Hogyan éli meg a Flow-t a mindennapjaiban, a vezetőképzési munkája során? Mit jelent önnek a Flow?

Számomra azt jelenti, hogy nem pusztán motivált fiatal végzősöket taníthatok, de tehetséges menedzsereket és nemzetközileg versenyképes felsővezetőket is fejleszthetek. Ennélfogva mindig az volt a kérdés a fejemben, hogy miként tudok számukra érdekesebb és hasznosabb élményeket adni a tanításom által, mint amit a szűkebb környezetüktől – családjuktól vagy barátaiktól, de akár később a saját munkahelyükön – kaphatnak, vagy amit valamilyen tréning, illetve akár egy sporttevékenység során szerezhetnek.

Mit adhat a banki, biztosítási szakmának a Flow-alapú vezetési megközelítés? Hogyan profitálhat konkrétan belőle ez a két szektor?

Véleményem szerint, van egy olyan probléma, hogy a biztosítási termékek összetettsége, a bonyolult szervezetek működésének a megértése – ezen belül az embereknek a beosztottakkal való bánásmódja – olyan bonyolultságot hoz magával, hogy ebben egy vezető számára maga a pénz, mint bónusz már nem tud hosszú távon kellően motiváló lenni. Ezen kívül a biztosítóknál – de a bankoknál is – a termékinnovációnak van egy technokratikus, folyamat dominált megközelítse. Ennek nyilván oka a nagyfokú digitalizációs nyomás az iparágon belül, valamint a népszerű és diszruptiv IT megoldások, a fintech / insurtech előretörése. Röviden: „Most akkor csináljunk mi is egy appot?” – De az igazi kreativitás, az valami teljesen más! A Flow nem erről szól. 

Miről szól a Flow?

A Flow-élmény lényege, hogy az egy sokkal mélyebb, személyesebb tapasztalás is, sőt – ellentétben a pénzzel – a Flow élmény adhatja meg munkám, vezetői felelősségem, sőt akár egész mivoltomnak is az értelmét! (Angolul: „making of meaning”) Éppen ez a magyar világhírű Csíkszentmihályi professzor barátom világ-szenzációs felfedezése! Azt gondolom, hogy a jövőben sokkal többet kell, hogy profitáljon éppen ebből a banki és biztosítási szektor, mivel ez nem igényel többlet pénzügyi forrást, de kreativitásban és motiváltságban hozza majd a hasznot.   

Miről szól a Flow-alapú vezetés?

A Flow-alapú vezetés arra ad iránymutatást és választ, hogy miért is találunk ebben az iparágban olyan vezetőket, akik a jelenleg már jól működő rendszereket létrehozták és sikeresen működtetik, azaz mi volt a sikeres alkotás titkos receptje. Ezen túlmenően a Flow magyarázza meg, hogy mily módon találnak ők újra és újra örömet a felőségteljes, nehéz és komplex munkájukban. A Flow-elmélet azt is megmutatja, hogy hogyan lehet ezt a teljesítményszintet fenntartani a tevékenységükben.

Itt egy konkrét példa erre:

Ha egy kolléga nem tartja belülről érdekesnek azt, amit épp végez – ez például jellemzően azért van, mert számára nem elég izgalmas vagy nem tartalmaz elég kihívást az adott feladat arra, hogy kellően lekösse az érdeklődését – akkor bizonyára hamarosan csökken is a lelkesedése és teljesítménye. Tehát Flow-ból először visszalép simán kontroll állapotba, majd már csak relaxál, egy idő után pedig unatkozik. Ha végleg nincs változás, akkor pedig a fásultság és apátia mentális állapotába vonul vissza. Ekkor sajnos sokszor a jelenlegi vezetői rendszer pénzzel, bónusszal próbálja ösztönözni a korábbi magas teljesítmény és lelkesedési szintet. De hiába! Ennek a természetes pszichológiai problémának a kiküszöbölésére inkább olyan feladatot kell számára biztosítani, amely több komplexitást, több kihívást kíván és ahol a kolléga tudja használni és fejleszteni a képességeit.  

Egy vállalati csúcsvezető – évtizedes szakmai életúttal és karrierrel a háta mögött – hol és miben keresse a munkája során a Flow-t?

Ennek az idősebb korosztálynak a tagjai a személyiségéből adódóan egyrészt precízek, logikusan gondolkodnak, optimalizálnak, hibákat találó és megoldó személyiségek. Másrészt az évek során megtanulták hogyan kell az ügyfelekkel úgy tárgyalni, hogy azok megvegyék a bonyolult (pénzügyi, biztosítási) szolgáltatásokat. Vajon befutott-e a pálya? 

A Flow-alapú vezetés logika alapján az ilyen típusú emberek korábbi nagyon magas belső motivációs szintje úgy tud visszaállni, ha ismét valamilyen magasabb szintű kihívást, több komplexitást vállalnak a munkájuk során, konkrétan Csíkszentmihályi ‘Good Business’ elvei mentén! 

– magyarázza Dr. Buzády Zoltán.

Például, ha egy ilyen csúcsvezető a szervezeti innováció (Flow), vállalati stratéga (Profil) és a stakeholder-management (Fenntarthatóság) hármas kiegyensúlyozását célozza meg. Ez eleinte nehéz és ismeretlen terület lehet számára, sőt némi félelmet és nyomást is gyakorolhat rá, azaz bizonyára a Flow-elmélet szerint időnként az aggodalom mentális állapotába kerül. De mihelyst kifejleszti az ehhez szükséges új felsővezetői képességeit, újra képes lesz Flow-t megélni és munkájában értelmet és örömöt lelni. A tulajdonosokkal való közvetlenebb kapcsolattartás az ő számukra új dimenziókat jelenthet. Mit ezt úgy hívjuk, hogy Flow-Growth-Potential.

Mi a teendő, ha egy szenior vezető már inkább „kiszállna”, mivel nem szeretne újabb hegyeket megmászni pusztán csak azért, hogy egy kis extra Flow-ra tegyen szert?

Azoknak az idősebb vezetőknek, akik már inkább visszavonulnának, megoldás lehet, ha tudásukat és tapasztalataikat átadják a fiataloknak, például mentorálás révén. Ez az új feladat is kihívás lehet számukra, és ebben fejleszthetik akár saját képességeiket is. A mostani Y – és az utána következő Z – generációnak egyébként is jelentős igénye van a példaadásra és a közvetlen visszajelzésekre (immediate feedback). Ezeknek a vezetőknek – és főleg a HR-eseiknek – tehát azt tanácsolom, hogy öltsenek magukra igazi tanári-fejlesztői szerepet, hiszen „a jó vezető mindig tanár is egyben„!

Ők tudnak érdekes és fejlesztő, de mégis strukturált és hasznos tanulást létrehozni, illetve képesek arra is, hogy tudásukat egyre mélyebb szinteken is átadják.

– magyarázza Dr. Buzády Zoltán.

Zoltán, Ön szerint mi a leglényegesebb különbség az idősebb, illetve a fiatalabb vezetők vezetéshez való viszonyában? 

Az Y és Z generációs fiatalok alig gondolkodnak mélyebb egzisztenciális problémákban (túlélés, lét, munka, otthon stb). Ők jelenleg a korábbi generációk biztonság keresésének a gyümölcseit élvezik. Ez a helyzet inkább kezelendő tényként, mint problémaként. 

Sokszor látom az idősebb generációnál, hogy a Flow-élmény elveszett, s úgy gondolják, hogy a fiatalok pimaszul, vakmerően érzik magukat, miközben az idősebbek inkább csak szoronganak továbbra is az egzisztenciális félelmeik mentén. 

– mondja Dr. Buzády Zoltán.

Fel kellene ismerniük, hogy az ő generációjukban, a szorongás a háború utáni adottság volt, de ezt most már le lehet vetkőzni – a fiatalok ezt megtették. A fiataloktól el lehet lesni azt, hogy hogyan kerüljenek gyakrabban – a munka és feladatok helyett – ők maguk is lazább, kreatívabb és számukra is értelmesebb tevékenységeken keresztül gyakrabban Flow állapotba. „Csatlakoznak be” a fiatalokhoz! Éljenek végre a fiatalok által megteremtett derűsebb pillanatokkal, a Flow, az öröm művészete!

Milyen alapelveken nyugszik Csíkszentmihályi Mihály által megalkotott Flow-elmélet? Hogy lehet – kortól függetlenül – Flow-ba kerülni?

Egyik híres elbeszélés az, amikor maga Csíkszentmihályi Mihály professzor került először Flow-állapotba, de akkor még maga sem tudta, hogy éppen ez volt az a mentális állapot. Erre csak későbbi világhíres kutatásai során jött rá. Fiatal gyerekként, 1945-ben még itt Budapesten, egy légó-pincében a nagybácsijával épp egy sakkparti közepén volt, amikor – utólag visszaemlékezve – ő teljesen megfeledkezett a körülötte lévő borzalmakról és helyette puszta örömre és értelmes tevékenységre emlékszik vissza, amit azokban sakk partikban megélt. 

Most már viszont tudjuk, hogy melyik az a négy, alapvetően fontos tényező, ami a Flow eléréséhez szükséges! 

– mondja Dr. Buzády Zoltán.

1. A sakk-meccs során egyetlen egy stratégiai cél volt: megnyerni a játszmát. Tudni és értenie kell mindenkinek, hogy munkája során mi is a nagyobb, távlati cél, amin épp dolgozik, amihez közreműködik. 
2. A játszma minden lépése után Mihály azonnali visszacsatolást kapott a lépései eredményéről, tehát nem csupán a játék végén derült ki miként halad (értsd: nem egy éves vagy negyedéves bónusz keretében), hanem ott azonnal a tevékenység közben. A feedback, azaz a visszacsatolás, a Flow-alapú vezetés nagyon fontos eleme: mindenképp adjunk és kérjünk is feedback-et a munkánk során. Kérdezzük meg főnökünket, kollégáinkat, akár üzleti partnereinket például, ők hogyan látják: Jól haladunk? Milyen volt a munkám? Milyen velünk dolgozni? Mit gondolnak döntéseimről? 
3. Fontos a képesség és kihívás szintek egyensúlya, azaz a saját tudásunk és képességeink, valamint a konkrét feladat és munkánk során éppen adódó kihívások-feladatok által megkívánt tudás közötti egyensúly megteremtése. Azaz, ne válasszunk/vállaljunk olyan feladatot, amivel túlzottan magas számunkra a kihívás, de az sem szerencsés, ha olyan munkába vágjuk a fejszénket, ami számunkra nagyon rutinszerű és unalmas, mert ez esetben ugyancsak elvész a motiváció. 
4. A Flow során rendkívül fontos még a összpontosítás (fókusz): A Flow mentális állapot ugyanis azt követeli meg, hogy az egész agykapacitásunkat az éppen adott tevékenységre vessük be. Ha viszont egyszerre több különböző folyamatban vagyunk benne, nem tudunk kellőképpen koncentrálni az éppen végzett feladatra.

Tehát a Flow-ban lévő vezető egy boldogabb és jobb vezető? 

Magának Flow-nak az egyik jellemzője – és a gyönyöre ebben rejlik -, hogy Flow közben nemcsak az adott feladatot küzdjük le, hanem e folyamat közben a saját képességeinket is gyarapítjuk, fejlesztjük. A Flow-val kapcsolatos gondolatokat praktikus gyakorlással, biztonságos felületeken kell bevezetni a napi irodai tevékenységbe és a vezetői DNS-be. 

Mit tegyen egy banki, biztosítási vezető a hétköznapokban, ha mostantól sikeresen szeretné csapatát Flow-alapon menedzselni?

Elsősorban azt javaslom, fogalmazza meg a lehető legérthetőbb módon a munkatársak számára, hogy mi az elérendő végcél. Például mintha azt mondaná: „nyírd le a füvet”! A stratégiai menedzsment szerint a végcélokat jellemzően mutatókkal számszerűsítjük, de egy jó vezetőnek viszont ezeket a célokat nem számokkal, hanem értelmes szavakkal kellene megfogalmaznia. Az „ügyfélszám növekedése” például inkább magának az eredménynek tekinthető, de ez nem olyan konkrét visszacsatolás, ami Flow-hoz és teljesítményhez vezet:

Meglepő módon nagyon sok fiatal vezető állítja azt, hogy – a tömérdek sok vezetői riport és mérési adat ellenére is –  nem kap közvetlen emberi visszajelzést a vezetőjétől, szeretné jobban megtudni saját képesség-profilját és még többet megismerni a  csoport vezetői munkájáról.

– magyarázza Dr. Buzády Zoltán.

A felsővezetők sokszor félnek ezeket megfogalmazni a középvezetők felé, – vagy nem is tudják ennek megfelelő módját – s ezért inkább nem is mondanak semmit, csak számokra hagyatkoznak. Pedig a vezetők nem csupán az általuk elért eredményekre, hanem sokkal inkább a személyiségükkel és a cselekvéseikkel kapcsolatos visszajelzésekre várnak. Tehát ezeket is meg kell tudni fogalmazni. A vezetői kommunikáció kiemelten fontos. Ez is egyike a Flow-t elősegítő vezetői képességeknek – én ezt tanítom és fejlesztem!

Mit tanácsol a fiatalabb – különösen az Y generációs – vezetőknek, akik bankban vagy biztosítónál szeretnének karrierjüket építeni? Ők hogyan tegyenek szert Flow-ra?

A fiatalabb generáció tagjainak azt javaslom, hogy próbáljanak meg minél hosszabban fókuszban maradni egy feladatnál, egy csapatban, egy munkakörben. Tudom manapság ez nagyon nehéz, mivel az okostelefon állandó nézegetése folyamatos mentális kihívást okoz, ill. hajlamosak túl gyorsan ráunni a feladatra. Mindig új külső kihívásokat hajkurásznak, ahelyett, hogy belső komplexitásokban és tökéletesítésben eddzenék magukat.

Fontos megjegyezni, hogy a Csíkszentmihályi professzor egyik további fölfedezése az ún. ‘autotelikus személyiség’. Ez olyan ember, aki bármilyen, akár nagyon monoton, feladatokban is, képes magától megtalálni egy újabb kihívást és benne rejlő értelmet, azaz mindenben megtalálja a Flow-forrását! Mivel legtöbben azonban nem ilyenek vagyunk, ezért fontos a Flow-alapú vezetés megismerése és begyakorlása.

Egy-egy tekerés a Facebookon ad ugyan némi dopamin-fröccsöt, de ez csak percekre elegendő, rengeteg függő ember van már.  A helyes fókusz magunknak tudatosan kell megteremteni. 

– figyelmeztet Dr. Buzády Zoltán.

Sajnálatos módon a manapság népszerű open-office irodák a fókusz megtartását nem igazán segítik elő, ugyanis az állandóan izgő-mozgó dolgok, a sok jövés-menés a háttérben, illetve az alapzaj elvonja a figyelmet. Az otthoni munkavégzésnél pedig a családi körülményeket kell megvizsgálni. De szerintem az elmúlt hónapokban sokan tapasztalták az elmélyült otthon végzett (azaz fókuszált) munka örömét, Flow-érzését! Egyszóval összpontosítás nélkül a koncentráció szétesik. Az X és az idősebb generáció tagjainak ezért azt javaslom, hogy próbálják meg közösen elősegíteni, hogy a fiatalabb generációs vezetők fókuszban tudjanak maradni.

Hol és milyen formában lehet ma a Flow-alapú vezetést Magyarországon is elsajátítani?

Akit ezen interjú után tényleg komolyabban érdekel a Flow-alapú vezetés, az elsajátíthatja annak négy alapelvét, méghozzá a manapság igen népszerű gamifikációs formában egy felhő alapú ‘komoly játék’ segítségével: FLIGBY (Flow is Good Business for You!). A professzor úrral fejlesztettük ezt a nemzetközi díjnyertes videó-alapú szimulációs vezetőképző tréning programot. Nemzetközileg már közel 12.000 vezető vett részt rajta és itthon is nagy az érdeklődés olyan pénzügyi szolgáltatóknál, akiknél fontos és versenyképes tényező a jó vezetői és pszichológiai tőke. 

Ennek a képzésnek a segítségével konkrétan meg lehet tapasztalni a vezetői Flow-t, megtanítom és együtt gyakoroljuk Csíkszentmihályi Mihály hivatalos vezetőképző programjának keretében. Ő javasolta azt, hogy a játékban résztvevők a játék során egy kaliforniai borászat sztoriján keresztül kapjanak színes bepillantást annak mindennapjaiba: mint frissen kinevezett interim vezető nekünk kell hírtelen átvenni az egész társaság menedzselést és jól irányítani a ránk bízott kollégákat. A játék közben átélt vezetői Flow élményt pedig ezután a saját hétköznapjainkban is tudjuk alkalmazni kamatoztatni.

May the Flow be with You! Magyarul: „A Flow legyen veled!”

Remélem, ezek a gondolatok nem csak érdekesek voltak, hanem olvasóink számára hasznosak is! – zárja gondolatait Dr. Buzády Zoltán.

Portré

Dr. Buzády Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem főállású docense, és 25+ éve foglalkozik startégiamenedzsmenttel, vezetőképzéssel. Csíszentmihályi Mihály közeli tudományos munkatársa, számos publikáció szerzője és több nemzetközi elismeréssel díjazott vezetőképzési innovátor. Jelenleg hármas szerepet tölt be: egyfelől a www.FLIGBY.com vezetőképző ‘komoly játék’ tréning programmal többlet pszichológiai tőkét alkot az adott vállalat versenyképesség növélésre (“Psychological Capital for Organizational Competitiveness”); másfelől a ‘Leadership & Flow’ globális kutatási hálózat akadémiai igazgatója (www.flowleadership.org) ; harmadrészt pedig Csikszentmihályi Mihály professzor Kreativitás és Flow-alapú vezetőfejlesztési program nemzetközi nagykövete. | Kapcsolat: zoltan @ buzady.hu / https://www.linkedin.com/in/zoltanbuzady/

Sokan már megtették az első lépéseket ebbe az irányba, és párbajra hívták Szilágyi Áront: a Generali Egészségpárbaj keretében közel 1000 fekvőtámaszt csináltak olimpiai bajnokunk kihívói. A párbaj győztesei személyesen tőle vehették át nyereményüket.

1. Találd meg a számodra ideális sportot!

Ma már számtalan lehetőség közül választhatsz, sok fitneszteremben és jógastúdióban ingyenes az első alkalom, és rengeteg videót találsz a neten, amelyek segítségével akár otthon is mozoghatsz. Áron elmondása szerint ő is számtalan sportot kipróbált, mielőtt rátalált a vívásra: gyerekként többek közt karatézott, tornázott, atletizált és teniszezett. A szabadidejében ma is gyakran űz más sportokat:

Az utóbbi időben sokat squash-oltam és teniszeztem, és ha van egy szabadnapom, nagyon szívesen futok 3-5-8 kilométert.

– meséli.

Az életmódváltáshoz persze nem kell rögtön ekkora távokat teljesítened, játékos módon is belevághatsz. Sokan tettek így például a Generali Egészségpárbajjal, ahol Szilágyi Áronnal mérhették össze ügyességüket izgalmas feladatokban. A győztesek december 21-én Árontól vehették át nyereményüket, és a vívás kulisszatitkaiba is betekinthettek.

A feladatok teljesítésével a résztvevők azonban nemcsak saját egészségükért tettek, közvetve egy jótékony ügyet is szolgáltak. A Generali Biztosító ugyanis minden teljesített feladat után 1000 forintot különített el a Magyar Gyermekmentő Alapítvány számára. A biztosító – az aktivitások által összegyűlt összeget kiegészítve – 3 millió forintot adott át a szervezet számára. Az alapítvány az összeget Abott I-stat kézi laborkészülék vásárlására fordítja, amely a lélegeztetés során pontos paramétereket ad a beteg állapotáról, ami bizonyos esetekben életmentő lehet.

2. Írd be az edzést a naptáradba kötelező programként!

Szilágyi Áron szerint az egyik legjobb módszer a kifogások elkerülésére, ha a sportolást kötelező programként írod be a naptáradba.

„Ha már beírtad, nem szervezel oda mást, ilyen egyszerű. Ez nagyon jól tud működni azoknál, akik egyébként szívesen szánnának rá időt akár heti 2-3 alkalommal, de valahogy nem találják meg a megfelelő idősávot”.

Tekints úgy a beírt edzésre, mint egy lemondhatatlan meetingre, így biztosan nem fogod kihagyni!

3. Mértékletesség és változatosság!

A mozgás a tudatos táplálkozással lesz igazán teljes. Áron bevallása szerint két dologra figyel ezen a téren: a mértékletességre és a változatosságra.

„Sajnos hajlamosak vagyunk nagyon sematikusan táplálkozni, pedig annyiféle zöldség és gyümölcs közül lehet választani, és a fehér lisztre vagy a cukorra is számtalan alternatíva létezik.”

Szerinte bátran próbáljunk ki új, egészségesebb összetevőket és recepteket.

4. Befelé figyelés

A mindennapos stressz és a kihívások sokat kivesznek belőlünk, ezért fontos, hogy időnként tudatosan hátralépjünk párat.

„Ha valamilyen stressz ér, szeretek egy kicsit magamban lenni, elvonulni egy sarokba és zenét hallgatni, relaxálni egyet. 5-10 perc is elég arra, hogy átgondoljam, mit is érzek, hogyan reagál a testem, a tudatom”

– vallja Áron, akinél elmondása szerint a testre és az érzékekre fókuszt helyező relaxációs módszerek működnek legjobban.

5. Flow-élmény

A kiegyensúlyozottsághoz elengedhetetlen, hogy megtaláljuk azt a tevékenységet, ami flow-élményt vált ki belőlünk: azaz feltölt, örömet szerez, és minden más eltörpül mellette. Egy jó érzékkel megválasztott hobbi kikapcsol, segít elfelejteni a napi problémákat, és új távlatokat nyit, de akár a hivatásunk is kiválthatja ezt az érzést.

Áron olyan szerencsés, hogy nála a munka és a hobbi egy és ugyanaz:

Számomra a sport az igazi flow-élmény, amikor igazán önmagam tudok lenni.