Akadoznak a projektek az építőiparban

Az előző évek szárnyalása után a gazdasági problémák és a szűkülő hitelfelvétel miatt egyre nehezebb a helyzet az építőiparban: leálltak építkezések, megakadtak felújítások és befagyasztották az állami beruházásokat. Ez azonban a szakértő szerint nem jelenti azt, hogy most már gyorsan, olcsón, jó szakemberekhez jutnának azok, akiknek van megtakarításuk és felújítanának.

Azt már most lehet látni, hogy

2023-ra elég sok építőipari munkát visszamondtak a megrendelők, mintegy 70-80 százalékos megrendelés-visszaesésről beszélhetünk

– jelezte Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós szakmai vezetője.

Az állami munkákat is visszafogták

Az állami beruházásokat visszafogták, sokkal kevesebb az építkezés, és minimális mértékben zajlanak csak felújítások. Jelenleg leginkább azok a felújítási munkálatok maradtak meg az építőipari szakemberek számára, melyeket még a tavalyi támogatásokból indítottak el.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már könnyű lenne jó szakembert találni.

A folyamatban lévő fejlesztések ugyanis még mindig felszívják a jó munkaerőt, a jó generálkivitelezőket, így a szabadpiacon továbbra is kevés az igazán jó szakember.

Hozzátette, ennek oka többek között az is, hogy sokan dolgoznak még mindig közülük külföldön, miközben egy jelentős részük lassan kiöregszik a szakmájából, a képzéssel pedig komoly gondok vannak Magyarországon. Nagy Csaba személyes tapasztalatai szerint a legnagyobb problémák a tetőfedő, a bádogos és a burkoló szakmákban fordulnak elő.

Egyre több az olcsó külföldi „mester”

A helyzetet csak tovább rontja, hogy megszaporodott a hazai építőiparban működő külföldi cégek száma is, amelyek természetesen külföldi munkásokkal (románok, törökök stb.) dolgoztatnak. Ők azonban nem csak árban mennek alá a magyar konkurenciának, hanem minőségben is.

Ahhoz, hogy most jó szakembert találjunk, vagy óriási szerencse kell, vagy jól körül kell nézni ismerősi körben.

Utóbbi ugyanakkor még nem jelent garanciát a minőségre. Jelenleg azok közül válogathatunk leginkább, akik nem végeznek minőségi munkát, ugyanakkor azt a pénzt próbálják elkérni, amit a jó mesteremberek. Nagy Csaba szerint azok nagy része, akik minősíthetetlen munkát végeznek, ki fog hullani a közeljövőben az építőiparból. Hozzátette, hogy jelenleg is rengeteg per zajlik kivitelezési hibák miatt.

Csökkenés várható az árakban

Fontos kérdés az is, miként változnak a jövőben az építőipari munkák árai. A jó szakemberek esetében véleménye szerint nem várható csökkenés, már csak azért sem, mert ők jó előre le vannak kötve, illetve az üzemanyagárak drasztikus növekedése és KATA körüli változások tovább emelik a költségeiket.

Ugyanakkor a kevésbé jó szakemberek esetében biztosra vehető az áresés. Ezt már most is lehet látni, Nagy Csaba tud olyan esetről, ahol

az elmúlt évben még 13-15 ezer forintos négyzetméteráron végzett burkolást idén már 8 ezer forintos áron is megcsinálják.

A piac törvényei tehát működnek: aki munkát akar szerezni, az kénytelen lesz árat csökkenteni, vagy kimenni külföldre dolgozni.

Normalizálódni látszanak az alapanyagárak

Egy építkezéshez vagy felújításhoz viszont nem csak munkásokra van szükség, hanem alapanyagra is. Az alapanyagoknál az előző évben az volt a jellemző, hogy lendületesen emelkedtek az árak, most azonban úgy tűnik, hogy a verseny itt is kezd kiéleződni.

Egyes termékeknél már itt-ott árcsökkenést lehet tapasztalni: ilyenek például a vasanyagok vagy a faanyagok, ahol az év végén érezni lehetett a visszaeső keresletet, amire sok kereskedő némi árcsökkentéssel reagált.

Ráadásul hiány sem igazán tapasztalható most már ezen termékeknél, csak a speciális igények felmerülése esetén jelentkezhet várakozási idő.

Néhány építőanyag ára nem csökken

Természetesen akadnak olyan alapanyagok is, például tégla vagy a kerámia, ahol az eddigi óriási mértékű drágulás ellenére nem tapasztalni az árak mérséklődését.

Ennek az is oka, hogy ezen termékek gyártása meglehetősen energiaigényes folyamat, márpedig az energia most nem olcsó

– hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, aki végül azt is megjegyezte: nagyon nehéz lenne most megjósolni, hogy ebben az évben milyen változásokra készülhetnek az építőiparban és az alapanyagoknál a felújítani vagy építkezni szándékozó ingatlantulajdonosok.

Nyitókép: Unsplash.

Hozzátették, hogy a program indulásától idén május végéig több mint 150 ezer otthonfelújítási támogatási kérelem érkezett be a MÁK-hoz, jelenleg hetente átlagosan háromezren adják be az igénylésüket.

Kiemelték, hogy folyamatosan ellenőrzik az otthonfelújítási támogatás jogszerű felhasználását.

A közlemény szerint a támogatás kifizetését megelőzően valamennyi igénylést felülvizsgálja a kincstár, de a közpénzek jogszerű felhasználása érdekében az elvégzett felújítási munkát helyszíni ellenőrzésen is jogosult vizsgálni a megyei kormányhivatalok bevonásával. Aki megkapta az állami támogatást, annak az értesítést követően biztosítani kell az ingatlan megtekintését és együtt kell működnie a hivatal munkatársaival.

Az ellenőrzés kiterjed valamennyi elvégzett és támogatott kivitelezési munkára, illetve felhasznált anyagra. Amennyiben a helyszíni ellenőrzésen az igénylésben szereplő adatokhoz, dokumentumokhoz képest eltérést állapítanak meg, az a támogatás részben vagy egészben történő visszafizetését is maga után vonhatja – olvasható a kincstár közleményében.

Nyitókép: Unsplash.

Kiemelték, a legnépszerűbb a belső terek, illetve a fürdőszobák felújítása, a harmadik helyre a fűtési rendszer korszerűsítése jött fel, megelőzve a külső nyílászárók cseréjét, illetve a klímaberendezés beszerelését.

Felidézték, hogy az otthonfelújítási programban a Magyarországon élő, gyermeket nevelő családok – 3 millió forintos összeghatárig – állami támogatást igényelhetnek, amelynek a határideje 2022 december 31. Így már csak mintegy egy év áll az érintett családok rendelkezésre a felújítások elvégeztetésére és a papírok beadására.

Részletezik, hogy a program jelentős érdeklődést váltott ki, az első negyedévben a háztartások 7 százaléka jelezte, hogy biztosan, 17 százalékuk pedig valószínűleg szeretett volna részt venni benne. A második negyedévben némi visszaesés következett be, majd a harmadikban ismét bővült az érdeklődők köre. A negyedik negyedévben a válaszadó háztartások 8 százaléka biztosan szeretne lakásfelújításhoz, korszerűsítéshez kapcsolódóan 2022 végéig állami támogatást felvenni. További csaknem 12 százalék valószínűleg igénybe venné ezt a fajta támogatást.

Az állami támogatás igénylése inkább a családiház-tulajdonosok körében népszerű, 10 százalékuk biztos, 13 százalékuk valószínű résztvevőnek mondta magát a programban. A társasházakban élők tervei szerényebbek, a panel- és a téglaépítésű lakások lakói között egyaránt 5-5 százalék a biztosan, az előbbiben 11, az utóbbiban 9 százalék a valószínűleg támogatást igénylők aránya – írják a közleményben.

A felmérés szerint a legaktívabbak a 30 év alatti fiatalok, körükben a biztosan és valószínűleg támogatást felvevők aránya 15-15 százalék. Az ennél idősebb korcsoportokban egyre csökkenő az érdeklődés. A statisztikai régiók közül a legnagyobb aktivitás – ahogy a korábbi felmérések során is – a közép-dunántúliban várható, átlag feletti az érdeklődés az észak-alföldi és észak-magyarországi régióban is.

Az állami támogatást felvenni tervezők mintegy negyede-negyede szeretné kihasználni a maximálisan igényelhető keretet, illetve venne fel legalább 2 millió forint támogatást. Harmaduk legalább 1 millió forint körüli összeggel is elégedett lenne. Az átlagos igénylési összeg ezek alapján 1,9 millió forint, ami – az önerőt is beleszámítva – 3,8 millió forintos projektértéket jelent. Ez az összeg enyhén csökkent a harmadik negyedévhez képest – olvasható a közleményben.

A GKI a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési terveit, szándékait és kilátásait térképezi fel 2020 januárjától a Masterplast támogatásával, a legfrissebb kutatásban a megkérdezett 1000 fő lakossági minta, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

A nem reprezentatív online felmérés szerint közel ezer ügyfél több mint fele (62,1%) jogosult a jövő évben esedékes szja-visszatérítésre. Közülük 45 százalék kap vissza 500 001 és 809 000 forint közötti összeget, 23,1 százalék viszont nem tudja, hogy mekkora lesz a jóváírás mértéke.

Lakásfelújítás a legnépszerűbb

A visszatérítésre jogosult közel félezer válaszadó több felhasználási célt is megjelölhetett a kérdőív kitöltése során:

• Több mint negyedük (28,9%) költene majd lakásfelújításra az szja-visszatérítés összegéből.
• Nagyjából 30 százalék alig, vagy semmit nem kamatozó eszközzel számol: 17,7 százalék folyószámlán, 9,1 százalék készpénzben, 1,7 százalék pedig bankbetétben is tartana a visszatérítésből.
• 14,4 százalék pedig meglévő hitel előtörlesztésére használná az szja-visszatérítést.

Kockázatosabb eszközökbe is fektetnének

A válaszadók 20 százaléka nyugdíjcélú öngondoskodásra is készül: önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást 6,5 százalék, nyugdíj-előtakarékossági számlát 5,2 százalék, nyugdíjbiztosítást 8,4 százalék választana.

Kevésbé kockázatos eszközbe 28,2 százalék fektetne: egészség- és önsegélyező pénztári megtakarításba 6 százalék, babakötvénybe 6,5 százalék fizetne, állampapírt pedig 8,6 százalék vásárolna. 7,1 százalék ingatlanvásárlás során használna fel az szja összegéből.

Rizikósabb befektetésekkel is szemeznek a jogosultak:  9,3 százalék venne részvényt és befektetési alapot, 5,6 százalék pedig kriptodevizákat is vásárol az szja-visszatérítésből.

A jogosult válaszadók 11,6 százaléka mindennapi kiadásokra (például rezsi, bevásárlás) is fordítana a visszatérítésből, 11 százalék pedig utazna belőle. Autót 7,5 százalék venne, szórakoztató elektronikára 2,6 százalék, háztartási nagygépre pedig 5,4 százalék költene.

Grantis felmérés a Facebookon is

A Grantis nem csak az ügyfeleket kérdezte. Velük párhuzamosan a Facebookon is szondázta a felhasználókat: a közösségi oldalon keresztül válaszoló jogosultak közel azonos célokat tartottak fontosnak, ám többen költenék majd az szja-visszatérítés összegét mindennapi fogyasztási cikkekre. 41,1 százalék tenne így, míg lakásfelújításra 24,4 százalékuk, meglévő hitel előtörlesztésére 18,9 százalékuk fordítaná majd az adójóváírást.

Vissza nem térő alkalom a takarékosságra

Az szja-visszatérítés szabad felhasználása miatt egyedi lehetőséget teremt az egyszeri, nagyobb összegű megtakarítás elhelyezésére, ráadásul az állam által támogatott módozatokat választva a befizetéseink után további 20 százalékot is visszakaphatunk a jövő évi adónkból. Örömteli, hogy a Grantis ügyfeleinek jelentős része pénzügyileg tudatos és a visszatérítés egy részét vagy egészét öngondoskodásra, megtakarításra fordítja, és arra, hogy meglévő adósságait csökkentse.

– véli Mizsei Zoltán, a Grantis szakmai vezetője.

A szakértő felhívja a figyelmet: a jelenlegi inflációs környezetben érdemes olyan értékmegőrző és -növelő megtakarítási, befektetési eszközöket választani, amelyek felveszik a versenyt a vásárlóerő romlásával.

A külső és belső felújítások 55 milliárd forintba kerülnek, a költségeket a jegybank a gazdálkodási nyereségéből fedezi. A beavatkozást az 1902 és 1905 között épült székház műszaki állapotával indokolták. Az elektromos hálózat, a hűtés, fűtést, szennyvízelvezetést biztosító rendszerek elavultak, felújítás nélkül néhány éven belül működési kockázatok fenyegetnének.

A jegybanki alkalmazottak Budán, a Déli pályaudvar melleti irodaházban, valamint az MNB Széll Kálmán téri központjában dolgoznak tovább – tették hozzá.

A megújult műemléképület ünnepélyes átadását 2024-re, vagyis az önálló magyar jegybank alapításának 100 éves évfordulójára tervezik. A felújítás alatt az MNB zavartalanul ellátja a feladatait, a munkálatokról és az esetleges változásokról a honlapjukon számolnak be – olvasható a közleményben.

Jó vétel is lehet

A felújítandó lakások mindenhol jóval olcsóbbak, mint az újszerűek az ingatlan.com adatai szerint.

• Az átlagos kínálati négyzetméterárakat tekintve ez azt jelenti, hogy a fővárosban a felújítandó lakásokat április elején 637 ezer forintért kínálták eladásra, míg az újszerűeket 20 százalékkal drágábban, 768 ezer forintért.
• Tetemes a különbség a megyeszékhelyeken is: a korszerűsítendő lakóingatlanokat 320 ezer forintos átlagos négyzetméteráron hirdették a tulajdonosok, a felújítottakat pedig 417 ezer forintért, vagyis utóbbiak 30 százalékkal voltak drágábbak.

Élénkült a kereslet

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben kifejtette: Érthető a kereslet élénkülése, hiszen a felújítandó lakóingatlanok olcsóbbak, gyermekes háztartások által igénybe vehető maximum 3 millió forintos állami támogatás miatt pedig a lakásvásárláshoz és a felújításhoz köthető összes költség alacsonyabb lehet, mint egy felújított lakás megvétele esetén. A felújított ingaltanok ára ugyanis jelentősen emelkedett az elmúlt 5-6 évben – tette hozzá.

Ráadásul egy költözés után sok esetben amúgy is kisebb-nagyobb korszerűsítéssel, sokszor minimum egy festéssel kezdenek az új lakók. Ezekre a munkálatokra viszont most állami támogatást is igényelhetnek.

– mutat rá a szakember.

Országszerte jelentősek az eltérések

Az elemzés szerint országos viszonylatban ugyanakkor jelentős különbséget mutat az érdeklődések eloszlása.

• A növekedés elsősorban a Budapesten és Pest megyén kívüli használt ingatlanok piacán érezhető, mert a fővárosban és annak agglomerációjában továbbra is a potenciális vásárlók egynegyede érdeklődött felújítandó ingatlanok iránt.
• Idén a legnagyobb arányban Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Tolna és Nógrád megyékben érdeklődtek felújítandó ingatlanok iránt, mivel az érdeklődések 38-43 százaléka érkezett korszerűsítendő lakásokra és házakra.
• A tavalyi első negyedévhez képest ez átlagosan 5 százalékpontnyi növekedés a felsorolt megyékben – közölték.

A Fundamenta és az NRC piackutató cég a múlt év végén végzett széles körű, reprezentatív felmérést a hazai ingatlanok állapotáról, a tulajdonosok felújítással kapcsolatos terveiről. Az adatok szerint a régen vagy soha fel nem újított ingatlanok 30 százalékos aránya mellett további 30 százalék azoknak a lakásoknak, házaknak az aránya, amelyek legutóbb 4-10 éven belül estek át egy kisebb vagy nagyobb felújításon.

A felújítások keretében leggyakrabban festettek, mázoltattak, illetve a burkolatokat cserélték ki. Az összes felújítás 73 százalékában ezeket a munkálatokat végeztették el az ingatlantulajdonosok.

Jóval kisebb mértékben, a tatarozáson átesett ingatlanok kevesebb, mint felében került sor a nyílászárók cseréjére is, és 23 százalék esetében tudtak sort keríteni a víz-, gáz- illetve az elektromos hálózatok cseréjére. Sokan indokoltnak tartották a fűtési rendszer cseréjét, korszerűsítését, de erre csak az ingatlanok 21 százalékában kerülhetett sor.

A felújításhoz szükséges anyagi forrásokat az esetek közel felében saját megtakarításaikból fedezték a családok. A felújítást végzők 11 százaléka személyi kölcsönt vett igénybe, 9 százalékuk lejáró lakás-előtakarékossági szerződését használta fel a felújításra, 8 százalékuk pedig jelzáloghitelt vett fel. 

A kutatásban részt vevők fele legfeljebb 1 millió forintot vagy annál alacsonyabb összeget tudott költeni otthona felújítására. Mindössze a megkérdezettek 6 százaléka jelezte, hogy 5 millió forint feletti összeget költött a tatarozásra.

„2021 a felújítások éve lehet” – jelentette ki Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója a felméréssel kapcsolatban.

A felújításokat támogató állami segítség mellett várhatóan sokan használhatják fel az önerő előteremtéséhez a lakás-előtakarékossági szerződésüket is. A Fundamenta friss kutatásából ugyanis az is kiderült, hogy azok, akik rendelkeznek lakásszámlával, gyakrabban képesek felújítani otthonukat és ezzel növelni az értékét. A lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkezők mindössze 19 százaléka lakik olyan ingatlanban, amelyik soha vagy csak több mint 10 éve volt felújítva.

– tette hozzá az elnök-vezérigazgató.