Megszegjük a szabályokat

A biztosító megbízásából 2017 szeptemberében készült kutatásból többek között az is kiderült, hogy

a magyar autóvezetők jelentős része saját bevallása szerint olykor az alapvető szabályokat is megszegi

A megkérdezettek több mint felével előfordul egy átlagos hónapban, hogy túl gyorsan hajt az autópályán (55 százalék) vagy épp nem áll meg a stoptáblánál (54 százalék).

A balesetek fő oka: gyorshajtás

Míg 2015-ben a válaszadók 39 százaléka vallotta, hogy volt már autóbalesete, 2017-ben már 45 százalék nyilatkozott így. Az ügyfelek a 2015 első fél évi 25 ezerrel szemben az idei hasonló időszakban mintegy 24 ezer kárbejelentéssel éltek a Generali Biztosító felé.

Felidézik, hogy az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7 ezer személysérüléses közúti baleset történt, és 2017 azonos időszakában is ugyanennyi esetet regisztráltak. A legtöbb balesetet (közel 30 százalék) a Generali felmérésével összhangban a gyorshajtás okozza.

Hiába a tiltás, egyre többen használják a telefonjukat vezetés közben

A volán mögött számtalan dolog vonja el a figyelmet: a megkérdezettek 88 százaléka szokott zenét hallgatni, 85 százalék beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmet (19 százalék). A biztosító szerint a legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12 százalék válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben, 2017-ben már közel ötször annyi (59 százalék), ráadásul az autóban mobilozók több mint 40 százaléka nem használ kihangosítót.

A gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8 százalék szokott vezetés közben. 

A kutatás szerint az autósok közel fele élt már át valamilyen formában balesetet, de csak a felük változtatott ennek hatására vezetési szokásain.

Szikszai József, a Generali Biztosító Vagyon és Gépjármű Kárrendezési igazgatója elmondta, hogy az autóban az okostelefont legtöbben a navigációs rendszer miatt használják. 

Amellett, hogy ez egy hasznos segítőtárs, könnyen el tudja vonni a figyelmet a vezetésről. Amikor röviden megnézünk valamit a térképen, könnyen előfordulhat, hogy az autó eközben egy focipályányi távolságot is halad, mi pedig nem tudjuk mi történt körülöttünk.

A bútorokról úgy hisszük jó rejtekhely

Kreatívak vagyunk vagyunk a rejtekhelyek tekintetében, a legtöbb ilyen helyre azonban nem tanácsos semmit sem tenni. D. Tóth Kriszta – a Generali Előrelátó VR filmjeinek főszereplője – elmondta, hogy ők például egyáltalán nem tartanak készpénzt a lakásban. 

A kutatásból a magyarok kedvenc rejtekhelyeire is fény derült:

A károk megelőzésének érdekében leggyakrabban biztonságosabb zárat (54 százalék) vagy ajtót (31 százalék) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22 százalék), illetve rácsot rakatnak fel (17 százalék), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak. 

Még mindig a készpénz elvesztése fáj a legjobban

Ahogy a Generali korábbi kutatásából kiderült, a legféltettebb kincsek a készpénz (40 százalék), a laptop (20 százalék) és a mobil (12 százalék), a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekre kötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39 százalék). Többen vannak viszont, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon, az érintettek közel fele válaszolt így – ismerteti a Generali.

Egyre okosabbak lesznek az otthonaink

Szikszai József az okos-otthonok kapcsán megerősítette, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések 40 százaléka vezetékes vízkár. A WiFi-vel összekötött okos-eszközök segítségével hamarabb érzékelhetőek a csőtörések, így a lakás tulajdonosa – vagy a közös képviselő is – hamarabb kezdheti meg a kár enyhítését.

Bár még nincs nagy nyomás, de a mindennapi biztonságunkat javító lakásban használható okoseszközök már itt kopogtatnak: választékuk mindenképpen bővülni fog a közeljövőben. A kulcs nélkül, applikációval nyitható ajtót, a szénmonoxid érzékelőt vagy épp a WiFi-s konnektort – prevenciós jelleggel – várhatóan a biztosítók fogják majd elkezdeni terjeszteni. 

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

A férfiak a leginkább veszélyeztetettek

Ma Magyarországon a leginkább „veszélyeztetett” alkalmazottak az 50-249 főt foglalkoztató cégeknél dolgozó 35-54 éves férfiak. A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben elszenvedett, súlyosnak minősülő balesetből − csonkulás, érzékszervi sérülés, maradandó károsodás és haláleset − 165 volt az idei év első félévében.

Logikus lépés volna, hogy az érintett vállalatok, vállalkozások kössenek munkáltatói felelősségbiztosítást.

Nem kötnek elegen felelősségbiztosítást, de látszik a törekvés

A fenti adatok ellenére a vállalkozások jelentős része ma Magyarországon munkáltatói felelősségbiztosítás nélkül működik. Ez azt jelenti, hogy egy munkahelyi balesetnél a munkáltatónak kell kigazdálkodnia a baleset következtében felmerült kiadásokat, vagy akár évtizedeken át fizetnie a járadékot. Ez rendkívül nagy anyagi terhet jelenthet, főleg, ha még a sérült munkatárs helyettesítésével, pótlásával járó költségeket is figyelembe vesszük.

Nem tartják reális kockázatnak a kártérítési igényt

A Groupama Biztosító egy korábbi felméréséből kiderült, hogy a munkavállalók kiesését okozó eseménytől minden hatodik cégnél tartanak, de az ehhez fűződő kártérítési igényt csak a vállalatok tizede tartja reális kockázatnak. A reprezentatív kutatásba bevont kis- és középvállalkozások válaszai alapján elmondható:

• A kisebb cégek a biztosításokkal kapcsolatban általános információhiányban szenvednek.
• Közülük csak kétharmaduk vesz igénybe valamilyen biztosítást, ráadásul sokszor nem is a valódi kockázatokat kezelik.
• A megkérdezettek mindössze 40%-a rendelkezett vállalkozói vagyonbiztosítással, ugyanilyen arányban kötöttek élet-, baleset- vagy betegségbiztosítást a cég vezetőjére, de az alkalmazottakra már csak 18%-uk gondolt.

„A fentiek tükrében biztató, hogy a kis- és középvállalkozók körében mérsékelt növekedést tapasztalunk a munkáltatói felelősségbiztosítás terén. A vállalkozói vagyonbiztosítással rendelkező ügyfeleink mintegy háromnegyede köt felelősségbiztosítást is, mely fedezetet nyújt a munkavállalót ért munkabalesetek esetére is. Akik még felelősségteljesebben gondolkodnak, alkalmazottaikra élet-, baleset-, vagy betegségbiztosítást is kötnek. Ezek a biztosítások a munkahelyi jutalmazás, gondoskodás eszközei is.”

– tájékoztatott Kádár Péter a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Az FBAMSZ kiemeli: az épületen belül elvégzett egyéb szakmunkákat végző szakemberekre ez a kötelezettség nem vonatkozik. Fontos, hogy a kötelező biztosításhoz nem írtak elő utófedezetet sem, tehát a munka átvételét követően már ebben az esetben sem érvényesíthető biztosítói kártérítési igény – jelezték.

„Ez nem jelenti azt, hogy a más jellegű villany- és vízvezeték-szerelési szakmunkát végző mesterek ne köthetnének saját elhatározásból felelősségbiztosítást, hiszen ez komoly bizalomnövelő tényező lehet egy megbízás elnyerésénél”

– magyarázta a közleményben Póczik András, az FBAMSZ elnökségi tagja.

Póczik András hozzátette: egy ilyen, 1 millió forintos fedezethatárral rendelkező módozat már 35-40 ezer forintos éves díjért is megköthető, vagyis túlzott terhet nem jelent, de erre a mostani jogszabályok senkit sem köteleznek.

Számla nélkül nem fizet a biztosító

Az ügyfelek – főként a magánszemélyek – számára fontos tudni, hogy a károkozás ténye, illetve annak okozója a biztosító felé csakis a tevékenységhez kapcsolódó számla bemutatásával igazolható, vagyis

hiába van felelősségbiztosítása a mesternek, ha a tevékenységéről nem állít ki számlát, a biztosítójától nem számíthatunk kártérítésre

– emelte ki az FBAMSZ szakértője.

Rámutatott: a lakásbiztosítások többsége ugyanakkor alkalmas arra, hogy a szakmai műhibák következtében bekövetkező káreseményekre, például hibás toldás miatt bekövetkező csőtörésre vagy hanyagul végzett elektromos csatlakozás zárlata miatt bekövetkező lakástűzre kártérítést fizessen.

A közleményben idézték a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatait, amelyek szerint 2016-ban a hazai vállalkozók összesen 110 ezer általános felelősségbiztosítást kötöttek, mintegy 30 milliárd forintnyi értékben.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségét 1991-ben 13 alkuszcég alapította meg, jelenleg közel 90 teljes jogú, illetve pártoló taggal működik. A tagok a teljes alkuszi piac teljesítményének mintegy 60 százalékát biztosítják, az általuk közvetített és kezelt biztosítói állomány alapján a szervezet az ország második legnagyobb biztosítótársasága lehetne.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

Az új szabályozás szerint szeptembertől minden villanyszerelési-, víziközmű-bekötési tevékenységet végző szakembernek, gazdasági társaságnak (akik a hálózatokra való csatlakozást végzik el) be kell jelentenie azt a műszaki biztonsági hatóságnál.

A tevékenység végzésének feltétele az is, hogy a bekötést végző szakember a technológiához jogszabályban előírt feltételeknek megfeleljen, azaz

igazolja a meghatározott képesítés és gyakorlati idő meglétét

Mindezek mellett rendelkezni kell legalább 1 millió forint értékű felelősségbiztosítással, ami a munkavégzésből eredő esetleges károk megtérítésére szolgál.

A Mabisz adatai szerint tavaly év végéig 110 ezer általános felelősségbiztosítási szerződést kötöttek meg, amelyekhez közel 30 milliárd forintos díjbevétel társul. Hozzátették, hogy a piac élénkülése részben annak a jogszabályi változásnak a következménye, amely az építőipari tervezési és kivitelezői tevékenységet végző vállalkozások számára előírta a kötelező felelősségbiztosítást.

Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy bár az általános felelősségbiztosítások közül számos megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek, azonban akik rendelkeznek ilyennel, azoknak is mindenképpen érdemes konzultálniuk biztosítójukkal vagy alkuszukkal arról, pontosan mire nyújt fedezetet a szerződésük.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!

A szövetség az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében két fő problémára hívta fel a figyelmet: egyrészt évről évre jelentősen nő a szakmai szolgáltatásnyújtás során okozott károk miatt megítélt kártérítések összege, ugyanakkor a kapcsolódó kockázatok fedezésére szolgáló szakmai felelősségbiztosítások egyre kisebb hányadát fedezik az ilyen jellegű kifizetéseknek. A szakmai felelősségbiztosításokat ugyanis az előírt minimum limittel, kötelező limit híján a piacon elérhető legkisebb limittel kötik meg, függetlenül az adott tevékenységben rejlő reális kockázatoktól, részben a szolgáltatók rosszul értelmezett költséghatékonysági törekvései miatt – olvasható a közleményben.

Az FBAMSZ példaként említette az egészségügyi szolgáltatások körét, ahol többnyire személyi sérüléses, maradandó egészségkárosodásokkal járó károk keletkeznek.

Az egészségügyről szóló, csaknem két évtizede elfogadott törvény hatályba lépése óta nincsen meghatározott limitje a kötelező biztosításnak, amelyet sok esetben mindössze 1-2 millió forintos limittel kötnek a kórházak.

A szakmai konszenzus alapján viszont jelenleg járóbeteg-ellátás esetén káreseményenként 10 millió, míg fekvőbeteg-ellátás esetén 20 millió forint lenne az előírt limit ideális összege – jegyezte meg a szövetség.

Az FBAMSZ szerint az ügyvédi tevékenységeknél hasonló a helyzet. A minimális biztosítás összege káronként 8 millió forint, a megfelelő védelem viszont legalább 40-50 millió forintos minimum limittel lenne biztosítható.

A szövetség problémásnak nevezte azt is, hogy számos szakmánál a jogszabályok továbbra sem követelnek meg semmilyen kötelező biztosítékot a szakmai tévedések, műhibák okozta károk ellentételezésére. Jelenleg csaknem két tucat szakmakörnél írja elő valamilyen jogszabály kötelező szakmai felelősségbiztosítás megkötését. Sok esetben azonban nem világos, hogy mi alapján választotta ki a jogalkotó a kötelező biztosítás megkötésére kötelezett szakmák körét, és miért döntött a limitek meghatározásáról vagy elhagyásáról – jelezték.

Piaci becslések szerint a szakmai felelősségbiztosítások díjbevétele éves szinten mintegy 5 milliárd forint, ez a szegmens a teljes nem élet ágban megkötött biztosítások (2015-ben 430 milliárd forint) mindössze 1,4 százalékát teszi ki. Szakmák szerinti bontásban a legnagyobb részesedés az egészségügyi és az ügyvédi szerződéseké.