A kormány döntése szerint egyfelől a jelenlegi 3,5 forintról 2024-től majdnem háromszorosára, tehát 10 forintra nőhet a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető literenkénti összeg. A kormány az intézkedés kapcsán azt várja el a fuvarozóktól, hogy a hazai fuvarozók a magyar áruk szállításához szükséges üzemanyagot itthon tankolják gépjárműveikbe.

A versenyképességet növelő intézkedések részeként a GFM javaslatára a jövőben a feladó által megbízott fuvarozó a teljesítésbe további maximum egy alvállalkozót vonhat be. Emellett a magyar logisztikai és szállítási ágazatban javasolják bevezetni a minimális szolgáltatási díjakat, amelynek három típusa: a minimális szolgáltatási alapdíj, amely a megtett úttal járó útdíj háromszorosa, továbbá a rakodási és raklap válogatási díj, amelynek minimum összege bruttó 10 795 forint, valamint az állásidőre járó állásdíj, amely legalább bruttó 8636 forint.

A bevezetett minimális díjak azon magyar vállalkozások számára jelentenek könnyebbséget, amelyek tisztességes feltételek mellett szolgáltatnak, de kénytelenek más, piacszerzési céllal nyomott áron szolgáltató vállalkozásokkal versenyezni.

A kormány célja, hogy átláthatóbb, nyomon követhetőbb helyzetet teremtsen a szektorban, azoknak kedvezve, akik munkájukat megbízhatóan és tisztességesen végzik, továbbá annak elérése, hogy a hazai áruszállításhoz a fuvarozók európai összehasonlításban is versenyképes áron jussanak üzemanyaghoz. Így biztosítható a gazdaság és ipari termelés maradéktalan és magas színvonalú kiszolgálása, valamint a kereskedelem zökkenőmentes fenntartása, amely a nemzetgazdaság sikeres működésének elemi feltétele – hangsúlyozta a GFM.

Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik az áruszállítás területén, hiszen egyedülálló módon három fő közúti teherszállítási útvonalon is belépési pont az EU-ba, emellett pedig a gyorsforgalmi úthálózat szinte az egész ország területén könnyen elérhető. A logisztika szerepét növeli az is, hogy hazánk a nyugati és keleti high-tech ipar és tőke találkozási pontja.

A logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, hiszen közel 2500 vállalat tevékenykedik ezen a területen. A nemzetgazdaság meghatározó részeként több mint 280 ezer főt foglalkoztat, és a GDP 5 százalékát állítja elő. A kormány célja, hogy ez az arány 2030-ra 10 százalékra növekedjen. Az ágazat megerősítése hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához, így a családok és munkahelyek megvédéséhez – olvasható a GFM közleményében.

Nyitókép: Unsplash.

Ibolya Tibor közleménye szerint a 33 éves férfi 2014-ben kezdte működtetni a közúti árufuvarozási tevékenységet végző – részben strómanokat alkalmazó – céghálózatot. Ebben voltak olyan cégek, amelyek tulajdonában tehergépkocsik voltak, olyanok, amelyek a teherautók üzemeltetését átvették és a tényleges fuvarozást végezték, valamint olyanok is, amelyek a fuvarozó cégek helyett – szerződő félként – a fuvarozások ellenértékét átvették.

Ezzel azt érték el, hogy a ténylegesen fuvarozást végző cégeknek nem volt bevételük, vagyonuk, a teherautókat csak üzemeltették. A fuvarozó cégekhez alkalmazottakat is bejelentettek, akik után a közterheket nem fizették, továbbá a gépjárművek utáni útdíjat és az útdíj meg nem fizetése miatti bírságokat sem rendezték – ismertette.

Azt írta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói kedden összehangolt akció során 35 helyen tartottak kutatást. Könyvelési anyagokat, elektronikus levelezést, magyarországi bankszámlákon lévő összegeket, 55 teherautót, két luxusjárművet foglaltak le, valamint egy ingatlant és követeléseket vettek zár alá, összesen mintegy 300 millió forint értékben.

Az adóhatóság a férfit különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás megalapozott gyanúja, és többrendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt hallgatta ki gyanúsítottként, a bíróság pedig egy hónapra letartóztatta. Az ügyben érintett másik tíz gyanúsított szabadlábon védekezik – olvasható a közleményben.

Rossz válaszok meglévő problémákra

A közlemény emlékeztet: az Európai Parlament és az Európai Tanács idén júliusban Magyarország és más tagállamok határozott ellenkezése dacára fogadta el a közúti szállításra vonatkozó új szabályokat. A magyar kormány a jogalkotási javaslat előkészítésének három évvel ezelőtti kezdetei óta minden lehetséges fórumon fellépett a szabályozási tervekkel szemben. Az előírások deklarált célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása.

A magyar álláspont szerint azonban az új rendelkezések rossz válaszokat adnak létező problémákra, és nemhogy nem oldják meg, hanem inkább súlyosbítják az érintettek helyzetét.

Az EU-n kívüli vállalkozások járnának jól

A jogszabályok ellentétesek a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogaival, az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaznak. A rejtett szándékokkal szemben nem a nyugat-európai fuvarozók érdekeit érvényesítik, hanem a semmilyen uniós előírás betartására nem kötelezhető, unión kívüli vállalkozásoknak kedveznek. A harmadik országbeli cégek térnyerése nemcsak gazdasági károkat okoz a tagállamoknak, hanem az európai polgárok közlekedésbiztonsági helyzetét is ronthatja. A fuvarozók bürokratikus terheinek és költségeinek növelése uniós és nemzeti szinten is megnehezíti a gazdaság újraindítását a vírusválságban – fűzték hozzá.

Ezeket kellene megsemmisíteni

A magyar kereset három kapcsolódó irányelv és rendelet összesen öt pontjának megsemmisítését kezdeményezi.

• Kivonná a nemzetközi közúti fuvarozási tevékenységet végző járművezetőket a kiküldetési irányelv, a kísért kombinált fuvarozási műveleteket pedig a kombinált fuvarozási műveletekre vonatkozó új szabályok hatálya alól.
• A biztonságos pihenőhelyek elégtelen száma miatt a gyakorlatban végrehajthatatlannak tartja a kabinban alvás tilalmát.
• Az intelligens menetíró készülékek bevezetésére korábban megszabott 2034-es határidő tízéves megkurtítása a jogbiztonság alapelvét sérti, ledolgozhatatlan versenyhátrányt okoz az uniós vállalkozások számára.

– részletezte az ITM.

Nem gondolták végig

Az egyik kifogásolt új szabály szerint

a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam valamelyik operatív központjába.

• Az üresen közlekedő kamionok feleslegesen növelik a szén-dioxid-kibocsátást a közúti szállítási ágazatban.
• A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárja az egységes piacról a szigeteken fekvő országok fuvarozóit, nagymértékben korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését is.
• Az üresjáratok indokolatlanul fokozzák az európai úthálózat károsodását és a közlekedésbiztonsági kockázatokat.

Varga Judit és Mosóczi László is megszólat a témában

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a protekcionista intézkedések aláássák az EU alapját képező belső piacot, és így beláthatatlan következményekhez vezetnek.

Ahogyan 2018-ban a kiküldetési irányelv esetében tettük, most is határozottan fellépünk a nyugat-európai tagállamoknak indokolatlan versenyelőnyt biztosító uniós szabályozással szemben. Azt kérjük, hogy az uniós szerződésekben foglalt alapelvekbe ütköző, nyilvánvalóan diszkriminatív, a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes jogszabályokat az Európai Unió Bírósága semmisítse meg.

– fogalmazott a tárcavezető.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta:

A magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése, mivel az ágazat több mint 6 százalékkal járul hozzá a magyar bruttó nemzeti össztermékhez. A nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó hazai közúti áruszállítók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket aránytalanul nagymértékben érinthetik a 2022 februárjától alkalmazandó intézkedések. Az előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei.

Más országok is ellenzik

A szabályozást Magyarország mellett további nyolc tagállam – Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia – is következetesen ellenzi.

• Ezek az országok igazságos megoldást szorgalmaznak az európai közúti közlekedési szektorban, amely a fuvarozók valós igényeihez igazodik, és nem korlátozza a gazdasági versenyképességet.
• A korábbi szándéknyilatkozatok szerint közülük többen a magyar keresethez hasonló önálló indítvánnyal vagy valamelyik másik tagállamhoz beavatkozóként csatlakozva szintén az Európai Bírósághoz fordulnak.

A magyar kezdeményezésre meginduló eljárás a korábbi tapasztalatok szerint egy-másfél évig tarthat, így akár már az új rendelkezések életbe lépése előtt döntés születhet az ügyben – közölte a minisztérium.

Az októbertől Magyarországon is fuvarozó vállalat a magyarországi üzleti tervben nyereséggel számol a piacra lépést követő egy éven belül. A tervek szerint a kezdeti időszakban napi 500 raklapot szállítanak, amelyhez 15 szállítmányozó partnervállalatot vonnak be, a későbbiekben maximum 17-18 partnerrel dolgoznának, naponta 600-900 raklapot továbbítanának – közölte a Palletways.

A tájékoztatás szerint a magyar piacra lépéshez félmillió euró tőkét fektettek be, infrastruktúrájuk napi 1000 raklap kezelését teszi lehetővé, ami gyorsan fejleszthető az igények alapján.

A magyarországi hálózat a belföldi fuvarozás mellett bekapcsolódott a vállalat 24 országot lefedő nemzetközi hálózatába.

A Palletways céget a dél-afriakai Imperial Logistics International alapította az Egyesült Királyságban 1994-ben, 400 depóval és 20 központi elosztó raktárral rendelkezik, Európa-szerte több mint húsz országban végez áruterítő szolgáltatást.

Az Imperial Logistics 50 országban, több mint 30 ezer alkalmazottal dolgozik főként Európában és Afrikában, a cégcsoport fuvarozási, raktározási és disztribúciós tevékenységet végez, logisztikai-hálózatot üzemeltet, továbbá nemzetközi szállítmányozási téren is egyre növekvő szerepet tölt be a világon.

A bővítés a társaságnak csak a nemzetközi hosszú távú fuvarozásban futó járműparkjára vonatkozik

A vontató beszerzési tenderen a DAF 400, a Volvo 300 darab nyerges vontatóra nyert szállítási lehetőséget. Ezen felül a Kögel 278 darab, a Schmitz 70 darab pótkocsit szállít. A szerződéseket a következő hetekben írják alá. 

Az új szállítóeszközök február és október között állnak majd forgalomba.

• A Waberer’s nagy hangsúlyt helyez a szén-dioxid-kibocsátás korlátozására is: a kiválasztott EURO6-C emissziójú vontatókat a legkorszerűbb, újgenerációs diesel motorok hajtják.
• A szállítóeszközök olyan sofőrkényelmi és biztonságtechnikai berendezésekkel szerelik majd fel, mint például az állófűtés és állóklíma, valamint a sávelhagyást figyelő és riasztó rendszer.
• A Waberer’s több mint 4150 szerelvényből álló flottájának jelenlegi átlagéletkora 2,6 év.