Miben különbözik a qvik az eddigi fizetési rendszerektől? A legfontosabb, hogy a vevőknek semmilyen adatot nem kell megadniuk az elektronikus fizetési tranzakció során. A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott és az OTP Bank által az elsők között bevezetett rendszer lényege, hogy a felhasználó a három lehetséges út (NFC, QR-kód, link) egyikén keresztül belép a saját mobilbanki alkalmazásába, és ott engedélyezi a tranzakciót.

Bár folyamatosan nő a mobiltárcába elmentett bankkártyás tranzakciók száma, még mindig kicsit több mint 50% azoknak az online kártyás fizetéseknek az aránya, ahol a vásárlók minden tranzakciónál megadják az adataikat – derül ki az OTP Bank saját adataiból.

Továbbra is széles az a réteg, amely nem szívesen adja meg kártyaadatait az online térben. Nekik jelent vonzó alternatívát, ha a jövőben nem kell beírniuk a 16 jegyű bankkártyaszámukat és a CVC-kódot, hanem elég például a tranzakció kezdeményezése után megjelenő QR-kódot követve engedélyezni a fizetést. Emellett a készpénzes vásárlások száma is csökkenhet az új rendszer elterjedésével.

– nyilatkozta Al-Absi Gáber Seif, a SimplePay fizetési megoldásait fejlesztő és üzemeltető OTP Mobil üzletfejlesztési és értékesítési vezetője, ügyvezető-helyettese. Szerinte a qvik elterjedésével szinte minden kereskedőnek érdekében áll majd, hogy ezt a fizetési megoldást elérhetővé tegye a vásárlóinak fizikai és online környezetben egyaránt, de szektoronként eltérően reagálhat a piac az újításra.

A biztonság, a gyorsaság és a kedvező ár mellett az új rendszer legnagyobb előnye a maximális kényelem és a kimagasló felhasználói élmény. Ez a garancia arra, hogy egyre több szolgáltató és felhasználó veszi majd igénybe.

– véli Varga Norbert, az OTP Mobil tulajdonában álló, főként vendéglátóhelyek és fesztiválok fizetési rendszereit üzemeltető Hellopay vezérigazgatója.

Jelenleg az online fizetés mellett fizikai környezetben a Telefonos POS alkalmazás használatánál érhető el a qvik szolgáltatás, jövő év elejétől pedig a POS-termináloknál is használható lesz.

A SimplePay fizetési megoldásait használó partnereinél már közel 10 000 webshopban és egyéb értékesítési felületen érhető el a qvik szolgáltatás. Ez a szám várhatóan megduplázódik, és a következő időszakban a legnagyobb forgalmat bonyolító partnereinknél is aktiválódik a funkció. Fontos megjegyezni, hogy szerződésmódosítás nélkül, a lehető legegyszerűbben csatlakozhat bárki a qvik rendszerhez.

– emelte ki Bese Péter, az OTP Csoport kártyaelfogadási területének vezetője, aki azt is hozzátette, hogy eddig több ezer qvik-tranzakciót bonyolítottak le a SimplePay rendszereiben, és az év végéig ugrásszerű növekedés várható.

Hozzátette: ezzel egyidejűleg a hazai FinTech szektor bővülése is folytatódott, immár 175 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek közel 9 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük meghaladta a 220 milliárd forintot 2021-ben. Vizsgálták a biztosítók digitalizációs szintjét is, ami továbbra is közepes szintű, bár folyamatos fejlődést mutat.

Szombati Anikó szerint a bankoknak fel kell készülni arra, hogy fenntartsák a személyes ügyfélszolgálataikat párhuzamosan az online ügyintézéssel.

A bankrendszer által 2022-ben elért 62-es átlagos fejlettségi szint az egy évvel korábbi 60 pontos eredményhez képest folyamatos fejlődést tükröz – ismertette. A digitális érettség folyamatos intézményi fejlődése ellenére azonban a bankszektor egésze továbbra sem tudott elmozdulni a közepes fejlettségi szintről. A teljes banki működés jellemző területeit lefedő, MNB által vizsgált 7 pillér közül változatlanul a vezetés teljesített a legjobban. Ez az intézmények folyamatos és kiemelkedő vezetői digitalizációs elköteleződését jelzi, amely tetten érhető a banki digitalizációs stratégiák minőségében is.

A legnagyobb előrelépés az előző évhez képest a folyamat és ügyfél pillérek esetében figyelhető meg – a bankok tehát elsősorban az ügyféloldali és belső folyamatok digitalizációs fejlesztéseit priorizálták 2022-ben. Így például az adatkezelési folyamatok automatizáltsága a korábbi évekhez képest nagyobb mértékben fejlődött, és a korábban megfigyelhető stagnálás után az innovatív folyamatszemléletet tükröző megoldások terjedése is jelentős előrelépést mutat a szektorban.

Kitért arra, hogy a banki termékek fokozatos fejlesztéseinek hatására 2022 végére a folyószámlanyitás mellett személyi hitel is már digitálisan igényelhető valamennyi ilyen terméket kínáló hitelintézetnél, ugyanakkor a vállalati termékek digitalizációjában továbbra is jelentős tér van a fejlődésre. A fizetési megoldásokat tekintve, hazánkban a mobil- és
netbanki fókusz előretörésének is köszönhetően dominánsan elérhetővé váltak a virtuális kártyák, valamint rohamosan terjed az érintéses fizetés és a bankkártyák mobiltárcákba integrálása is.

Elmonda, hogy a digitális érettség leghangsúlyosabban fejlesztésre szoruló területei főként a termékek, valamint a belső rendszerek – utóbbi a hazai intézmények szerint is szükséges fejlődési irány -, miközben ezek a pillérek a hosszútávú, digitális versenyképesség biztosításának kulcsterületei lehetnek.

A tájékoztató szerint a digitális értesítések elérhetősége a hiteltartozások terén a legtöbb kategóriában a korábbi éves trendeknek megfelelően 2022-ben is tovább nőtt. Jellemzően a folyószámla hiteltartozás és hitelkeret túllépés esetében történt előrelépés a lakossági szegmensben, melynek köszönhetően a fogyasztók naprakészebbek lehetnek hiteltartozásaik aktuális helyzetével a digitális kézbesítés terjedésével, amely pedig megalapozottabb pénzügyi döntésekhez vezethet. Hozzátette: ugyan összességében javuló tendenciát mutatnak az eredmények, a szektorban lezajló fúziós folyamatok rövidtávon bonyolíthatják a szektor egészére vonatkozó digitalizációs helyzetképet.

Az MNB 4. alkalommal tette közzé FinTech és Digitalizációs Jelentés című kiadványát, amely éves rendszerességgel tekinti át és elemzi a pénzügyi rendszer működésében és fejlődésében egyre meghatározóbb digitális és innovatív megoldások, valamint az ezeket támogató fejlett technológiák – összefoglalóan a pénzügyi digitalizációs folyamatok – nemzetközi és hazai trendjeit.

Kate a K&H anyavállalatánál, a KBC-nél és valamennyi országban, ahol jelen van: így Belgiumban, Csehországban, Bulgáriában, Szlovákiában és most már Magyarországon is elérhető a szolgáltatás. Kate-et már közel 110 ezer magyar ügyfél kipróbálta, mintegy 94 ezer kérdést intéztek hozzá, ezek harmadát szóban, az ügyfelek zömének teljes megelégedésére.

Pénzt, időt, energiát nem kímélve fejlesztjük innovatív digitális megoldásainkat ügyfeleink számára. Sokat merítettünk anyabankunk, a belga KBC tapasztalataiból, ahol már sikeresen működik Kate, a személyes digitális asszisztens. A nemzetközi bankcsoport szinergiáit kihasználva így a lehető legjobb megoldást tudjuk magyar ügyfeleink számára biztosítani.

– fogalmazott Guy Libot, a K&H Csoport vezérigazgatója.

További részeletk a Bankár Magazin cikkében olvashatók.

Nyitókép: Bankár Magazin

Kiemelik: a Magyarországon működő FinTech cégek között továbbra is a kisvállalkozások dominálnak, a szektor közel 80 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás, ugyanakkor – egyedülálló módon – számos esetben már mikrovállalkozásként is nyereségesen működnek, és az exporttevékenységben is egyre aktívabbak a magas hozzáadott értékkel rendelkező cégek. A leggyakoribb szolgáltatási kör a szereplők csaknem kétharmadánál továbbra is a pénzügyi szoftverfejlesztés és rendszerintegráció, a fizetési szolgáltatások, valamint az adatelemzés és üzleti intelligencia.

Minden 4. hazai FinTech cég részesült már kockázatitőke-befektetésben, és az elmúlt időszakban a szektorban dolgozók köre is bővült, 2021 végére 30 százalékkal, több mint 8 ezerre. A pénzügyi szoftverfejlesztéssel és rendszerintegrációval foglalkozó cégek száma az előző évivel azonos mértékben nőtt a tárgyévben is, így ezek immáron a szektor cégeinek több mint negyedét adják.

Az előző évhez képest a hazai szektorban kisebb részaránnyal rendelkező szegmensek közül – de a globális trendekkel összhangban – növekvő aktivitást mutatott a kiberbiztonság, a befektetés, a finanszírozás és biztosítás, valamint a digitális transzformációs tanácsadás területe is.

Kiemelték, hogy a szektort növekvő árbevétel és javuló jövedelmezőség jellemezte: háromból két hazai szereplő 2020-ban is növelni tudta árbevételét és nyereségét. A szektor árbevétele több mint 40 milliárd forinttal, adózott eredménye pedig 5 milliárd forintot meghaladó értékben emelkedett egyetlen év alatt. A növekvő cégek átlagos árbevétel-növekedési mértéke 150 millió forint feletti, míg a medián érték 23 millió forint volt. A vállalatok többsége (57 százaléka) adózott eredmény-növekedést is realizált. Ennek átlagos értéke 42 millió forinttal emelkedett, míg a medián profitnövekedésük 3 millió forint volt.

Az elemzés szerint a fizetési szolgáltatásokat és a számlatermékeket nyújtó FinTech vállalatok népszerűsége továbbra is töretlen a befektetők és a fogyasztók körében. A pandémia miatt a digitalizáció és a távoli elérés a korábbinál is nagyobb mértékben a mindennapok részéve vált, így az újonnan kialakult és visszatérő fogyasztói szokásokat a befektetők fókusza is lekövette.

A jegybank elemzésében arra is kitértek, hogy a tech cégek térhódítása pénzügyi piacokon egyre sürgetőbb szabályozói fellépést igényel, ahol a tevékenységi és intézményi szabályozói modell kombinálása tűnhet a leghatékonyabbnak.

Nyitókép: Unsplash.

A startupok körében egyértelműen kulcsszerepe van a technológiának, így a globális trendeknek megfelelően itthon is előtérbe kerülnek az egészségügyi (healthtech), pénzügyi (fintech) és a mesterséges intelligencián alapuló innovációk.

Nem csak a technológiai startupok esetében meghatározó a legújabb eszközök és szoftverek használata. Ma már szektortól függetlenül minden startup számára fontos, hogy képben legyen azzal, milyen vezető technológiákat használnak a jelenlegi piaci szereplők, és milyen új megoldások érhetőek el.

– mondta el Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, akinek meglátásait a Start it @K&H inkubátor csapatai is megerősítették. Az programban jelenleg fejlődő, nyolc különböző szektorból érkező csapat szinte mindegyike arról számolt be, hogy a legújabb technológiák alkalmazása már nem előnyt jelent, hanem alapvető követelmény az induláshoz.

Felhőalapú szolgáltatások, távoli elérés, 3D nyomtatás – ezeket használják leggyakrabban

A legnagyobb hazai nagyvállalati inkubátorban fejlődő startupok azt is elmondták, hogy főként a felhőszolgáltatásokat, a távoli elérést biztosító megoldásokat és a 3D nyomtatást alkalmazzák. Emellett pedig többen már az 5G és a mesterséges intelligencia előnyeit is kihasználják.

A legmodernebb technológiák a termékfejlesztésnél és -tesztelésnél kapnak kiemelt szerepet, illetve több csapat már úgy alakítja ki a termékét, hogy ezeket a technológiákat is alkalmazni tudja. Az egyelőre kevésbé jellemző, hogy kifejezetten ilyen típusú innovációt fejlesztenek, vagy a fogyasztók eléréséhez használják, például az ügyfélszolgálat részeként.

– tájékoztatott az eddigi tapasztalatokról az innovációs vezető.

A technológia a szakembereken múlik

A technológia azonban önmagában nem elég. Bár globális viszonylatban Magyarországon megfizethető áron dolgozó és jól képzett fejlesztő, programozó szakemberek vannak, a korai fázisú startupok sokszor küzdenek azzal, hogy megfelelő embert találjanak. A távoli munkavégzésnek köszönhetően ugyanis a hazai IT szakemberek árazása egyre jobban felzárkózik a nemzetközi piachoz. Ha tehát az alapító csapatban nincs lefedve ez a kompetencia, az kettős nehézséget jelenthet a startupok számára. Egyrészt bevétel hiányában csak nehezen – akár tulajdoni részesedésért cserébe – tudják fedezni a fejlesztői költségeket. Másrészt belső szakemberek nélkül a külső fejlesztők bevonása olyan buktatókat rejthet, mint a nem megfelelő technológia használata vagy a titkosítás nélkül tárolt vevői adatok. Persze ma már erre is van megoldás: az ún. No-Code startup modellel a vállalkozás minimális fejlesztői ráfordítással el tud indulni, fejleszteni tudja a termékét és alkalmazkodni tud a gyorsan változó piaci kihívásokhoz. Ebben az esetben is jó azonban, ha van legalább egy olyan belső ember, aki a startup céljaival összhangban tudja irányítani a külső fejlesztőket.

Jelentős bővülés a hazai FinTech szektorban

Hozzátette: ezzel egyidejűleg a hazai FinTech szektor bővülése is folytatódott:

Immár közel 150 aktív FinTech vállalkozás működik az országban, amelyek több mint 8 ezer dolgozót foglalkoztatnak, együttes árbevételük meghaladta a 170 milliárd forintot.

• Vizsgálták a biztosítók digitalizációs szintjét is, ami az egy évvel korábbi szinthez képest erősödött, ugyanakkor összességében továbbra is közepes szintűnek értékelhető.
• Ismertetése szerint a bankszektorban a kevésbé digitalizált bankok felzárkózása megkezdődött, azonban a teljes szektor fejlettsége még így is közepesnek tekinthető és fejlesztendő.

Egyre népszerűbb a netbank

2021-re gyakorlatilag a netbanki és mobilbanki platformok váltak a fő ügyfélkommunikációs csatornákká, új rekordként az ügyfelek mintegy 84 százaléka már használ digitális banki csatornákat. A belső működés digitalizáltsági szintjében azonban csak kis előrelépés történt az elmúlt évben, ami már középtávon is veszélyeztetheti az intézmények egyedi és szektorszintű versenyképességét a feltörekvő innovatív szereplőkkel szemben – mutatott rá az ügyvezető igazgató.

Ismertette, hogy a magyar lakossági ügyfelek több mint kétharmadához már digitális formában érkezik a bankszámlakivonat. Hasonló, a digitális kapcsolattartás irányába mutató tendencia a vállalati szektorban is megfigyelhetővé vált az elmúlt két évben. Közölte:

Előremutató lenne a jegybank szerint a jövőben a digitális ügyintézés több eszközzel történő ösztönzése.

Ajánlások

Tíz területet érintő ajánlást fogalmaztak meg az intézményeknek, ezek között kiemelte a banki szervezetek egészét átható digitalizációs szemléletet, a hatékony és digitalizált belső működéshez szükséges adatbázisok-adatelemzési módszertanok, és a belső banki rendszerek modernizálását, ahogy a folyamatos kiberfenyegetettség miatti fejlesztéseket.

A növekvő online jelenléttel párhuzamosan zajló innovatív technológiai fejlesztések is kitettek lehetnek a kiberkockázatoknak.

– jelezte.

A bankok prioritásként kezelik a digitalizációt

Előrelépésnek nevezte, hogy jegybanki elvárások alapján az intézmények digitális transzformációs stratégiákat készítettek, melyek megvalósítása is megkezdődött.

• Az egyik legfontosabb fejlemény, hogy már közel minden hazai bank igazgatóságában jelen van a banki digitalizációért felelős dedikált vezető.
• A kifejezetten banki digitalizációért felelős területeken túl már további, intézményen belüli dedikált csapatok is aktívan hozzájárulnak a digitalizációs célok eléréséhez, példaként említette, hogy általánossá vált a felhasználói élmény fókuszú tervezés.
• Közölte, hogy a banki digitális transzformációs stratégiák célkitűzéseinek megvalósítását az MNB szorosan nyomon követi.

A jelentés bemutatását követően tartott kerekasztal-beszélgetésen banki területi vezetők jelezték, hogy a digitalizáció lendülete a következő időszakban visszafogottabb lehet a szektorra rakodó új terhek miatt.

Nyitókép: Unsplash.

A Mastercard bejelentette, hogy 2024-től az újonnan kibocsátott Mastercard hitel- és betéti kártyáknak a legtöbb piacon már nem kell mágnescsíkkal rendelkezniük, 2033-ra pedig valamennyi Mastercard kártyáról eltűnnek majd.

A mai chipkártyák mikroprocesszorokkal működnek, amelyek a mágnescsíkoknál sokkal nagyobb teljesítményűek és biztonságosabbak, sok ilyen chipbe apró antennákat is építenek, amelyek lehetővé teszik az érintésmentes fizetést. Még ennél is magasabb biztonságot nyújtanak azok a biometrikus kártyák, amelyeket a chip mellett ujjlenyomat olvasóval is ellátnak.

A chipkártyás fizetések elterjedésével a mágnescsíkos fizetések száma csökkenni kezdett. A Mastercard megbízásából a Phoenix Consumer Monitor decemberi felmérése szerint az amerikaiak mindössze 11 százaléka mondta, hogy a mágnescsíkos fizetést részesíti előnyben, vagyis azt, amikor a kártyát a terminálon húzzák le. Ez az arány 9%-ra csökkent azok körében, akik kipróbálták már az érintésmentes fizetést. A Mastercard 2021 első negyedévében 1 milliárddal több érintésmentes tranzakciót bonyolított le, mint 2020 azonos időszakában, 2021 második negyedévében pedig az összes személyes vásárlási tranzakció 45%-a érintésmentes volt világszerte.

A változó trendekre és fejlett technológiákra reagálva döntött a Mastercard a mágnescsíkok kivezetése mellett. A 2033-as határidő kellően hosszú időt hagy azon partnereknek, akik még mindig erre a technológiára támaszkodnak, így fokozatosan tudnak majd átállni a chipkártyás rendszerre.

A mágnescsíkok az 1960-as évek elején jelentek meg, és lehetővé tették a bankok számára, hogy a kártya adatait a hátoldalra laminált mágnesszalagra kódolják. Ez nyitotta meg az utat az elektronikus fizetési terminálok és a chipkártyák előtt, amelyek nagyobb biztonságot és valós idejű engedélyezést biztosítottak, miközben megkönnyítették a kártyaelfogadást a különböző méretű vállalkozások számára. Ez a vékony csík évtizedek óta a fizetési kártyák milliárdjain megtalálható, még akkor is, ha a fizetési technológia azóta óriásit fejlődött.

Mikor lesz vajon teljesen papírmentes a back-office a bankoknál és a biztosítóknál?

Jó kérdés, talán majd 50 év múlva. Meglátásom szerint rövid távon egyfajta hibrid világ fog létezni, az INNODOX is erre az irányra állt rá. A dokumentumok egy része várhatóan még jó ideig papír alapon fog beérkezni a bankokhoz és a biztosítókhoz, így ezeket folyamatosan digitalizálni kell majd. Mi mindenkinek azt ajánljuk, hogy elektronikus úton intézzék a dolgaikat, de úgy tűnik, hogy a papír alapú és az elektronikus világ még jó ideig kéz a kézben fog járni.

Úgy tűnik, mintha nagyvállalati szinten belassultak volna a folyamatok, akkor mégsem annyira fontos a digitalizáció, vagy inkább elefánt méretű feladatról van szó?

A magam részéről elkötelezett híve vagyok a digitalizálásnak, már a 90-es évek végén beszéltünk erről az üzlettársaimmal. Ennek ellenére azt látjuk, hogy 2020 felé közeledve világszerte jelentősen megnőtt a papírfelhasználás. A papírfogyasztás csökkentése – a munkaerőhiány kezelése mellett – egy olyan szempont, ami egyre inkább a digitalizálás irányában tolja a vállalatokat. Az infrastrukturális feltételek előálltak, az Internet és gépkapacitás rendelkezésre áll a nagy volumenű digitalizációs projektekhez. Itt jegyezném meg, hogy a vállalatok számára egyébként fontos a digitalizáció, mivel az elmondottakon túl nemcsak a bérköltségeiket tudják csökkenteni, de a különféle operatív problémákat is hatékonyabba tudják kezelni. Az pedig, hogy a teljes digitális átállás a banki és biztosítási szektorban sok időt vesz igénybe – magától értetődik.

A magánszférában egyébként hol tartunk a digitalizációval?

A privát szférában a digitalizáció egyik sarokköve az idehaza is jól ismert ügyfélkapu. Ez mindennek az alapja, hiszen itt kerül sor az ügyfelek beazonosítására. Miután pedig a felhasználó már odaszokott, egyre több azonosítást igénylő szolgáltatáshoz lehet hozzá kapcsolni.

Svédországban viszont ezt a problémát másképp oldották meg. Skandinávban élen járnak a digitalizáció területén, ha például egy svéd állampolgár bankszámlát szeretne nyitni, akkor a számla megnyitásánál az ügyfelet elektronikusan is beazonosítják. A személyi igazolványához (ID) mindjárt megkapja az elektronikus aláírását is, amit innentől kezdve is tud használni, akár a helyi kormányhivatalokkal kapcsolatos ügyintézések során is.

– magyarázza Nagy Dominique.

Németországban ugyanakkor nem haladnak ilyen mértékben a digitalizációs folyamatok, mivel az ehhez szükséges törvényeket még nem tudták maradéktalanul meghozni. USA-ban viszont némileg jobb a helyzet ezen a területen, arrafelé nyitottabbak a törvényalkotók a digitális szabályozások gyorsítására.

A vállalatok életében mit tartogat közeljövő a digitalizáció területén?

Mesterséges intelligenciát. Az üzleti vállalkozások mindennapi életbe külföldön már beszivárgott a mesterséges intelligencia használata, és itt már nem csak a nagyvállalatokra kell gondolni, hanem a középvállalatokra is. Ennek pozitív eredménye, hogy a döntéshozók szinte hihetetlen mértékben lettek felkészültek. Mivel Nyugat-Európa a digitalizálás területén előbbre tart, a mi számunkra a berlini székhely már csak emiatt is rendkívül fontos. Az INNODOX-nak az a küldetése, hogy segítse a vállalatok digitális átallását, emiatt lényeges, hogy mindenről azonnal értesüljünk. A digitalizálás következő szintje egyébként a mesterséges intelligencia széleskörű felhasználását hozza majd el.

Mi csapódik le ezekből a biztosítóknál?

Németországban – biztosítási piac tekintetében – úgy gondolkodnak, hogy a jelenlegi értékesítési modell – ami, ügynökökre, alkuszokra épül – nem működhet hosszú távon.

A legnagyobb biztosító társaságok már most olyan projekteken dolgoznak, amelyek azt feltételezik, hogy tíz év múlva már nem lesz közvetítői hálózat a biztosítási piacon.

– figyelmeztet Nagy Dominique.

Mit szól ehhez a közvetítői hálózat Németországban?

Az ügyfelek igen komoly része egyelőre még mindig jobban bízik az biztosítási tanácsadókban és a nyomtatott űrlapokban, mint a különféle online megoldásokban. Időbe telik, míg ez a generáció már csupán marginális arányt képvisel majd egy biztosító ügyfélkörében. Különös, de ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a fő biztosítási termékek egy része kifejezetten az X generációt vagy az érettebb korú ügyfeleket célozza. A biztosítási piac meghatározó szereplői mindemellett arra készülnek, hogy a különféle biztosítási termékeket előbb-utóbb elektronikus formában kell majd értékesítniük. Magyarországon is van már erre példa, elég csak a Cherrisk-re gondolni. Hangsúlyozom, hogy ez nem a tanácsadók ellen szól, egyszerűen arról van szó, hogy a fiatalabb ügyfelek részéről más elvárások jelentkeztek:

Az Y, valamint az őket követő Z generáció nem szeretné kérdőívek tömkelegét kitölteni egy biztosítás megkötéséhez. Mindent akarnak és ha lehet azonnal: ebben az esetben két-három klikkelés után már várják a megoldást a problémáikra.

– magyarázza Nagy Dominique.

Az INNODOX ezt az irányt látja Németországban kibontakozni, így az ott szerzett tapasztalatokra építve idehaza szakértő partnerként komoly hozzáadott értékű szolgáltatásokkal támogatjuk bankok és a biztosítók digitalizációs törekvéseit.

Egy biztosítónál rengeteg dolgot lehet digitalizálni, az INNODOX pontosan milyen területeken tud segítséget nyújtani digitalizációban?

A hagyományos úton értékesített termékeket és az ehhez tartozó háttérfolyamatokat (back-office támogatást) digitalizálják jelenleg külföldön, mi ezekben a transzferekben tudunk közreműködni.

A kárrendezés területén a külföld hol tart most a digitalizációval?

Az a cél, hogy ha történik egy káresemény, akkor az 24 órán belül kerüljön kifizetésre. Ahhoz, hogy ez meg tudjon valósulni új szintre kell emelni a háttérfolyamatok automatizálását, ehhez viszont a biztosító társaságoknál, muszáj elmozdulni az új, digitális termék irányába.

Jelenleg ugyanis – még akkor is, ha valamilyen online felületen vásárolunk meg egy adott biztosítási terméket – vannak mögötte ügyintézői interakciók; a kárrendezésről ugyanez elmondható.

– emlékeztet Nagy Dominique.

Az INNODOX megoldásai a back-office teljes automatizálására koncentrálnak, a jövőre nézve pedig az a célunk, hogy az általunk szállított megoldásokkal a mesterséges intelligencia használata általánossá váljon a döntési mechanizmusokban.

Ez jelent komolyabb áttörést a például a hatékonyság területén?

A háttérfolyamatok automatizálásának alapvető célja a pénzügyi szférában, hogy a back-office-ban dolgozó munkatársak kevésbé legyenek leterhelve a monoton, rutinszerű feladatokkal. Idejüket így olyan tevékenységekre tudják koncentrálni, aminek a hozzáadott értéke magasabb, ezzel növelve az ügyfélelégedettséget is – mi ebben tudunk támogatást nyújtani.

A digitalizáció összességében vajon veszélyt vagy megoldást jelent a munkaerőhiányra?

Téved, aki azt gondolja, hogy csak idehaza van munkaerőhiány, ez külföldön is ugyanúgy probléma: a vállalatok jelenleg nem tudnak elég embert felvenni. A munkáltatóknak ezért alapvetően nem érdekük elküldeni a dolgozókat, hiszen egy munkavállaló kiképzése komoly erőforrásokat igényel. Németországban, de idehaza is a baby-boom generáció tagjai pár év múlva kezdenek majd el tömegesen nyugdíjba menni. Még akkor is, ha több csatornán gazdasági recesszió lesz a közeljövőben, a munkaerő piac tekintetében nem lesz nagy változás, sokkal többen fognak ugyanis távozni a munkaerő piacról, mit amennyien beérkeznek. A vállalatok emiatt jó ideig fognak még munkaerőhiánnyal küzdeni.

A kevesebb ember – ezek szerint – hatékonyabban tud majd dolgozni?

Személy szerint azon az állásponton vagyok, mint amit Bill Gates, a Microsoft alapítója is hangsúlyozott: az embereknek azzal kell foglalkozniuk, amihez ész kell, tehát különféle monoton és rutin jellegű munkákat automatizálni kell. A jól képzett és szakmai tapasztalatot szerzett kollégákat senki sem akarja manapság elküldeni, éppen ezért tettük le a voksunkat mi is a digitalizáció mellett. A banki és biztosítási szektorban a törekvések hasonlóak: a háttérfolyamat automatizálásával az emberi erőforrások racionalizálása törekszünk az ügyintézés során.

Hogyan hat a pénzügyi-biztosítási szektorban a piaci versenyre a digitalizáció?

Ez lényeges kérdés. A bankok és a biztosítók nem a saját piacukról fognak versenytársakat kapni, hanem máshonnan, például IT oldalról vagy kisebb niche szegmensekből. A bankszektor talán legnagyobb kihívója manapság a Facebook és az általa létrehozni tervezett pénz, a Libra – már ha bevezetik. Ez hatalom. A Facebook ezzel képes lehet arra, hogy országokon átívelő saját bankrendszert hozzon létre, ami akár veszélybe is sodorhatja a pénzügyi világban évszázadok során kialakult és jelenleg is fennálló status quo-t.

A digitális átalakulás éppen ezért a bankok és biztosítók számára nem pusztán technológiai kérdés, hanem a legfontosabb, amivel manapság foglalkozni kell.

– hívja fel a figyelmet Nagy Dominique.

Mit tanácsolnál a bankoknak és a biztosítóknak, hogy sikeresebbek legyenek a jelenlegi piaci körülmények között?

Németországban az ügyfelek jóval több időt és erőforrást szánnak a fejlesztendő problémák, üzleti igények megfogalmazására, a projektek specifikálására. Az ottani IT-fejlesztéseket megelőzi egy „üzleti specifikáció” vagy „use case specifikáció” szakasz, legtöbbször külsős tanácsadó bevonásával. Léteznek olyan tanácsadó cégek, amik kifejezetten a biztosítási szektorra szakosodtak, és nem csinálnak mást, mint hogy az ügyféllel karöltve feltárnak, majd specifikálnak folyamatoptimalizálási lehetőségeket. Ezzel a megközelítéssel beazonosíthatóvá válik az a legfájóbb pont, melynek „kezelése” gyors és látványos javuláshoz vezet.

Az az energia, amit a specifikációs szakaszba fektetnek, többszörösen megtérül később. Egyrészt a megvalósítási fázis – IT fejlesztés és implementáció – fókuszáltabb, gyorsabb, kedvezőbb az ára. Másrészt pedig maga a projekt – ami azért indult, hogy valamit optimalizáljon –nagyobb valószínűséggel tölti be a célját.

A bevásárlást forradalmasító startupra már a befektetők is felfigyeltek, hiszen nemrég több mint 200 millió forintos tőkeinjekciót kapott a növekedéséhez, miközben ötletükre a Cápák között befektetői is ráharaptak. A Smartkosár.hu-n összeállíthatod a megvásárolni kívánt élelmiszerekből álló kosaradat, és megtudhatod, hogy melyik boltból mennyibe kerülne megrendelni az összes terméket. Az eddigi több mint 70.000 felhasználó 33%-ot spórolhatott meg bevásárlásai során.

Rengeteget költünk kajára

Egy átlagos magyar család a havi keresetének jelentős részét élelmiszerre költi, megelőzve ezzel a lakásfenntartásra és a közlekedésre fordított összeget. Ez derül ki a KSH adataiból, amely szerint 2018 első félévében a magyar háztartások egy főre jutó havi kiadásainak közel 30%-át költötték élelmiszerre, ami átlagosan mintegy másfél millió forintot jelent családonként éves szinten.

Bevásárlásra minden háztartás jelentős összeget fordít. Ennek ellenére a legtöbb vásárlónak számos negatív élménye fűződik hozzá, elég csak az akciók folyamatos figyelésére, a sorban állásra, vagy a cipekedésre gondolnunk. Ezen problémák miatt egyre többen döntenek úgy, hogy online rendelik házhoz az élelmiszereket

– mondta el Kövesdi Áron, az online spórolást forradalmasító Smartkosár.hu ügyvezetője.

Egyre több a tudatos vásárló

A Start it @K&H inkubátorban fejlődő Smartkosár.hu weboldalát az elmúlt fél év alatt több mint 70.000 tudatos vásárló használta, akik az oldal segítségével összesen több mint 34 millió forintot takarítottak meg.

Az áruházak elárasztanak mindenkit az aktuális kínálatukról szóló akciós újságjaikkal, az akciós árak alapján azonban nem szabad döntést hoznunk, hiszen az csak egy termékre, és nem a teljes bevásárlásra vonatkozik. Aki pusztán az akciók alapján választja ki, hogy melyik boltból rendel, sok pénzt dobhat ki az ablakon, hiszen a csalogató akciókat a boltok jellemzően más termékek árának megemelésével kompenzálják. A Smartkosár.hu ebben az „ár-rengetegben” segít eligazodni.

– mutatott rá az oldal legfontosabb előnyére Kövesdi Áron.

Az oldalon az összeállított kosarak végösszegét hasonlíthatjuk össze, és így megtudhatjuk, hogy melyik az a bolt, ahonnan a legolcsóbban lehet házhoz rendelni az összeállított kosarat. Az eddigi vásárlások elemzése alapján egy-egy bevásárlás során 30-35%-ot spórolhattak meg az oldalunkat használó tudatos vásárlók, a megtakarított összeg pedig éves szinten meghaladhatja az 500 ezer forintot egy család esetében, amiből akár egy kellemes nyaralást is ki lehet hozni.

200 milliós tőkeinjekciót kaptak

A kezdeti lépéseknél a Start it @K&H inkubátorban kapott szakmai mentorálás és tanácsadás nagy segítséget jelentett számunkra, aminek köszönhetően eljuthattunk a következő mérföldkőhöz, az anyagi támogatás bevonásához. Az eddigi sikereknél nem állunk meg, tovább bővítjük weboldalunk funkcióit, hogy még kényelmesebbé és egyszerűbbé tegyük az online bevásárlást.

– fejezte ki örömét Kövesdi Áron.

A startap nemrég 200 millió forint befektetést is kapott, azonban egy ekkora tőkeinjekciónak izgalmas, de komoly jogi háttere van, így a tranzakcióval kapcsolatban felmerülő jogi kérdések tisztázásában és a kockázatok felmérésében az Oppenheim Ügyvédi Iroda nyújtott segtséget.

A kormányzati, piaci és tudományos szereplők alkotta testület feladata a mesterséges intelligenciával kapcsolatos közös stratégia és fejlesztési irányok megfogalmazása – fűzte hozzá.

A pénzügyi szolgáltatást nyújtó technológia cégek olyan egyszerű megoldásokat alkalmaznak – mobiltárca, biometrikus azonosító, felhőszolgáltatások -, amelyekkel megelőzik a bankokat – tette hozzá.

Kiemelte: a koalíciónak gazdasági haszna is van, felmérések szerint 2030-ra 13 300 milliárd euró hozzáadott értéke lesz a mesterséges intelligenciának.