, Dunakeszin, Budakeszin és Solymáron is hatalmasat emelkedtek a házak értékei.

Ezzel együtt mégis trend lett a főváros agglomerációjában, hogy a kisgyermekes családok közösségeket alakítanak ki.

Ez a jelenség ma már erősen megfigyelhet Dunaharasztiban, Dunakeszin, Százhalombattán és Szigetszentmiklóson is.

Szomszédok újratöltve

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, olyan az egész, mint a Szomszédok című sorozat megismétlődése.

Amikor felépültek a panelek, egy korosztály költözött be oda: együtt nőttek a gyerekek és korosodtak a felnőttek. Most ugyanez játszódik le a kisebb-nagyobb újépítésű társasházaknál, és a különféle kedvezmények miatt ez a tendencia alighanem tovább erősödik majd a közeljövőben.

– magyarázta a szakember.

Mint mondta, a kisgyermekes családok élvezik, hogy hasonló élethelyzetben lévő emberekkel költözhetnek egy helyre, ami egyfajta biztonságot is ad nekik. Vannak párok, akik tudatosan ilyen környezetet keresnek.

Megéri nekik áldozatot hozni és minden nap ingázni a munkahelyükre, mert mindenki ismer mindenkit, a gyerekeket ki merik küldeni játszani az utcára, és rengeteget tudnak egymásnak segíteni a hétköznapokban. Ezeket a családokat tehát nem a pénz, sokkal inkább a lakhatási környezet befolyásolja. Az újépítésű sorházakból és ikerházakból lesz ezeken a településeken a Szomszédok 2.0

– tette hozzá Gadanecz Zoltán.