Novemberi adatok

Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 563 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 574 100 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 374 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 387 800 forintot ért el.

• A bruttó átlagkereset 16,8, a nettó átlagkereset 17,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
• A reálkereset 4,7 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 22,5 százalékos növekedése mellett.

Január-novemberi adatok

2022. január-novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 509 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 520 300 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 339 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 351 200 forintot tett ki.

Élen a pénzügyi és a biztosítási szakma

A bruttó átlagkereset az első 11 hónapban a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (847 500 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (318 700 forint).

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum tavaly végrehajtott emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.

A reálkereset 2,2 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 21,1 százalékos növekedése mellett, míg az év első tíz hónapjában 4,3 százalékkal nőtt, a fogyasztói árak 12,7 százalékos növekedését figyelembe véve – tájékoztatott a KSH.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete októberben közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 800 forint, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 339 500 forint volt az év tizedik hónapjában.

A KSH a rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó átlagkeresetet 486 400 forintra becsülte.

Január-októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 514 800 forint volt (közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504 300 forint) a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

A bruttó átlagkereset január-októberben a pénzügyi, biztosítási ágazatban volt a legmagasabb (844 100 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (316 700 forint).

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 468 500, a költségvetésben 445 500, a nonprofit szektorban 493 800 forintot ért el, ami 14,3, 16,2, illetve 28,5 százalékos emelkedés az előző évhez viszonyítva.

A magas inflációs környezet és az energiaárak drasztikus megugrása miatt emelkedő megélhetési költségekre tekintettel extra juttatással támogatja munkavállalóit az Erste Bank.

• A pénzintézet még szeptemberben egyszeri támogatást nyújt minden olyan alkalmazottjának, akinek a teljes munkaidőre vetített bére nem haladja meg a bruttó egymillió forintot.
• Az 500 ezer forint alatti béreknél ez bruttó 300 ezer forintot, tehát a havi kereset legalább 60 százalékának megfelelő mértékű juttatást, míg az 500 ezer és 1 millió forint közötti fizetések esetén bruttó 200 ezer forintot jelent.
• Az Erste vezetése arról is döntött, hogy a jövő évre tervezett, kétszámjegyű fizetésemelés felét már januárra előre hozza, míg a béremelések következő köre júliusban lesz.

Az egyre nehezebb gazdasági környezet a bank dolgozóinak személyes pénzügyi életére is hatással van. Mi, az Ersténél abban hiszünk, hogy a kollégák pénzügyi egészsége és jólléte alapozza meg ügyfeleink és tulajdonosaink elégedettségét. Az Erste Bank a nehéz időkben is kiáll ügyfelei és dolgozói mellett, nem hagyja őket magukra.

– mondta Jelasity Radován, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója.

Az Ersténél ősszel elindult a munkavállalói részvényprogram is. Szeptemberben 350 euró értékű részvényjuttatást kapott az osztrák anyabank értékpapírjából minden jogosult munkavállaló. A bank átvállalta a részvényjuttatáshoz kapcsolódó adó és járulékterheket is.

Mindezeken túl továbbra is működik a bank egyedülálló lojalitás programja, az Erste Care. A rugalmas, több elemében is szabadon variálható programon belül az idő előrehaladtával, négy lépcsőben nő a választható juttatások köre, amelyek mind a kollégák magánéletben való kiteljesedése és segítése köré épülnek. Az Erste Care egyik fontos és közkedvelt eleme a szabadidő, amelybe az éves rendes szabadságon felül biztosított szabadnapokon túl beletartozik az alkotói szabadság, amely a mérföldkövek előrehaladtával 1, 2, vagy 4 hét extra szabadságot jelent. A másik fontos elem az egészségbiztosítás, illetve később annak kiterjesztése a munkavállaló családjára is, vagyis egyfajta segítség, hogy kevesebb problémával kelljen megküzdeni a mindennapokban.

A közép- és felsővezetők toborzásával foglalkozó társaság felméréséből kiderül, hogy a belföldi munkaerőpiacon nem látszanak a visszaesés jelei, továbbra is sok a betöltetlen álláshely, ezért a bérek is magasak. A vállalatok a nagyobb bérköltségek miatt áremelésre kényszerülnek, ez pedig erősíti az inflációt.

A vezetői fizetések Magyarországon bruttó 1,5 millió és 3 millió forint között mozognak, de a régiókért felelős menedzsereké 3,4 millió forint is lehet – derül ki a 7 ezer vezető juttatási csomagját vizsgáló elemzésből. Újabban ráadásul a vezetők egyre gyakrabban euróban kérik a fizetésüket, miközben céges autót is nehezebb biztosítani számukra. Az informatikai cégeknek pedig az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy a jó szakemberek bárhol a világon elhelyezkedhetnek, tehát nemzetközi versenyben kell utánpótlást találniuk.

A közlemény szerint a munkaadókat érő kihívások miatt az új munkatársak egyre komolyabb elvárásokkal számolhatnak. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy várhatóan a leépítésekkel is óvatosabbak lesznek a cégek, mert a járvány alatt kiderült, hogy a nehézségek ellenére is jobban megéri megtartani az alkalmazottakat, mint megválni tőlük, majd később újakat keresni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sokkal nehezebben térnek vissza a fejlődéshez azok a vállalatok, amelyek gyors leépítésekkel válaszoltak a hirtelen jött kihívásokra – tették hozzá.

Nyitókép: Unsplash.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – elsősorban a 25 év alattiak számára meghatározott összegig biztosított adómentesség következtében emelkedett 1,1 százalékponttal nagyobb mértékben.

A keresetek emelkedéséhez a jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint a részben már előre ütemezett béremelések járultak hozzá.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset is 13,7 százalékkal emelkedett 441 900 forintra. A reálkereset 5,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak 7,9 százalékos növekedése mellett.

A bruttó átlagkereset a
– a vállalkozásoknál 476 800,
– a költségvetésben 436 200,
– a nonprofit szektorban pedig 479 300
forintot ért el.

• A költségvetésben az egészségügyi szakdolgozói béremelésnek, a bírák, ügyészek illetményemelésének, valamint egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremeléseknek – köszönhető az emelkedés.
• A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez elsősorban az járult hozzá, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény fenntartója ide sorolódott át a költségvetési szektorból.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási szektorban volt a legmagasabb, 785 200 forint 9,8 százalékos éves növekedéssel.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 22,6 százalékos emelkedés ellenére is a legalacsonyabb maradt 303 300 forint.

A tizennégy éves csúcsra ugró 7,4 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 2,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel azelőtt.

A bruttó kereset mediánértéke 375 600 forint volt, 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A vállalkozások körében a bruttó keresetek 8,8, a költségvetésben – az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseinek köszönhetően – 11,1 százalékkal nőttek.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 409 600 forintra becsülhető, 8,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A múlt év január-novemberében a bruttó átlagkereset 433 800, a nettó átlagkereset 288 500 forintot ért el, mindkettő 8,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

• A feldolgozóiparban 8,3, az építőiparban 10,8 százalékkal nőttek a keresetek és 447 700, illetve 339 400 forintot értek el.
• A kereskedelemben 399 800, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén 261 200 forint volt a novemberi bruttó átlagkereset 9,3, illetve 10,3 százalékos növekedéssel.
• Az infokummunikációs szektorban elért 749 300 forintos bruttó átlagkereset, meghaladta a pénzügyi, biztosítási szektor 738 600 forintos átlagát, ami a 12,4 százalékos növekedésnek köszönhető a 7,3 százalékkal szemben.
• Az egészségügyben 584 100 forint volt az átlagkereset, az oktatásban 437 400 forint, ami 9,9 százalékkal nagyobb az előző novemberinél.
• A közigazgatás és védelem területén 9,4 százalékos emelkedéssel 609 300 forintot ért el az átlagkereset.

A szeptemberi 3,4 százalékos és az első kilenc havi 3,5 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek 5,2 százalékkal, illetve 6,1 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

Szeptemberben a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 ezer 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 269 ezer 500 forintot ért el. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset 402 ezer 900 forint volt, 9,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a nettó kereset 268 ezer forint volt.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 373 ezer 200 forintra becsülhető, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A vállalkozásoknál 406 ezer forint volt a közfoglalkoztatottak nélkül számított bruttó átlagkereset és 270 ezer forint a nettó, egyaránt 9,9 százalékkal több a tavaly szeptemberinél. A költségvetési szférában 10,6 százalékkal, 401 ezer 500 forintra nőtt a bruttó és 267 ezer forintra a nettó átlagkereset.

Az alkalmazottak száma tavaly szeptemberhez viszonyítva 72 ezerrel, a közfoglalkozatottak száma további 8 ezerrel csökkent. A feldolgozóiparban 29 ezerrel, a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén 15 ezerrel, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végzők körében 22 ezerrel csökkent az alkalmazottak létszáma.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (705 000 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (249 900 forint).

A KSH adatai szerint az idén január-júniusban a bruttó átlagkereset 359 500 forint, a nettó átlagkereset 239 000 forint volt, mindkettő 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

• Júniusban a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 242 600 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 250 100 forint volt.
• Január-júniusban a reálkereset 6,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett.

Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 375 100 forint volt, 9,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A 3,4 százalékos inflációval számolva reálértéken 6,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A vállalkozásoknál 10,8 százalékkal nőtt az átlagkereset és 378 ezer 800 forint volt júniusban, a költségvetésben 6,0 százalékos éves növekedéssel 367 ezer 500 forintot tett ki.

• Az iparban 12,0, az építőiparban 7,6 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset és júniusban 390 ezer, illetve 281 ezer forint volt.
• A pénzügyi biztosítási szektorban átlagosan 705 ezer forintot, az infokommunikációs szektorban 620 ezer forintot lehetett keresni júniusban, ami 4,1, illetve 10,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
• Az idegenforgalomban – szálláshely szolgáltatás, vendéglátás – 13,9 százalékos volt a keresetek emelkedése, de még nem érte el 240 ezer forintot.
• A közigazgatásban és a védelmi szerveknél 429 ezer forint volt a havi bruttó kereset 10,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az oktatásban 3,2 százalékkal, az egészségügyben 5,1 százalékkal 340 ezer, illetve 351 ezer forintra. 

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 393 700 forintot, míg a nők körében 325 700 forintot ért el, ami a férfiak esetében 11,3, a nők esetében 9,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó átlagkereset 334 600 forintra becsülhető január-júniusban, 10,5 százalékkal nőtt egy év alatt – közölte a KSH.