A tűzoltók a lakossági jelentések alapján Krakkóban, Tarnówban, Újszandecben (Nowy Sacz), Rzeszówban és Przemyslben ellenőrizték az épületek és a gázvezetékek állapotát. A rengések általában a többemeletes épületek felső részén voltak észlelhetők. A lakóházak evakuálását végül sehol sem kellett elrendelni.

A hétfő esti, közepes, 5,1-es erősségű földrengés fészke a lengyel-szlovák határ közelében, Homonna (Humenné) térségében volt, mintegy 10 kilométeres mélységben.

A lengyel tűzoltóság főparancsnoksága még hétfő éjjel stabilnak minősítette a helyzetet, és közölte: alaposan kivizsgálják a rezgésekről szóló összes bejelentést.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hétfő este az X-en azt írta: a földrengés miatt a kis-lengyelországi vajdával egyeztetett, és elrendelte az illetékes szolgálatok készültségi szintjének emelését.

Nyitókép: Unsplash

A Csendes-óceáni Szökőár Előrejelző Központ (PTWC) korábban Új-Zéland Északi-szigetétől keletre egy 7,3-as erősségű földrengést jelentett, amelyet helyszíni beszámolók szerint az egész régóban érezni lehetett, így a nagyobb új-zélandi városokban, Aucklandben, Wellingtonban és Christchurchben is.

Később, a Guardian.com már egy hatalmas, 8.0-es erősségű második földmozgásról is beszámolt.

Az amerikai földtani intézet (USGS) is eredetileg 7,3-asra tette a földrengés erejét, de később ezt 6,9-esre helyesbítette. Az UDGS szerint a rengés fészke tíz kilométeres mélységben volt.

Az új-zélandi GeoNet tudományos ügynökség ugyanakkor 7,2-es erősségű földmozgásról számolt be, amelynek fészke 94 kilométeres mélységben volt Gisborne kerület partvidékétől alig száz kilóméterre. Több kisebb utórengésről is voltak értesülések.

Remélem mindenki jól van, különösen azok, akik a földrengés teljes erejét érezhették a keleti partvidéken.

– írta Jacinda Ardern miniszterelnök Instagram-mikroblogján.

A PTWC korábban közölte, hogy szökőárra lehet számítani a rengés epicentruma körüli 300 kilométeres térségben. „Mindenki, aki partközelben érezte a hosszú, illetve erős földmozgást, haladéktalanul menjen a legközelebbi magaslatra, vagy keressen menedéket a lehető legtávolabb a sziget belsejében” – írta akkor Twitter-oldalán az új-zélandi katasztrófavédelmi hivatal. Néhány órával később a hatóság visszavonta a figyelmeztetést.

Egy másik erős földrengés mindössze órákkal követte az elsőt.

Az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Központ (EMSC) szerint 7,2-es, az USGS szerint viszont 7,5-ös erősségű földmozgás fészke tíz kilométeres mélységben volt az Új-Zélandhoz tartozó Kermadec-szigetek térségében. Az USGS szökőár veszélyére figyelmeztetett.

Sérültekről és esetleges károkról nincsenek értesülések.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

A károsultak közül sokan csak az új évben fordultak biztosítóikhoz, a becsült kárösszeg a legfrissebb adatok szerint így az év végi gyorsjelentésben jelzett ötszörösét is elérheti – írták.

A szövetség közleményében felidézte, hogy a december 28-29-i horvátországi rengéseket követő első két napban a hazai biztosítókhoz több mint ötszáz bejelentés érkezett, amelyek alapján a társaságok akkor 100 millió forintot meghaladó kifizetéssel számoltak, ugyanakkor jelezték, hogy további bejelentésekre számítanak.

A Mabisz tájékoztatása szerint az új év első napjaira csaknem háromezerre nőtt a bejelentések száma, melyek nyomán a becsült kárösszeg megközelíti az 500 millió forintot.

Az összeg önmagában nem kirívó, mivel egy-egy nagyobb nyári vihar akár több milliárdos nagyságrendben is megterhelheti a biztosítói kasszákat, de az egy bejelentésre jutó, átlagosan mintegy kétszázezer forint viszonylag magasnak számít. Ezt az indokolhatja, hogy a földrengés az épületek szerkezetében súlyosabb károkat okozhat, mint a felhőszakadás vagy a szélvihar – emelte ki a biztosítók szövetsége.

Az összesített és már feldolgozott adatok alapján a legtöbb igazolható kárt a déli határhoz közeli Baranya, Somogy és Zala megyéből jelentették. A közlemény szerint a kárigények megalapozottságának megítéléséhez a társaságok saját szakértőik mellett a magyarországi földrengési információs rendszer nyilvános, interaktív adatbázisára támaszkodnak. Ez pontosan mutatja, hol voltak olyan rengések, amelyek biztosítási eseménynek minősülő károkat okozhattak.

A társaságok folyamatosan térítik a károsultaknak a jóváhagyott kifizetéseket, van olyan biztosító, amely a szemlézett károk mintegy kilencven százalékában már le is zárta az eljárást – ismertette a Mabisz.

Az ügyintézést jelentősen segíti, hogy tavaly, részben a járványveszély miatti kihívásra válaszul, a biztosítók felgyorsították digitalizációs szolgáltatásaik kiépítését a kárbejelentési és a kárfelmérési területeken is – tette hozzá a szervezet.

Egyes biztosítóknál a bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Ha viszont helyszíni kárszemle válik szükségessé, akkor a károsultak csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el, például a megrongálódott épületek esetleges áramtalanítását, a vízvezetékek lezárását, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképeket – hívta fel a figyelmet a Mabisz.

A szövetség jelezte azt is, hogy a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint – áll a Mabisz közleményében.

Nyitókép: MTI.

A hét eleji horvátországi rengések közül alapvetően a keddi, 6.5-ös erősségű földmozgás nyomán keletkeztek anyagi károk magyar területen is, elsősorban a Dunántúl déli részén.

A biztosítókhoz szerda estig több mint ötszáz bejelentés érkezett főként Baranya, Somogy, Zala, Tolna megyéből, de kisebb mértékben Budapestről, Veszprém, Fejér megyéből is.

A károk összesített nagysága előreláthatólag meghaladja a százmillió forintot. A jellemző bejelentések: levált a vakolat, repedések keletkeztek a fő- és melléképület falán, a födémen, az ablaküveg megrepedt vagy betört, súlyosabb esetekben megdőlt a kémény vagy éppen burkolatok repedtek meg.

További bejelentésekre számítanak

Több társaság is jelezte, hogy az adatok nem véglegesek, további bejelentésekre számítanak. A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek az okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket, személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is. (A szerződések is rögzítik, hogy az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig mennyi idő áll rendelkezésükre – jellemzően 3-5 nap.)

Az idei évben a veszélyhelyzet felgyorsította az informatikai fejlesztéseket, a digitalizációt a kárbejelentések területén, sőt már a kárrendezéssel kapcsolatban is van online megoldás.

Minderről a honlapok részletesen tájékoztatják az érdeklődőket.

• Több társaság a távoli kárfelvétel választását javasolja az ügyfeleinek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében.
• Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak.
• Egyesek már bevezették, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk.

A személyes kárszemléig, amennyiben az mégis szükségessé válik, csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

További bejelentésekre számítanak

A mostani bejelentések nyomán kifizetendő kárösszegek egyébként nem számítanak kirívónak, egy-egy nagyobb nyári vihar ugyanis akár több milliárdos nagyságrendben is megterheli a biztosítói kasszákat.

Mindenki, aki rendelkezik lakásbiztosítással, számíthat az okozott károk megtérítésére,

mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb.

Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB tavalyi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.)

A mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.

Nyitókép: Unsplash / illusztráció.