Hozzátette: a pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül megfigyelhető visszaéléseknél egyre kifinomultabb módszerek tapasztalhatók, emiatt fontos az intézmények belső védelmi rendszereinek, folyamatainak jegybanki támogatása. A digitális folyamatok felgyorsulása, a csalási módszerek gyors változása szükségessé teszi a szektorokon átívelő széleskörű összefogást a pénzügyi visszaélések ellen.

A jegybank célja az elektronikus pénzforgalom iránti bizalom fenntartása – mondta.
A leggyakoribb csalási módszerek között kiemelte, hogy a bankok nevében elkövetett telefonos csalásokban fiktív támadást szimulálnak a csalók, vagy adathalász e-mailek és sms-ek átirányítják az ügyfeleket hamis, adathalász oldalakra.

Freisleben Vilmos hangsúlyozta, hogy a legmagasabb szintű csalás elleni-, és fogyasztóvédelem akkor valósulhat meg, ha az intézmények a mindenkori aktuális csalások kiszűrésére felkészült, korszerű és megbízható biztonsági rendszereket alkalmaznak.

Luspay Miklós, az MNB igazgatója arról tájékoztatott, hogy arányaiban és nemzetközi összehasonlításban alacsony, ugyanakkor emelkedik a visszaélések száma és értéke Magyarországon. Idén a második negyedévben 353 kibercsalással érintett ügyet regisztráltak, az első negyedévben 297-et, 2022 első három hónapjában 51, míg a második negyedévében 61 kibercsalás témájú jelzés érkezett az MNB ügyfélszolgálatára.

A több lépcsőben – 2024 január 1., szeptember 1., illetve 2025. március 1-jétől – alkalmazandó felügyeleti szabályozó eszköz célja a piaci szereplők jogalkalmazásának, illetve egységes gyakorlata kialakításának támogatása is. Az ajánlás az MNB partnereivel közösen indított KiberPajzs ügyféledukációs kampány sorába is illeszkedik – ismertette.

Biró Gabriella főosztályvezető elmondta: az új ajánlásban például a külső és belső visszaélések elleni védelmi vonalak kiépítéséhez kapcsolódó elvárásokat fogalmaztak meg, vagy az ügyfelek biztonságtudatosságának növelésével kapcsolatos elvárásokat. Szeretnék, ha minden intézmény lehetőséget adna az ügyfeleknek a visszaélések haladéktalan bejelentésére.

Kitért arra, hogy ha az ügyfél új, nem bankkártyás fizetési eszközt (netbank) igényel, regisztrál vagy használ először, az MNB elvárja, hogy a pénzügyi intézmény küldjön megerősítő üzenetet küldjön neki erről, és biztonsági okból alkalmazzon erős ügyfélhitelesítést. Ha az intézmény újonnan ilyen szolgáltatást bocsát ügyfele rendelkezésére, erről ne az új elektronikus csatornán keresztül, hanem egy másik kommunikációs csatornán értesítse a fogyasztót. Az ügyfél és a szolgáltató közti telefonos vagy egyéb hangalapú kommunikációnál az intézményeknek célszerű keresztazonosítást alkalmazni, ennél legalább 3 kérdésre részben az ügyfél, részben a szolgáltató ügyintézője ad választ a beszélgetésben, így mindkét fél azonosítható.

A jegybank azt is előírta, hogy a pénzügyi intézményeknek az adathalászat megelőzésére a tudatosságot erősítő ügyféledukációs stratégiát kell kidolgozniuk.

Az MNB értékeli majd a szabályoknak való megfelelést a bankoknál, mindez a szektor közös érdeke – mondta.

Nyitókép: Unsplash

Biztosítási szektor

A biztosítási szektor díjbevételeinek 7-7 százalék feletti növekedése az elmúlt két évben jócskán meghaladta a korábbi évtized bővülésének ütemét és immár fióktelepek nélkül is meghaladta az 1 000 milliárd forintot.

A kiemelkedő növekedés mégis elmarad a hazai gazdaság bővülésétől és az uniós felzárkózási pályától.

– olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentésében.

• Szintén historikus csúcs a szektor tavalyi közel 73 milliárd forintos adózott nyeresége. Ennek fő oka a szerződések és díjak gyarapodása mellett a kárráfordítás csökkenése, amely a kevésbé szélsőséges időjárásnak köszönhető.
• A biztosítók tőkemegfelelése stabilan bő 200 százalékos, ami a jogszabályi elvárás kétszerese és az uniós átlagnak megfelel.

Élet ág: 10% visszaesés, 3.000-rel kevesebb tanácsadó

Elsősorban a hazai ún. „etikus életbiztosítási szabályok” és az átfogó európai közvetítői szabályozás miatt az elmúlt két évben a közvetítők száma 3 000-el csökkent, míg az életbiztosítási értékesítés 10 százalékkal esett vissza. Ezzel együtt a korábbinál egészségesebb, fenntarthatóbb modell látható, mivel felére csökkentek az univerzális befektetési célú biztosítások, illetve előre törtek a nyugdíjbiztosítások és a kockázati életbiztosítások.

Nem-élet ág: A KGFB a növekedés motorja

A nem-élet ág tavalyi bő 10 százalékos – a korábbi éveket is meghaladó – növekedésének motorja továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. E piac díjai a károk bővülésével arányosan nőnek. Az idei első adatok szerint a biztosítók csak kisebb részben hárították át a baleseti adó beépítését a kgfb-díjakba. Jóval lassabb a lakossági és vállalati vagyonbiztosítások, s a casco díjbevételének bővülése. A lakásbiztosítások jövedelmezősége új biztosítók belépését ösztönözheti e piacra. A lakosság árérzékenysége azonban itt ma még alacsony, ami nem segíti az árversenyt és a biztosítóváltást. 

Pénztárak

Az önkéntes pénztárak száma csökken a munkáltatói bevételek visszaesése miatti beolvadások, végelszámolások miatt.

A pénztári cafeteria-befizetések adókedvezményének idei eltörlése negatívan hathat a tagdíjakra, ami tagszervezéssel, a fiatal generáció megszólításával ellensúlyozható. 

• Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tavalyi negatív hozamok jelentős bevételkieséshez vezettek, ám a szektor 10 éves átlaghozama változatlanul magas, 7 százalék feletti. 2018-ban szektorszinten a záró vagyonnal súlyozva átlagosan -1,8 százalékos nettó hozamot értek el. Elsősorban a nemzetközi piacokon megnövekedett volatilitás, másodsorban a hazai kötvény és részvénybefektetések -1 százalékon belüli veszteségének köszönhetően. A tavaly megugrott tagdíjbevételek a kedvezőtlenebb hozam mellett a fedezeti tartalékokból a megnövekedett kifizetéseket is ellensúlyozták.
• Az egészség- és önsegélyező pénztárak tagdíjbevételei továbbra sem érték el a 2016-ig jellemző mértéket, de a munkáltatói befizetések jelentős csökkenését – annak ellenére, hogy a nemfizetők aránya tovább nőtt – jórészt ellentételezte az egyéni befizetések dinamikus növekedése. A szektor működési eredménye második éve negatív, mert a nem fizető tagok hozamából történő levonások összege nagyon csekély volt.
• A 21 egészség- és önsegélyező pénztár közül 11-nél a működési bevételek alacsonyabbak voltak a működési kiadásoknál. Várhatóan tovább csökken a munkáltatói hozzájárulás aránya, amelyet – eddigi tapasztalatok alapján – az egyéni befizetések részben kompenzálhatnak majd.

Befektetések

A befektetési szolgáltatóknál (hitelintézetek, befektetési vállalkozások) összességében a tőkepiaci forgalom kissé csökkent. Ezen belül a befektetési vállalkozások tőkepiaci forgalma tovább nőtt, alapvetően a származtatott szegmensben. Az azonnali és származtatott forgalomban a tőkepiac tőzsdei része bővült, míg a tőzsdén kívüli szegmens mindkét piacon csökkent.

• A szektor egészében tovább nőtt az ügyfélértékpapírok állománya, ezen belül ismét emelkedett a befektetési vállalkozások részesedése.
• Megtorpant – elsősorban a hitelintézeteknél – a tartós befektetési értékpapír-számlák növekedése. Tavaly is tovább csökkent a nyugdíj előtakarékossági számlák száma, szintén elsősorban a hitelintézeteknél.

A befektetési vállalkozásoknál tovább csökkent a white-label szolgáltatások állománya. Ehhez hozzájárult az ESMA termékintervenciós döntése is, amellyel 2018 második felétől korlátozások születtek a lakossági befektetőknek történő forgalomba hozatalnál, forgalmazásnál és értékesítésnél.

A befektetési alapoknál folytatódott a kereslet átstruktúrálódása az ingatlanalapok felé, ezek száma (továbbá az ingatlanalapok kezelésével foglalkozó befektetési alapkezelők száma is) tovább nőtt, míg az értékpapíralapok száma stagnált. A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon több évi növekedés után csökkent 2018-ban.

Ezt a nyugdíjpénztárak és egyéb portfóliók kezelt vagyonának csökkenése okozta, míg a befektetési alapok, biztosítói portfóliók kezelt vagyona tovább nőtt tavaly is.

A befektetési alapokban kezelt vagyon nettó eszközértéke így újra történelmi csúcsot ért el. A kockázati tőkealapok száma és jegyzett tőkéje is jelentősen bővült, ám tőkebefektetéseik állománya változatlan maradt.

A fix a nyerő

Ennek során a bankok várhatóan 129 ezer szerződés alapján küldenek ki tájékoztató levelet annak érdekében, hogy a korábbi változó kamatozású jelzáloghiteleiket fix kamatozású kölcsönre változtassák át az ügyfelek. Ez mintegy 894 milliárd forint hitelállományt érint.

Több mint 15 ezer ügyfél kap levelet

Freisleben Vilmos, az MNB igazgatója elmondta: a hitelintézetek három ütemben, legelőször a leginkább veszélyeztetett mintegy 15 300 ügyfélnek július 15-ig levelet küldenek arról, hogy fontolják meg kölcsöneik átváltását fix kamatozásúra. A legveszélyeztetettebb ügyfélkörnek a 15 éves hátralévő futamidejű, törlesztési képességre tekintettel a kamatkockázatnak leginkább kitett banki partnereket tekintik – mondta Freisleben Vilmos. 

Évek óta fejlesztik a pénzügyi tudatosságot

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára közölte:

Az újonnan kötött lakossági jelzáloghitelnél a fix kamatozású hitelek aránya elérte a 96,5 százalékot, tavaly ilyenkor 67,7 százalék volt az arány. 

Az elmúlt években, leszűrve a 2008-as válság tanulságait is, „rengeteg pénzt, paripát, fegyvert” fordított a Magyar Bankszövetség és az MNB arra, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismeretszintje, pénzügyi jártassága nőjjön.

• A magyar kormány ennek érdekében fogadta el a több évre szóló Pénzügyi tudatosság fejlesztési stratégiát és az ebbe, valamint a páneurópai Pénz7 esemény-sorozatába illeszkedik az évente megrendezett tematikus pénzügyi hét is.
• Fontos kiemelni az MNB által finanszírozott Pénziránytű Alapítvány tevékenységét is, és napjainkban már elmondható, hogy a kormányzati, jegybanki és hitelintézeti szereplők összehangolt munkájának az eredményeként egyértelműen javult a lakosság pénzügyi tudatossága – mutatott rá Kovács Levente.

Figyelje a postaládáját

• A bankok a második ütemben a személyre szabott ajánlataikról ez év szeptember 30-áig küldenek levelet a többi, 35 700, tizenöt éves hátralévő futamidejű szerződéssel rendelkező ügyfélnek,
• 2020. január 31-éig – a harmadik ütemben – pedig azoknak, akiknek még 10 éves futamidejű, változó kamatozású jelzáloghitelük van.

Először azok a jelzáloghitelesek kapnak levelet, akik kamatkockázata a legmagasabb, mert azokat érdemes megvédeni az esetleg megugró törlesztő részletektől, akik jövedelmi helyzetükhöz képest magasabb a terhet vállaltak

– emelte ki a Magyar Bankszövetség főtitkára.

Nem kötelező fixre váltani, de ajánlott

Freisleben Vilmos hangsúlyozta: az átváltás nem kötelező, a banki levelekben különböző számpéldával alátámasztott, öt, illetve tíz évre szóló kamatrögzítés alapján mutatnák be az átváltás utáni havi törlesztő részletet a banki partnernek.

Kiemelte: az ajánlás azonban nem minden, az úgynevezett fair bank törvény hatályba lépése előtti változó kamatozású hitelre terjed ki. Így nem kapnak levelet:

• ha a jelzáloghitel futamideje 2019. április 15-étől számítva nem éri el a 10 évet,
• ha az ügyfelek 90 napon túli törlesztési késedelmet halmoztak fel,
• vagy állami kamattámogatást vettek igénybe az adott kölcsönszerződésre,
• vagy az úgynevezett gyűjtőszámlahitelre vonatkozik a szerződésük,
• illetve olyan átmeneti időszakra szóló fizetéskönnyítést jelentő konstrukciókat vettek igénybe, amelyeknél a fizetéskönnyítési időszak lejárata meghaladja az ajánlás szerinti tájékoztatás határidejét.

A lehetőség adott

Az MNB igazgatója jelezte: ettől függetlenül a változtatás lehetősége mindenki számára adott, azok az ügyfelek is válthatnak változóról fix kamatra, akiknek a bank a jövő január végéig tartó kampány során nem küld személyre szabott ajánlatról szóló levelet.

Freisleben Vilmos rámutatott:

A levél kézhezvétele után a banknak az eredeti szerződés módosítására legalább 30 napos időszakot kell biztosítani a hitelt felvevőnek, és csak objektíven indokolható díjakat és költségeket lehet felszámítani, így az esetleges közjegyző díjat.

Az MNB hétfői sajtótájékoztatóján bemutatták a jegybank Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentését

A jelentés fókuszában a lakáshitelek kamatának alakulása, a fix kamatozású kölcsönök felvételének ösztönzése, és a fogyasztók hitelszerződés előtti tájékoztatása áll.

Freisleben Vilmos kiemelte: a változó kamatozású hiteltermékeknél a referenciakamat esetleges növekedésével rövid távon Freisleben Vilmos az adósok törlesztési terhei, ugyanakkor a hitelfelvevőknek a fix kamatozású hitelekhez képest jóval nehezebb lehet a változó kamatozású hitelek kockázatainak felmérése.

• Tavaly szeptember óta a tényleges folyósítások a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek (mfl) felvételének dinamikus növekedését mutatták be, 2018 márciusára mintegy 18 milliárd forintra emelkedett az állomány, május végére az mfl állomány elérheti 100 milliárd forintot.
• Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója kiemelte: az MNB hétfőn közzétett 2017. évi Pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentése szerint a pénzpiacon kiemelt figyelmet érdemel a kamatkockázatok alakulása, és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása a szerződéskötéseket megelőzően.
• 2018 márciusára ugyan az új lakáshitel-folyósítások felét már az MNB által kialakított, átlátható és a jegybank honlapján összehasonlítható, fix kamatú minősített fogyasztóbarát lakáshitelek adták, de a teljes lakáshitel-állomány jelentős része még változó kamatozású maradt.

Az MNB tavalyi vizsgálatai számos súlyos és kevésbé súlyos hibát tártak fel a pénzügyi intézmények jelzáloghitel-nyújtást megelőző kommunikációjában

Többek közt az előtörlesztési vagy a szerződéshez kötődő biztosító-választási szabályok, az indokolatlanul visszavont kamatkedvezmények vagy felszámított többletdíjak, illetve a különböző okok miatt felmondott ügyfélszerződések miatt. A kézizálog-hitelezőknél ( zálogházaknál) egyebek mellett a teljes hiteldíjmutató (thm) és a reprezentatív hitelpélda nem megfelelő feltüntetése, és a thm nem megfelelő számítása jelentett visszatérő hiányosságot.

Jól szerepeltek az etikus életbiztosítások

Az életbiztosítási piacon az MNB etikus biztosítási koncepciójának hatására tisztulási és költségcsökkenési folyamat zajlott le, és ez kedvező változásokat hozott a piacon. A befektetéshez kapcsolt, úgynevezett unit-linked életbiztosításoknál az MNB elvárása az, hogy a biztosítási időszak lejárta előtt az ügyfeleket megfelelően és együttműködően tájékoztassák a biztosítók.

A jegybanki vezető arról is szólt, hogy a lakásbiztosításoknál a piaci verseny további erősítését, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál pedig az elektronikus kapcsolattartást választó ügyfelek emailes kommunikációjának zavarából előálló problémák fogyasztóbarát kezelését kell elérni.

Tudatosítani kell a kriptovalutákkal kapcsolatos kockzatokat

Lényeges fogyasztóvédelmi feladatnak nevezte a pénzügyi felügyeletek hatókörébe sok esetben nem tartozó eszközök, így a kriptovalutákkal kapcsolatos ügyfélkockázatok tudatosítását is.

Ezer lakossági szerződésre 8 panasz jutott

Tavaly a pénzpiaci, biztosítási és tőkepiaci intézményekhez összesen mintegy 365,7 ezer lakossági ügyfélpanasz érkezett. Mivel e szektorokban 2017 végén közel 44 millió lakossági szerződést tartottak nyilván, így átlagosan ezer lakossági szerződésre 8 panaszt tettek az ügyfelek. Az MNB-hez az előző évben közel 33 ezer fogyasztóvédelmi kérelem és ügyfélszolgálati megkeresés érkezett, ami csökkenés az előző évhez képest.