A kormány döntése szerint egyfelől a jelenlegi 3,5 forintról 2024-től majdnem háromszorosára, tehát 10 forintra nőhet a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető literenkénti összeg. A kormány az intézkedés kapcsán azt várja el a fuvarozóktól, hogy a hazai fuvarozók a magyar áruk szállításához szükséges üzemanyagot itthon tankolják gépjárműveikbe.

A versenyképességet növelő intézkedések részeként a GFM javaslatára a jövőben a feladó által megbízott fuvarozó a teljesítésbe további maximum egy alvállalkozót vonhat be. Emellett a magyar logisztikai és szállítási ágazatban javasolják bevezetni a minimális szolgáltatási díjakat, amelynek három típusa: a minimális szolgáltatási alapdíj, amely a megtett úttal járó útdíj háromszorosa, továbbá a rakodási és raklap válogatási díj, amelynek minimum összege bruttó 10 795 forint, valamint az állásidőre járó állásdíj, amely legalább bruttó 8636 forint.

A bevezetett minimális díjak azon magyar vállalkozások számára jelentenek könnyebbséget, amelyek tisztességes feltételek mellett szolgáltatnak, de kénytelenek más, piacszerzési céllal nyomott áron szolgáltató vállalkozásokkal versenyezni.

A kormány célja, hogy átláthatóbb, nyomon követhetőbb helyzetet teremtsen a szektorban, azoknak kedvezve, akik munkájukat megbízhatóan és tisztességesen végzik, továbbá annak elérése, hogy a hazai áruszállításhoz a fuvarozók európai összehasonlításban is versenyképes áron jussanak üzemanyaghoz. Így biztosítható a gazdaság és ipari termelés maradéktalan és magas színvonalú kiszolgálása, valamint a kereskedelem zökkenőmentes fenntartása, amely a nemzetgazdaság sikeres működésének elemi feltétele – hangsúlyozta a GFM.

Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik az áruszállítás területén, hiszen egyedülálló módon három fő közúti teherszállítási útvonalon is belépési pont az EU-ba, emellett pedig a gyorsforgalmi úthálózat szinte az egész ország területén könnyen elérhető. A logisztika szerepét növeli az is, hogy hazánk a nyugati és keleti high-tech ipar és tőke találkozási pontja.

A logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, hiszen közel 2500 vállalat tevékenykedik ezen a területen. A nemzetgazdaság meghatározó részeként több mint 280 ezer főt foglalkoztat, és a GDP 5 százalékát állítja elő. A kormány célja, hogy ez az arány 2030-ra 10 százalékra növekedjen. Az ágazat megerősítése hozzájárulhat a gazdasági növekedés helyreállításához, így a családok és munkahelyek megvédéséhez – olvasható a GFM közleményében.

Nyitókép: Unsplash.

(x) Szponzorált tartalom: A cikk megjelenését a Colonnade Biztosító támogatta | Köszöjük!
Szeretne megjelenni a Biztosító Magazinban? Rendeljen cikket! A részletekért kattintson a médiaajánlatra!

Az angol Edward Lloyd 1680-as években nyílt londoni kávézója a tengeri kikötő közelségének köszönhetően hamar a kereskedők, hajóskapitányok kedvelt helyszíne, és ebből adódóan a szállítmánybiztosítások piactere lett. A tulajdonos akkor még talán nem is gondolhatta, hogy az általa alapított Lloyd’s of London biztosítótársaság évszázadokkal később is meghatározó szerepet fog betölteni a szállítmánybiztosítások nemzetközi szabályozásában. Napjaink szállítmánybiztosítási szerződési feltételei az általános vagyonbiztosítási feltételekből és a nemzetközi kereskedelemben leggyakrabban használt egységes feltételrendszerből, vagyis a Lloyd’s Institute Cargo Clause (ICC) részekből tevődnek össze.

Földön, vízen, levegőben

A Colonnade Szállítmánybiztosítás közúti, légi, vízi és vasúti szállítás esetén egyaránt köthető, két típusban. Az egyik, az egyutas szerződés, amely határozott időtartamú, egy adott szállítmány, egyszeri, előre megnevezett útvonalon és fuvareszközzel történő szállítására vonatkozik.

A másik a keretszerződés, ami az 1 év alatt felmerült összes szállítást egy szerződésen belül tartalmazza.  A keretszerződésnek több formája is lehet: bejelentéses, forgalom alapú, részszállításos.

• A bejelentéses keretszerződés csak a bejelentésre kerülő szállítmányokra nyújt fedezetet. Ilyenkor a biztosított vagy a szerződő a biztosítóval történő előzetes megállapodás alapján köteles jelenteni a szállításokat, a szállítmány indulása előtt írásban kell közölnie a Colonnade felé a szállítmány ajánlati adatait, a biztosítási díj pedig utólag, a bejelentett szállítások alapján kerül elszámolásra.
• A forgalom alapú keretszerződés, amikor az előzetesen megadott várható teljes éves forgalom szerint kalkuláljuk, és ennek alapján határozzuk meg az előzetes biztosítási díjat.
• A részszállításos szerződést akkor alkalmazható, ha előre meghatározható az adott időszakra vonatkozó szállítandó áruk mennyisége és összes értéke. A biztosítási díj megfizetése előzetesen történik, azonban a szállításokat csak utólagosan szükséges bejelenteni.

Kiegészítő záradékok akár háborús kockázatokra is

A Colonnade Biztosító a szállítmánybiztosítással arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a biztosítottnak a szállítás rendes folyamatával együtt járó veszélyek és véletlen balesetek következtében a biztosított szállítmányban keletkezett károkat – a szerződésben meghatározott és részletezett feltételek szerint. Az ICC nemzetközi sztenderdeken túl a Colonnade különböző kiegészítő záradékokat is kínál:

• Leggyakrabban használt kiegészítő záradék a TPND (Theft, Pilferage and Non-delivery), ami a lopás, dézsmálás és ki nem szolgáltatás ellen nyújt védelmet (Az ICC „B” és az ICC „C” záradék mellé köthető, az ICC „A” tartalmazza).
• Az Institute War Clauses a háborús kockázatok ellen biztosít.
• Az Institute Strike Clauses a sztrájk, polgári zavargások, népfelkelés során bekövetkező károkat téríti.
• A 24 Hours Breakdown záradékot olyan áruk szállításakor jöhet jól, amelyek hűtést vagy temperálást igényelnek. Ez a záradék a hűtőberendezés meghibásodása esetén téríti a hűtőberendezés meghibásodásából eredő árukárokat.

A záradékoknál alkalmazhatóak szublimitek és egyedi önrészek, amelyek minden esetben az ajánlaton és a kötvényen is feltüntetésre kerülnek.

7 ok, amiért érdemes a Colonnade Szállítmánybiztosítást választani:

1. Szinte bárki lehet szerződő, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a biztosítási szerződést az érdekelt személy javára köti meg, valamint a biztosított maga az áru tulajdonosa.
2. A biztosítható vagyontárgyak lehetnek saját tulajdonban és idegen tulajdonban is.
3. Az árukárnál a felelősség kérdése nem mérvadó, továbbá teljes átfogó fedezetet nyújt a feladási helytől a rendeltetési helyig.
4. Az áru természetes tulajdonságaiból eredő károk igény szerint biztosíthatóak (pl. törés, rozsdásodás, megromlás).
5. Vis major, elemi káresemények kockázatának fedezetét tartalmazza.
6. Háború, felkelés, rablás, fosztogatás, sztrájk, terrorizmus kockázatok igény szerint biztosíthatóak.
7. Nincs fedezet korlátozás, továbbá +10% felülbiztosítás is köthető, amely a nem biztosítható költségek fedezetére szolgálhat (pl. elmaradt haszon, újra-feladási vagy csomagolási költség stb.).

Kérje biztosítási kötvényét akár 1 munkanapon belül!

A Colonnade Biztosító munkatársai gyorsan, helyi hatáskörben hozzák meg kockázatvállalói döntéseiket, rugalmasságuknak köszönhetően akár 1 munkanapon belül kiállítják a biztosítási ajánlatot és kötvényt az ügyfél számára. Lehetséges különböző devizákban (például euróban, dollárban) történő ajánlatadásra és fizetésre is, ebben az esetben a kártérítés kifizetése is az adott devizában történik. Igényelhető angol nyelvű ajánlatadás és dokumentáció is. Kár esetén a Lloyd’s Agent világméretű kárrendezői hálózat áll a Colonnade Biztosító ügyfeleinek rendelkezésére.

Bővebb információ: vagyon@colonnade.hu

(x) Szponzorált tartalom: A cikk megjelenését a Colonnade Biztosító támogatta | Köszöjük!
Szeretne megjelenni a Biztosító Magazinban? Rendeljen cikket! A részletekért kattintson a médiaajánlatra!

Rossz válaszok meglévő problémákra

A közlemény emlékeztet: az Európai Parlament és az Európai Tanács idén júliusban Magyarország és más tagállamok határozott ellenkezése dacára fogadta el a közúti szállításra vonatkozó új szabályokat. A magyar kormány a jogalkotási javaslat előkészítésének három évvel ezelőtti kezdetei óta minden lehetséges fórumon fellépett a szabályozási tervekkel szemben. Az előírások deklarált célja a járművezetők érdekeinek védelme, szociális feltételeinek, munkakörülményeinek javítása.

A magyar álláspont szerint azonban az új rendelkezések rossz válaszokat adnak létező problémákra, és nemhogy nem oldják meg, hanem inkább súlyosbítják az érintettek helyzetét.

Az EU-n kívüli vállalkozások járnának jól

A jogszabályok ellentétesek a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogaival, az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaznak. A rejtett szándékokkal szemben nem a nyugat-európai fuvarozók érdekeit érvényesítik, hanem a semmilyen uniós előírás betartására nem kötelezhető, unión kívüli vállalkozásoknak kedveznek. A harmadik országbeli cégek térnyerése nemcsak gazdasági károkat okoz a tagállamoknak, hanem az európai polgárok közlekedésbiztonsági helyzetét is ronthatja. A fuvarozók bürokratikus terheinek és költségeinek növelése uniós és nemzeti szinten is megnehezíti a gazdaság újraindítását a vírusválságban – fűzték hozzá.

Ezeket kellene megsemmisíteni

A magyar kereset három kapcsolódó irányelv és rendelet összesen öt pontjának megsemmisítését kezdeményezi.

• Kivonná a nemzetközi közúti fuvarozási tevékenységet végző járművezetőket a kiküldetési irányelv, a kísért kombinált fuvarozási műveleteket pedig a kombinált fuvarozási műveletekre vonatkozó új szabályok hatálya alól.
• A biztonságos pihenőhelyek elégtelen száma miatt a gyakorlatban végrehajthatatlannak tartja a kabinban alvás tilalmát.
• Az intelligens menetíró készülékek bevezetésére korábban megszabott 2034-es határidő tízéves megkurtítása a jogbiztonság alapelvét sérti, ledolgozhatatlan versenyhátrányt okoz az uniós vállalkozások számára.

– részletezte az ITM.

Nem gondolták végig

Az egyik kifogásolt új szabály szerint

a fuvarozó vállalkozás nemzetközi fuvarozásra használt járműveinek az elindulást követő nyolc héten belül vissza kell térniük az adott tagállam valamelyik operatív központjába.

• Az üresen közlekedő kamionok feleslegesen növelik a szén-dioxid-kibocsátást a közúti szállítási ágazatban.
• A jármű kötelező visszatérése gyakorlatilag kizárja az egységes piacról a szigeteken fekvő országok fuvarozóit, nagymértékben korlátozza több, nem központi elhelyezkedésű tagállam vállalkozóinak hozzáférését is.
• Az üresjáratok indokolatlanul fokozzák az európai úthálózat károsodását és a közlekedésbiztonsági kockázatokat.

Varga Judit és Mosóczi László is megszólat a témában

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a protekcionista intézkedések aláássák az EU alapját képező belső piacot, és így beláthatatlan következményekhez vezetnek.

Ahogyan 2018-ban a kiküldetési irányelv esetében tettük, most is határozottan fellépünk a nyugat-európai tagállamoknak indokolatlan versenyelőnyt biztosító uniós szabályozással szemben. Azt kérjük, hogy az uniós szerződésekben foglalt alapelvekbe ütköző, nyilvánvalóan diszkriminatív, a szolgáltatásnyújtás szabadságával ellentétes jogszabályokat az Európai Unió Bírósága semmisítse meg.

– fogalmazott a tárcavezető.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta:

A magyar kormány számára kiemelten fontos a fuvarozói szektor megvédése, mivel az ágazat több mint 6 százalékkal járul hozzá a magyar bruttó nemzeti össztermékhez. A nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó hazai közúti áruszállítók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket aránytalanul nagymértékben érinthetik a 2022 februárjától alkalmazandó intézkedések. Az előírások rontják az európai versenyképességet, veszélyeztetik a munkahelyeket, és a fuvarozói szolgáltatások árának megemelkedését okozzák, aminek egyértelműen a fogyasztók a vesztesei.

Más országok is ellenzik

A szabályozást Magyarország mellett további nyolc tagállam – Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia – is következetesen ellenzi.

• Ezek az országok igazságos megoldást szorgalmaznak az európai közúti közlekedési szektorban, amely a fuvarozók valós igényeihez igazodik, és nem korlátozza a gazdasági versenyképességet.
• A korábbi szándéknyilatkozatok szerint közülük többen a magyar keresethez hasonló önálló indítvánnyal vagy valamelyik másik tagállamhoz beavatkozóként csatlakozva szintén az Európai Bírósághoz fordulnak.

A magyar kezdeményezésre meginduló eljárás a korábbi tapasztalatok szerint egy-másfél évig tarthat, így akár már az új rendelkezések életbe lépése előtt döntés születhet az ügyben – közölte a minisztérium.

Állami intézkedések szükségesek a gazdasági felépüléshez

A kormányok, jegybankok és nemzetközi szervezetek bejelentett intézkedései nélkülözhetetlenek lesznek, hogy a járvány elmúltával, 2020 második felében felépüljön a világgazdaság a sokkból.

• A jó hír, hogy a kínai gazdaság már kezd talpra állni alig egy hónappal a bevezetett drasztikus járványügyi intézkedéseket követően, és április végére akár ki is heverheti a járvány okozta visszaesést.
• A világ többi részén valamivel később normalizálódhat a helyzet, és emiatt idén stagnáláshoz közeli világkereskedelmet vár az Euler Hermes.

Az elemzés szerint a járvány a megjelenése óta eltelt négy hónapban már akkora visszaesést okozott a világkereskedelemben, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború egy teljes év alatt.

Jelentős csökkenések az egyes ágazatokban

Merész István, az Euler Hermes országigazgatója a közleményben kiemeli: a járvány negyedévente 320 milliárd dollár kiesést okoz a világkereskedelemben az átmenetileg lebénuló gazdaság miatt.

• Ezen belül az árutermelésben az exportveszteség elérheti a 161 milliárd dollárt, mivel az áruk iránti kereslet Kínában és Európában április végéig drasztikusan csökken.
• Ehhez járul még a szolgáltató szektor visszaesése: a kínai, az olasz és az Európán belüli turizmus drámai csökkenése, amely az Euler Hermes becslése szerint 125 milliárd dollár veszteséget könyvelhet el.
• Ezzel párhuzamosan a légiközlekedési és szállítmányozói ágazat is jelentősen lassul, ahol a veszteség 33 milliárd dollár lehet.

A gazdasági élet normalizálódása fokozatosan és lassan történik majd:

Kínában már márciusban elkezdődött, de világszinten csak május végére várható.

Recesszióra kell számítani

A jelenlegi adatok recessziót jeleznek előre, 2020 első hat hónapjában a világkereskedelem várhatóan negatívba fordul.

• Az első negyedévben 2,5 százalékkal, a második negyedévben 1 százalékkal csökken a kereskedelmi volumen a megelőző év azonos negyedévéhez viszonyítva.
• A Nemzetközi Hajózási Kamara adatai szerint a járvány miatt eddig 350 ezer konténer esett ki a vízi szállítmányozási forgalomból, és az Európai Bizottság adatai szerint az elmúlt négy hétben a Kínából Európa felé tartó konténerhajók száma felére esett vissza.

A világkereskedelem 2020 második fél évében lassan fog helyreállni, így év végére mindössze 0,4 százalékos növekedést várnak globálisan, szemben a tavalyi 2,6 százalékkal, vagy a 2018-as 3 százalékos növekedéssel.

– hangsúlyozza Merész István.

Hozzátette: Kína kezd talpra állni a járvány okozta sokkból, és a gazdaság kezd normalizálódni. A szakértő szerint Kínában a vírus eddig jóval kisebb visszaesést okozott, mint a 2009-es pénzügyi-gazdasági válság.

Visszaesik a kereskedelmi forgalom

A jelenlegi kereskedelmi forgalom növekedése a 2016-os szintre lassult, ám a visszaesés még mindig elenyésző a 2009-es válság idején mért adatokhoz képest.

• 2009 januárjában 26,5 százalékot, februárban 43,1 százalékot esett a kereskedelmi forgalom.
• Ehhez képest idén januárban 17,2 százalék, februárban pedig 4 százalék volt a csökkenés a megelőző év azonos hónapjához viszonyítva.
• A következő hónapokban ugyan további csökkenés várható, mivel a járványügyi megszorítások szerte a világban fékezik a kereskedelmet, ám ezekkel együtt is Kínában lassan rendeződik a helyzet – mondta Merész István.

Kinában (is) várható GDP csökkenés

Az Euler Hermes becslése szerint a járvány 3 százalékponttal csökkenti a kínai GDP növekedését év/év alapon. Jelenleg a kínai gazdaság az ilyenkor szokásos teljesítményének 75 százalékán teljesít, de április végére azt várják, hogy teljesen helyreáll – tette hozzá a szakértő.

Nyitókép: Unsplash.

A három szervezet közös közleményt adott ki

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary és a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége által aláírt közleményben a szervezetek emlékeztetnek, hogy a 2019-re vonatkozó módosított útdíj rendeletek a hivatalos bejelentések szerint 5,8 százalékos díjemelést jelentenek.

Kiemelik, hogy a környezetvédelmi kedvezmények rendszerének átalakításával az új rendszer bevezetése ennél jóval drasztikusabb díjemelkedést jelent.

• A teljes gépjárműparkot érintő útdíj-emelkedés leginkább a belföldi fuvarozást végző mintegy 20 ezer EURO III és EURO IV környezetvédelmi besorolású járművet érinti, a változás kilométerenként 5-30 forinttal emeli meg a fuvarozók költségeit, így akár a 32 százalékot is meghaladja az útdíj-növekedés kilométerenként.
• A döntően nemzetközi relációban érintett EURO V és EURO VI kategóriájú járművek környezetvédelmi kedvezménye 5 százalékkal csökken, ezekben a kategóriákban az útdíj-emelés mértéke 11 forint kilométerenként, amelyet a vállalkozások kénytelenek beépíteni a 2019-től esedékes fuvardíjaikba – fejtették ki.

Az utóbb időben folymatosan emelkedtek a költségek

Hozzátették, hogy a fuvarozó vállalkozásokat terhelő költségek az elmúlt időszakban folyamatosan növekedtek, drasztikusan nőnek a kötelező felelősségbiztosítási díjak, emelkednek az ágazatban foglalkoztatott gépkocsivezetők bérei, miközben 2019-től a felére csökken az üzemanyagok árából visszaigényelhető jövedéki adó mértéke.

Az útdíj-emelkedés, és a további költségek növekedése miatt 2019-től kétszámjegyű százalékos fuvardíjemelés válik szükségessé, amely költségek a fogyasztói árakban is megjelenhetnek majd.

– áll a fuvarozói érdekképviseletek közleményében.

Photo by Nigel Tadyanehondo on Unsplash