Mi az a fordított adózás?

Az általános fordított adózás azt jelenti, hogy a társaságok nem terhelnek áfát egymásra, hanem az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti meg az állam részére. Vagyis a számla az áfa felszámítása nélkül kerül kiállításra és az adót majd a vevőnek kell megfizetnie az állam részére.

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a HÉA-Irányelv módosítását, mely szerint a tagállamok 2022. június 30-ig előírhatják a fordított adózás alkalmazását a belföldi adóalanyok között teljesülő ügyletek esetén. Az átmeneti szabályt csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet majd alkalmazni, amennyiben arra az Európai Bizottság felhatalmazást ad.

A módosítást Csehország kérelmezte, ennek hátterében az áfacsalások növekvő tendenciája és az ezzel szembeni küzdelem hatékonyságának növelése állt.

Az Európai Bizottság ajánlásából kiderült, hogy Csehország esetében az adócsalás mértéke az európai átlagérték fölött van, ezért igényük az általános fordított adózás bevezetésére megalapozott. Ezenfelül esetükben teljesül valamennyi szigorú feltétel, mely lehetővé tette a fordított adózás bevezetésének kérelmezését.

– mondta Aracsi Bernadett, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

Az általános fordított adózás bevezetése hatással lehet Magyarországra?

A jogalkotó már az új lehetőség kidolgozásakor számított rá, hogy az általános fordított adózás bevezetése egy tagállamban könnyen átterelheti a körhintacsalásokat egy másik, szomszédos tagállamba.

A legelső javaslat lehetővé tette volna, hogy azon tagállamok, amelyek esetében negatív hatás érezhető a más országokban bevezetett fordított adózás miatt, akkor is kérelmezhessék az általános fordított adózás alkalmazását, ha egyébként nem felelnek meg valamennyi feltételnek. A végleges jogszabály azonban ezt a lehetőséget eltörölve, kizárólag szigorú feltételek megléte esetén engedi meg az általános fordított adózás bevezetését.

Csehország az említett kérelmét 2019. március 22-én nyújtotta be, tehát elmondható, hogy relatíve gyorsan befejeződött az előzetes eljárás.

Az általános fordított adózás Csehországban történő bevezetésének következményei Magyarországra is hatással lehetnek. Azzal együtt ugyanis, hogy Csehországban csökken az adócsalások száma, elképzelhető, hogy növekedésre lehet majd számítani ezen a téren a környező országok, így akár Magyarország esetében is. Az utóbbi években bevezetett számos adatszolgáltatás eredményeképpen azonban Magyarországon nem lesz könnyű dolga az áfacsalóknak.

– mondta Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

Éppen ezért a HÉA-Irányelv módosítása úgy rendelkezik, hogy ha legalább egy tagállam alkalmazza az általános fordított adózást, akkor a nem alkalmazó tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy jelentést nyújtsanak be az Európai Bizottságnak a területükön érzékelhető hatásokról. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács lehetőséget kapott a „vészfék behúzására”, azaz hatályon kívül helyezhet minden általános fordított adózást engedélyező határozatot, amennyiben annak negatív hatásai érzékelhetők a fordított adózást nem alkalmazó országokban.

A Brexit-et a mai napig rengeteg bizonytalanság és megválaszolatlan kérdés övezi, ami azonban már szinte biztos, hogy az Egyesült Királyság előbb vagy utóbb kilép az Európai Unióból (EU). A fő kérdés az, mikor. Egy megállapodás nélküli Brexit esetén a szigetország már 2019. március 29-én, éjjel 23 órától EU-n kívüli országgá válik. Megállapodás esetén ez a fordulópont 2020. december 31. napjával (meghosszabbítás esetén még később) következik be. Az, hogy mikor következik be a Brexit és milyen feltételek mellett, jelentős hatással lehet az internetes vásárlókra is.

Jelenleg, ha egy brit webshopból vásárolunk, akkor legtöbbször az ottani, 20%-os áfára kell számítanunk a vételárban. Ha ezt kifizettük és megérkezett Magyarországra az áru, akkor nincs más dolgunk, mint hogy élvezzük a megrendelt terméket.

A Brexit-et követően azonban a képlet teljesen megváltozik. A brit webshop nem fogja beszámítani az áfát a termék árába. Így az ár nagyon vonzónak tűnhet, azonban ahogy megérkezik az áru Magyarországra nagy meglepetések érhetik a fogyasztót. A Brexit után ugyanis előfordulhat, hogy nekünk kell gondoskodni a magyar áfa (27%) és esetleg a vám megfizetéséről, valamint az adminisztrációról.

– mutatott rá Gábor Zoltán, a Deloitte Magyarország Brexit szakértője.

A fizetendő összeg nagysága a termék értékétől függ majd, és a következő szempontok határozzák meg:

• Ha a megrendelt áru értéke 0-22 euró között van, akkor sem áfa, sem vám nem terheli a vásárlót.
• 22,1 és 150 euró között már magyar áfát (27%) kell fizetnie a vásárlónak.
• 150 eurót meghaladó vásárlás esetén az áfa mellett már vámra is számíthat a vásárló.

A helyzetet az is nehezíti, hogy 22 eurós értékhatár fölött az adminisztrációval is foglalkoznunk kell, hogy kézhez kaphassuk a terméket, ugyanis vámeljárást kell kezdeményeznünk az illetékes vámhivatalnál, igaz 150 euró alatt a vámot nem kell megfizetnünk). Kényelmi szolgáltatásként ezzel megbízhatjuk a szállítót is, de akkor újabb költséggel kell számolnunk, ami több ezer forintra rúghat.

– jelezte Aracsi Bernadett, a Deloitte kereskedelmi iparágra specializálódott csoportjának szakértője.

2021-től ismét jelentős fordulat jön, ugyanis előreláthatólag a rendszer úgy változik majd az Európai Unióban, hogy minden, nem EU-s webshopból vásárolt terméken legyen áfa, mégpedig a vásárló tartózkodási helye szerinti, az első eurótól kezdve, és persze értékhatártól függően vám is fizetendő. A jó hír viszont, hogy ezeket a tételeket majd az eladónak kell rendeznie. Tehát a magyar vásárló kifizeti a magyar áfával terhelt vételárat és utána már élvezheti is a rendelése gyümölcsét, amint megérkezett.