A szövetség tagságát képező alkuszok tapasztalata szerint a kampányban megkötött lakásbiztosítások átlagos díja 38 ezer forint körül mozog, ami szinte pontosan megegyezik az előző évi kampányban tapasztalt átlaggal. Idén több nagy biztosító is aktívan vesz részt a versenyben, a lakásbiztosítást kínáló 14 biztosító közül eddig a legtöbb új szerződést a Groupama, az Allianz, a Colonnade és az Uniqa szerezte meg.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy bár az előző két év kampánya során már több mint egymillió szerződést cseréltek le, ez még mindig kevesebb mint harmada az összes lakásbiztosításnak, melyek között továbbra is sok lehet az elavult, számos korszerű fedezetet még nem tartalmazó szerződés. Ezek felülvizsgálatára a jelenlegi kampány optimális lehetőséget biztosít, hiszen a most elérhető kedvező díjszint lehetővé teszi, hogy az eddigi fedezetek jelentős bővítése mellett se kelljen többet fizetni az új, korszerű biztosítási csomagért.

Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke hangsúlyozta:

A lakásbiztosítási kampányban sem szabad szem elől téveszteni, hogy a díj szintjénél fontosabb, hogy a megkötött szerződés megfelelő biztosítási fedezetet nyújtson minden fontos kockázatra. A lakásbiztosítás valódi értékét ugyanis nem a kötéskor kifizetett díj, hanem az általa nyújtott térítés mértéke és fedezeti köre határozza meg.

A kalkuláció során az egyik fontos feladat a megfelelő újjáépítési érték beállítása: ma már négyzetméterenként legalább 600-650 ezer forinttal kell számolni a megfelelő biztosítási fedezet eléréséhez. Az ingóságok esetében igen gyakori az alulbecslés: a gondoltnál akár 100 százalékkal is nagyobb lehet ezek tényleges összértéke.

A szövetség tagságát képező alkuszok tapasztalata szerint egyre többen választanak olyan lakásbiztosítást, amelyet nem megadott térítési összegre, hanem a mindenkor aktuális újjáépítési értékre kötnek, ezáltal kiküszöbölve az alulbiztosítottság lehetőségét. Jelenleg a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (MFO) körébe csak konkrét biztosítási összeget tartalmazó konstrukciók tartozhatnak, ezért az alkuszok azt javasolják, hogy a felügyelet az MFO keretfeltételeinek módosításával tegye lehetővé, hogy az újjáépítési értékre kötött biztosítások is beemelhetők legyenek ebbe a minőségi garanciát jelentő körbe.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kampányban lényegesen felértékelődik a biztosítások széles körének összehasonlítását nyújtó, az ügyfeleket képviselő független alkuszok szerepe. Míg az összes hatályban lévő lakásbiztosítás esetében 27 százalék az alkuszi csatorna aránya, a kampányidőszakban a szerződésváltások 40-50 százaléka is biztosítási alkuszokon keresztül zajlik. Ezek a közvetítők amellett, hogy árgaranciát nyújtó online felületeiken összehasonlítási lehetőséget biztosítanak, bemutatva az elérhető egyedi kedvezményeket is, elvégzik az előző szerződések felmondását, és a kárrendezés során is képviselik az ügyfél érdekeit a biztosító felé.

Amire feltétlenül figyelni kell

Felmondás esetén mindenképpen rendezni kell a meglévő biztosítás díját – az előzményszerződés egységesen április 30-án szűnik meg, függetlenül attól, hogy a kampány melyik napján intézkedett az ügyfél. Bár a kampányidőszakban kötött új szerződés csak május 1-jétől lép hatályba, célszerű azt a felmondással egy időben, azonnal megkötni.

A lakásbiztosítási kampány végére, március 31-én éjfélig a szerződések felmondásának be is kell érkeznie a meglévő biztosítóhoz. Amennyiben erre nem kerül sor, a meglévő szerződés érvényben marad, és azt legközelebb a szerződés szerinti évforduló időpontjára mondható fel – amit legalább 30 nappal az évforduló előtt kell bejelenteni.

Gyakori jelenség, hogy az ügyfelet a felmondást követően kedvezményes ajánlattal keresi meg eddigi biztosítója, és ráveszi a felmondás visszavonására. Erre a lakásbiztosítások esetében lehetőség van. Ugyanakkor az új biztosítónál már megkötött szerződés felmondására személyes kötés esetén nincsen mód, távértékesítés esetén is csupán 14 nap áll erre rendelkezésre. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a figyelmetlen ügyfél egy éven keresztül két biztosítás díját kell, hogy fizesse.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A tájékoztatás szerint az új tarifákat idén is legkésőbb november 2-ig hirdetheti ki az érintett 12 biztosító. Az ezt követő kampányidőszakban egy hónapja van az év végi évfordulóval rendelkező ügyfeleknek arra, hogy a piacon elérhető lehetőségeket összehasonlítsák a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal. Ez utóbbit a biztosítónak november 11-ig kell megküldenie postai úton, e-kommunikációs szerződés esetén pedig e-mailben. A meglévő szerződést december elsején éjfélig lehet felmondani.

Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke jelezte: a növekvő káresetszám és a magasabb szervizköltségek miatt a legtöbb autós díjemeléssel szembesül majd, amelynek átlagos mértéke 10-15 százalék között lehet. Így az újonnan megkötött év végi évfordulós szerződések éves átlagdíja a személygépkocsiknál 36-38 ezer forint körül várható.

Az év egyéb időszakaira vonatkozó kgfb-átlagdíj jelenleg 54 ezer forint körül van. Az év végi váltók átlagdíja ennek csaknem harmadával kevesebb, aminek oka elsősorban az érintett járműpark speciális összetétele. Az év végi kampány ugyanis az idősebb, 2010 előtt vásárolt autókra vonatkozik. Ezek üzemeltetőinek csaknem 95 százaléka a legkedvezőbb, B10-es bónuszfokozattal rendelkezik, míg a teljes állománynak alig több mint harmada tartozik a legkedvezményesebb körbe.

December 31-ig van lehetőség az új kötelező biztosítás kiválasztására, a FBAMSZ ugyanakkor javasolja, hogy azt a meglévő szerződés felmondásával együtt intézzék az érintettek.

A szövetség felidézte: az autósok 2010. előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári év kezdőnapja, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van biztosítót váltani. Így 2010 óta évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az általános felelősségbiztosítások száma 7,5 százalékkal 57 ezerre, míg a szakmai felelősségbiztosítások száma 4,6 százalékkal 68 ezerre csökkent. A díjbevétel ennek ellenére az előbbi biztosításcsoportnál 13 százalékkal, míg az utóbbinál 5 százalékkal tudott növekedni.

Az elemzésben kiemelték: a vagyonbiztosítási díjállomány növekedése jelentősen elmarad az inflációtól, ami csak részben tulajdonítható a biztosítók közti piaci verseny erősödésének és a biztosítási költségek digitalizáció miatti visszaesésének. Az egy szerződésre jutó díjbevétel a kkv vagyonbiztosítás körében 107 ezer forintot tett ki, míg a nagyvállalatok esetében 895 ezer forint volt, ez utóbbi körben a növekedés mindössze 4,6 százalékos volt.

Ez az alacsony érték azt mutatja, hogy különösen a nagyvállalatok körében nőhetett az alulbiztosított cégek száma – állapította meg a FBAMSZ.

Az alulbiztosítottság elsődleges oka az infláció, ami a megugró helyreállítási költségeken (építőipari áremelkedés, alkatrészek- és alapanyagok áremelkedése, munkaerő drágulása) keresztül alapvetően növeli a vállalatok kockázatát – tették hozzá.

Független biztosítási alkuszok arra is felhívják a figyelmet, hogy a vállalati biztosítások többségét hagyományosan január 1-jei évfordulóval kötik. Mivel a meglévő szerződést az évforduló előtt legalább 30 nappal lehet felmondani, ezeknek a biztosításoknak a váltásáról legkésőbb december 2-ig kell dönteniük az érintett cégeknek. A megfelelő döntéshez tehát a következő két hónap során célszerű feltérképezni és versenyeztetni az alternatív biztosítói ajánlatokat.

Békés István, a FBAMSZ elnökségi tagja a közleményben hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok szerint a vállalati vagyon- és felelősségbiztosítások alapos átvilágításával a díj jelentős mértékű emelkedése nélkül, sőt, időnként akár díjcsökkenéssel is elérhető a megfelelő biztosítottság.

A lényeg azonban az, hogy valódi fedezetet szerezzünk valódi kockázatokra. Nincs ugyanis drágább az olyan biztosításnál, amelyre díjat ugyan fizetünk, de valódi szolgáltatást nem nyújt

– idézte a szakember szavait a FBAMSZ.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2023 második negyedévében a biztosítók 1 millió 16 ezer 925 casco-szerződést kezeltek, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A casco-állományhoz tartozó átlagos éves díj elérte a 161 ezer forintot, amely 22 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 133 500 forintnál.

A közleményben Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke beszélt az alkatrészárak és a szervizekben alkalmazott rezsióradíjak jelentős emelkedéséről az elmúlt egy évben, miközben az autók egyre korszerűbb műszaki megoldásai és a gazdagabb szériafelszereltség szintén emeli az átlagdíj mértékét.

Rámutattak, hogy a káronként kifizetett átlagos összeg a cascónál már közelíti a 650 ezer forintot.

Fiatal, néhány éves autóknál az átlagos kárösszeg már 800 ezer forint felett van, és egyre gyakoribbak a többmillió forint értékű kárkifizetések.

A közlemény szerint az alacsony casco-hányadot részben az elöregedő magyarországi autópark magyarázza: 2023 félévében a személyautók átlagéletkora elérte a 15,5 évet, és a kisebb értéket képviselő idős autók egy részére már nem éri meg casco biztosítást kötni.
Ugyanakkor kiemelték, hogy egy 8-10 év alatti személyautókra célszerű cascót kötni, hiszen a lopáskárok, a saját hibás töréskárok és az egyre gyakrabban előforduló elemi károk ellen csak ez a biztosításfajta kínál garantált védelmet.

A szövetség úgy vélte az autósok egy részét a növekvő díjak tartják vissza a casco megkötésétől, miközben megfelelő odafigyeléssel a kiadások jelentősen csökkenthetők.
A FBAMSZ azt tanácsolja az autósoknak, hogy minden évforduló előtt biztosítási alkusz segítségével néhány perc alatt hasonlítsák össze az ajánlatokat, így akár több mint 15 százalékot is spórolhatnak.

Hozzátették, hogy aki a kötelező biztosítást és a cascót ugyanannál a biztosítónál köti meg, gyakran kétszámjegyű százalékos díjkedvezményt kap az adott biztosítótól.
Amennyiben pedig az autós egyösszegben, és csekk helyett elektronikusan rendezi a casco-díját, szintén további 10 százalék körüli kedvezményt érhet el a negyedéves, csekken fizető ügyfelekhez képest – ismertette közleményében az FBAMSZ.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Egyre többen bringáznak

A Magyar Kerékpárosklubnak a Mediánnal végzett reprezentatív kutatási adatai szerint 2022-re négy év alatt országosan 38-ról 40 százalékra, Budapesten 16-ról 20 százalékra nőtt a kerékpárjukat legalább heti rendszerességgel használók száma. Az egyesület adatai szerint 2020-ban, a pandémia kitörését követően 15 százalékkal nőtt a biciklis forgalom a fővárosban, és a 2022-es mérések is azt mutatják, hogy a kerékpározó budapestiek a korlátozások teljes feloldását követően is nyeregben maradtak.

Az egyre gyakoribb kerékpáros jelenlét az utakon a baleseti statisztikákban is tetten érhető: a KSH adatai szerint az elmúlt években a közúti balesetek halálos áldozatainak, illetve a személyi sérüléses balesetek okozóinak is 8-10 százaléka volt biciklis. Mind baleset- mind felelősségbiztosítási szempontból indokolt tehát a biztosítási védelem.

Eközben jelentősen növekedett az új kerékpárok átlagára is: a középkategóriát képviselő modellek 250-300 ezer forint közötti áron kaphatók, az elektromos rollerek ára is 200-250 ezer forinttól kezdődik, egy-egy jobb e-kerékpár árcéduláján pedig már könnyen hétjegyű összeget találhatunk. A bicikli tehát egyre inkább olyan vagyontárggyá válik, amelyet célszerű lopás vagy károsodás ellen biztosítani.

Hagyományos kerékpárok biztosítása: elsősorban lakásbiztosítások részeként

Noha léteznek a piacon külön kerékpárokra kidolgozott biztosítások is, a biztosítók többségénél más vagyonbiztosításhoz, elsősorban lakásbiztosításhoz kapcsolt kiegészítő biztosítás megkötésével szerezhető biztosítási fedezet erre a járműre.

Míg az önálló kerékpárbiztosítás esetében a legmagasabb csomag választásával akár 250 ezer forintos kártérítési fedezethez juthat hozzá a biztosított, a kerékpáros kiegészítő biztosítások esetében – bár itt is többféle csomag válaszható – a kártérítés felső határa jó eséllyel nem éri el a biztosításba bevont jármű értékét. Egyes biztosítóknál ez az összeg nem haladja meg az 50 ezres szintet sem. A térítés felső határát köthetik az alkalmazott kerékpárzár biztonsági fokozatához is. A kapcsolódó baleseti térítések összege is jellemzően jóval az önálló balesetbiztosítási limitek alatt marad.

A kártérítésnek általában feltétele a kerékpár megfelelő lezárása, és rendelkezni kell a vételt igazoló számlával vagy garancialevéllel. Emellett gyakori a 10 évnél időseb járművek kizárása is.

Számos kapcsolódó feltételben szolgáltatásonként jelentős eltérések tapasztalhatók, például éjszaka szabadban hagyott kerékpárra általában lezárt állapotban sem terjed ki a fedezet, a biztosítók pedig ezt az időszakot is eltérően számíthatják. A kapcsolódó baleset- és felelősségbiztosítási szolgáltatások egyes módozatoknál eleve a csomag részei, másoknál külön kiegészítőként köthetők meg.

Az eltérő szempontok megfelelő összehasonlítását, az egyedi igények megfelelő érvényesítését ezért célszerű felkészült biztosításközvetítő szakemberre bízni.

– hívja fel a figyelmet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja.

2020 óta biztosíthatók az elektromos kétkerekűek is

Az eddig tárgyalt biztosítások közös jellemzője, hogy elektromos kerékpárokra nem köthetők. A koronavírusjárvány első szakaszában ugyanakkor megjelent az első biztosítás az elektromos kerékpárokra és rollerekre, amelyet kizárólag online lehet megkötni. A kapcsolódó telefonos applikációnak nem csupán a megkötéskor, hanem a megfelelő mértékű kártérítés megítélésekor is fontos szerepe van: amennyiben az eltűnés előtt a tulajdonos nem tölti fel a leparkolt járműről készített fényképet, a biztosító 15 helyett 50 százalékos önrésszel téríti csupán a rongálási vagy lopáskárt. Roller esetében pedig csakis zárt helyről történő eltulajdonítás esetén jár a kártérítés. Az alkalmazás kedvező tulajdonsága ugyanakkor a testre szabhatóság: a kívánt fedezeti körnek megfelelően három biztosítási csomag közül lehet választani, és az app lehetőséget ad a vagyonbiztosítás mellé baleset- és felelősségbiztosítási fedezet megszerzésére is.

Fontos tudni, hogy amennyiben az elektromos kerékpár motorjának teljesítménye meghaladja a 300W-ot, vagy a motor a pedáltól függetlenül is képes önállóan hajtani a járművet, illetve a jármű 25 km/óránál nagyobb sebesség elérésére képes, a jármű besorolása már segédmotoros kerékpár, amelyre kötelező képjármű-felelősségbiztosítást kell kötni. Vezetéséhez szükség van vezetői engedélyre, és üzemeltetése során védőfelszerelést (bukósisakot) kell alkalmazni.

Nyitókép: Unsplash.

A támogatott mezőgazdasági biztosításokat jelenleg négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók.

Az egyes biztosítók igen eltérő, gyakran egymással közvetlenül nem összehasonlítható feltételekkel nyújtanak fedezetet a különféle káresemények kapcsán. E feltételek idén különösen az aszálykárok kapcsán szigorodtak, amit sok esetben tovább bonyolítja a kárelőzmények nyomán felmondott szerződések pótlását. Ezért (bár az igénylés benyújtásáig még másfél hónap áll rendelkezésre) az új, idénre vonatkozó biztosítás megkötését semmiképpen nem érdemes az utolsó hetekre hagyni.

– magyarázza Póczik András, a FBAMSZ agrárbiztosítási szakértője

A mezőgazdasági biztosítások díjtámogatásának sikerét jól mutatják a számok: míg négy éve még 5 milliárd forintot tett ki az erre a célra szánt összeg, az Agrárminisztérium idénre már 14,3 milliárd forintra emelte ezt a keretet. A konstrukció vonzerejét a magas várható visszatérítési arány mellett több további tényező is növeli. Egyrészt az érintett biztosítások önrészét néhány éve 30 százalékról 20 százalékra csökkentették, másrészt továbbra is érvényben van az a korlátozás, hogy az egységes kárenyhítő alapból megítélt juttatás teljes összegére csakis azok a termelők jogosultak, akik a megművelt területük referencia-hozamának legalább 50 százalékára kiterjedő, a káresemény idején már díjjal rendezett biztosítással is rendelkeznek. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés feléhez juthatnak hozzá.

Ugyanakkor továbbra is van tere a fejlődésnek: a statisztikák szerint a hazai gazdálkodóknak csupán 45 százaléka rendelkezik valamilyen agrárbiztosítással, aszálykárra pedig mintegy 40 százalékuknak van piaci biztosítási fedezete. Ez az arány csupán fele az osztrák aránynak.

A támogatott növénybiztosítások három típusba sorolhatók: a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak. Az adott típustól függően az utólagos díjtámogatás mértéke akár a 70 százalékot is elérheti. 2022-ben a több mint 23 ezer díjtámogatási kérelem alapján 14 milliárd forint támogatást kaptak a gazdálkodók, az „A” módozat esetében 57%, a „B” és „C módozat esetében 40% volt a támogatási arány.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint tavaly a növénybiztosítási ágazat adta az agrárbiztosítási díjbevétel 90,4 százalékát. A többi ágazatra nem terjed ki a díjtámogatás, ami a számokban is jól tükröződik: miközben az állatbiztosítási ágazat részesedése összes díjbevételből 3,1 százalék volt, a vagyon- és felelősségbiztosítások részaránya 6,5 százalékra csökkent, az erdőbiztosításoké pedig minimális, fél ezrelék alatti szinten maradt.

A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:

• az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési alap
• a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2022-ben 40-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják.
• a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)
• a negyedik pillér, az állam által nyújtott mezőgazdasági krízisbiztosítás 2021 februárjában jelent meg. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak immár lehetősége van a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni. A krízisbiztosítás nem az üzleti biztosítókon, hanem a Magyar Államkincstáron keresztül köthető az adott tárgyévre minden év február 28-ig.

Nyitókép: Unsplash.

Papp Lajos 2006 és 2017 között négy cikluson keresztül állt a FBAMSZ élén, az elmúlt években pedig a szövetség gépjármű-biztosítási szekcióját vezette. Az 55 éves szakember a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karon okleveles autógépész-mérnökként végzett tervezői szakirányon. 1992-től egy évig az Euroleasing autófinanszírozási üzletágának irodavezetője volt, 1993 októberétől a mai napig az Eurorisk Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetői posztját tölti be.

A FBAMSZ immár több mint három évtizede van jelen a biztosítási piacon: tagsága révén a teljes alkuszi piac teljesítményének több mint felét képviselő szövetség 1992-es megalakulása óta a biztosítási piacon zajló szakmai párbeszéd egyik fontos szereplője. 2022 novemberében ennek szellemében írt alá hosszú távú együttműködési megállapodást a Magyar Nemzeti Bankkal. A FBAMSZ a biztosítási alkuszok küldetését támogatva az elmúlt évek során számos biztosításpiaci szabályozás ügyében lépett fel kezdeményezőként, miközben aktív tájékoztatási tevékenységével az ügyfelek érdekeit képviselve igyekszik hozzájárulni a magyar biztosítási kultúra fejlesztéséhez.

A szervezet közleményében az MNB legutóbbi biztosítási statisztikájára hivatkozva azt írja:

A segédmotoros kerékpárok díjosztályában 298 ezer kgfb-t kötöttek az üzembentartók, ami azt jelenti, hogy a robogók többsége szabálytalanul közlekedik az utakon.

A jegybank adatai szerint a segédmotoros kerékpárok által okozott károk átlagos összege 2021-ben 515 ezer forintra emelkedett az előző évi 437 ezerről. Személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmillió forintot is, amit biztosítás hiányában a károkozónak saját zsebből kell megtérítenie – írták. Biztosítás nélkül közlekedő robogó károkozása esetén a Magyar Biztosítók Szövetsége kártalanítási számlájából fizeti ki a kárösszeget, amit utólag behajt a károkozón.

A robogó tulajdonosoknak a korábbi időszakra nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében és közúti ellenőrzés során a rendőrök azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással

– idézték a közleményben Cselovszki Zsoltot, a FBAMSZ elnökségi tagját.

A FBAMSZ álláspontja szerint a biztosításkötési arányon jelentősen javítana a kötelező rendszám előírása az 50 köbcentiméter, vagy az óránként 45 kilométeres vagy nagyobb sebességre képes járművek számára és ezzel a szabályozással behajthatóvá válna az első hazai forgalomba helyezéskor fizetendő regisztrációs adó is – javasolta a szövetség.

Nyitókép: unspalsh.

A szövetség az MTI-nek elküldött tájékoztatásában felhívta a figyelmet, hogy az érintett 12 biztosító legkésőbb november 2-ig hirdetheti ki tarifáit, ezzel kezdetét veszi az év végi kgfb-kampány. Az érintett ügyfelek ezt követően tudják összehasonlítani a piacon elérhető lehetőségeket a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal, amelyet november 11-ig kell megkapniuk postai úton, vagy e-kommunikációs szerződés esetén e-mailben.

A meglévő szerződés felmondására legkésőbb december elsején éjfélig van lehetőség.

A FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke rámutatott: a kárkifizetések az idén is jelentősen, csaknem 20 százalékkal nőttek, emiatt a biztosítók nem kerülhetik el a díjemelést. Papp Lajos jelezte: arra számítanak, hogy a díjemelés mértéke a tavalyi díjakhoz képest átlagosan 10 százalék körüli lesz, így az újonnan megkötött év végi évfordulós szerződések éves átlagdíja személygépkocsik esetében 32-33 ezer forint körül alakul majd.

Az előző évek tapasztalatai alapján az érintettek körülbelül 10 százaléka él a biztosításváltás lehetőségével, ennek alapján még a jelenlegi kampányban is megközelítheti a 100 ezret a lecserélt szerződések száma

– tette hozzá.

A közleményben kiemelték, hogy az év végi átlagdíj jelentősen elmarad az év más időszakaiban tapasztalható 48-49 ezer forintos átlagdíjtól.

• Az eltérés elsődleges oka az érintett járműpark speciális összetétele.
• Az év végi kampány ugyanis idősebb, 2010 előtt vásárolt autók biztosítására vonatkozik, ezek jelentős része pedig a legkedvezőbb, B10 bónuszfokozattal rendelkezik, és az üzemeltetők magasabb átlagéletkorához is kedvezőbb díjszorzók kapcsolódnak.

Az új biztosítás kiválasztásának határideje december 31-e, de a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke szerint az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötését célszerű a meglévő szerződés felmondásával egyidejűleg intézni.

Az autósok 2010. január 1-je előtt egységesen január elsejei évfordulóval köthettek kötelező biztosítást. Az azóta megvásárolt gépjárművek szerződéseinél már nem a naptári év kezdőnapja, hanem a megvásárlás napja számít évfordulónak, amikor lehetőség van a biztosítót váltani, 2010 óta tehát évről évre csökken az év végén forduló kgfb-szerződések aránya.

Nyitókép: Unsplash.

A balesetek tavaly megugró értéke ugyan részben magyarázható azzal, hogy 2020-ban a covid-járvány miatt bevezetett lezárások miatt az év egy részében kevesebb autó közlekedett, ám a járműpark folyamatos bővülése miatt hosszú évek óta trendszerűen nő a vadbelesetek száma. A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek (2021-ben több mint 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban), de jelentős azon események száma is, amikor szarvast (közel 1200 eset), illetve vaddisznót ütöttek el (430 eset). További 10 ezer feletti balesetet regisztráltak apróvaddal (nyúl, fácán, fogoly) is, szerencsére ezekben az esetekben általában kisebb károkat szenvedtek a járművek.

A vaddal való ütközés sajnos olyan közlekedési balesetnek számít, amelynek felelőse gyakran nem állapítható meg egyértelműen. Az autó vezetőjének felelősségét legtöbbször akkor állapítják meg, ha a sebességet nem az útviszonyoknak megfelelően választotta meg. Ezt különösen olyan útszakaszokon vizsgálják szigorúan, ahol a vadveszélyre útjelző tábla is figyelmeztet. A vadásztársaságok felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha elmulasztotta a figyelmeztető táblák alkalmazását, illetve bizonyítható, hogy a vadaknak az adott területen való aktív mozgását valamilyen tevékenységével maga idézte elő (például a közelben tartott vadászat).

Sok esetben azonban nincsen egyértelmű felelőse a vadbalesetnek, és ilyenkor az autósnak magának kell viselnie a gépjárműkárokat.

– mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke.

Mivel az ilyen károk átlagos értéke is eléri már a milliós szintet, kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek. Ez olyan casco-szerződés lehet, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás. Maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít. – tette hozzá Papp Lajos.

Sajnos ma Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB adatai szerint 2022 második negyedévében 1 029 000 gépjárműnek volt ilyen biztosítása, miközben a KSH adatai szerint közúti forgalomban mintegy 5 millió gépjármű vesz részt. Tovább rontja a helyzetet, hogy ezeknek a casco-biztosításoknak egy része csupán részkockázatokra (például lopáskárra) terjed ki, vagyis vadütközés esetén az ilyen biztosítások nem térítenek.

Ha vadbaleset következett be:

– A rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is
– Megfelelő biztosítás megléte esetén mielőbb jelentsük a kárt a biztosító felé is, ilyenkor csatolni kell a vadászati szerv által kiállított jegyzőkönyvet is
– A sérült vadat ne közelítsük meg, mert a még életben lévő állat súlyos sérüléseket is okozhat
– Az elpusztult állat teteme a vadásztársaságot illeti, elvitele lopásnak minősül

Nyitókép: Unsplash.