A világ vezérigazgatóinak közel 60%-a arra számít a következő 12 hónapban, hogy a globális gazdasági növekedés felgyorsul, 42% pedig a dolgozói létszám 5%-os növekedésével is kalkulál – áll a PwC 28. Globális Vezérigazgatói Felmérésében, melynek eredményeit tegnap hozták nyilvánosságra a davosi Világgazdasági Fórumon.

Csak optimistán! – a fokozódó kockázatok ellenére

A vezérigazgatók csaknem háromötöde (60%) optimista rövidtávon a globális gazdasági kilátásokat illetően, ami jelentősen meghaladja a tavalyi 38, és a két évvel ezelőtti 18%-os arányt. A vállalatvezetők 42%-a a dolgozói létszám növelését is tervezi a következő 12 hónapban – a legmagasabb arány a technológia (61%), ingatlan (61%), magántőke (52%), valamint gyógyszeripar és élettudomány (51%) szektorokban figyelhető meg -, míg a létszám csökkentését kevesebb mint feleannyian (17%). Úgy vélik, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) inkább a dolgozói létszám bővüléséhez, semmint fogyatkozásához vezetett.

A bizakodás ellenére nem enyhültek a kockázatok, hiszen a makrogazdasági volatilitás (29%) és az infláció (27%) továbbra is a vezérigazgatók által világszerte legtöbbször említett fenyegetések, ezt követik a kiberkockázatok (24%) és a szakképzett munkaerő hiánya (23%). Az egyes régiók között viszont szembetűnő különbségek vannak: a geopolitikai konfliktus miatt a Közel-Keleten (41%), illetve Közép- és Kelet-Európában (34%) aggódnak legtöbben, Afrikában pedig az infláció a fő probléma (39%).

Az idei felmérés megállapításai éles ellentétre mutatnak rá

– hívta fel a figyelmet Mohamed Kande, a PwC globális vezetője.

Bár a vezérigazgatók világszerte optimisták az előttünk álló évet illetően, azt is tudják, hogy az értékteremtés megújulás nélkül nem megy. A feltörekvő technológiák, mint a GenAI, valamint a geopolitikai átrendeződések és az éghajlatváltozás által olyan új üzleti ökoszisztémák alakulnak ki, amelyek új versenyhelyzetet is teremtenek. Akik készek bátor döntéseket hozni a stratégiájukról – a munkavállalóktól kezdve az ökológiai lábnyomon és az ellátási láncon át egészen az üzleti modelljük újragondolásáig – azok lesznek sikeresek.

– tette hozzá.

A többség nem elég agilis

Az elmúlt két évhez hasonlóan tízből négy vezérigazgató (42%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes – mindenekelőtt a szabályozási környezet változásai miatt -, ha a jelenlegi úton halad tovább. A vezetők azonban nem tétlenek: az összes ágazatban csaknem kétharmaduk (63%) legalább egy jelentős intézkedést tett az elmúlt öt évben annak érdekében, hogy átalakítsa vállalata értékteremtésének módját. Azok, akik több reformot is végrehajtottak, nagyobb nyereségnek örülhettek, hiszen 38% legalább egy új ágazatban versenybe szállt, és egyharmaduk bevétele több mint 20%-kal bővült ebben az időszakban.

A megújulás üteme azonban lassú, és a vállalatok nagy többsége nem elég agilis. A megkérdezettek körülbelül fele mondta azt, hogy a pénzügyi és emberi erőforrásaik legfeljebb 10%-át csoportosítják át évente, és több mint kétharmaduk 20%-nál kevesebbet.

A kézzelfogható technológiai előnyök még nem hoznak jobb eredményeket

A vezérigazgatók a GenAI bevezetésének köszönhetően kézzelfogható előnyöket tapasztalnak: 56%-uk hatékonyságnövekedésről számolt be, míg egyharmaduk a jövedelmezőség (34%) és a bevételek (32%) emelkedését tapasztalta. A teljesítmény azonban némileg elmarad a tavalyi reményektől, amikor 46% várt jövedelmezőség-javulást, de egy évvel később csak 34% válaszolt úgy, hogy ezek valóra is váltak. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom hiánya továbbra is akadályt jelent a szélesebb körű alkalmazás előtt, hiszen mindössze egyharmaduk van nagyfokú bizalommal aziránt, hogy a technológiát a vállalat kulcsfontosságú folyamataiba beépítsék.Ennek ellenére a GenAI jövedelmezőségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos optimizmus kissé magasabb a tavalyinál – 49% vár növekedést a következő 12 hónapban. A megkérdezettek nagyjából fele (47%) számít arra, hogy a következő három évben integrálja az MI-t (beleértve a GenAI-t is) a technológiai platformjaiba, 41%-uk tervezi az MI integrálását az alapvető üzleti folyamatokba, 30%-uk pedig új termékek és szolgáltatások fejlesztését tervezi.

Bár még a korai szakaszban járunk, semmilyen adat nem utal arra, hogy a GenAI a munkalehetőségek széles körű csökkenéséhez vezetne a globális gazdaságban. Több vezető állítja, hogy a GenAI inkább növelte, mint csökkentette a dolgozói létszámot (17% szemben 13%-kal).

Az idei felmérés érettebb képet mutat a generatív mesterséges intelligencia használatáról a vállalaton belül. A vezérigazgatók meg vannak győződve arról, hogy a GenAI képes új távlatokat teremteni, ugyanakkor jobban tisztában vannak azzal, hogy milyen kihívásokkal kell megbirkózniuk ahhoz, hogy realizálják ezeket a lehetőségeket.

– mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Az éghajlatváltozás szintén cselekvésre sarkallja a vezérigazgatókat. Az elmúlt öt év klímaberuházásainak pénzügyi hatásáról úgy nyilatkoztak, hogy ezek a lépések hatszor nagyobb valószínűséggel eredményeztek bevételnövekedést (33%), mint -csökkenést (5%). Emellett közel kétharmaduk arról számolt be, hogy az éghajlattal kapcsolatos beruházások – melyek elindítása igencsak nehézkes – csökkentették a költségeket, vagy legalábbis nem gyakoroltak jelentős hatást azokra.

Az ilyen befektetéseket végrehajtó vezérigazgatók a szabályozás összetettségére (24%) hivatkoznak, mint a legfontosabb gátló tényezőre, szemben az alacsonyabb megtérüléssel (18%) vagy a vezetőség támogatásának hiányával (6%).

A PwC 28. Globális Vezérigazgatói Felméréséről

2024. október 1. és november 8. között 109 országban 4 701 vezérigazgató részvételével készült az idei kutatás, amiben a globális és regionális adatokat az adott ország nominális GDP-jével arányosan súlyozták. Az ágazati szintű és országos számok a 4 701 vezérigazgatót magában foglaló teljes mintából gyűjtött súlyozatlan adatokon alapulnak. A teljes anyag a pwc.com/ceosurvey oldalon érhető el.

Erre a következtetésre egy problémamegoldó feladat vezette rá a kutatókat, amely során a rövid orrú (úgynevezett brachycephalikus) kutyafajták, mint például az angol vagy a francia bulldogok hajlamosabbak voltak gyakrabban gazdájukra nézni, mint közepes orrhosszú társaik, ami „segítségkérő” viselkedésnek értelmezhető – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

A feladatmegoldás során fellépő nehézségek és a szemkontaktus keresése a gazdákban „csecsemőszerű” viselkedés benyomását keltheti, ami részben magyarázhatja e fajták népszerűségét annak ellenére, hogy jól dokumentáltan számos egészségügyi problémával küzdenek – vélik a kutatók.

A tanulmány a Scientific Reports című tudományos szaklapban jelent meg szeptember 21-én.

Ujfalussy Dorottya, az MTA-ELTE „Momentum” Társállat Kutatócsoport tagja és kollégái azt vizsgálták, hogyan viselkedik 15 angol bulldog és 15 francia bulldog a 13 mudihoz képest egy feladat során, amelyben a kutyáknak meg kellett próbálniuk egymás után három, táplálékot rejtő dobozt kinyitni.

A dobozok különböző technikával voltak nyithatóak, és véletlenszerű sorrendben kerültek a kutyák elé, miután a kísérletvezető a kutya számára jól láthatóan kinyitotta azokat és elhelyezte bennük a jutalomfalatokat. A kutyának két perc állt rendelkezésre, hogy hozzájusson a falathoz, miközben a kísérletvezető és a gazda is a háta mögött állt.

Mind az angol, mind a francia bulldogok jóval kevésbé voltak sikeresek a dobozok kinyitásában, mint a mudik: 93 százalékkal ritkábban sikerült kinyitniuk a dobozt. A mudik gyorsabbak is voltak, mint a sikeres bulldogok; egy perc elteltével a mudik körülbelül 90 százaléka már kinyitotta a dobozt, míg a bulldogoknak csak körülbelül 50 százaléka. A mudikhoz képest azonban az angol és francia bulldogok jóval többször néztek vissza az emberekre, mint a mudik.

A szerzők szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy a rövid orrú kutyák hajlamosabbak emberi segítséget kérni, ha problémákkal szembesülnek, ami viszont elősegítheti a gazdák és az említett kutyafajták közötti szociális kapcsolat erősödését az észlelt tehetetlenség, elesettség miatt.

A tanulmány azonban nem vizsgálta, hogy a lapos orrú kutyák genetikailag hajlamosak-e arra, hogy jobban függjenek az embertől, mint más kutyák, vagy a tulajdonosok lapos orrú kutyáikhoz való hozzáállása az, ami függő viselkedésre ösztönöz

– írták a közleményben.

Nyitókép: Unsplash

Utazás és szórakozás, saját lakás vagy autó vásárlása, tanulmányok befejezése, gyerekvállalás vagy épp egy esküvő megszervezése – ez csak néhány a leggyakoribb célok közül, melyeket a 18-35 év közötti magyar lakosság szeretne elérni a következő tíz évben. Az OTP Bank friss felméréséből* azonban kiderült, hogy a megkérdezettek csupán kevesebb, mint fele érzi azt, hogy saját forrásból képes lesz megvalósítani az álmait, ugyanis 63 százalék nagyon bizonytalannak vagy inkább bizonytalannak érzi a jövőjét anyagi szempontból.

A pesszimizmusuknak a leggyakoribb oka, hogy az alacsony munkabérek mellett nehéznek tartják a megtakarítást, illetve túl nagy költségűnek a terveik megvalósítását.

Ahhoz, hogy el tudják önerőből érni céljaikat, két megoldást látnak lehetségesnek: az egyik, hogy pénzügyileg tudatosak legyenek, azaz tervezzenek tudatosan, kövessék bevételeiket és kiadásaikat, a másik pedig a külföldre költözés, ami újabb kihívások elé állíthatja őket.

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok 72 százaléka szerint 5000 forint felett van az a pénzösszeg, amit érdemes havonta rendszeresen megtakarítási vagy befektetési célra szánni, viszont a legtöbbeknek (18 százalék) a mindennapi kiadásokon túl mindössze maximum 500 forintja marad hó végére, amit félre tudna tenni. A válaszadók harmada úgy véli, ilyen kis összegekre a későbbiekben nem fog tudni támaszkodni.

Az OTP Banknál hangsúlyozzuk, hogy a célok eléréséhez minden kis lépés, minden forint számít, ezért fontos már ma elkezdeni a megtakarítást. Ahhoz, hogy minél gördülékenyeben menjen a pénzügyek kezelése, számos funkciót kínálunk az OTP internet- és mobilbankban, a Kiadásfigyelőtől kezdve, a megtakarítási portfólió áttekintésén át, egészen a Perselyig. Ezekkel az eszközökkel könnyebb lehet a takarékoskodás.

– mondta Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős vezetője.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a válaszadók 55 százaléka fontosnak tartja, hogy a megtakarítása kamatozzon, 92 százalékuk mégis látra szóló folyószámlán vagy készpénzben tartja a rendelkezésre álló összeget. Ezekből az adatokból látszik, hogy van még tér a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, ugyanakkor pozitívum, hogy a kiadások figyelését a megkérdezettek 77 százaléka tartja fontosnak és a válaszadók több, mint harmada rendszeresen szokott félretenni megtakarítási vagy befektetési céllal. 

A tudatos pénzügyekről, az ezt gátló pszichológiai mechanizmusokról és megoldási lehetőségekről Fabriczki Rita és Fuller Bianka pszichológus beszélgetnek a Brain Bar Jövőfesztiválon. A Sokra megy – Gazdálkodj okosabban a 21. században című beszélgetés szeptember 22-én 9:45-től hallgatható meg az ingyenesen látogatható Catalyst Stage-en. Európa legnagyobb jövőfesztiváljának az OTP Bank immár ötödik éve stratégiai támogatója.

*A reprezentatív felmérést az OTP Bank megbízásából a Magyar Target Pulzus Média Kutató Kft. 2023 szeptemberében készítette 500 fő részvételével a 16- 35 évesek körében.

A pénzügyi edukációt, a pénzügyek tudatos kezelésének tanítását az Erste szerint nem lehet elég korán kezdeni, hiszen ez ad biztos alapot a pénzügyi egészség eléréséhez. A pénzügyek kezelésére nevelt gyerekek magabiztosabban használják az olyan alapvető eszközöket és fogalmakat, mint a számlavezetés, a bankkártya, vagy a készpénz használatával járó költségek – mondta el Gémes Zita, a pénzintézet lakossági számlatermékekért felelős vezetője. 

Az Erste tapasztalatai szerint a szülők egyre kisebbeknek nyitnak számlát. Ma már jellemzően 14 éves korban kapják a diákok az első bankszámlájukat, és legkésőbb a középiskola második felére, végére már szinte mindenkinek van sajátja. A banknál a fiataloknak (6-24 éves korosztály) nyitott számlák száma tavaly 10 százalékkal nőtt, ezen belül a 14 évnél fiatalabbak számára nyitott számlák száma több mint a háromszorosára emelkedett.

Az Erste a szülők megkérdezésével felmérést készített a 18 év alatti gyermekek pénzügyi szokásairól. A válaszokból kiderül, hogy a szülők többsége (51 százalék) rendszeresen ad pénzt gyermekének, további közel egyharmad pedig alkalmi jelleggel, konkrét dologra (például mozi, koncert, cipővásárlás), és mindössze 14 százalék mondta azt, hogy nem ad zsebpénzt. (A 6 év alattiaknak a szülők 83 százaléka egyáltalán nem, vagy csak konkrét dolgokra szokott pénz adni.)

A zsebpénzt kapó fiatalok jellemzően 24 ezer forintnál kevesebbet oszthatnak be havonta. Általában minél idősebb a gyerek, annál több pénzből gazdálkodhat. (Míg a 6-15 éves gyermekeknek a szülők 11 százaléka ad 10-24 ezret havonta, a 16-18 közötti fiataloknak viszont már a szülők 36 százaléka.) A szülőktől jött apanázst a gyermekek – különösen a nagyobbak – gyakran egészítik ki saját keresettel. A 16-18 éves diákok 11 százaléka rendszeresen, további közel 60 százalék pedig alkalmanként vagy időszakosan dolgozik.

A gyerekek többsége szabadon dönthet arról, mire költi a bankszámláján lévő pénzt. Az Erste felmérése szerint a magyar szülők többsége e szerint jár el: a 6-15 évesek 54 százaléka teljesen szabadon, további 28 százalék pedig szabadon, de a szülők által meghatározott keretek között költhet, míg 18 százalék csak előre egyeztetve. A nagyobbaknál, a 16-18 éveseknél már 81 százalék költhet arra, amire csak szeretne, 12 százalék viszonylag rugalmasan, 7 százalék pedig csak arra, amit a szülők jóváhagynak.

A fiatalok többsége nem csak egy dologra szokott pénzt gyűjteni. A legnépszerűbb célok között a divattal (ruházkodás, ékszer) és a szépségápolással kapcsolatos kiadások vannak, amit alig lemaradva az elektronikai eszközök követnek. Az Erste felméréséből az is látszik, hogy a gyerekek egyre digitálisabbak, és egyre inkább kártyával fizetnek. A 16-18 évesek inkább a bankszámlát használják akkor is, ha egy későbbi nagyobb kiadásra gyűjtenek. A pénzügyi edukáció terén azonban a szülőknek is van még dolguk: a válaszadók alig több mint fele nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen ellenőrzi gyermeke költéseit, és beszél is csemetéjével a pénzügyekről.

A pénzügyi ismeretek elsajátítását az Erste a fiatalok számára kialakított, kedvező számlacsomagokkal segíti. A legfiatalabb ügyfeleknek, a 0-14 éves gyermekeknek szánt Cseperedő bankszámlát nulla forintos havidíjjal lehet nyitni, a számlához 7 éves kortól bankkártyát is igényelhetnek a szülők gyermeküknek, akinek költéseit, számla- és kártyahasználatát folyamatosan nyomon követhetik saját George szolgáltatásukból. A bank folyamatosan hasznos és praktikus tippekkel is támogatja a szülőket és a gyerekeket, így segítve a pénzügyi egészségük javítását. 

Az Erste 14 éves kortól a Diákszámlát ajánlja, amely most 0 forintos havidíj mellett kínál többek között ingyenes George Web, George App szolgáltatást, választható kedvezményeket (korlátlan számú kedvezményes internetbanki és mobilalkalmazási szolgáltatáson keresztül indított átutalás belföldön forintban; dombornyomott kártyadíj kedvezmény; 50 százalékos havidíj kedvezmény az Őrszem SMS-szolgáltatás havi díjából). Az Erste Diákszámla része a megtakarítás elkezdéséhez a CélBetét megtakarítási számla. Erre alkalmilag vagy havi rendszerességgel is át lehet vezetni összegeket, amely akár havi kétezer forint jóváírás után is jár a kedvezőbb kamat – tette hozzá Gémes Zita.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az euróövezet gazdasági hangulatindexe (Economic Sentiment Indicator, ESI) az előző havihoz képest 1,1 ponttal 95,3 pontra, 2022 novembere óta a legalacsonyabbra csökkent júniusban a kamatlábak gyors emelkedése és a magas infláció miatt lassuló gazdasági növekedést tükrözve. Elemzők előzetesen 96,0 pontos júniusi indexre számítottak.

Az Európai Unió gazdasági hangulatindexe az előző havihoz képest 1,1 ponttal 94,0 pontra csökkent

A legnagyobb euróövezeti nemzetgazdaságok közül Franciaországban 0,8 ponttal emelkedett, míg Németországban 1,9 ponttal, Olaszországban 1,1 ponttal, Hollandiában 1,0 ponttal, Spanyolországban pedig 0,9 ponttal csökkent júniusban az ESI.

A foglalkoztatási várakozások indexe (Employment Expectations Indicator, EEI) az EU-ban 0,4 ponttal 104,3 pontra javult júniusban és szintén 0,4 ponttal 105,0 pontra erősödött az euróövezetben.

Az euróövezetben az egy hete közölt adatoknak megfelelően a májusi mínusz 17,4 pontról, mínusz 16,1 pontra, tavaly február óta a legmagasabb szinte javult a fogyasztói hangulatindex, de még így is messze állt a hosszú távú átlagtól.

A mutató tavaly szeptemberben érte el történelmi mélypontját, mínusz 28,7 ponton.
Az EU-ban a fogyasztói hangulatindex 1,1 ponttal mínusz 17,2 pontra emelkedett júniusban.

A fogyasztók pozitívabban értékelték országuk általános gazdasági helyzetét, növekvő hajlandóságot mutattak nagyobb értékű vásárlásokra. A fogyasztók véleménye háztartásuk múltbeli és jövőbeli pénzügyi helyzetéről szintén optimistább volt – közölte a DG ECFIN.

Nyitókép: Unsplash.

A Costa Coffee és a gkid közös, az idén februárban mintegy 3300 kávékedvelő válaszain alapuló felmérése szerint a megkérdezettek 34 százaléka válaszolta azt, hogy rendszeresen fogyaszt koffeinmentes kávét, a legtöbben délután és este, ugyanakkor szintén 34 százalékuk ragaszkodik a koffeines kávéhoz, ők kizárólag ezt isszák.

A fogyasztók negyede naponta egyszer, míg a válaszadók fele naponta többször is iszik kávét, azonban kevesen, három százaléknyian vannak azok, akik kizárólag koffeinmenteset fogyasztanak. Közülük nagyobb arányban vannak a nők (4 százalék), és a fiatalok körében is kedveltebb: a 18-24 évesek 5 százaléka csak ezt választja. A fiatalok között magas azok aránya is, akik jobban kedvelik a koffeinmentes kávé ízét a hagyományosénál és 14 százalékuk ezért issza.

A koffeinmentes kávék piacára most belépő Costa Coffee és a gkid felmérte azt is, miért isznak az emberek koffeinmentes kávét: a mellette szóló legfontosabb érvként a válaszadók mintegy fele azt hozta fel, hogy ez jó megoldást jelent akkor, ha már nem szeretnék túllépni a megszokott napi koffeinmennyiséget. Minden ötödik válaszadó azért iszik koffeinmentes kávét, mert napszaktól függetlenül bármikor fogyaszthatja, míg 13 százalékuk a kávézáshoz, mint szertartáshoz ragaszkodik, miközben nincs szüksége koffeinre. Minden tizedik válaszadó egészségi okokból nem fogyaszt koffeint, míg ugyanennyien azért, mert így kompromisszumok nélkül élhetik ki a kávézás iránti szenvedélyüket.

A minőségi kávézás a Nielsen 2022-es magyarországi adatai szerint, a változó gazdasági környezet ellenére, továbbra is fontos igény, és a válaszadók harmada ezért nem iszik koffeinmentes kávét, mert szerintük a kávézáshoz hozzátartozik a koffeintartalom is. Ezért ha koffeinmentes italra vágynak, inkább teát vagy kakaót isznak (23 százalék).

A közlemény idézi Gávris Ivánt, a Coca-Cola HBC Magyarország kávészakértőjét, aki elmondta, a koffeinmentes kávé ugyanolyan élvezeti értékkel bír, mint a klasszikus kávé. A koffeinmentesítési folyamat során a kávé koffeintartalmának nagyjából 97 százaléka tűnik el, így nem igaz az sem, hogy a koffeinmentes kávé teljes mértékben mentes a koffeintől, csak éppen olyan alacsony mennyiségben tartalmazza, hogy az emberi szervezet érdemben nem reagál rá.

Nyitókép: Unsplash.

A megélhetési nehézségek ellenére most igazán fontos, hogy odafigyeljünk a pénzügyeinkre, és foglalkozzunk a biztonsági tartalék, illetve a hosszú távú öngondoskodás kérdésével. Már akár havi néhány ezer forint is sokat jelenthet a későbbiekben, így apránként és alkalmanként is érdemes félretenni. Ez mentálisan is felkészít a pénzügyi tudatosságra, a későbbi befektetések megtervezésére.

Az autó még mindig a legfontosabbak között van

Az emberek sokkal jobban szeretik az autójukat, mint saját magukat, ugyanis a CASCO biztosítások száma folyamatosan emelkedett az utóbbi időben, miközben az életbiztosításoké stagnált.

Alapvetően hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy ha bajba kerülünk, akkor majd vaklaki a segítségünkre siet.

Magyarország sajnos nem áll valami jól az öngondoskodás tekintetében: míg a forint alapú megtakarításoknál az átlagos éves befizetések összege 2-400 ezer, addig az euró alapúaknál alig éri el 4-600 ezer forintot – mondja Vámos Levente, az Allianz Hungária Biztosító értékesítési és hálózatirányítási divíziójának vezetője.

Elveszett az irányítás

A járvány alatt felborult az a rendszer, amiben korábbi évtizedekben szocializálódtunk. Mivel sokan elveszítették az irányítást az életük felett, a különféle szorongásos problémák az utóbbi időben ugrásszerűen megnövekedtek. Összeomlottak továbbá olyan iparágak, amelyeket stabilnak gondoltunk, az emberek szembesülni kellett azzal, hogy a válságban bármi megtörténhet. Az ilyen és ehhez hasonló helyzetekre nem árt felkészülni a jövőben – magyarázta Almási Kitti, klinikai szakpszichológus.

Az egészségügyben még mindig inkább a tűzoltáson van a hangsúly és nem a prevención. Jellemzően mindig valamilyen bajnak kell történnie ahhoz, hogy az emberek megváltozzanak. Például sokan csak akkor váltanak szénhidrátról salátára, ha megtörtént a tragédia – azt megelőzően jobbár a saját határainkat tesztelgetjük.

Sok kicsi sokra megy

A 2008-as válság rányomta a bélyegét a hazai hitelfelvételi morálra. Az emberek óvatosabbak lettek, kevesebb hitelt sikerül kihelyezni a bankoknak. Magyarországon a GDP arányos hitelállomány mértéke közel 14% (az eurózónában ez a szám 50% körül van).

A jelenben élünk és azzal nyugtatjuk magunkat, hogy nem tudjuk pontosan mennyi lesz a nyugdíjunk, viszont ezen az önámító gondolati hurkon át lehet ugrani. 

– mondta Gergely Péter, pénzügyi szakértő, a BiztosDöntés.hu portál alapítója.

A pénz pedig egyre csak fogy: rémisztő, de egy év alatt 1386 milliárd forintnyi megtakarítás tűnt el a bankszámlákról, jelenleg 7396 milliárd forintból tud gazdálkodni a lakosság.

Figyelni kellene az öngondoskodásra

Az Allianz által végzett felmérésből az is kiderült, hogy az emberek a gazdasági helyzet hatására sem foglalkoznak többet a biztosítás mint pénzügyi tartalék kérdésével, ami a pénzügyi tudatosság hiányára is visszavezethető.

Pedig az öngondoskodási célú biztosítások hosszú távú biztonságot nyújtó eszközök, és jövedelmező kiegészítői lehetnek az egyéb megtakarításoknak.

– mondta Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője.

A pénzügyi tervezéskor abból induljunk ki, hogy minél később kezdünk el megtakarítani egy-egy cél érdekében, annál nagyobb összeget kell félretennünk havonta. Így a befektetendő összeg nő, ahogy egyre később jut eszünkbe a nyugdíjunk, a gyermekeink jövője, vagy akár egy lakásfelújítás.

Például, ha 37 évesen kezd el valaki spórolni a nyugdíjára, akkor 5 százalékos hozamfeltételezés mellett kétszer annyit kell havonta félretennie ahhoz, hogy ugyanannyi megtakarítása legyen, mint annak, aki már 25 évesen elkezdte.  Azonban soha nem késő elkezdeni lépéseket tenni azért, hogy idős korunkban vagy vészhelyzetben ne kerüljünk anyagi krízisbe

– hangsúlyozza a szakember.

Bencsik Tamás szerint az alábbi szempontokat tanácsos figyelembe venni, amikor pénzügyeinket kezeljük:

1. Kövessük nyomon a költségvetést

Ahhoz, hogy pénzügyileg tudatosak legyünk, tisztában kell lennünk a bevételeinkkel és a kiadásainkkal. Ide tartoznak a pár ezer forintos előfizetések vagy a néhány száz forintos utalási díjak is, amelyek észrevétlenül komoly összeggé duzzadhatnak, ha nem figyelünk. Ha figyelemmel kísérjük a költségvetésünket, könnyebben hozunk tudatos döntéseket, és a pénzügyi tervezés és a megtakarítás is egyszerűbbé válik.

2. Képezzünk vésztartalékot

Ha anyagi biztonságról beszélünk, akkor elengedhetetlen, hogy legyen mihez nyúlni vészhelyzetben. Saját magunk és a családunk érdekében is fontos, hogy előre tervezzünk, és legalább 3-6 havi kiadásnak megfelelő megtakarításunk legyen a váratlan helyzetekre, mint például egy baleset, elhúzódó betegség, átmeneti munkanélküliség vagy akár haláleset. Erre az összegre kizárólag vésztartalékként tekintsünk!  A vésztartalék mellett a baleset-, egészség- és életbiztosítások is hatalmas segítséget és védelmet nyújtanak az ilyen események negatív pénzügyi hatásai ellen.

3. Tervezzük meg a nagyobb kiadásokat

A nagyobb kiadásokat alaposan meg kell tervezni ahhoz, hogy megfelelő, felelősségteljes döntéseket hozzunk. Gondoljuk át, mennyi tőke áll rendelkezésünkre, kell-e hitelt felvennünk és, ha igen, mennyit. Ideálisan akkor vágjunk bele nagyobb volumenű projektekbe, ha nem, vagy csak kisebb összegű hitelt kell felvenni, mivel az utána hosszú időre meghatározza a költségvetésünket.

4. Akár kisebb összeggel is vágjunk bele a befektetésbe és diverzifikáljunk

Általában azt gondoljuk, hogy csak nagyobb összeget érdemes befektetni, pedig a rendszeresség fontosabb. Már akár havi 10-20 ezer forinttal is elindulhatunk, főleg, ha időben elkezdjük a takarékoskodást. A hosszú távú tervezésnél fontos, hogy ne csak nyugdíjmegtakarítással tervezzünk, hanem több különböző célban, különböző pénzügyi eszközben is gondolkodjunk! Így kis összegekkel is jelentős hozamot érhetünk el, ha azokat éveken át gyűjtögetjük. Nyugdíjbiztosítások esetén ráadásul a 20%-os állami támogatással kiegészül a megtakarításunk.

5. Gondolkodjunk hosszú távon

Csakúgy, mint az életünkre, a megtakarításainkra is számos tényező hatással van. Bár a piac és a gazdaság változásai befolyásolhatják a befektetéseink megtérülését, nem javasolt idő előtt kivenni és felélni a megtakarításainkat, mivel számottevő hozamokat hosszú évek, évtizedek alatt lehet elérni. Rosszabb gazdasági helyzetben vagy hanyatló mutatók esetén arra is érdemes gondolnunk, hogy a befektetés megszüntetésével a veszteséget realizáljuk, és nem adunk esélyt arra, hogy a körülmények javulásával az árfolyamok emelkedéséből részesüljünk.

6. Figyeljünk a lehetséges kedvezményekre is

Az egyes befektetésekkel a nyereség mellett különféle bónuszokat és kedvezményeket is kaphatunk, például egy hűségprogram keretében. Érdemes kiaknázni ezeket és olyan biztosítót, illetve pénzintézetet választani, amely különféle jóváírásokat biztosít, vagy keresztkedvezményeket ad a további szerződésekre.

7. Rendszeresen értékeljük a pénzügyi helyzetünket

A pénzügyeink rendszeres áttekintése és felülvizsgálata több szempontból is kulcsfontosságú. Egyrészt ezáltal komoly összegeket spórolhatunk meg magunknak, másrészt az anyagi prioritásaink időről időre változhatnak, ami miatt újra tervezésre lehet szükség. A rugalmas megtakarítási, biztosítási szerződéseket az élethelyzetünknek megfelelően módosíthatjuk, ami segítséget jelenthet a különböző életszakaszokban vagy a váratlan helyzetekre való felkészülésben.

* Forrás: Az Allianz Hungária Zrt. „Mennyire vagy tudatos a pénzügyekben?” elnevezésű online, nem reprezentatív kérdőíves felmérése 2023. március 30. és április 13. között zajlott 279 válaszadó részvételével.

Majdnem minden válaszadó hallott már valamilyen banki visszaélési formáról és 81 százalék tart is attól, hogy kiberbűnözés áldozatává válik. Bár a megkérdezettek több mint 80 százaléka gondolja, hogy ki tudja szűrni a gyanús tartalmakat, a Magyar Nemzeti Bank adatai erre rácáfolnak – hívta fel a figyelmet az OTP Bank hétfői közleményében.

Az összefoglalóban felidézték, hogy tavaly csaknem 6000 sikeres visszaélés történt az elektronikus pénzforgalomban, több mint 9 milliárd forint értékben. Ez 238 százalékkal több, mint 2021-ben volt. A sikeres visszaélések csatornáit tekintve a legtöbb interneten keresztül történt (3400), második helyen a mobiltelefonos csalások állnak (2318), harmadik helyen pedig a papíralapú visszaélések végeztek (207).

A kutatás szerint a megkérdezettek 92 százaléka tisztában van azzal, hogy még az óvatosabb emberek is lehetnek csalás áldozatai. A válaszadók 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pár alapszabály betartásával viszonylagos biztonságban lehet az ember.

Ugyanakkor a válaszadók majdnem fele úgy véli, hogy nem érdemes annyit foglalkozni a biztonsággal, mert ha egy csaló bárkitől is próbál adatokat vagy pénz szerezni, úgyis sikerrel fog járni. A helyzetet rontja, hogy az emberek nem szeretnének a kényelmükből alább adni, a kutatásban résztvevők harmada még az alapvető biztonsági előírásokat sem tartja be, ha ez a kényelme rovására megy – jelezte az OTP Bank.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A vállalatok átlagosan csaknem 5 százalékos profit és 0,5 százalékos árbevétel-csökkenéssel terveznek idén. A gyengébb pénzügyi eredmények a tervezett beruházásokat is erőteljesen visszafogják, a cégek mindössze 37 százaléka készül fejlesztésekre idén, ami az elmúlt 1,5 év legalacsonyabb értéke.

A K&H nagyvállalati növekedési index negyedévente vizsgálja a 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre kitekintő várakozásait.

A 2022 utolsó negyedévi felmérésben várt 0,5 százalékos bevételcsökkenés kismértékű javulás az előző negyedévi mélyponthoz (mínusz 1,8 százalék) képest. A mérsékelt enyhülés hátterében az áll, hogy akik eddig bevétel-növekedést vagy csökkenést vártak, most inkább stagnálásra számítanak (73 százalék). Ugyanakkor ez a mutató nem volt még egymást követő két negyedévben negatív előjelű, még a koronavírus-járvány első évében sem – magyarázta a felmérés eredményét Rajna Gábor, a K&H vállalati ügyfelek divízió vezetője.

A kilátások a vállalat éves árbevételének mértékével párhuzamosan romlanak: a 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű vállalatok várnak egyedül – minimális – növekedést (0,5 százalék). A 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű és a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek viszont várhatóan kevesebb bevételből gazdálkodhatnak idén (mínusz 0,8 százalék és mínusz 2,6 százalék).

A belföldi és a külföldi piacokkal kapcsolatban kissé felemás kép rajzolódik ki. Míg az exportpiacon mínusz 0,8 százalékról mínusz 1 százalékra süllyedt, addig a belföldi piacon mínusz 1,9 százalékról mínusz 0,6 százalékra mérséklődött a várt árbevétel-csökkenés mértéke az elmúlt negyedévhez képest. A belföldi értékesítés alakulását, tehát, kissé kedvezőbben látják a cégek.

Rajna Gábor szerint a cégek tavaly még be tudták építeni a magasabb energia- és alapanyagköltségeket az eladási árakba, idén azonban már kérdéses, hogy ez mennyire lesz megvalósítható. A lakossági reálbérek csökkenése ugyanis a kiskereskedelmi eladások visszaesését vonja maga után, a következő negyedévekben ezért akár még tovább süllyedhet a bevétel-csökkenés várt mértéke – tette hozzá.

Nyitókép: Biztosító Magazin.