A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „AA”-ról egy fokozattal a továbbra is elsőrendű „AA mínusz”-ra rontotta a francia államadósság besorolását. Az új szuverén osztályzat kilátása stabil.

Indoklásában a Fitch kiemelte, hogy Franciaország – Németország után a második legnagyobb euróövezeti gazdaság – államháztartási mérőszámai gyengébbek a hasonló besorolású többi ország mutatóinál. A cég várakozása szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta mérsékelt ívben felfelé tartó pályán marad, tükrözve a viszonylag magas államháztartási hiányokat és a költségvetési konszolidációban elért szerény haladást.

A hitelminősítő az idei évre 5 százalékos GDP-arányos francia államháztartási deficittel számol a tavalyi 4,7 százalékos hiány után, de jövőre újból 4,7 százalékos deficitet jósol.
A cég hangsúlyozta, hogy az előrejelzéseiben e két évre valószínűsített államháztartási hiányok jelentősen meghaladják az „AA” besorolási sávban nyilvántartott többi szuverén adós várható hiányainak mediánját, amely a Fitch osztályzati listáján jelenleg 2,3, illetve 0,9 százalék.

A Fitch Ratings kiemelte azt is, hogy a francia kormánynál borúlátóbban ítéli meg a francia gazdaság várható teljesítményét: a hitelminősítő 2023-ra 0,8 százalékos, 2024-re 1,3 százalékos GDP-bővülést vár, Párizs hivatalos előrejelzéseiben ugyanakkor erre a két évre 1, illetve 1,6 százalékos növekedési ütemek szerepelnek.

Az osztályzatrontáshoz fűzött elemzésben hangsúlyozták, hogy a hazai össztermékhez mért francia államadósság-ráta 2022 végén 111,6 százalék volt, a legmagasabb a Fitch által az „AA” osztályzati kategóriában jegyzett szuverén adósok mezőnyén belül. A francia államadósság-ráta több mint kétszeresen haladja meg az ugyanebben a besorolási sávban nyilvántartott gazdaságok GDP-arányos szuverén adósságterheinek mediánszintjét, amely jelenleg 48,4 százalék.

A Fitch Ratings ráadásul azzal számol, hogy a jelenlegi adósságdinamika a francia államadósság-rátát folyamatosan felfelé tartó pályán tartja. A hazai össztermék arányában számolt szuverén adósságtömeg a hitelminősítő előrejelzése szerint 2027 végére 114,3 százalékig növekszik.

A Fitch hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Franciaországnak továbbra is mély és likvid hazai és külső tőkepiacokhoz van hozzáférése, és ez jórészt ellentételezi a magas államadósság-szintből eredő kockázatokat.

Nyitókép: Unsplash

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint országszerte 1,08 millióan vettek részt a tüntetéseken, a CGT szakszervezet 3,5 millió résztvevőről számolt be. Ez a szám jelentősebb, mint az előző tiltakozás után közölt adat, de valamivel kevesebb, mint a megmozdulások januári kezdetén regisztrált.

A legtöbben Párizsban tiltakoztak, a belügyminisztérium szerint 119 ezren, a szervezők szerint 800 ezren.

A menet élén vonuló szakszervezeti vezetők a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat. 

Philippe Martinez, a CGT főtitkára úgy vélte, hogy Emmanuel Macron „benzintartályt dobott a tűzre” az előző napi interjújával,

amelyben hajthatatlannak mutatkozott a nyugdíjreform visszavonását illetően, s úgy vélte, hogy az elengedhetetlen az ország érdekében.

Alig indult el a százezres menet Párizsban, zavargások törtek ki a tömegben: macskaköveket, üvegeket, füstbombákat dobáltak fekete öltözékű kapucnis fiatalok a rendőrök felé, majd kukákat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be és buszmegállók elemeit, padokat, táblákat rongáltak meg. A párizsi prefektúra a Black Bloc radikális mozgalomhoz tartozóként azonosított rendbontók közül este 8 óráig 33 embert állított elő.

Erőszakos cselekmények kísérték a felvonulásokat a nyugat-franciaországi Nantes-ban és Rennes-ben, ahol könnygázt és vízágyút vetettek be a rendőrök a rendbontók ellen, Lorient-ben a tiltakozók egy rendőrőrsöt támadtak meg, kisebb incidensről érkezetek hírek a déli Toulouse-ból, Bordeaux-ból és az északi Lille-ből is.

Gérald Darmanin belügyminiszter elítélte „az elfogadhatatlan támadásokat”. A tárca előzetesen 12 ezer rendőrt és csendőrt rendelt ki a felvonulások biztosítására országszerte.

Feszültebb a helyzet péntek óta, azóta egyre több a spontán megmozdulás. Korábban a felvonulások békések voltak. De néhány napja kukákat gyújtanak fel, a rendőrök pedig könnygázt vetnek be, minden elszabadult. A tüntetőknek elegük van, a rendőröknek is, és jóval nagyobb számban vonulnak ki.

– idézett az AFP egy strasbourgi lakost.

A békés menetekben a szlogenek többsége a nyugdíjreform visszavonásának követelésén túl az államfő ellen irányult, aki szerdai televíziós interjújában elmondta: a nyugdíjkorhatár 64 évre történő megemelését előíró törvénynek az év végéig hatályba kell lépnie.

Az előző megmozdulásokhoz képest csütörtökön jóval nagyobb számban vettek részt a tiltakozásokban fiatalok, akik az ország 3750 középiskolájából tucatnyit elfoglaltak, s nyolcvan felsőoktatási intézményt is blokkoltak a diákok.

Ez jelképes. Az elégedetlenségünket akarjuk kifejezni a reformmal szemben.

– idézett egy 23 éves diákot az AFP hírügynökség a párizsi Assas jogi egyetemről, amelyet a megmozdulás kezdete óta először foglaltak el a diákok.

Csütörtökön a sztrájkok is folytatódtak: a vonatoknak a fele közlekedett, és fennakadások voltak a városi tömegközlekedésben, a tanároknak a negyede nem tartotta meg az óráit az közoktatási intézményekben.

A szakszervezetek a következő, tizedik országos tiltakozónapot március 28-ra hirdették meg.

Nyitókép: Unsplash.

Edouard Philippe miniszterelnök szerdai csaknem egyórás beszéde a törvénytervezet részleteiről teljes ellenállást váltott valamennyi szakszervezet részéről, beleértve azokat is, amelyek elviekben támogatják a nyugdíjrendszer átalakítását. A kormány kitart a jelenlegi 42 féle nyugdíjrendszer egységesítése mellett, de a pont alapú új szisztémát csak az 1975 után születettekre vonatkozóan vezetné be.

A legnagyobb ellenállást a tiltakozók részéről az váltja ki, hogy bár a jelenleg érvényes 62 éves nyugdíjkorhatárt a kormány nem akarja módosítani, de a pontrendszerrel arra késztetné a franciákat, hogy tovább dolgozzanak, s a teljes összegű nyugdíjjogosultsághoz a 64 éves kort jelölte meg. Ugyanakkor 64 éves kortól mindenkit alanyi jogon megilletne egy 1000 eurós minimál nyugdíj.

A minimál nyugdíj jelenleg nem éri el 700 eurót.

A legnagyobb francia szakszervezetet a CFDT reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány „átlépte a határvonalat” azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét, ezért csatlakozott a munkabeszüntetéshez. A radikálisabb CGT pedig egyértelműen a sztrájk kiszélesítésére szólította fel a franciákat.

A miniszterelnök jelezte, hogy személyesen telefonált valamennyi szociális partnernek, és jövő hétre tárgyalóasztalhoz hívta őket, hogy „folytatódjon a kormány által javasolt tervezet javítása”.

A közlekedési sztrájk eközben nem enyhült, s a vasutasok jelezték: addig folytatják a megmozdulást, „amíg a kormány nem tér észhez és nem vonja vissza reformtervezetet”. Jövő keddre pedig ismét utcai felvonulásokat hirdettek.

A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy csökkent a sztrájkolók aránya: a vasutasoknak 13,3 százaléka sztrájkol (az első nap 55,6 százalékos volt a részvétel), közülük a mozdonyvezetőknek kétharmada nem vette fel a munkát pénteken (a sztrájk első napján 85,7 százalék). A buszok garázsait reggel a rendőröknek kellett felszabadítaniuk, miután a sztrájkolók nem engedték, hogy azok, akik dolgozni szeretnének, fel tudják venni a munkát.

A közutakon a közösségi közlekedéshez hasonlóan jelentősek a fennakadások, a 16 metróvonalból kilenc továbbra is zárva tart, a buszoknak a fele közlekedik, a vonatoknak 20 százaléka indult el.

A tiltakozási hullám az olajfinomítókban is folytatódott, a nyolcból négyben volt pénteken munkabeszüntetetés.

A franciák megosztottak a tiltakozást illetően: Az Elabe közvélemény-kutatóintézet friss felmérése szerint 50 százalékuk támogatja a nyugdíjrendszer átalakítását, ugyanakkor a sztrájkkal is egyetértenek, és a kormányt hibáztatják a kialakult patthelyzetért a tervezet zavaros és kései kommunikációja miatt.

A nyugdíjreform jelképes és különösen érzékeny téma Franciaországban, ahol sokan attól tartanak, hogy megismétlődhet az 1995-ös általános sztrájkhullám, amikor is a Jacques Chirac akkori államfő nyugdíjreformja elleni megmozdulás egy hónapra lebénította az országot, és az 1968-as diáktüntetések óta a legjelentősebb társadalmi megmozdulást eredményezte. Az egy hónapig tartó munkabeszüntetés akkor meghátrálásra kényszerítette a jobboldali kormányt, amely visszavonta a tervezetét.

A reformpolitikával megválasztott Emmanuel Macron államfő teljes elnökségének megítélése múlhat a nyugdíjreform elfogadtatásán vagy visszavonásán egy olyan szociális helyzetben, amelyet a kormány reformintézkedései ellen több mint egy éve hétvégéken az utcákon tiltakozó sárgamellényes mozgalom már feszültségekkel terhelt.

Nyitókép: Pexels.

Tavaly 87 millió külföldi turista járt Franciaországban

Az idei szezon kiváló. A 2015-ös merényletek miatti zuhanás már a múlté. Az amerikaiak, az indiaiak és a kínaiak tömegesen térnek vissza. És ez utóbbiak esetében mintegy 10 százalékos a növekedés, háromszor gyorsabb mint az általános fejlődés.

– hangsúlyozta a szakember.

A fejlesztési ügynökség előrejelzése szerint idén 2,2-2,3 millió kínai turista látogat el Franciaországba, s ezzel az ország a kínaiak elsőszámú európai célpontjává válhat. 2010-ben még csak 600 ezer kínai turista volt kíváncsi Franciaországra. A párizsi agglomerációba pedig idén egymillió kínait várnak a tavalyi 800 ezer után. A fővárosban tíz év alatt 361 százalékkal növekedett a kínai látogatók száma – hívta fel a figyelmet Christophe Decloux, az Ile-de-France régió turisztikai bizottságának igazgatója.

Párizs-szerte egyre inkább láthatókká válnak a kínai turisták, akiket a számukra készült rózsaszín térkép alapján könnyű felismerni a többi ázsiai látogató között. Az elmúlt évben például a Louvre Múzeumában 626 ezer belépőjeggyel a kínaiak lettek a második legnagyobb számban érkező külföldi látogatók az amerikaiak mögött.

A francia múzeumokban ezért egyre gyakrabban látni a francia és angol mellett mandarin nyelvű feliratokat is, s a párizsi kulturális intézmények és a kereskedelem lasszóval fogják az ázsiai nyelveken beszélő munkavállalókat.

Franciaországban igazi erőfeszítés kezdődött a kínaiak fogadási körülményeinek javítására, például nekik megfelelő reggelik bevezetésével a hotelekben. A francia turisztikai szakemberek arra is figyelnek, hogy a kínaiak utazási szokásai is egyre változatosabbak. Még mindig sokan utaznak csoportosan, de egyre többen családdal vagy barátokkal.

Ez egy óriási változás, mert már más célpontokat is lehet nekik javasolni, mint a Versailles-i kastély, a Louvre és az Eiffel-torony. Az Ile-de-France régió mégiscsak nagyon gazdag látványosságokban

– idézte a lap Valérie Pécresse-t, a régió jobboldali elnökét, volt minisztert.

A párizsi agglomeráció célja, hogy a következő években 5 millióra növekedjen a Kínából érkező látogatók száma, s ehhez a francia vízum könnyebb megszerzésével, valamint a közbiztonság javításával kíván a régió hozzájárulni. Az elmúlt években ugyanis kínai turistabuszok ellen több támadás is történt, miután köztudott, hogy a kínai turisták előszeretettel hordanak magukkal készpénzt, illetve vásárolnak luxusmárkájú árucikkeket.

Az Atout France adatai szerint egy kínai turista átlagosan 1500 eurót költ el Franciaországban, nagyon takarékosodnak a szálláson és az étkezésen, de többet költenek el vásárlásra más nemzetiségű turistáknál.

A francia GDP mintegy hét százalékát biztosítja a turizmus, amely jelentősen hozzájárul a költségvetési egyensúly helyreállításához – írta a Le Monde.